Lyukasóra Tudományból

Tudtad, hogy az agyad egyszerre több dolgot is képes elvégezni? Az agy különböző területei közötti kommunikáció támogatja szuperképességeink hihetetlen csoportját, az úgynevezett végrehajtó funkciókat. Ezek a különleges képességek segítenek abban az állatvilág többi részéhez képest, hogy irányítsd gondolataidat és cselekedeteidet, több dolgot tarts szem előtt, megoldj problémákat és tervezz előre. Több végrehajtó funkció dolgozik együtt, hogy segítsen elérni a céljaidat vagy elvégezni a kihívást jelentő feladatokat. De mik is pontosan ezek a funkciók? Tarts velünk ebben a részben is, és megtudhatod! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Hogyan születnek a bolygók? Hogyan alakult ki a mi naprendszerünk? Ugyan ezekről a kérdésekről már sok tudományos kutatás és elmélet szólt eddig is, mégis még mindig van bőven mit felfedeznünk és tanulnunk. Ebben segít már egy éve a 2021. decemberében fellőtt James Webb Űrteleszkóp, ami rendíthetetlenül küldi nekünk a gyönyörű új űrfelvételeket, valamint már számos új tudományos felfedezéshez is hozzájárult. Eheti epizódunkban ezekből a legfrissebb felfedezésekből szemezgetünk, tarts velünk, hogy többet megtudj! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ha követted a nyáron a tudományos eseményeket, könnyen lehet, hogy neked is elkapta a figyelmed az LK-99 körül kialakult nagy párbeszéd: koreiai kutatók ugyanis azt állították, hogy egy szobahőmérsékletű szupravezetőt fejlesztettek ki, azaz egy olyan anyagot, ami könnyen elérhető hőmérsékleten és normál légköri nyomáson közel nulla ellenállással vezeti az áramot. Csakhogy, mint kiderült, valószínűleg a megfigyelt effektusokat nem az LK-99, hanem a benne lévő réz-szulfid okozta.

Mit tanultak ebből a tudósok? És vajon tényleg eljött ezzel a tudományos közlés új korszaka?

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Visszatért a Lyukasóra Tudományból a nyári szünet után! Ennek örömére mi más is lehetne a témánk ezen a héten, mint 2023. nyarának egyik legnagyobb, ráadásul tudományos vonatkozású sikerfilmje, az Oppenheimer! Mit gondoltak házigazdáink a filmről? Egyáltalán sikerült végigülniük a három órát a moziban? Figyelmeztetés: SPOILER! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A nyári szünetelésünk előtt úgy éreztük, hogy egy fontos témát dolgozunk fel - mégpedig azt, hogy miért érdemes elkerülni a napégést? A kutatások azt mutatják, hogy akik évente legalább egyszer erősen leégnek, esetükben a bőrrák kialakulásának kockázata akár háromszoros is lehet. Szó esik arról, hogy mi az az UV sugárzás, mikor ne legyünk a napon, és hogy hogyan okoz a napégés bőrrákot? Tartsatok velünk ezen a héten is, és vigyázzatok magatokra a nyáron! Szeptemberben találkozunk újra! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ettől a résztől tuti, hogy megéhezel! Itt a nyár, és gyakorlatilag karácsony óta sokan azon dolgoznak, hogy leküzdjék a télen felszedett kilókat. Ebben nagy szerepe van az éhségérzetnek is, ami az agyunkban lefutó kémiai jelzőrendszerektől függ. Megfigyelték a kutatók, hogy a terhességben és az elhízásban is ugyanaz a folyamat felelős a súlygyarapodásért - de egy kicsit más módon nyilvánul meg a két esetben. Az azonban mindkét esetre igaz, hogy ez a bizonyos jelzőrendszer néha elveszíti az érzékenységét, és emiatt az agyunk azt gondolja, hogy nincs elég energia elraktározva. Ezen a héten házigazdáink igyekeztek végére járni a legfrissebb kutatási eredményeknek ezzel kapcsolatban, és megválaszolni a sokszor feltett kérdést: miért vagyunk éhesek, ha egyszer a szervezetünknek nincs szüksége több táplálékra?

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Amikor egy nőstény gőte lerakja a körülbelül háromszáz petéből álló fészekalját, ezek fele soha nem kel ki. Micsoda hihetetlen pazarlás! Tudományos kutatásokból kiderült, hogy ezek a gőték egy halálos örökletes betegségben, az úgynevezett kiegyensúlyozott halálos rendszerben szenvednek. Ráadásul nem a gőték az egyetlen példa erre a betegségre: kiegyensúlyozott halálos rendszereket találunk egyes növényekben és rovarokban is. A tudósokat a mai napig foglalkoztatja a kérdés: miért fejlődött ki valaha is egy ennyire előnytelen rendszer? Ennél nem kéne okosabbnak lennie az evolúciónak? Tarts velünk ezen a héten is, hogy többet megtudj erről a rejtélyről!

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Hallottad?... ha már a részben nem sikerült jól a a tőlünk megszokott, megfelelően kínos átvezetés, legalább legyen meg itt! Ugyanis legújabb epizódunkban nem másról beszélünk, mint arról a fontos témáról, hogy hogyan is hallunk? Míg a legtöbben már ismeritek (ha nem máshonnan, hát a biológia órákról) a hallócsontokat: a kalapácsot, üllőt és kengyelt, de sokan nem tudják, onnan hogyan jut el a tényleges hang észleléséig az agyunk? Arról is szót ejtünk, mitől is tudjuk megkülönböztetni a hangok magasságát, és hogyan ismerjük fel a beszédet? Tarts velünk ezen az izgalmas utazáson, hogy te is megtudd! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Bizonyára sokan hallottatok már a placebo-hatásról, amikor egy hatóanyag nélküli "gyógyszer" olyan választ vált ki a szervezetünkben, mint a gyógyhatású készítmények. Ez egy rendkívül érdekes jelenség, amely sok esetben, pl. pszichoszomatikus tüneteknél felbecsülhetetlen. Van viszont egy gonosz ikertestvére, amit nem sokan ismernek: a nocebo. Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor tudjuk, hogy milyen mellékhatásra lehet számítani, és az elő is jön. Erről, és a nocebo megelőzéséről fogunk beszélni legújabb epizódunkban! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mi a közös a szappanhabban, a fagyiban, a majonézben és még millió másik hétköznapi anyagban, ami körülvesz minket? A határfelületek kémiája! A határfelület fizikai-kémiai értelemben két nem elegyedő anyag közötti határvonal: lehet például esőcseppek és a levegő között, vagy a húsleves tetején úszó zsírcseppek és a lé között, csak hogy néhány példát említsünk. Miért nem elegyednek ezek az anyagok? És mit tehetünk, ha valamiért azt akarjuk, hogy mégis elegyedjenek, például majonézt szeretnénk csinálni olajból és tojásból? Tarts velünk ebben a részben is, ahol ezeket a kérdéseket járjuk körül, és többet között kitérünk arra is, mik azok a bizonyos emulgeálószerek, amiket sok élelmiszer összetevőlistájában láthatunk? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A kétnyelvűség, pontosabban az egynél több nyelv beszélése sok szuper képességet adhat, például lehetővé teszi, hogy az ember világot járjon, sok más emberrel ismerkedjen és kommunikáljon. Egyes kutatások szerint az egynél több nyelv beszélése az agyműködést is javíthatja. Egy konkrét érdekes tanulmányban kutatók többek között azt akarták látni, hogy a jobb agyműködés és a kétnyelvűség közötti kapcsolat különbözik-e attól függően, hogy az illető mennyire jól vagy milyen gyakran használja a második nyelvét? Eredményeik végül alátámasztották azt az elképzelést, hogy a második nyelv fejlesztése, különösen, ha jól beszéljük azt, javíthatja az agyműködést. Tarts velünk ezen a héten is, ha többet akarsz megtudni erről a témáról! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

