A világ urai

Az adásban Bolgár György, Zentai Péter és Szénási Sándor az amerikai elnökválasztást értékelték személyes élményeiken keresztül is.

A szokottnál jóval nagyobb figyelem irányul Georgiára a választások miatt. Mi történt, mi volt a tét? – Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa

Miért tartanak előrehozott választásokat Japában? Milyen szövetségesekre számíthat az ország? – Bartók András Japán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje

Az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával. Olaf Scholz német kancellár szerint a nyugat-balkáni országoknak sürgősen csatalkozniuk kell az EU-hoz. A szomorú sorsú országról, annak rekatív gazdasági fellendüléséről, a régióban betöltött szerepéről beszélgetett az adásban Szénási Sándor Bódis Gábor Balkán-szakértővel.

Úgy tűnik, a háború miatt lankadó orosz figyelem teret adhat Közép-Ázsia kiemelkedésének. Kínában, Indiában és Európában is úgy értékelték, érdemes keresni a kapcsolatokat, új gazdasági útvonal alakulhat ki a térség országain keresztül. Az adás vendége Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója.

Az Izrael és a Hezbollah közötti háború eszkalálódása miatt Libanonban megteltek a menedékhelyek, az állam pedig nincs olyan állapotban, hogy érdemben segíteni tudjon az embereknek. Bejrútot korábban a Közel-Kelet Párizsának tartották, Libanon azonban hosszú évtizedek óta kitett a körülötte lévő országok konfliktusainak, amelyek rendesen megtépázták. Az adásban adásban Elias Dahrouge libanoni-magyar politológus volt a vendég, aki Bejrútból jelentkezett be.

2021 második felében az egyre feszültebb helyzetben még senki nem gondolta, vagy inkább nem akarta elhinni hogy eszkalálódik az orosz-ukrán konfliktus. Hogyan változott azóta a nyugat hozzáállása a háborúhoz? Erről beszélgetett  Szénási Sándor Bendarzsevszkij Antonnal, a posztszovjet térség szakértőjével.

Spanyolország energiapolitikája példa lehet Európa számára, rohamosan csökkentik a fosszilis energiaforrások felhasználását, jelentősen támaszkodnak a sok napsütésre és a szélre is. Szénási Sándor Nemes Gábor kollégánkkal beszélgetett, szó volt a latin-amerikai és a magyar bevándorlókról is.

Szíria 2024-ben – Csicsmann László Közel-kelet-szakértő, a Corvinus Egyetem dékánja

Az adás vendége Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Alain Delon halálától indul, de az általa közvetített férfi képén, és gyönyörű színészeken keresztül az európai filmművészet titkait kutatta A világ uraiban Szénási Sándor és Muszatics Péter, filmtörténész.

Először az Egyesült Államok kutatóintézeteiben kezdtek kísérletezni vetőmagok génmódosításával, az egyik fő cél az volt, hogy ellenállóbbá váljanak a kártevőkkel szemben. Mára azonban a teljes mellszélességgel zajló fejlesztésben egyre hangsúlyosabb a szerepe a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak. Kik uralják ezt a piacot és mennyiben megalapozottak a génmódosított élelmiszerekhez kapcsolódó félelmek? Szénási Sándor Raskó György agrárközgazdásszal beszélgetett.

Kazahsztán öt évvel ezelőtt olyan jellegű diktatúra volt, mint amit a környékén lévő országokban láthatunk, azóta viszont irányt váltott. Mi történt és hova vezethet a legnagyobb közép-ázsiai ország magányos kísérlete Tokajev elnök vezetésével? Szénási Sándor Vasa Lászlóval, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadójával beszélgetett.

Az adás vendége Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Zentai Péter külpolitikai újságíró, a Klubrádió műsorvezetője – Tényleg jobbra tolódik a világ?

Nagy Gábor, a HVG újságírója - A Biden korszak vége

Az adás vendége Hegedűs Dániel külpolitikai szakértő, a German Marshall Fund elemzője.

Az adásban egy olyan, kisebb országgal foglalkoztunk, amely fontos az azt körbevevő nagyobb hatalmaknak. Vendégünk Józsa Márta kollégánk volt, akivelt Európa legszegényebb országáról Moldováról beszélgetett a műsorveztető, Szénási Sándor.