1969. július 20-án Neil Armstrong űrhajós első emberként lépett a Holdra az Apollo 11 küldetés során, a következő 3 évben pedig 11 másik űrhajós is követte. Az azóta eltelt 50 évben nem járt ember a Holdon, de a következő néhány évben újra látni fogjuk ezt a történelmi eseményt a NASA Artemis küldetések során. A NASA már teszteli a rakétáit és eszközeit, kiválasztotta az első küldetés asztronautáit, akiknek neveit nem is rég jelentették be (2023 áprilisában). Nem meglepő tehát, hogy a tudósok rengeteget elmélkednek-beszélnek arról, hogy hogyan küldenének embereket vissza a Holdra, sőt, tovább akár a Marsra is, mind rövidtávú, mind akár hosszabb idejű, tartós küldetésekre. Egyes tudósok pedig ennél még tovább mennek: állandó kolóniákat szeretnének létrehozni az űrben arra az esetre, ha a Földön valaha is elfogynának az erőforrások. De hogyan építsünk lakó- és munkahelyeket egy olyan területen, ahol nincsenek építőanyagok, berendezések vagy munkaerő? Az egyik ígéretes megoldás a 3D nyomtatás lehet. Tarts velünk ezen a héten is, ha szeretnél többet megtudni erről az ígéretes módszerről! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Megfigyelted már te is, hogy a városi területeken jellemzően sokkal melegebb van, mint a vidéki vagy természeti területeken? A városokban a magasabb hőmérsékletet a sok épület és utca okozza, amelyek a napfény hatására jobban felmelegednek, mint a talaj. A forró városi területeken, az úgynevezett városi hőszigeteken az emberek és az állatok izzadással, lihegéssel és árnyékos helyeken való tartózkodással tartják magukat hűvösen. Még a városi fák is hűvösek maradnak a transpirációval, ami olyan, mint az izzadás. Valójában a fák olyan mértékben izzadnak, hogy képesek lehűteni a levegőt és csökkenteni a városi hőhatást - mint egy természetes légkondicionáló. Bár a városi hőhatást általában problémának tekintik, a tudósok tanulmányozzák a városi hőszigeteken élő növényeket és állatokat azért is, hogy megértsék, milyen hatással lesz az éghajlatváltozás ezekre a fajokra természetes élőhelyükön? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mindenki tudja, hogy mi az a retina - ha biosz óráról nem is ugrik be, de a gyakran használt "beleégett a retinámba" kifejezés miatt bizonyára megvan. Azt viszont nem sokan tudják, hogy nem is annyira a szemünk, sokkal inkább az agyunk része! Viszont pont emiatt is az agykutatásban rendkívül fontos szerepet tölt be, hiszen ez az a része az agyunknak, amit egy lámpa és egy nagyító segítségével (kis túlzással) mindenféle nehézség nélkül meg tudnak figyelni a kutatók. Ezzel egyedülálló lehetőségünk van az egészséges, élő agy tanulmányozására, és olyan izgalmas dolgokat érthetünk meg vele, hogy például honnan tudják a szemben lévő sejtek, hogy valami mozog előttünk?

Hallgasd meg legújabb epizódunkat, hogy megismerd az emberi szervezet e csodálatos részét! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Az emberi viselkedés sokszínű, összetett és rendkívül érdekes jelenség. Annak ellenére, hogy két ember között sok különbség van, találhatunk olyan mintákat, amelyek a különböző helyzetekben, például a munkahelyen vagy egy családi vacsorán jellemző viselkedésmintákat jellemeznek. A viselkedési közgazdaságtan nevű kutatási terület az emberi viselkedést tanulmányozza pénzügyi helyzetekben. Ebben a részben a Nobel-díjas Daniel Kahneman és Amos Tversky által kidolgozott kilátáselmélet főbb megállapításait mutatjuk be. A kilátáselmélet magyarázatot ad az emberi döntésekre a szerencsejátékkal kapcsolatos helyzetekben, és olyan kérdésekre ad választ, mint például: vajon az emberek egyformán figyelembe veszik-e a nyereséget és a veszteséget? És egy személy kezdeti pénzügyi helyzete hogyan befolyásolja a nyereségnek és a veszteségnek tulajdonított értéket? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Hogyan alakul ki a ciklikusság, periodicitás, természetes ismétlődés, kiszámíthatóság? Gondoljunk a Naprendszer égitestjeinek keringésére, forgására, ami létrehozza a napokat, hónapokat, éveket - ezt egészen egyszerű megérteni és elképzelni. De hogy alakul ki a testünkben például a rendszeres, egészséges szívdobogás? Ott nem kering semmi semmi körül, hanem csak sejtek dolgoznak, összehúzódnak és elernyednek, különféle kémiai anyagok, molekulák hatására. Hogyan lesz ebből szívritmus? Ebben a részben ennek a jelenségnek az általános matematikai hátteréről beszélünk, amit a legegyszerűbben talán a ragadozó-zsákmányállat modellek segítségével lehet elmagyarázni. Tarts velünk, és megtudhatod, hogyan tudnak a tudósok előrejelzéseket készíteni például állatok jövőbeli populációszintjeiről, mindezt szinte csak olyan alapvető matematikai alapismeretek segítségével, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás. Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is elkaptad a megfázást mostanában? Házigazdáink az elmúlt hetekben mindketten gyengélkedtek - emiatt aztán el is gondolkodtak: miért is betegszik meg minden ismerősük olyan könnyen mostanség? Természetesen a válasz az evolúció!

Bár az evolúció önmagában is egy rendkívül izgalmas és különleges folyamat, olykor még érdekesebb az, amit mi emberek kezdünk vele. Jó példa erre az irányított evolúció, amely el is nyerte a 2018-as kémiai Nobel-díjat, de van napjainknak egy feltörekvő új tudományága is: az evolúciós orvoslás. Ez a terület olyan visszafordíthatatlan folyamatokra is nyújthat megoldást, mint az antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések, melyek napjainkban az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik. Ezekről a tényekről és még sok más izgalmas dologról beszélgetünk legújabb epizódunkban! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Napjainkban a mesterséges intelligencia, vagy AI, eléggé gyakran felbukkan; gondoljunk csak a DALL-E képalkotó motorra vagy amivel már biztos sokan találkoztatok: a ChatGPT-re. Ezek a vívmányok jó eséllyel forradalmasítják az információ szűrését, de akár a hamis információ áramlását is segíthetik, pl. az úgynevezett deep-fake videókkal. Az AI azonban nem képes mindenre jelenleg: bár a legegyszerűbb számításokban is simán leköröz minket, a legemberibb esetekben, mint például esztétikus tervezés, messze hátramarad. Éppen emiatt a kutatók kísérleteznek olyan AI rendszereken is, amik miniatűr, agysejtekből kialakított szervecskén alapulnak. Bár az ötlet ígéretes, már-már futurisztikus, azért a helyzet korántsem olyan egyszerű: akár gondolunk itt a technológiára vagy az etikai aggályokra. Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A fényképek nem csak emlékképek: a világűrből származó képek nap mint nap segítenek nyomon követni a Föld bolygót és annak erőforrásait. A műholdak speciális érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek képesek olyan "színeket" is fogni, amelyeket az emberi szem nem lát. Ezek a műholdak magasan felettünk keringenek nagy sebességgel. Ez a madártávlati látásmód leszi tehetővé, hogy segítsenek tájékoztatni minket természeti katasztrófákról, az éghajlatváltozásról és az időjárásról. Ebben a részben arról beszélünk, hogy a műholdak hogyan figyelik a Földet, és milyen fontos alkalmazási lehetőségeket kínálnak a Föld felbecsülhetetlen értékű természeti erőforrásainak megőrzése szempontjából.   

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A csillagok fontos részei a világegyetemnek, sőt, közvetlenül a földi életnek is, gondoljunk csak a saját Napunkra. Bár a legtöbb csillag fényessége állandónak tűnik, mérőeszközökkel vagy távcsövekkel jól megfigyelhető, ahogy néhány csillag fényessége láthatóan ingadozik időben. Ezeket a csillagokat változócsillagoknak nevezzük. A  változócsillagok kutatása azért fontos, mert az ezekből a csillagokból származó információk segítenek a tudósoknak megérteni a többi csillag tulajdonságait, valamint a világegyetem természetét.  

Ezen a héten arról beszélgetünk, hogy mik azok a változócsillagok, mit tanulhatunk belőlük, és hogyan segíthetnek akár a nem szakemberek, köztük te is, hogy adatokat gyűjtsenek a változócsillagokról, amelyek segíthetnek a csillagászoknak jobban megérteni világegyetemünket.   

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A beszéd rendkívül fontos része az életünknek. Arra használjuk, hogy kommunikáljunk a családunkkal, barátainkkal, kollégáinkkal, sőt még a háziállatainkkal is! Nemcsak sokat beszélünk, de nagyon jók is vagyunk benne: az egészséges beszélők másodpercenként 2-3 szót is el tudnak mondani, és általában csak 1000 szavanként egyszer követnek el hibát (habár házigazdáink kicsit megkérdőjelezik ezt a statisztikát ebben az epizódban). Hogy korlátozzuk a hibáink számát, folyamatosan figyeljük saját beszédünket, ami egy meglehetősen összetett agyi folyamat!  Ezen a héten erről a folyamatról beszélgetünk, és többek között  megvizsgáljuk, hogy mi történik, ha beszédünkben hibát követünk el, és mi történhet, ha az agy beszédfigyelésért felelős részei károsodnak, például sztrók miatt?   

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Bizonyára sokatokban felmerült már az, hogy vajon az ipari fejlesztések  során mennyire lehet az alaptudományos gondolatokban elmerülni? Bár  gyakran a válasz egyértelműnek tűnhet, azért biztos lesznek olyanok is,  akik meglepődnek majd! Szerencsére házigazdáink az érme egy-egy oldalát  képviselik, így tudnak mesélni bőven a témáról. Szóba kerül az akadémiai  projektmenedzselés, az ipari termékfejlesztés, de választ kaptok arra  is, hogy publikálnak-e az ipari kutatók (és szabadalmaztatnak-e az  akadémiai tudósok)?  

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Egy egzotikus témát hoztunk el nektek a legújabb epizódban: a kriogén elektronmikroszkópiát. Noha talán elsőre szinte érthetetlen szóösszetételről van szó, egy rendkívül fontos és érdekes módszert takar. Tudtad például, hogy a jég nem mindig szép kristályos, hanem bizonyos körülmények közt lehet teljesen szabálytalan is? (és itt most nem a törött jégkockára gondolunk). Ez az amorf jég aztán tökéletes környezetet biztosít ahhoz, hogy érzékeny nagy molekulák, pl. fehérjék szerkezetét befagyassza, és aztán elektronmikroszkóppal tényleges képeket készíthessünk róluk. 

Tarts velünk, ha erről a különleges módszerről szeretnél többet megtudni érthető formában.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.            
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Valószínűleg mindannyian voltunk már megfázva legalább egyszer az életünkben. Ilyenkor sokaknak antibiotikumot ír fel az orvos (kezelési vagy megelőzési szándékkal), de mindig elmondják: a kúrát végig kell szedni. Ennek az az oka, hogy a nem megfelelően végigszedett antibiotikum kúra sajnos hozzájárulhat a baktériumok védekezőképességének növeléséhez és az új, ellenálló törzsek kialakulásához. De hogyan alakul ki az antibiotikum-rezisztencia? Megelőzhető védőoltással is egy bakteriális fertőzés? És ha igen, melyik a jobb megközelítés? Ezekről a kérdésekről, és még sok más érdekes témáról is beszélünk legújabb epizódunkban.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Elérkeztünk a technológiai vívmányok kvantumkorszakába. Bár sokaknak csak egy különleges absztrakt dolognak hangozhat a “kvantum” szó, mégis rengeteg mindennapi eszköz (beleértve a televíziótól a telefonokig) ezalapján működik. De hogyan mosható össze a kvantumfizika a számítástechnikával? És egyáltalán, hol tartunk a fejlesztésekkel? Mindenkinek lesz kvantumszámítógépe öt éven belül? Ezekre a kérdésekre és még sok másikra adunk választ a legújabb epizódban.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.           
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ünneplünk ezen a héten, hiszen elérkezett a Lyukasóra Tudományból podcast a századik epizódhoz!  

Vajon hogyan nézhetünk tudományosan minden idők egyik legnépszerűbb fantasy könyv- és filmsorozatára, a Harry Potterre? Lehet-e egyáltalán fantasy-t tudományosan értelmezni? Ebben a különleges és varázslatos epizódban megpróbálkozunk ezzel a nehéz feladattal, szerencsére viszont házigazdáink nem bánják a kihívást, hiszen mindketten nagy rajongók!  

Mit jelent a fantasy irodalomban a kemény (hard) és lágy (soft) varázsrendszerek elmélete, és melyik kategóriába tartozik a Harry Potter? Milyen genetikai háttér szerint működhet a varázsképesség öröklődése, tekintve hogy léteznek mugli születésű mágusok, vagy varázslócsaládba született varázsképtelen kviblik? Leírható-e klasszikus fizikával a varázsseprűk repülése? Ezekre és még más kérdésekre keressük a választ ezen a héten. Bónusz információként azt is  megtudhatjátok ebből a részből, hogy házigazdáinkat vajon melyik roxforti házba osztotta be a Teszlek Süveg?  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.          
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A legtöbben valószínűleg nagyon szeretjük az édességeket, és olykor még jutalomként is tekinthetünk rájuk. Az édességek, beleértve a gyümölcsöket is, gyakran tartalmaznak több-kevesebb fruktózt, köznapi nevén gyümölcscukrot. Legújabb részünkben arról beszélgetünk, hogy a  kutatások hogyan kötik össze a fruktózt különböző egészségügyi problémákkal, kiváltképp gyermekek körében. Arra is kitérünk, hogy milyen módszereket alkalmazhatunk arra, hogy egészségesebben  viszonyuljunk a gyümölcscukor fogyasztásához.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.        
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Világunk számtalan ökoszisztémát tartalmaz, a trópusi erdőkön át a korallzátonyokig és a városi parkokig, és ezek mind rendkívül fontosak például a levegő és a víz tisztításában, a szén-dioxid tárolásában és az élelmiszertermelésben. Az emberi hatás azonban mára már olyan intenzívvé vált, hogy számos ökoszisztéma veszélyben van. Ezért az ENSZ úgy döntött, hogy a következő 10 év az ökoszisztémák helyreállításának évtizede lesz. De mi is ez a folyamat, és hogyan zajlik ez? Mi legyen a célunk: az eredeti állapot visszaállítása, vagy az ökoszisztéma alkalmazkodása a jelenlegi körülményekhez? Milyen sikeres projektek születtek már korábban világszerte, például hogyan vesznek részt hatékonyan magyarországi kistelepülések - és nagyobb közösségek is - az  ökoszisztémák helyreállításában?   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.        
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Boldog új évet kíván 2023-ban a Lyukasóra Tudományból csapata!  

Ha visszanézünk 2022-re tudományos szemmel, mit láthatunk? Mik voltak az év legfontosabb tudományos hírei, felfedezései? Milyen eredmények érdemelték ki a tudományos Nobel-díjakat? És hogyan alakult 2022 a podcast házigazdáinknak, melyek voltak például a kedvenc részeik az elmúlt évben? 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.       
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Idén is egy rendhagyó epizóddal készültünk nektek karácsony alkalmából! Eszünkbe jutott, hogy bizonyára van asztronómiai és történelmi kutatás azt illetően, hogy mi is lehetett pontosan a karácsonyi csillag. Vajon szupernova volt vagy üstökös? Esetleg egyik sem? Mindenre vannak érvek és ellenérvek - hol erősebbek, hogy megengedőbbek. De persze ezzel a karácsony még nem teljes: manapság egybefügg a csodás ízekkel, nosztalgikus érzésekkel is, így elhoztuk nektek arra is a választ, hogy miből is áll az az igazi karáacsonyi íz és illat?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.       
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Karácsonyra készülődve elgondolkodhatunk, hogy amikor fő a tűzhelyen a  halászlé, vagy sül a sütőben valami finomság, vajon miért van olyan jó illata és íze az ételnek, és miért néz ki olyan jól a végeredmény? A válasz: a kémia miatt! Különösen ünnepekkor érezhetjük, hogy mennyire  fontos szerepe van az étkezésnek kulturális-társadalmi szinten is, de az  ételek kémiája az, ami lehetővé teszi, hogy a receptek sikeresek lesznek vagy sem? Az ételek főzése során lejátszódó kémiai reakciók közül a Maillard-reakció az egyik legfontosabb és legismertebb, amely az aminosavak és a cukrok között megy végbe. Ez valójában egy összetett reakciósorozat, amely az ételek főzése során illatok, ízek és színek kialakulásához vezet. Tarts velünk ezen a héten is, amikor ezt a nyálcsorgató reakciót - és a karácsonyi menüötleteinket - tárgyaljuk ki részletesen!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.      
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A zene a mindennapjaink része. Néha azért hallgatjuk, hogy legyen egy kis háttérzaj, máskor pedig érzelmi támogatást nyújt, vagy akár egy film élményét is fokozhatja. Miért van ránk ilyen erős hatással a zene, és hogyan befolyásolja a zenélés az életünket? Ez sok tudós kutatásának központi kérdése, és szerencsére jól bevált módszerek állnak rendelkezésre ennek vizsgálatára. Ebben az epizódban mindazokat a szempontokat tárgyaljuk, amelyeket eddig felderítettek.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.     
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ahogy már ígértük nektek, egy új epizóddal készültünk a James Webb űrteleszkóp eddigi felfedezéseiről! Ez a csodás eszköz már az első fotóival is rengeteg új információhoz juttat minket, ami az eddigi  eszközökkel fizikailag nem volt megoldható. Bár az eddigi űrteleszkópok nem szorulnak a háttérbe, de az infravörös tartományban messze ez eddig a leghatékonyabb műszerünk. Az epizódban bemutatjuk azt is, hogy milyen új információval szolgált eddig a James Webb űrteleszkóp az exobolygókról (vagyis más csillag körül keringő bolygókról) és korai galaxisokról.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.    
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Milyen izgalmas lenne, ha úgy tehetnénk, mint egy sci-fi film szereplői,  és időgépbe pattanhatnánk, hogy szabadon felfedezzük a múltat vagy a  jövőt? Például találkozhatnánk régen élt híres személyekkel, vagy megnéznénk, hogy boldogul az emberiség több ezer év múlva! De vajon a tudomány szerint ez lehetséges-e? Mit gondolt erről például Stephen Hawking, a huszadik század egyik leghíresebb fizikusa? Vagy mit mond erről a kérdésről Einstein relativitáselmélete? Tarts velünk, és megtudod! 