Szerbia ugyan nem a világ közepe, a nagyhatalmi szálak mégis összefutnak déli szomszédunknál: vetélkedik a befolyásért Oroszország, Kína, Törökország és a kicsit lassabban ébredő EU is. Szénási Sándor Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet nyugat-balkáni biztonságpolitikai kutatóját kérdezte.

Viharos a változás az energiapiacon:  friss adatok szerint a világ villamosenergia-termelésének több mint 30%-át teszik ki a megújulók, ezen belül is a szél- és főleg a napenergia felhasználása a meghatározó. Bár Magyarországon nem ilyen magas az arány, itt is érezhető a változás: 8-10 éve még nagyítóval kellett keresni a működő napelemeket, mára 6000 megawattnyi napenergiás kapacitás épült be a villamosenergia-rendszerbe. Szénási Sándor erről beszélgetett Perger Andrással, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelősével.

A gyengélkedés jeleit mutató Németország és Franciaország mellett felértékelődik Spanyolország szerepe Európában? Milyen ma az ország? Milyen változásokon ment át az elmúlt évtizedekben a spanyol társadalom? Van-e egységes spanyol nemzettudat? Az adás vendége Nemes Gábor külpolitikai újságíró, a Klubrádió tudósítója.

Téma: Franciaország a nemzetgyűlés feloszlatása után  Vendég: Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, egyetemi adjunktus

Nepál a világ 10 legszegényebb országa közé tartozik, ugyanakkor a múlt század közepén szélesre nyitották az ország kapuját a turisták előtt. Milyen az ország ma? Erről mesélt ma Fábián László újságíró, kollégánk, aki nyolc hónapot töltött az ázsiai országban.

Mára 114 millióan laknak Egyiptomban, amit gyakorlatilag nemzetközi segélyek tartanak életben, az állami szolgáltatások pedig hellyel-közzel működnek. Hol tart az ország az arab tavasz után 13 évvel? – Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Corvinus Egyetem docense

Hamarosan új főtitkára lesz az idén 75 éves NATO-nak, a szövetség múltjáról és jövőjéről, benne Magyarország szerepéről, és a NATO ukrajnai háborúban való szerepvállalásáról is beszélgettünk Szenes Zoltán volt vezérkari főnökkel.

Korábban sokat találgatták, mikor jöhet el az elektromos és hibrid járművek áttörése az autópiacon, pedig az egyszeri felhasználó szempontjából máig nem igazán tud előnyt felmutatni a belsőégésű motoros társaihoz képest. Terjedésük nagyon kitett az állami támogatásoknak és az utóbbi időben túltermelés is kialakult. Szénási Sándor vendége Zách Dániel, a Telex autópiaci újságírója.

Olvad és közben - a "felbukkanó" ásványkincsek miatt egyre inkább felértékelődik az Északi Sark. Már folyik a hatalmi harc a térségben - hogy kik a szereplők és mi a tét, arról Bazsó-Vigh Viviennel, a Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának hallgatójával beszélgettünk.

Simonyi András volt NATO- és washingtoni nagykövet – Mi történik az amerikai egyetemeken?

Stefano Bottoni történész –  Giorgia Meloni az új Angela Merkel az EU-ban?

Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő – Lengyelország nemzetközi jelentősége változóban van az orosz-ukrán háború eszkalálódása óta. Régiós nagyhatalommá emelkedhet?

Ausztrália nem csak a kenguruk országa, hanem a földművelőké is. Raskó György agrárközgazdász segítségével fejtettük meg, mit tanulhatnak tőlük az európai és a magyar gazdák.

Mi változott a háború több mint két éve alatt Ukrajnán belül, a korrupcióban, az oligarcha uralomban, az ellentmondásos és mégis létező nyugatias demokráciában, és: bírják-e még az ukránok? – Németh András, a HVG külpolitikai újságírója

Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő– Gázai háború. Abbahagyni lehetetlen, folytatni kockázatos. Megoldás nincs, az izraeli gazdaság lassan tönkremegy és úgy tűnik, Netanjahunak különösen érdeke a háború elhúzása.

Haiti, Kuba, Argentina – Nagy Sándor Gyula, Latin-Amerika-szakértő, a Corvinus egyetemi tanára

Három napon át zajlik az elnökválasztás első fordulója Oroszországban. Putyin mellett három jelölt indul, a status quót kicsit is veszélyeztető Nagyezsdint szabálytalanságokra hivatkozva már korábban kizárták. Szénási Sándor Nemes Gáborral, a Klubrádió külföldi tudósítójával beszélgetett.