Megújult a Lyukasóra Tudományból podcast! Mostantól YouTube-on már videóbeszélgetés formájában is láthattok minket, de Spotify-on és egyéb podcast platformokon továbbra is a megszokott módon élvezhetitek az epizódokat.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Manapság csak egyetlen emberfaj létezik, amit Homo sapiensnek nevezünk.  Ugyan egyes Homo sapiensek kisebb-nagyobb mértékben különbözhetnek  egymástól, de jóval több dologban nagyon is hasonlítunk egymásra, mind például a kinézetünkben, mind a DNS-ünkben. A Homo sapiens azonban nem mindig volt az egyetlen ember a bolygón: nagyjából kétszázezer évvel ezelőtt legalább öt különböző emberfajta létezett a világon, ezek közül  az egyik a Neandervölgyi ősember volt, amely aztán negyvenezer évvel ezelőtt eltűnt. De vajon mi történt velük? Egyes tudósok korábban úgy vélték, hogy a mi őseink kiirtották a neandervölgyieket, mások szerint egyszerűen mi csak okosabbak voltunk náluk, és emiatt maradtunk fenn. Megint mások úgy vélték, hogy a neandervölgyiek egyáltalán nem tűntek el, hanem az emberek befogadták őket, és a társadalmuk részévé tették.  Vajon melyik elmélet a legvalószínűbb, mint mondanak leletek, és a mi DNS-ünk?   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Szinte biztos, hogy te is szoktál álmodozni: akár munkában vagy iskolában egy csodás kirándulásról, esetleg hirtelen meggazdagodásról (hogy a fenti helyzeteket elkerüld), de arra nem sokan gondolnak, hogy az álmodozásnak milyen hasznos feladata van az elménkben. Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogy miként segíti az álmodozás a mindennapjainkat, beleértve akár a tudományos gondolkodást is. Bemutatjuk a jelenleg folyó kutatásokat is, amelyek azt igazolják, hogy ezt a kellemes (ám néha kevésbé hasznos) folyamatot már négy-öt évesen elkezdjük.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Röviden: nem! Te hogy állsz a koffein fogyasztásához? Erről legtöbbünknek a kávé, tea és az energiaitalok jutnak eszünkbe, és persze az is, hogy a szakemberek sokszor óva intettek tőlük mindannyiunkat a múltban. Mostanra azonban újabb kutatások azt mutatják, hogy a sztori korántsem ilyen fekete-fehér: a koffeinnek ugyanis sokszor nagyon is pozitív hatása van az egészségünkre. Emiatt is döntöttünk úgy, hogy a legújabb részben ezt a témakört járjuk körül, kiegészítve korábbi kalandozásainkat a koffein témájában.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Az állatkísérletek gondolata ma az egyik legellentmondásosabb etikai kérdés. A kutatók emiatt igyekeznek minél gyorsabban megoldást találni arra, hogy ezeket helyettesíteni tudják, illetve szigorú szabályzások alá esik az állatokon végzett munka, hogy minél humánusabban folyjon. Ebben az epizódban házigazdáink ezt a témakört járják körül. Szóba kerül, hogy milyen eredmények fűzhetők az állatok áldozatos segítségéhez, és az is, hogy milyen lépéseket tesznek a kutatók az állatkísérletek mellőzésének irányába.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te ismered a Gyűrűk Ura történetét és Tolkien munkásságát? Nem? Kicsit  sem? Talán hallottál már róla futtában? Vagy fanatikus rajongó vagy,  mint egyik házigazdánk? Szuper, mindenkit várunk! De egyáltalán mit  keres ez a kérdés egy tudományos podcast egyik részében?! Mesék, mondák, legendák és mítoszok már az emberiség hajnala óta velünk  vannak, hiszen tudományos ismeretek hiányában így próbáltak  megmagyarázni az emberek sok felfoghatatlannak tűnő természeti  jelenséget. Miért takarja el a Napot néha a Hold? Hát biztos megette egy  óriási béka! Vagy netán istenek kergetik egymást az égen, és az egyik  utólérte a másikat?  

J.R.R. Tolkien a XX. század során papírra vetette a saját  képzeletvilágát, és nem csak izgalmas fantasy történeteket írt, hanem  egy teljes mese-mitólógiát, amely olyannyira elképesztően gazdag és  sokrétű, hogy úgy elemezhetjük, mintha valódi ősi legendákról és  mítoszokról lenne szó. Ha kíváncsi vagy, mégis hogyan, kalandozz velünk  Középföldére ebben az epizódban!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Most, hogy kicsit már kigyógyultunk a nyári traumából, úgy gondoltuk, érdemes lehet egy érdekes témáról beszélgetnünk: a szúnyogokról. Bár általában a csípésük ártalmatlan, mégis borzasztóan idegesítőnek találja őket szinte mindenki, legyen szó a szabadtéri csapkodásról vagy az éjszakai idegölő zümmögésről. Sokakban felmerült már a kérdés: engem vajon miért szeretnek jobban a szúnyogok, mint másokat? Egyáltalán valós jelenségről van szó, vagy beképzeljük magunknak? Szerencsére a tudósok erre is találtak választ, és valóban vannak olyan befolyásoló tényezők, amik miatt egyesek jobban vonzzák ezeket a miniatűr vámpírokat. Noha első körben értelmetlennek tűnhet ez a kutatás, de a globális felmelegedés miatt a maláriaszúnyogok is egyre inkább kúsznak észak felé, és bizonyos európai országokban már ma is problémát okoznak. Emiatt aztán fontos megértenünk, mi vonzza őket?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

2022 augusztusában egy lenyűgöző tudományos szoborinstalláció és tanösvény látogatott Cambridge-be néhány hétre az Egyesült Királyságban, “Helyünk a Világűrben” címmel. A 8.5 km-es ösvény a városközponttól nem messze kezdődött egy parkban a több mint két méter magas Nap szobrával, majd a folyó mentén nyúlt észak felé, egészen ki a városból. A tanösvény célja Naprendszerünk bemutatása volt, mégpedig teljesen méretarányos formában: nem csak az égitestek méretei voltak megfelelőek egymáshoz képest, de az űrbeli távolságuknak megfelelően helyezkedtek el az ösvényen, olykor kilométerekre egymástól! Tarts velünk ebben az epizódban, amikor házigazdáink végigsétálják ezt az ösvényt, hogy bemutassák Naprendszerünk valódi lélegzetelállító méreteit!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.

Rövid interjú: Jonathan Clough FRAS, csillagász előadó a Cambridge-i Csillagászati Egyesületben (Cambridge Astronomical Association)
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mi emberek sok találmányunkban igyekszünk imitálni a természetet. Az egyik legújabb és legérdekesebb ilyen találmányunk minden bizonnyal az evolúciós algoritmusok sokasága. Az élet minden területén alkalmazhatók, és rengeteg olyan hibától mentesek, amik a manuális emberi munkából nem iktathatók ki. Legújabb epizódunkban arról beszélgetnek házigazdáink, hogy hogyan lehet ezeket az algoritmusokat elképzelni, miként alkalmazhatók akár egy híd tökéletes megtervezésére is, és kitérnek arra is, hogy vajon képes-e esztétikai döntéseket hozni?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

2022 nyara különösképpen forrónak bizonyult Európában, ami nem csak az emberek egészségére, de kimondottan a mezőgazdaságra és az élelmiszertermelésre is rendkívül káros hatással volt. Sokunkban felmerülhetett a kérdés, hogy mit tehetünk vajon a jövőben, hogy az ilyen problémákat elkerüljük, vagy legalábbis a negatív hatásait csökkentsük? Tudósok szerint az akvapónia nevű technológia nagyon igéretesnek tűnik: ez a módszer ötvözi a haltenyésztést és a növények vízben való termesztését termőföld nélkül. De vajon hogy lehetséges ez? Hallgass minket, és megtudhatod!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Neked mi jut eszedbe, ha meghallod azt, hogy prímszám? Reméljük, nem sokan borzongtok, és bizonyára többeteknek eszébe jut a definíció, hogy "azok a számok, amelyeknek pontosan két osztója van: az egy és önmaguk".  Aztán valószínű azonnal beugrik az is, hogy "na jó, de mit kezdjek én ezzel?" Teljesen érthető, és pont ezért igyekeztünk legújabb részünkben bemutatni, hogy mennyire fontos és izgalmas számokról van itt szó! Szóba kerülnek természetesen a sci-fik és az is, hogy ezeknek a számoknak köszönhetjük azt, hogy a pénzünk biztonságban van kártyás vásárláskor is!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Manapság egyre többen követnek különböző húsmentes étrendeket, mint például a vegetáriánus vagy vegán étrendek, amelynek számos oka lehet. Vannak, akik csak nem szeretik a húst, mások környezetvédelmi okokból hanyagolják az étrendjükből, egyesek pedig kimondottan egészségtelennek vélik ezt az élelmiszer-csoportot. De vajon mit mond a tudomány a húsfogyasztásról, különösképpen a vörös húsok és a feldolgozott húskészítmények fogyasztásáról? Tarts velünk ebben az epizódban is, és megtudod!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Veled is gyakran előfordul, hogy nem tudsz gondolkodni, ha zaj van? Esetleg megviccelnek a barátaid olykor számolás közben azzal, hogy bekiabálnak véletlen számokat? 

Ennek az idegtudományával számos kutató foglalkozik. Kiderült, hogy nem csak a hangerő, de a zavaró tényező információtartalma is szerepet játszik. Na de nem lőjük le a poént - tarts velünk ropogósan friss epizódunkban azért, hogy betekintést nyerj csodálatos agyunk egy újabb tulajdonságába!  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc. 

Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

2022 nyarán Európa szerte rendkívül extrém hőségeket és szárazságot  tapasztalhattunk, amit a tudósok a klímaváltozással hoznak összefüggésbe. De vajon tényleg így van ez? Hiszen szélsőséges időjárási események mindig is voltak, kánikuláktól kezdve súlyos viharokig. Mi a különbség egyáltalán az időjárás és a klíma/éghajlat között, amikor hétköznapi szemmel nézve a kettő könnyen ugyanannak tűnhet? Ebben az  epizódban ezeket a kérdéseket fejtegetjük, és nem kevés szót ejtünk többek között arról is, hogy miért olyan rendkívül bonyolult előrejelezni az időjárást, és megjósolni elegendő valószínűséggel az extrém időjárási eseményeket.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Rengetegen ódzkodnak a baktériumoktól, azt azonban nem mindenki tudja,  hogy mennyire hasznosak is tudnak lenni számunkra! A baktériumok olykor úgynevezett biofilmeket alkotnak, amik nagy segítséggel vannak a mindennapi életünkben és a természetben, legyen szó akár egy ízletes frissítő ital elkészítéséről vagy az óceánokban megjelenő olajfoltok eltüntetéséről. Legfrissebb epizódunkban a biofilmek mibenlétéről és hasznosságáról beszélünk, abban a reményben, hogy ti is más szemmel néztek majd ezekre az apró ősi lényekre.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te tudod, hogy mi az a szinesztézia? Ha az a válaszod, hogy igen, akkor azon kevesek közé tartozol, akik hallottak erről a különleges jelenségről, vagy esetleg a mindennapokban tapasztalják. De mi is ez a szinesztézia? Ezalatt azt a képességet értjük, amikor érzékeinket képesek vagyunk összekötni. Jó példa erre azoknak az embereknek a csoportja, akik a számokhoz színeket, illatokat vagy hangokat képesek hozzárendelni. Ebben az epizódban arra keressük a választ, hogy mi ennek a különleges képességnek az oka, és hogyan is lehet egyáltalán ezt a legkönnyebben elképzelni?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Nyaranta ilyenkor sokan látogatunk tengerpartra pihenni, ahol helyszíntől függően rengeteg lenyűgöző tengeri állattal találkozhatunk, például a medúzafélék csoportjával. Ezek a gerinctelen állatok már sokszázmillió éve élnek a bolygónkon, messze megelőzve az embereket, de még a dinoszauruszokat is. Néhány medúzafajjal viszont vigyáznunk kell, mert csípésük komoly kellemetlenséget okozhat, egyes esetekben még akár  halált is! Vajon miért és hogyan csípnek a medúzák? És mit tegyünk, illetve mit ne tegyünk, ha megcsípett minket egy állat fürdés közben?  Ezekre és még más kérdésekre is keressük a választ legújabb részünkben.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Sokunknak a mindennapjaink része az, hogy tejtermékeket fogyasztunk,  legyen az a tej vagy tejszín a kávéba, joghurt, sajt és más készítmények tömkelege. Te elgondolkodtál már azon, hogy ezek milyen hatással vannak az egészségedre? Ha igen, akkor itt a válasz! Ebből a részből megtudhatod, hogy mi a különbség az erjesztett és nem erjesztett tejtermékek hatása közt, és arra is kitérünk, hogy ennek mi a kiváltó oka.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Javában a nyár közepe felé haladunk, és ilyenkor szoktak a legtöbben nekiállni valamilyen sportot űzni (persze a január 1-jei nagy fogadalmak után). A sport rendkívül jó hatással van a testi és mentális egészségünkre is, azonban ennél mégtöbbre képes: bizonyos életvezetési készségeket is meg tud nekünk tanítani. Tarts velünk, ha szeretnéd megtudni, mi mindenre jó a sport, ha a mindennapi életünkre szeretnénk kivetíteni a hatásait! Azt is megtudhatod ebből a részből, hogy milyen jó praktika van arra, hogy belecsalogassuk a saját szervetetünket egy edzésrutinba - úgy, hogy az tényleg élvezhető is legyen!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A táncolás, csakúgy mint a zene, egyidős az emberiséggel, hiszen már a kezdetektől fogva adott volt a lehetőség, hogy ritmusok-dallamok  segítségével szórakoztassuk magunkat, amelyek aztán könnyen magukkal ragadhattak, és táncra perdíthettek minket. De vajon miért is szeretünk  olyan ennyire sokan táncolni? A kérdés sokrétű, amivel tudósok széleskörű csapata foglalkozott már. Fizikai jelenségek ismeretével  például meg tudjuk magyarázni, hogy miért is érzünk vágyat arra, hogy egy kellemes ritmusos zenével egy ütemben mozogjunk. Ezen felül a pszichológusok azt is tanulmányozták, hogy milyen kapcsolata van a táncnak az érzelmeink megéléséhez, kifejezéséhez, illetve milyen szerepe  van az emberi közösségek formálásában.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A feketelyukakkal kapcsolatban számos kérdés merülhet fel bennünk, a keletkezésüktől kezdve a fizikai határokon át egészen a legabszurdabb gondolatkísérletekig, például: miért nem tudnánk kiszökni egy feketelyukból, ha "beleesnénk"? A feketelyukakkal foglalkozó epizódjaink legújabb tagja ez, amiben erre, és még sok más érdekességre keressük a választ!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Csonttörése már valószínűleg sokunknak volt, hiszen rendkívül gyakori sérülésről van szó különböző balesetek, traumák esetében. A törés súlyossága nagyon széles spektrumú lehet, egészen az apró repedéstől az életveszélyes törésekig, amelyek műtéti beavatkozást is igényelhetnek. Testünk lenyűgözősége viszont ott mutatkozik meg, amikor a törés bekövetkezte után teljes erővel nekiindul, hogy beforrassza és meggyógyítsa ezt a sérülést, és csupán hetek alatt teljesen visszaállhat a csont az eredeti egészséges állapotába. Hogyan zajlik vajon ez a gyógyulási folyamat?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mindannyiunk számára bizonyára ismerős a kérdéskör, hogy ha a tudósok olyan okosak, akkor miért nem hozakodtak még elő az örök fiatalság receptjével? Bármennyire is kecsegtető az ötlet, ez nem ilyen egyszerű, hiszen az öregedés a molekulák szintjén folyik, és ezt tartósan befolyásolni igen nehéz.

Viszont nem lehetetlen! A legújabb epizódunkban az öregedésről, ennek genetikájáról és lehetséges ellenszereiről beszélünk. Persze nekünk is ki kell vegyük a részünket a feladatból: az egészséges életmód, beleértve a táplálkozást, ugyanis elengedhetetlen.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Képzeletbeli, kitalált történetek azóta léteznek, mióta ember az ember: régen a tűz körül meséltek egymásnak az emberek, ma könyveket olvasunk, moziba járunk, vagy otthon nézünk filmeket, sorozatokat. De miért is vonzanak bennünket ennyire a nem valós történetek? Ha például a brit királyi család érdekel minket, miért fogja sokunk nagyobb eséllyel a Korona című televíziósorozatot megnézni, mint hogy dokumentumfilmeket vagy tényszerű leírásokat böngésznénk? Pszichológusok szerint a fikcióknak, kitalált történeteknek rendkívül fontos szerepe van például a saját identitásunk, személységünk kialakulásában, vagy a társas közösségben való együttéléshez szükséges empátia kifejlesztésében. Nem véletlen, hogy olyan sikersorozatok, mint például a Harry Potter, olvasók millióit vonzotta be az évek során, akik szívesen azonosultak a varázslótanonc kalandjaival. Tudományos kutatások során pszichológusoknak sikerült számszerűleg is kimutatni ezt az azonosulást, más kutatások pedig képalkotó módszerek segítségével közvetlenül be is pillantottak az agyba, hogy mi történik, amikor a könyvet olvassuk?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ha  túl sokat napozunk megfelelő védelem nélkül, leégünk - ezt valószínűleg mindannyian ismerjük. De tudtad, hogy még sok más különféle reakció is történhet bizonyos betegségek következtében? Például bizonyos embereknél okozhat a napfény közvetlenül allergiás reakciót, akármennyire is abszurdnak hangzik!

A fényre való túlzott érzékenységet idegen szóval fotoszenzitivitásnak nevezzünk, és ebben a részben végigvesszük néhány ritka, de jellegzetes formáját. Beszélünk például vegyi anyagok okozta fényérzékénységről és genetikai eredetű problémákról, valamint kitekintésnek még olyan kérdéseket is megbeszélünk, hogy mi is egyáltalán a különbség az allergia, intolerancia és az autoimmun betegségek között?


Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ha napfogyatkozásról beszélünk, sokaknak rögtön az 1999-es teljes napfogyatkozás jut eszébe, amit Magyarország nagy területéről jól láthattunk, és emiatt sokunknak élénken él azóta is az emlékezetében. Azonban van egy olyan napfogyatkozás, ami még fontosabb szerepet tölt be számunkra tudományos jelentősége miatt. 1919-ben Albert Einstein felkérésére két expedíció is elindult annak érdekében, hogy az általa kidolgozott speciális relativitáselméletet a gyakorlatban is bizonyítsák. A kísérletek pedig sikerrel zárultak. Kalandozz el velünk te is a tudománytörténelemben, és ismerd meg a furcsa körülményeket, amelyek miatt ma ott lapul a zsebedben egy teljes globális helymeghatározó rendszer!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Földünkön jelenleg több száz aktív vulkán található, amelyek lenyűgöző természeti jelenségek, de egyúttal komoly veszélyt jelentenek ránk emberekre, és a környező élővilágra, infrastruktúrára. Mégis az emberiség közel 10%-a él jelenleg aktív vulkán közelében, még akkor is, ha egy részük éppen csendes nyugalmi időszakát tölti, mielőtt újra  bármikor felébredhet. Mit tehetnek a tudósok, hogy időben és megfelelő bizonyossággal megjósolják a veszélyes vulkánkitöréseket? Lehetséges-e ez egyáltalán? Mik azok a folyamatok, amik egy vulkán ébredését és közelgő kitörését jelzik? 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is bizonyára hallottál már a "mutáns" szóval valamilyen ütős filmet, könyvet vagy játékot. Amit viszont nem biztos, hogy tudsz az az, hogy a mutáció az életünk része, és a szervezetünkben a nap 24 órájában mennek végbe olyan folyamatok, amik a végbemenő mutációkat próbálják akadályozni. A napfény, dohányzás és egyéb káros szokások mind hozzájárulnak a genetikai állományunk sérüléséhez, ám szerencsére van sok olyan eszköz a kezünkben, gyakrak táplálék formájában, ami segíthet ennek elkerülésében. 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Manapság sokat hallhatunk a különféle allergiákról, hiszen a világon mindenhol széles körben elterjedt és összetett egészségügyi problémáról van szó: átlagban legalább háromból egy ember szenved valamilyen allergiában. Az allergiás reakciót kiváltó, problémát okozó anyagok között ott szerepel sokfajta élelmiszer, virágpollen, állati szőrök és még sok más anyag, amit gyakran rendkívül nehéz elkerülniük az azokra érzékeny embereknek. De mi is az az allergia valójában, mi történik a szervezetben ilyenkor? Mit tudunk tenni az allergia ellen, milyen létező kezelésmódokat ismer a tudomány? Gyógyítható-e teljesen az allergia?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Molekulákról tanulhattunk sokat kémia órán, de hallottál már esetleg  óriásmolekulákról, vagy makromolekulákról? Mitől lesz egy molekula "óriás"?  Ez az érdekes anyagcsoport az utóbbi időkben kapott nagyobb figyelmet, például élelmiszer-adalékok vagy műanyagok esetében, de vajon milyen anyagokról is van szó pontosan? Természetesek vagy mesterségesek? Hasznosak vagy károsak számunkra? Tartanunk kell-e tőlük, vagy esetleg éppen, hogy fontosak az élet szempontjából?  

Kellemes Húsvétot kíván a Lyukasóra Tudományból csapata minden hallgatójának!  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc. Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mit tehetnek az orvosok és kutatók, ha be akarnak látni az élő emberi  testbe, például az agyba, de anélkül, hogy műtétet kelljen végezni? Az utóbbi évtizedek során több fontos orvostechnikai módszert is kifejlesztettek erre a célra, amelyek közül az egyik a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) módszere. Ilyen berendezés manapság már  nagyon sok kórházban megtalálható (sőt, még néha filmekben vagy televízió sorozatokban is felbukkannak), de vajon hogyan is működik ez a  technika? Mi köze a mágnesességhez? Van-e bármi veszélye egy MRI-s kivizsgálásnak, éri-e bármilyen káros sugárzás a pácienst? Tarts velünk  ebben a részben, hogy választ kapj ezekre a kérdésekre!  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is ismersz olyat, akinek a napjához elengedhetetlen, hogy koffeinbevitellel induljon? Netán te vagy az a bizonyos személy? Aggodalomra semmi ok, hiszen ebben a részben bemutatjuk, miért nem kell félni attól, hogy koffeinfüggők leszünk. Arra is fény derül, hogy miért tart minket ébren ez az érdekes kis molekula? Tarts velünk, hogy megismerd a választ ezekre a kérdésekre, és arra is, hogy vajon mióta élünk együtt a koffeinfogyasztás szokásával?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Magyarország különleges hely földrajzi-geológiai szempontból, mivel  országszerte számtalan termálvíz-forrást találhatunk. A Föld belsejéből származó hő, ami ezeket a forrásokat táplálja, szinte végtelennek tűnő megújuló energiaforrás, amit geotermikus energiának hívunk. Hogyan működik ez az energiafajta, honnan származik pontosan? Miért tartjuk számon a megújuló energiaforrások között? És vajon mi szükséges ahhoz, hogy ezt az energiát fenntartható módon kihasználjuk az emberiség hatalmas energiaigényének csillapítására?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is szereted az édességeket? Ha erre igen a válaszod, akkor biztosíthatunk róla, hogy nem vagy ezzel egyedül: mi is odáig vagyunk értük. Sőt, a legújabb részben azt is eláruljuk, hogy ez egy evolúciós folyamat során alakult így. Azonban előfordul olyan, hogy valaki nem fogyaszthat cukros ételeket, akár egészségügyi, akár diétás megfontolásból. Ilyenkor mit tehet az ember? Fordulhat mesterséges édesítőszerekhez, ezek azonban bizonyos csoportoknak újabb egészségügyi problémákat okozhatnak. Napjainkban a természetes édesítőszerek kezdenek elterjedni, és ki tudja, talán az édes fehérjéké a jövő?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A növényvilág a földi élet elengedhetetlen és lenyűgöző része. Ugyan az állatokkal szemben a növények nem képesek mozogni, mégis az evolúció során számtalan csodálatos és összetett stratégiát fejlesztettek ki a túlélés érdekében. Vajon hogyan tudnak kommunikálni és kölcsönhatásba lépni egymással a növények? És hogyan védik meg magukat éhes rovaroktól, állatoktól? A válasz, nem meglepő módon, a növényekben található változatos kémiai anyagokban rejlik!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

2017-ben a világ csillagászai rendkívül érdekes és jelentős felfedezést  tettek: sikerült megfigyelniük két neutroncsillag összeütközését, de a felfedezés különlegessége nemcsak maga a csillagászati jelenség volt, hanem az is, hogy hogyan és milyen módszerekkel sikerült ezt  megfigyelni. Ez volt az első alkalom, hogy egy ilyen jelentős kozmikus eseményt nem csak a már jól bevált, hagyományos módszerekkel sikerült nyomon követnie a tudósoknak, mint például gammasugárzás-kitörések detektálásával, hanem azokkal egy időben a nem sokkal korábban működésbe lépő LIGO és VIRGO gravitációs hullám detektorok is jelezték az összeütközést. Ez a felfedezés új korszakot indított a modern csillagászatban, és egyúttal közvetlenül igazolta is Einstein elméleteit a gravitációs hullámokról, miszerint azok fénysebességgel terjednek a téridőben.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.    
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Madame Curie - ez a név talán mindannyiunknak sokat mond. Ő volt az első olyan Nobel-díjas, aki kétszer is megkapta, és eddig az egyedüli, aki  két különböző természettudományból nyerte el a tudományos világ legrangosabb díját. Élete nem szenvedett hiányt nehézségekből, mégis  egyetlen dolog hajtotta végig: a tudásvágy, aminek meg is lett az  eredménye. Legújabb epizódunkban az ő életéről beszélünk, fiatalkoráról,  munkásságáról, és arról, hogy mi hagyott hátra a világnak.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.    
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Tudtad, hogy a világon jelenleg több ezer nyelvet beszélnek aktívan? Amíg ezeket a mai modern technológiával nyomon tudjuk követni, az már  sokkal összetettebb kérdés, hogy vajon milyen nyelveket beszéltek a múltban az őseink? A nyelvek folyamatosan változnak mind szókincsben, mind nyelvtanban és  kiejtésben, ezt megfigyelhetjük, ha például régi szövegeket olvasunk, vagy korai hangfelvételeket hallgatunk. De mi a helyzet azokkal a  nyelvekket, amiket az őskorban beszélhettek emberek, még mielőtt az első írásos emlékek megjelentek volna? Egyáltalán honnan gondolják a  nyelvészek és antropológusok, hogy már az ősemberek is beszélhettek valódi nyelveket, és nem csak morgásokkal vagy primitív gesztusokkal kommunikáltak?   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Bizonyára gyakran hallottál manapság a James Webb űrteleszkópról. Karácsony környékén azért, mert fellőtték, pár hete azért, mert eljutott végső pozíciójáig, majd néhány napja azért, mert megkaptuk az első képeket tőle - noha ezek még csak ellenőrző képek, és nem kutatáshoz készültek. Felmerülhetett a kérdés, hogy miért olyan érdekes ez? Ráadásul már van kinn több távcsövünk is, miért volt szükség mégegyre? Ezekre a kérdésekre, illetve arra is, hogy mennyibe kerül egy ilyen vállalkozás, választ adunk legújabb epizódunkban.

E-mail címünk: lyukasora.tudomanybol@gmail.com

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Bizonyára sokatokat foglalkoztat, esetleg foglalkoztatott az ásítás érdekes jelensége. Vajon miért ásítunk, és mitől ragadós? Bár a poént nem lőjük le, azt elárulhatjuk, hogy az oxigénhiányhoz nincs köze a legújabb tudományos eredmények alapján! Házigazdáink ezen a héten sok érdekes kísérletről beszélgetnek, amik alapján fény derül az ásítás legvalószínűbb okaira is.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A huszadik század egyik legkiemelkedőbb asztrofizikusa és az általános közönség által is egyik legismertebb tudósa kétség kívül Stephen Hawking  volt, aki az utóbbi hetekben töltötte volna be 80. évét. Hawking élete nagy részében egy súlyos idegrendszeri betegséggel küzdött, aminek  következtében egy idő után már sem mozogni, sem hagyományos úton beszélni nem volt képes, ennek ellenére a tudományos kutatást sosem adta  fel, és számos nagyon jelentős eredményt köszönhetünk neki. Mik voltak ezek a legnagyobb eredményei? Mihez is kötődik az a bizonyos Hawking-sugárzás, amit róla neveztek el? És hogy kapcsolódik Hawking a Harry Potter filmekhez?   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde  M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Az elmúlt évtizedekben sokszor hallottuk azt, hogy mennyi káros hatása van a videójátékoknak ránk, különösen a gyerekekre. Arról azonban nem sokszor szólnak a hírek, hogy mennyi jótékony hatása van egy-egy számítógépes játéknak ránk. Ezen a héten házigazdáink igyekeznek ezt a kérdéskört körüljárni, és előítéletek nélkül pontot tenni az “évtizedes vita” végére.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

"A történelemből legenda lett. A legenda mítosszá vált." A Föld minden ősi kultúrájában megjelentek a különböző fantasztikus, lenyűgöző és természetfelettivel tarkított mesék, legendák, mítoszok, amiket generációról generációra adtak át az emberek egymásnak. Ezeket sokunk ma is élvezettel hallgatja, sőt, naponta számtalan újabb és újabb fantáziadús történet jelenik meg könyvek vagy filmek formájában, hogy minket szórakoztassanak. De vajon honnan is jön az embereknek ez a vágya mesékre, mítoszokra? Miért alakultak ki ezek már az őskortól kezdve? Még érdekesebb kérdés lehet az is, hogy konkrét mitológiai szereplők, lények honnan származnak: sárkányokról és más kolosszális szörnyekről szóló történetek például a világon szinte minden felé előfordulnak, de vajon miért ennyire elterjedtek?    

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Talán te is tudod, hogy a tengeri állatok között nem csak a delfin okos; és itt most még csak nem is egy másik vízi emlősre gondolunk, hanem a polipra! A polip bizarr kinézetét és mégis hihetetlen jó problémamegoldó-képességét már nagyon régóta figyelik és kutatják a tudósok. A legújabb epizódban a polipok különleges tulajdonságaiba nyerhettek betekintést, és kifejezett figyelmet fordítunk a karjaik koordinációjára: merthogy van nekik belőle nyolc is!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te hallottál már a medveállatkákról, ezekről az apró, szabad szemmel nem látható, de rendkívül aranyos élőlényekről? Mik ezek egyáltalán, van-e  közük a valódi medvékhez? A medveállatkák az egyik legsikeresebb állatfaj a bolygónkon, megtalálhatóak mindenhol, még a legextrémebb élőhelyeken is, a jeges sarkvidékektől a legforróbb sivatagokig. Sőt, már a hollywoodi szuperhősfilmeket és science-fiction sorozatokat is meghódították. Különös, rendkívüli ellenállóképességük izgatja leginkább a tudósokat, mégpedig olyan környezeti hatások ellen, mint radioaktív sugárzás, vagy akár a világűr extrém vákuumja is, mert a medveállatkák még ezt is képesek túlélni!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Elérkeztünk 2021, egy rendkívül mozgalmas és komoly kihívásokkal teli év végére! Vajon hogyan telt ez az év tudományos szempontból? Mik voltak azok a tudományos területek, eredmények, amelyek a legtöbbet foglalkoztatták a tudósokat idén? Mindezek felett 2021 elején indult a Lyukasóra  Tudományból podcast is: évértékelő részünkben megbeszéljük azt is, hogy vajon melyek voltak a mi kedvenc részeink és témáink az egész éves programból?  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is nézted valaha az Agymenők című komédia sorozatot, és gondolkodtál,  hogy vajon tényleg így zajlik a tudomány?! 

Legújabb, közkívánatra készült ünnepi epizódunkban arra vetemedünk, hogy a sorozat néhány kimondottan érdekes pontját hozzuk el nektek, és  megbeszéljük, hogy valóban alaposan átnézték-e a tudományos könyveket a sorozat írói? Például tényleg létezik olyan, hogy szuper-aszimmetria?  Tényleg lehet egy év munkája után Nobel-díjat kapni? Ezekre és még sok más kérdésre adunk választ ebben a részben! 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.

Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Az ünnepek közeledtével egyre gyakrabban jut eszünkbe a különböző pékáruk, savanyúságok áradata, vagy esetleg a karácsonyi/újévi töltött káposzta is. Bár ezek az élelmiszerek nagyon különbözhetnek egymástól, egy fontos pontban mégis megegyeznek: mindegyik elkészültének alapja a fermentáció, vagyis az erjesztés. Így tehát, ha esetleg az elmúlt egy évben rákaptál a kovászolás művészetére, vagy esetleg a pálinkafőzés rejtelmeibe ástad bele magad, mindenképp hallgasd meg eheti epizódunkat. Figyelem: nem válallunk felelősséget azért, ha hirtelen megéhezel!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.     
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Boldogság, szomorúság, elégedettség, félelem, stressz - ezek mind érzelmek, amiket nap mint nap tapasztalnak az emberek. De vajon éreznek-e hasonlóan az állatok is, mint mi? Tudományos kutatásokból tudjuk, hogy igen! Vajon hogyan vizsgálhatjuk, hogy mit éreznek az állatok? Ha egy  embertársunk érzelmi állapotára vagyunk kíváncsiak, akkor sokszor elég csak megkérdeznünk, és ő elmondja nekünk, amit tudni szeretnénk. Egy  állattal viszont ezt nem tudjuk megtenni. Akkor mégis milyen jelei, megnyilvánulásai lehetnek az állatok érzelmeinek? Hallgass minket, és megtudhatod!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.    
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Neked is eszedbe jutott néha az iskolában matek órán, hogy ugyan minek tanuljunk ezt, hát úgysem fogod használni? A mai részből kiderül, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet, ugyanis még az egészségügyi pályán lévőknél is gyakran előfordul, hogy bizonyos számításokat el kell végezniük. Tudod például az okát annak, hogy ugyanaz a HIV teszt miért mutat nagyobb arányban fals pozitív eredményt Európában, mint a világ HIV vírussal jobban fertőzött területein? Szó esik a járványtanról, tesztek hatékonyságáról, szívünk egészségéről és a képalkotó diagnosztikai eljárásokról is. Az epizódban házigazdáink általánosságban beszélnek a matematika fontosságáról az ahhoz tradícionálisan nem kötött tudományterületek esetében, és igyekeznek az ezzel kapcsolatos kérdéseket részletesen megválaszolni.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Bizonyára a te fejedben is megfordult már, hogy mi lenne, ha egy űrbéli objektum a Föld felé tartana? Tudják az emberek, hogy mit kell csinálni? És ha igen, egyáltalán észrevennék ezt időben? Legújabb epizódunkban házigazdáink az aszterodiákról és üstökösökről beszélnek; pontosabban arról, hogy mekkora veszélyt jelentenek ezek ránk? 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ismerjük mindannyian az érzést: elkezdünk futni, vagy sportolás céljából, vagy szerencsétlenebb esetben a busz után, és hamar lihegni kezdünk, hevesebben kell lélegeznünk, hogy fenn tudjuk tartani a mozgást. De vajon miért is történik ez? A testmozgás elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, ezt már számos tudományos kutatás is kimutatta, az azonban, hogy kinek mikor és mennyit lenne érdemes mozognia, teljesen egyénfüggő lehet, és sok tényező befolyásolja. Az egyik legösszetettebb kérdés pedig nem más, mint hogyan is mérjük a sportolás hatékonyságát? Milyen módszerek és skálák léteznek erre? Ha kiváncsi vagy ezekre és még más hasonló kérdésekre, hallgass bele eheti adásunkba!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A csillagok már az ókori tudomány középpontjában is ott voltak, azóta pedig számos műalkotás és tudományos előrelépés alapszik rajtuk. Ezen a  héten házigazdáink a csillagok születéséről beszélgetnek, és bemutatják, hogy a világegyetem korát tekintve mennyire azonnali léptékű is egy csillag megszületése. Elgondolkodtál már azon, hogy miért vannak a naprendszerünkben a bolygók mind egy síkban? Erre, és még sok hasonló  érdekes kérdésre kaphattok választ ebben az epizódban.     

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Manapság nagyon sokat hallhatunk a klímaváltozásról, már szinte elcsépelt témának is tűnhet. Mi azonban mégis fontosnak tartjuk, hogy  beszéljünk róla, és végiggondoljuk, mi mit tehetünk ennek a vészhelyzetnek a megoldásáért, mint egyének. Tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a napokban kezdődött COP26 klíma konferencián a világ kormányainak jelentős elkötelezettségeket kell tenniük, hogy csökkentség a káros anyagok kibocsátását, és megállítsák a bolygó melegedését. De mégis mit jelent ez mind? Mit tehetünk mi, mint egyének, a klímaváltozás ellen? Különösképpen akkor, ha azt érezzük és azon aggódunk - jogosan! - hogy az egyéni cselekvéseknek nem lehet elég nagy és mérvadó hatása?     