Az adás vendége Zentai Péter kollégánk volt. Indiában járt és ahogy szokta, mindent megnézett és mindenkivel beszélt - ma pedig mindent el is mesélt Szénási Sándornak.

Flamm László történész, Skandinávia szakértő – Svédország és Finnország útja a NATO-ig

Két éve robbant ki az orosz–ukrán háború– Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője

Az adás vendége Horváth Gábor külpolitikai újságíró, akivel arról beszélgettünk hogyan jutott oda a republikánus párt, hogy jó eséllyel másodszor is Donald Trump mögé áll be, és persze a tágabb társadalmi kontextusról is szó volt.

A második világháború után, főleg Európában az volt a mondás, hogy "soha többé háborút". A közelmúltban úgy tűnik, megváltozott a hangulat, különböző hatalmi elitek katonai vezetői beszélnek arról, hogy készülni kell, növelni a védelmi kiadásokat. Tényleg lekanyarodtunk a béke útjáról? Szénási Sándor Romsics Ignác történésszel beszélget.

"Ekkora arcátlanság még nem fordult elő az unió történetében" - írta a Der Standard Orbán Viktor elmúlt hat heti viselkedéséről, a magyar miniszterelnök ebben az időszakban a világ urát igyekezett játszani amikor Ukrajna pénügyi támogatásának vétójával fenyegetett. Balázs Péter, volt külügyminiszter, korábbi uniós biztossal beszélte át Szénási Sándor mi zajlott - zajlik.

Csicsmann László, Közel-kelet és India-szakértő, a Corvinus Egyetem tanára – Húszik

Kína szempontjából felemás a tajvani választások eredménye, az elnöki pozíciót elvitte az inkább a függetlenség irányába hajló Laj Cseng-tö, miközben a parlamentben pedig a Pekinggel való békés egyettműködést szorgalmazó Kínai Nemzeti Párt került többségbe. Milyen lehetőséget ad ez a helyzet a területnek és milyen hatása lehet Tajvannak a világpolitikára? Erről beszélgetett Szénási Sándor Krajczár Gyula külpolitikai újságíróval, a Jelen főszerkesztő-helyettesével.

Techet Péter, a freiburgi egyetem tudományos kutatója – Németország

Szétverik-e a hatalmi blokkok 2024-ben a világgazdaságot? Sikerül-e Kínának megfosztani trónjától a dollárt? Hogyan lavíroznak a kisebb országok Kína és Amerika között? – Inotai András közgazdász, a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének nyugalmazott kutatóprofesszora

A 2023. október 27-ei adás ismétlése: Az adás vendége Nemes Gábor külpolitikai újságíró volt, akivel Oroszországról beszélgetett a műsorvezető.

A 2023. november 24-ei adás ismétlése: Az elektromos autók úgy tűnik nemcsak egy jelentős iparágat borítanak fel, hanem a világ energiagazdálkodását is átformálják. Magyarországon is erősen foglalkoztatja a közvéleményt az akkumulátorgyárak építése. A jövő elektromos, de sok a kérdőjel – ezekről beszélgetett ma Szénási Sándor Szécsényi Gábor autómérnökkel, az Autó c. szaklap főszerkesztőjével.

A 2023. november 17-ei adás ismétlése: Józsa Márta, a Szépírók Társaságának alelnöke, a Klubrádió munkatársa – Román belpolitika

A 2023. október 6-ai adás ismétlése: Mitrovits Miklós történész – Közép-Európa a kilencvenes évektől máig

Magyarics Tamás történész, Amerika szakértő – 100 éves korában meghalt Henry Kissinger diplomata, politológus, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere

Az elektromos autók úgy tűnik nemcsak egy jelentős iparágat borítanak fel, hanem a világ energiagazdálkodását is átformálják. Magyarországon is erősen foglalkoztatja a közvéleményt az akkumulátorgyárak építése. A jövő elektromos, de sok a kérdőjel – ezekről beszélgetett ma Szénási Sándor Szécsényi Gábor autómérnökkel, az Autó c. szaklap főszerkesztőjével.

Józsa Márta, a Szépírók Társaságának alelnöke, a Klubrádió munkatársa – Román belpolitika

Molnár Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető tanára, Olaszország szakértő – A Meloni-kormány első éve

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász – Izrael, Palesztina és Gáza a nemzetközi jog tükrében

Az adás vendége Nemes Gábor külpolitikai újságíró volt, akivel Oroszországról beszélgetett a műsorvezető.

Hogy lesz valaki egyszerre szabadságharcos és terrorista? A nemzeti terrorizmus után, hogyan jött el a globális terror ideje? Mit akar a Hamász, a Hezbollah, az Iszlám Dzsihád és ki pénzeli őket? Tájkép a Hamász tömeggyilkosságai után – Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő

Zentai Péter, a Klubrádió külpolitikai újságírója – Nőtt a munkanélküliség Németországban

Mitrovits Miklós történész – Közép-Európa a kilencvenes évektől máig

Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-szakértővel, a Corvinus Egyetem tanára – Verjük szét az államot! Szüntessék meg a központi bankot, és aki csak akar fogjon fegyvert! - aki ezt mondja, lehet, hogy hamarosan Argentina elnöke lesz. Mégsem egy szimpla trumpistáról, vagy őrültről van szó. Kirángathatja az országot a válságból?

Buzna Viktor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója – Dél-kínai-tenger

Vigyünk pénzt és beruházásokat azokba az országokba, ahonnan különösen sok bevándorló érkezik az Európai Unióba – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság lassan leköszönő vezetője. Ér ez valamit? És mikor lesz végre működő, mindenki által elfogadott uniós szabályozás? Erről beszélgetett Szénási Sándor Lattmann Tamás, nemzetközi jogásszal.

Szalai Máté közel-kelet szakértő, az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem Marie Curie Cofund ösztöndíjas kutatója

Marsai Viktor Afrika-szakértőt, a Migrációkutató Intézet igazgatója – Katonai puccs Nigerben

Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, egyetemi tanár – Meghalt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója

Szanyi Miklós közgazdász, az MTA doktora, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója – Protekcionizmus avagy a globális gazdaság vége?

Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Központ tudományos főmunkatársa – A baloldal, illetve baloldali politika jellemzői

Búr Gábor egyetemi docens, afrika-kutató – Dél Afrika elmúlt 30 éve

Hegedűs Dániel, a German Marshall Found elemzője – Erősödik a szélsőjobboldal Európában?

Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa – Törökország külpolitikája

Fokasz Nikosz szociológus, az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója  – Görögország a válság óta

Sz. Bíró Zoltán történész – Oroszország a háborúban

Techet Péter, a freiburgi egyetem tudományos kutatója – Osztrák belpolitika a bénázó szociáldemokratáktól a népszerű szélsőjobboldalig

Stefano Bottoni történész – A Meloni kormány

Inotai András közgazdász, a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének nyugalmazott kutatóprofesszora –Milyen állapotban van Európa gazdasága?

Szenes Zoltán, volt vezérkari főnök – Európa fegyverkezik

Csicsmann László közel-kelet és india szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára – Szíria

Kiss László csillagász, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutatóprofesszor, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója –Űrverseny avagy mikor megyünk a Marsra?

Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója – Skócia és a függetlenség

Mitrovits Miklós történész – Lengyelország szerepének változása Európában és a világban az Ukrajnában kitört háború óta

Szalai Máté közel-kelet szakértő, az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem Marie Curie Cofund ösztöndíjas kutatója – Szaud-Arábia és Irán békülésének hatása a világra

dr. Heidl György, filozófiatörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja –  Ókereszténység

Kína - Matura Tamás, a Corvinus Egyetem adjunktusa

Tarik Demirkan  újságíró, a Türkinfo munkatársa – Választásra készül Törökország, leváltható-e Erdogan?

Zentai Péter, a Klubrádió külpolitikai újságírója –Venezuela

Bretter Zoltán, a pécsi egyetem politikafilozófia tanára – Románia és a háború

Hanula Barna gépészmérnök, a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi doncense – Az autóipar, a kibocsátáscsökkentés problémái valamint a környezetbarátnak hitt lámpák betiltása

Trembeczki Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője – Hová fejlődik India?

Báron György filmkritikus – Hollywood története és hatása

Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági intézet kutatója – Változások a Balkánon

Bartók András Japán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje – Lesz-e nagyhatalom a fegyverkező Japán?

Nemes Gábor külpolitikai újságíró, tudósító — Világpolitikai évösszefoglaló

Nagy Sándor Gyula Dél-Amerika kutató, egyetemi tanár – Peru, Brazília, Argentína