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Sokan hallhattuk már akár tanárainktól, családunktól és barátainktól, vagy az interneten olvashattuk, hogy mindenkinek megvan a megfelelő tanulási stílusa, és ha azt megtalálja, akkor fog tudni a legjobban tanulni. Három csoport van: lehetünk vizuális tanulók - akik látva tanulnak a legjobban; auditív tanulók - akik hallás után; és kinesztetikus tanulók - akik cselekvés útján tanulnak. Ez a rendkívül "egyszerű-de-nagyszerű" módszertan azonban valójában nem működik, mivel semmilyen tudományos alapja sincs, mégis széles körben elterjedt és ismert ez a mítosz. Vajon miért? És ha ez tényleg alaptalan, akkor vajon milyen módszer szerint tudunk a leghatékonyabban tanulni?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Elgondolkodtál már azon, hogy hogyan is figyelünk? Vagy esetleg azon, hogy néha miért olyan nehéz összpontosítanunk? Ezen a héten házigazdáink a figyelem rejtélyes világába kalauzolnak el titeket. A fenti kérdéseken kívül részletesen vizsgáljuk, hogy mitől függ az, hogy mennyire vagyunk képesek koncentrálni, és azt is, hogy a figyelem esetleg elvakíthat-e minket? Ha szeretnél ezekre a kérdésekre választ kapni, és pár praktikát is arra, hogyan tudjuk segíteni a koncentrációképességünket, akkor hallgass minket bátran!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Melyik a gyorsabb, jobb, pontosabb: a világ legnagyobb szuperszámítógépe a legfejlettebb mesterséges intelligencia szoftverrel, vagy az emberi agy? Az utóbbi évek és évtizedek rohamos technológiai fejlődése során szinte észre sem vettük, hogy mekkora teret nyertek az informatikában a  mesterséges idegi hálózatok, pedig ott vannak már körülöttünk mindenhol az interneten. A kutatókat és szoftverfejlesztőket már nagyon rég óta  foglalkoztatja az ötlet, hogy az emberi agy működését leutánozva egyre fejlettebb rendszereket építsenek, amiket aztán számtalan fontos célra  lehet felhasználni. De vajon ez jó dolog, vagy tartanunk kell-e a mesterséges intelligencia térhódításától?     

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A dinoszauruszok témája sokakat rendkívül izgat, ami nem meglepő, hiszen lenyűgöző lények lehettek, és még nagyon sok nyitott kérdés van velük kapcsolatban, amit paleontológusok és más tudósok gőzerővel kutatnak. Ezen a héten a dinoszauruszok ősi világában merülünk el, és mindenek előtt azt a kérdést járjuk körül: lehetséges-e, hogy a tudomány módszereinek segítségével valaha újra életre kelthetjük a dínókat, úgy, mint a Jurassic Park filmekben? Lehet-e dínó DNS-t kivonni gyantába szorult szúnyogból? És ha ez lehetséges lenne, egyáltalán jó ötlet lenne? Mi történne, ha emberek és dínók egyszerre élnének egy helyen? Hallgass minket, és azt is megtudhatod, hogy hogyan kapcsolódik mindez ahhoz, hogy hogyan próbálunk megmenteni más már kihalt vagy kihalás szélén lévő állatfajokat.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.

Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te mennyit tudsz a feketelyukakról? Legújabb epizódunkban házigazdáink a feketelyukak mágikus világába kalauzolnak titeket. Szóba kerül a feketelyukak elméletének eredete, származásuk, alapvető tulajdonságaik és még sok számos érdekesség ezekről a láthatatlan behemótoktól. Végül tudósaink lerántják a leplet arról is, hogy mi történik majd akkor, ha a kutatók kísérleteik során mikro-feketelyukakat hoznak létre.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A zene már évezredek óta a kultúránk fontos részét képezi, de azon  valószínűleg kevesen gondolkodtak még el, hogy vajon tudományos, fizikai  szempontból hogyan alakul ki a zene? Miért van az, hogy bizonyos zenék,  bizonyos hangok egyszerre való megszólalása kellemesnek, nyugtatónak  hangzik, más kombinációk viszont inkább káosznak és ricsajnak tűnnek?

Ezen  a héten a Lyukasóra Tudományból házigazdáinak a szívéhez nagyon közel  álló témába merülünk el, és röviden megvizsgáljuk a hangok  kialakulásának és terjedésének fizikáját, valamint szót ejtünk a  frekvenciák és zenei hangok alapvető összefüggéseiről is.

JÁTÉK  - meg tudod fejteni a zenés-tudományos rejtvényt, amit az a capella  intronkban rejtettünk el? Tarts velünk a rész végéig több információért  és néhány tippért!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ez a hét az agyunkról szól, és arról, hogyan tápláljuk. Sokszor halljuk a mondást: "az vagy, amit megeszel", de talán ritkán gondolunk abba bele, hogy ez milyen közel is kerül néha a valósághoz. Emiatt elhoztuk nektek az "agykaják" avagy a "brain foods" témakörét, hogy ti is megismerjétek, mire lehet leginkább szüksége az agyunknak? Szerencsére az agyunk számára fontos ételek viszonylag szoros összefüggésben vannak azzal, hogy hogyan hatnak az egész testünkre, így egy általánosan egészségesebb étrend önmagában pozitív változást hozhat a gondolkodásunkban és agyunk egészségi állapotában is. 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A legújabb epizódunkban a stressz témáját dolgoztuk fel és hoztuk el nektek közérthető információkkal tarkítva. Tudtad például, hogy a stresszel járó állandó kellemetlen testi tünetek mellett (pl. izzadás, remegés, emelkedett pulzus és társaik) közvetlenül hatással van az agyunk kémiájára is? Az epizód második felében megemlítünk hatékony stresszlevezető technikákat is, és arra is kitérünk, mikor érdemes szakember tanácsát és segítségét kérni.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Természeti katasztrófák mint földrengések, vulkánkitörések, áradások gyakran történnek világszerte, de tudtad, hogy mekkora hatással voltak közvetlenül a történelmünk alakulására is az utóbbi évezredek során? Az indonéziai Tambora vulkán 1815-ös kitörése drasztikusan felborította az emberek életét világszerte, mivel extrém időjárást és éhinségeket okozott. Ráadásul az embereknek fogalmuk sem volt, mi okozza a rendkívüli állapotokat, hiszen nem létezett még globális kommunikáció. Mik is voltak a közvetlen következményei ennek a távoli vulkánkitörésnek? Milyen szélsőséges időjárást okozhat egy ilyen természeti katasztrófa? És hogy jön mindehhez Drakula és Frankeinstein? Tarts velünk ezen a héten is, és megtudod!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Tudtad, hogy a földön talált legrégebbi fogak közel 10 millió évesek, és  Németországban találták őket? Vajon hogy élhettek túl annyi szélsőséges  környezeti hatást, ilyen hosszú időn keresztül? A fogak a test legkeményebb anyagai és az emésztőrendszer kapuőrei, emiatt bűnügyek esetében gyakran ezek az egyetlen megmaradt testrészek  egy elhunyt személytől. A fogak segíthetnek a nyomozóknak kideríteni, hogy ki a halott személy, hány éves volt az illető, férfi vagy nő volt-e, milyenek voltak a napi szokásai és életmódja, és akár azt is,  hogy hogyan halt meg. A fogak vizsgálata tehát kulcsszerepet játszik a helyszínelésben, és segíthet a bűncselekmények felderítésében. 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mindannyian ismerjük az öt alap érzékelést: látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. Ez a lista azonban közel sem teljes, ha arra gondolunk, mennyi mindent érzékelünk napi szinten, tudatosan és tudatalatt. Hogy mi a hatodik érzék, azalatt sokan különböző dolgokat értenek, de a legfontosabb mégis talán a saját testünk folyamataiból származó belső érzékelés. Ez lehet például annak az érzése, hogy éhesek-szomjasak vagyunk, vagy hogy mennyire ver hevesen a szívünk esetleg egy izgalmas vagy ijesztő helyzetben. De miért is olyan fontos ez a belső érzékelés? Hogyan járul hozzá ez a hatodik érzék a szervezetünk egészségének fenntartásához, és még ráadásul a szellemi, érzelmi jólétünkhöz is? Házigazdáink ezen a héten ezt az érdekes kérdéskört járják körül.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A vérmérgezésről, avagy szepszisről, talán mindenki tud két dolgot: ha meglátjuk a szív felé haladó vörös csíkot, akkor baj van, és azt, hogy  ezzel haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A helyzet viszont korántsem ilyen egyszerű: nem minden esetben ilyen egyértelműek a jelek, és a vörös csík sem jelenti feltétlenül azt, hogy vérmérgezés áll fenn.  Házigazdáink most, a nyárra és a homokban megbúvó rozsdás szögekre tekintettel erről a komoly témáról beszélgetnek. Te tudod, hogy mit kell  tenni és mire kell figyelni? Hallgasd meg a legújabb epizódot, és tájékozódj közérthetően Te is!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay