Filmhu Podcast

2014. október 30-án színre lépett a VAN főhőse, Szentesi Áron, hogy Budapest különböző pontjain azon nyomban összeessen és meghaljon. A szerelmi bánatban szenvedő fiúnak harminc évesen az anyja írja az önéletrajzát, és lisszaboni repülőjegyeket vesz egy olyan lakásban, ahol még tejföl sincs. Podcastunk 100. adásában Reisz Gábort láttuk vendégül, hogy felidézze, milyen volt az első filmjének két éven át tartó, gerilla forgatása, és hogy milyen hatással volt a VAN a Rossz versek és a tavaly bemutatott Magyarázat mindenre készítésére.

Miért sírta el magát Budapest egyik legmagasabb épületének a tetején? Miért javasolta neki Rév Marcell, hogy VHS-re forogjon az egész film? Miért hitték róluk Lisszabonban, hogy pornófilmet akarnak forgatni, és hogyan találtak magyar mondatokat egy portugál kocsmában? Mi az a mondat a filmben, amin Kelet-Európában mindenki felszisszent, nyugaton viszont senki?

Gábor a kedvünkért a gitárját is elhozta, hogy ízelítőt adjon az október 25-ei VAN Filmzenekar koncertjéből.

Szeptember 26-án került mozikba Vékes Csaba új mozifilmje, a Lepattanó. Az érzelmes sportvígjáték a gombfoci, avagy a szektorlabda előtt tiszteleg, és feltűnik benne a Dallas sztárja, a Bobby Ewing-ot alakító Patrick Duffy is. Podcastunk vendégei Vékes Csaba rendező és Scherer Péter, aki nem csak a főszerepet alakítja, hanem kreatív producerként is közreműködött a filmben.

Évnyitón ájuldozó diákok, szenyózó portás, indokolatlan órai feleltetés, szó szerint szétmálló iskola, kiégett és kirúgott tanárok, és egy magára hagyott gyerek. Szimler Bálint első nagyjátékfilmjében egy Berlinből hazatérő tízéves kisfiú szembetalálja magát az elkeserítő állapotban lévő magyar iskolarendszerrel, ahol pár tanáron kívül nem tudja és nem is akarja megérteni őt senki. A Fekete pont rendezőjével, és vezető producerével, Osváth Gáborral beszélgettünk. 

A Budapesti Klasszikus Film Maratont szeptember 17-22. között 7. alkalommal rendezi meg a Nemzeti Filmintézet. Ezúttal a 110 éves magyar animáció lesz a filmes esemény központi témája, a fesztivál díszvendégének pedig Wim Wenderst hívták meg. Az esemény programjáról, létrejöttéről, archív filmek felújításáról beszélgettünk Barkóczi Janka filmtörténésszel, a Filmarchívum munkatársával, aki a Maraton szervezője és kurátora, illetve Sovák Viktórával a Filmlabor igazgatójával. 

Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja néven indult útjára az egyik legfontosabb hazai filmes esemény, amit pár évre rá CineFestre kereszteltek. Húsz éve járunk le Miskolcra gondosan összeválogatott nemzetközi filmeket és izgalmas magyar premiereket nézni, a napokban pedig kezdetét veszi a kerek évfordulót ünneplő fesztivál. Ebből az alkalomból Csákvári Géza művészeti igazgatóval és Muszatics Péterrel, a fesztivál egyik főszervezőjével és a CineClassics kurátorával a fesztivál múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a filmek válogatásáról, a sztárok felhajtásáról és a szülinapos programokról is beszélgetünk.

Dokumentumfilmet készíteni teljesen más élmény a fikcióhoz képest, ami nem csak a rendezőre, a producerre is érvényes. Kiss Viki Réka és Balogh Rita sok éve kizárólag dokumentumfilmekkel foglalkozik, de a műfajon belül nagyon sokszínű munkát végeznek. A két producerrel a műfaj nehézségeiről, finanszírozásról, a témákkal járó dilemmákról, az alkotók mentális higiéniájáról és persze a készülőben lévő és bemutatásra váró filmjeikről is beszélgettünk. 

Idén 110 éves a magyar animáció, az évforduló alkalmából pedig a veszprémi MOZ.GO fesztiválon jelentettek be a hazai animációipar fejlesztésére irányuló cselekvési tervet. Pesti Ákos Filmipari kormányfőtanácsossal és Fülöp Józseffel, a MOME rektorával a további fejlődési lehetőségekről és az öt pillérből álló cselekvési program részleteiről beszélgettünk.

Tavasszal két filmjét is bemutatták a hazai mozikban, mindkettő az Inkubátor Program keretében készült és nemcsak a kritikusok, de a közönség is lelkesen fogadta őket. Felszeghy Ádámmal, a Lefkovicsék gyászolnak és a Kék Pelikan producerével beszélgettünk a producer szerepéről, az animációs filmek készítésének nehézségeiről, sőt, arról is, hogy vajon Kovács Ákos láthatta-e a Kék Pelikant, mielőtt engedélyezték az Induljon a banzáj! használatát a filmben.

1994. májusában, harminc évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Cirko-Gejzír mozi. Európa egyik legkisebb független artmozija minden budapesti filmrajongó számára fontos találkozási pont, a legizgalmasabb szerzői filmek, fesztivál- és közönségsikerek otthona. A mozi csapata személyes kapcsolatot ápol a nézőivel, ezt erősíti például a Sátántangó szünetében felszolgált szendvics és a december 24-én, szenteste tartott vetítések. A Cirko-Gejzír és a Cirko Film múltjáról és jelenéről Balassa Péterrel és Garancsi Ágival beszélgetünk.

Az utóbbi időben több olyan magyar film jelenik meg, amely hazai zenészek, zenekarok pályáját mutatja be. A hamarosan kezdődő Magyar Mozgókép Fesztiválon, a MOZ.GO-n négy ilyen tematikájú alkotás is szerepel. A Filmgyár új adásban az egyik ilyen zenei dokumentumfilm rendezője, Petrovics Eszter a vendégünk, aki Cziffra György születése 100. évfordulójának alkalmából készítette a Tele van a két kezem boldogsággal című portréfilmet a világhírű magyar zongoravirtuózról.

Még csak 25 éves, de már megjelent az első regénye, két rövidfilmmel szerepel a Friss Húson és tavasszal mutatták be második színdarabját. Még jó, hogy kíváncsiak voltunk a sikereihez képest meglepően fiatal íróra, és arra is, mi az, amit csak a filmtől kap meg, a prózától és a színháztól nem.

Bíró Zsombor Auréllal arról beszélgettünk, hogyan lehet kollektív tevékenység a regényírás, hogyan függ össze a versenysportolói múlt a sikeres írói karrierrel, és hogy mi inspirálja őt Hemingwayben, Harry Potterben és a Magnóliában. Az egyetemfoglalás traumatizáló és személyiségformáló hatása mellett azt is megtudtuk, milyen darabot készül írni az SZFE kapcsán, miért visszatérő téma nála a férfiasság, és hogy meddig lehet elmenni a családi szennyes kiteregetésében autofikció írásakor.

Mernek-e a kistelepüléseken kérdezni egy Oscar-díjas rendezőtől? Mit gondolnak a meghívott szakértők egy-egy film hitelességéről? Mi volt a legextrémebb helyszín, ahol filmklubot tartottak? És van-e relevanciája 2024-ben a filmkluboknak? Az NFI közreműködésével készülő filmszakmai podcastunkban, a Filmgyárban ezúttal Lukácsy Györgyöt, az NFI filmklub szervezőjét és dr. Rácz Anna az ELTE jogi kar filmklub vezetőjét kérdeztük. 

„Majdnem ugyanakkora munka eljuttatni a nézőkhöz a filmet, mint megcsinálni.” Ez akár az adás kulcsmondata is lehet, melyben A boldogság ügynöke, a Kék Pelikan és a Kékkör kapcsán mesélnek arról vendégeink, hogyan próbálnak brandet építeni az egyes produkciókból, milyen eszközökkel szólítják meg a közönséget. Az NFI közreműködésével készülő filmszakmai podcastunkban, a Filmgyárban ezúttal Józsa László, Sümeghy Claudia és Vincze Máté producereket kérdeztük.

A magyar filmtörténet egyik legtöbbször betiltott rendezőjével készített podcastunk reményeink szerint szemlélteti, vajon miért hívták el őt a Sundance-től Új-Zélandig a világ számos pontjára előadni, workshopokat vezetni. Gazdag Gyulával inspiráló élmény beszélgetni. Erre a tanulságra jutottunk a tavalyi nagyinterjúnk után, úgy hogy most ismét kérdeztuk őt a filmjeiről és az életéről. Miért nem érdemes kompromisszumokban gondolkodni a sokadik dobozba zárt film után sem? Miért érez semmi máshoz nem fogható adrenalinlöketet dokumentumfilmezés közben? És hogyan lehet elreptetni a tatabányai Turul-szobrot? A sípoló macskakő, a Társasutazás és a Túsztörténet rendezője azt is elárulta, miért nem szereti tanításnak nevezni oktatói tevékenységét.

A Himalája szívében van egy kis ország, Bhután, ahol állítólag mindenki boldog. Zurbó Dorottyával, A boldogság ügynöke egyik rendezőjével ennek a különleges helynek a természeti erejéről, a szuverenitásért való harcáról, és a dokumentumfilm forgatásának kihívásairól beszélgettünk. Mit szeret annyira ebben az országban, hogy már kilencszer járt ott? Elmesélte, hogy mi a Bruttó Nemzeti Boldogság filozófiája, hogy mi zajlik a boldogság minisztériumban, miért hívják a helyiek a saját nyelvükön ‘kétszázötveneseknek’ a turistákat, és hogy milyen érzés a bhutáni szerzői filmesek négyfős társaságához európai nőként hozzátartozni. 

Képzőművész, rendező és tanár, aki egyszerre dolgozik élőszereplős- és animációs műfajokban. Első egész estés alkotása a Kék Pelikan című animációs dokumentumfilm, amiből kiderül, hogyan utazták be magyar fiatalok tömkelegei hamis vonatjeggyel Nyugat-Európát a 90-es években. Csáki László podcastunkban mesélt a közel 20 éve érlelődő film elkészítéséről, az animáció előnyeiről és szerteágazó karrierjéről.

Bár dolgozott más rendezőkkel is, elsősorban Mundruczó Kornél állandó színésznőjeként és munkatársaként gondoltunk rá sokáig. A Deltában alakított szerepének köszönhetően egy évvel később beválogatták a Berlinale Shooting Stars programjába. Több év kihagyás után tért vissza most a vászonra, Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmjének női főszerepét alakítja. A Filmhu podcast vendége Tóth Orsi.

19. századi városrészlettel bővült a fóti telep, ennek kapcsán beszélgettünk Kovács Ildikóval, az NFI Stúdió igazgatójával és Pető Beatrixszal, a Most vagy soha! látványtervezőjével. Melyek a legnépszerűbb fóti kültéri díszletek? Miért kellett külön megépíteni Pest néhány utcáját a filmhez? És hogyan lehet átadni egy város esszenciáját? A Filmhu filmszakmai, az NFI közreműködésével készülő podcastjában többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk.

Nőkről beszélgettünk, akik egy sokáig férfiak uralta filmszakmában, a rendezésben áttörték az üvegplafont, és filmet készítettek Magyarországon. Az 1936-os Pókhálót jegyző Dr. Balázs Máriától sok lebilincselő életutat és elszenvedett történelmi kataklizmát érintve eljutottunk egészen a tavalyi év nagy sikereket halmozó Buda Flóra Annáig és Moldovai Katalinig.

És egy folyamatban lévő kutatásról is beszélgettünk, amely a rendszerváltásig mutatja be a rendezőnői sorsokat a Filmhun. Szederkényi Olga rendező, újságíró, a portrésorozat szerzője volt a podcast vendége.

Nagyon akarta az Izraelből hazatérő, a gyász közben még az önfejű apjával és a szellemet látó fiával is viaskodó Iván szerepét, egy visszafogottabb arcát mutathatta meg általa. A Lefkovicsék gyászolnak kapcsán dicsérő kritikák sokaságát besöprő színész mesélt egymásnak ellentmondó héberleckékről, hízókúráról és arról is, mennyire volt nehéz elfogadnia, hogy már nem fiatal szerelmes, hanem apaszereppel találják meg.

Gyorsan végigvettük a filmes karrierjét, kirobbanó sikerben és fájdalmas kudarcban egyaránt volt része, beszéltünk egy másik szenvedélyéről, a fényképezésről, és megtudtuk, miért nem nyilvánul már meg nyilvánosan politikai kérdésekben.

Lefkovics Tamás és Iván évek óta nem beszélnek egymással. Egy családi tragédiát követően a fiú, Iván Izraelbe költözött és ott alapított családot. Édesanyja váratlan halálának hírére tér haza hatéves kisfiával, hogy sivát üljön budapesti házukban és megpróbáljon megbékélni bokszedző apjával. A Lefkovicsék gyászolnak családi dráma humorral és generációs ellentétekkel, Bezerédi Zoltán és Szabó Kimmel Tamás főszereplésével. A Filmhu Podcast vendége Breier Ádám, akinek ez az első nagyjátékfilmje. 

Város és vidék közötti szakadékról, Magyarországon uralkodó feudális viszonyokról, na meg arról is beszélgettünk a Nyersanyag rendezőjével és a főszereplőjével, hogy milyen változást érhet el az a művész, aki ezeken a témákat kibontva filmen keresztül mesél az ország társadalmi problémáiról. Megbeszéltük, hogy a forgatókönyvben szereplő korrupciós szál mennyire nehezítette meg a helyszínkeresést, és azt is, hogyan tudtak együtt dolgozni az elit Budáról érkező szereplők és a helyi, somogyszentpáli fiatalok. Ismerik falun a kiskamaszok Brad Pittet? És miért volt nehéz kitalálni Pusztaszomaj nevét? Ismét egy olyan magyar független film készült el, amiért érdemes moziba menni.

Milyen érzés, amikor kamerával ülsz egy kemoterápiától hányó ember mellett? Meddig lehet vágni egy dokumentumfilmet, hogy még a valóságot mutassa? Felelős-e a dokfilmes a saját alanyáért? Segíthette a hasnyálmirigy rákból való kigyógyulásban Einspach Gábort, hogy egy kamera követi azt végig? Legújabb dokumentumfilmje, a január eleje óta az itthoni mozikban is látható Nem halok meg kapcsán beszélgettünk Dér Asiaval, akitől azt is megtudtuk, hogy mit csinál egy spanyol sziget apró kis falujában. 

A Saul fia és a Napszàllta operatőre mögött mozgalmas évek állnak: Saoirse Ronannel és Paul Mescallel forgatott Ausztráliában, aztán pedig Amerikában fényképezett szintén világsztárokat, ahogy egymást dobálják pankrátorokként. A Vaskarom ráadásul 2023 egyik legerősebb amerikai filmje, és ebben nagy szerepe van Erdély Mátyás egyszerűségre törekvő, mégis mindig kifejező és nagy érzelmeket közvetítő kompozícióinak.

A reklámok adta szabadság, boldog ingázás különböző kontinensek között, sok gondot okozó kenguruk, takarítás Alfonso Cuarónnál, sztárszínészek alázatos munkája és egy csodálatosan sikerült bulijelenet – ez mind szóba kerül a podcastban, és az is, vajon Erdély fényképezi-e Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmjét.

Miért foglalkoztat annyira egy fiatal alkotópárost az öregedés, az idősekkel való bánásmód, hogy első nagyjátékfilmjüket ennek a témának szentelik? Tényleg a magyar Életrevalók a Valami madarak? És miből él meg egy inkubátoros rendező és író, miközben az álmát hajszolja? Kertész Zsanett forgatókönyvíróval és Hevér Dániellel beszélgettünk lehetséges kivándorlásról, Denis Villeneuve személyes, szívhez szóló üzenetéről, és elsőként nekünk árultak el részleteket második nagyjátékfilmtervükről. Igen, annyira jól megvannak egymással, hogy nem csak a következő filmjüket, de még a 75. évüket is együtt tervezik eltölteni.

Miért lesz még jobb film a Magyarázat mindenre húsz év múlva, mint most? Miért súlyos kudarc a Hadik? Tényleg az animáció éve volt a mostani? És az álomszerű 2022-es felhozatal után mit adtak nekünk idén az elsőfilmesek? 2023 végén is összegyűlt a szokásos csapat – az öt hónapos Hédivel kiegészülve –, hogy sikerekről, kudarcokról, meghatározó filmélményekről beszélgessünk, és kicsit azt is felmérjük, mivel telt el az elmúlt egy évünk. Jakab Juli színésszel, dramaturggal, Kránicz Bence kulturális újságíróval és Schwechtje Mihály rendezővel a Filmhu két újságírója, Pozsonyi Janka és Varga Dénes beszélgetett.

Vajon csak hazug kedvesség, mímelt gesztusok sora a karácsony? Nagy V. Gergő forgatókönyvíró-dramaturggal és Lichter Péter filmrendezővel, filmes íróval ültünk le egy ünnepi különkiadásban kitárgyalni, mit is jelent az, hogy karácsonyi mozi. Az biztos, hogy a magyar politikatörténetbe betáncoló Hugh Grant mellett avantgárd orgia, műfajteremtő gyilkosságsorozat a lánykollégiumban és Paul Giamatti időutazása a hetvenes évekbe is elfér ebben a tág filmcsoportban.

Szót ejtünk Barbara Rubin Christmas on Earth (1963) című forradalmi munkájáról és a slasher alapművéről, az 1974-es Fekete karácsonyról. Két aktuális filmet is előveszünk, azt vizsgáljuk, lehet-e újabb karácsonyi klasszikus a The Holdoversből, illetve hogy izgalomba tud-e hozni minket az idén 20 éves, ezért ismét mozikba küldött Igazából szerelem.

Haverság vibe, generációs különbségek, közös éneklés és buli az idősek otthonában. Megérkezett a mozikba a Valami madarak, ami egy nyugdíjas otthonból elszökni próbáló idős úr és egy kamasz látogató váratlan barátságáról szól. Podcastunkban a Valami madarak furcsa párosával, Szacsvay Lászlóval és Kizlinger Lillával beszélgetünk.

December 15-én frissen restaurált némafilmet mutatnak be az Urániában európai szervezésű A Season of Classic Films projekt keretében. A Rabmadár az utolsó magyar alkotás, ami némafilmként készült. Ennek apropóján beszélgettünk a Hungarika kutatásról és a Filmarchívum feladatairól, kihívásairól és kalandos nyomozásairól Margitházi Beja filmtörténésszel és Ráduly Györggyel, a Filmarchívum igazgatójával.

Miért tud azonosulni a Napóleon miatt támadott Ridley Scott-tal a történelmi hitelesség kérdésében? Fél-e attól, hogy a mesterséges intelligencia jobb látványterveket fog rajzolni, és elveszti a munkáját? És miért lett a kosz a Semmelweis kötőanyaga? A magyar film egyik legfoglalkoztatottabb látványtervezője, Pater Sparrow volt a podcast vendége, aki elmesélte, miben hasonlít Werner Herzogra, miért volt fontos állomás az életében a The Duke of Burgundy szadomazo szerelmi története és miért fűzi toxikus kapcsolat Boris Vian egyik regényéhez.

Körmösökről, falba vert diákfejekről, de progresszív oktatási módszerekről, csendes lázadásról, a tudat alatt mindenkit frusztráló klímaválságról és még a medve motívumáról is beszélgettünk az Elfogy a levegő alkotóival, Moldovai Katalin rendezővel és Palóczi Zita forgatókönyvíróval. A Filmhu podcast friss adásában előkerült az a téma is, hogyan hatott a forgatásra a világjárvány, az alkotók meséltek a bezártság alapélményéről és a romániai illegálbulikról is.

Huszadik alkalommal tér vissza a Verzió, ezért három, a fesztivál programjába beválogatott dokumentumfilm rendezőt láttunk vendégül a Filmhu és a MADOKE közös podcastjában. Somogyvári Gergő Fanni kertje, Lőrinczy Lia Aki még lehetek, és Fuchs Máté Keltető című filmje készítéséről, a téma megtalálásáról és azokról a pillanatokról mesélt, amikor forgatás közben barátként is jelen kellett lennie a főhőse mellett. Három különleges női sorson keresztül nyújtanak sokszor felkavaró, máskor felszabadító választ a fesztivál idei kérdésére: Merre tartunk?

Harmadik nagyjátékfilmjét mutatja be Tóth Barnabás, az Akik maradtak rendezője, aki eredetileg gyerekszínészként indult, majd produceri szakot is végzett. A Mesterjátszma 1956-ban játszódó pszichothriller, a rendező a történelmi eseményhez és a zsánerhez való kötődéseiről, valamint számos filmtervéről is mesél podcastunkban.

A Nemzeti Filmintézethez néhány éve már sorozattervekkel is lehet pályázni, ennek eredménye a jelenleg futó, Móricz Zsigmond regényéből készült Tündérkert és a jövőre érkező Hunyadi. Miért fontos, hogy készüljenek magyar sorozatok? És mi lehet az erősségük?

Szóba került a Sopranos és a Seinfeld, az értékteremtéstől olyan konkrét témáig is eljutottunk, mint hogy végre nem a rosszindulatú legendák, hanem a tények alapján mutatják be Báthory Erzsébetet. Horváth András Dezső forgatókönyvíróval és Szabó Csilla dramaturggal, az SZFE tanárával és az NFI tévés tartalmak fejlesztési vezetőjével beszélgettünk.

Fehér isten, Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Külön falka, Mesék a zárkából vagy A besúgó tavalyról - csak néhány cím a szerzői film hagyományát éltető Proton Cinema repertoárjából. Már ez a felsorolás is bizonyítja, hogy a magyar film színesebb, bátrabb és nemzetközi szinten is sikeresebb lett általuk az elmúlt húsz évben. Az idei év is komoly eredményeket hozott számukra, a velencei filmfesztiválon két magyar film szerepelt, az Árni és a Magyarázat mindenre, mindkettőt a Proton gyártotta, ráadásul az utóbbi elnyerte szekciója fődíját. A Filmhu podcast legújabb adásának vendége Berkes Juli, Gyárfás Eszter és Sós Judit, mindhárman a cég producerei.

Karrierje eddigi legjelentősebb díját vette át Reisz Gábor, amikor a Magyarázat mindenre című munkáját a 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Horizontok szekciójában a legjobb filmnek választották. A Filmhu Podcast vendégeként zokogással egybekötött örömünneplésről, mindenféle szorongásról, kettészakadt országról és mosómedvéről beszélgetett velünk, van egy üzenete Orbán Viktor számára, és arról is szó esett, hogyan segített neki a harmadik nagyjátékfilmje, az emelkedett hangulatú forgatás feldolgozni a családi és szakmai veszteségeket.

Szeptember van, kezdődik az iskola, mi pedig vendégül láttuk Erdős Emesét, a Filmarchívum oktatási referensét, hogy meséljen nekünk a közel ötszáz filmet bemutató magyar filmtörténeti oldalról, az Alapfilmekről, a tantermi és mozis vetítéseket, továbbá workshopokat is magában foglaló Klassz programról, és arról, hogy mindez hogyan jelenik meg a hamarosan kezdődő Budapesti Klasszikus Film Maratonon. 

Sok esetben a vágó egészen a dokumentumfilm munkálatainak végénél csatlakozik be, a legtöbb stábtag számára ő egy láthatatlan szereplő. Miért nem szeretnek kimenni a forgatásokra, és miképp tudják a vágást friss szemmel olyan irányba terelni, hogy az jó legyen a filmnek? A Filmhu és a Madoke közös podcastjának legújabb adásában Erdélyi Flóra és Rudas Marianna vágókkal beszélgettünk szakmájukról, arról, hogy milyen lehetőségekkel és kihívásokkal találkoznak, amikor dokumentumfilmet készítenek.

Folytatjuk a két részes adássorozatunkat az ötven évvel ezelőtti, 26. cannes-i filmfesztiválról. Belesünk a francia új hullám ikonikus színészének, Jean-Pierre Leaud hálószobájába, magyar gimnazistákkal éljük át a forradalom felszabadító hevületét és egy szürreális lengyelországi időutazásban is részt veszünk. Három további filmmel indokoljuk meg, miért volt kivételesen erős az 1973-as program. A podcast előtt vagy után, de szívből ajánljuk a Petőfi ’73-at, A mama és kurvát és a Szanatórium a homokórához című filmet!

Hogyan folyik a zsűrizés? Valójában mi a feladata a fesztiváligazgatónak? Az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcastsorozatunk legújabb részében a Magyar Mozgókép Fesztivál háttérmunkálataira voltunk kíváncsiak, ebben Csáky Attila és Pesti Ákos volt a segítségünkre. Szóba került még az összeférhetetlenség kérdése, a filmszemlével húzott párhuzam jogossága, az Aranybulla jelölése, és hogy milyen fesztiválélményt tud adni Veszprém. A nemzet aranyai vetítésével veszi kezdetét a rendezvény, bemutatják a Szürkület felújított változatát, a Látom, amit látsz című szerelmes sci-fi és Sopsits Árpád új filmje, a Mellékszereplők itt lesz először látható.

Volt olyan tudósító, aki az unalom és a megemészhetetlenség fesztiváljának nevezte, fél évszázados távlatból viszont már tisztán látszik, hogy valóságos kincsesládája volt a hetvenes évek filmművészetének a ’73-as Cannes. Amerikai éjszaka, Suttogások és sikolyok és Alejandro Jodorowsky misztikus látomása, A szent hegy - csak néhány cím a programból.

A podcast első részében megvitatjuk a botrányokat és a díjakat, stoppolni indulunk Al Pacinóval és Gene Hackmannel, Lindsay Anderson pedig elveszi minden reményünk, hogy lehetséges érvényesülni a kapitalista világrendben - és mi ennek nagyon örülünk. A Fotográfiával is alaposan foglalkozunk, tényleg fiaskó lett volna Zolnay Pál filmje, ha nem találnak rá a gyerekgyilkosság drámai történetére?

Menetrend:

01:50 - Botrányok, díjak és sztárok

28:44 - Fotográfia (r.: Zolnay Pál)

54:26 - A szerencse fia (r.: Lindsay Anderson)

1:18:59 - Madárijesztő (r.: Jerry Schatzberg)

Melyik karját vágatná le Lichter Péter, ha a rendezői és írói munkássága közül csak az egyiket folytathatná? És miért a 20-as évek végének álomgyári őrületét megörökítő Babylont ajánlja kísérőfilmnek az új könyve, Az amerikai film rövid története mellé? Beszélgettünk a kötet lehetetlennek tűnő küldetéséről, az olvasmányos ismeretterjesztés fontosságáról, a mesterséges intelligencia által csak nehezen utánozható szerzői lelkesedésről, és összefeszültünk a legjobb Hitchcock-film kapcsán. A könyv talán legnagyobb erénye, hogy segít jobban megértetni velünk, miért szeretjük, miért térünk vissza újból és újból ezekhez az amerikai filmklasszisukhoz.

Sydney, Athén és Peking, illetve London, Rio De Janeiro és Tokió. A Benedek Tibor nevével fémjelzett magyar vízilabda válogatottban és Szilágyi Áron kardvívóban közös, hogy három egymást követő olimpián tudtak aranyérmet szerezni, ezzel mindannyian sportlegendákká váltak. És most már az is közös bennük, hogy dokumentumfilm örökíti meg a pályafutásukat. A nemzet aranyai és az Egy mindenkiért rendezőivel beszélgettünk közöttünk élő hősökről, a két alkotás eltérő stílusáról és a sportolókhoz fűződő bizalmi viszonyukról. Szóba került Zákonyi váratlanul pimasz húzása, és az is, miért az olimpiai bojkottokról forgatja Muhi a következő filmjét.

Mit tegyen az a kamasz vagy huszonéves fiatal, aki arról álmodik, hogy filmes lesz? Egyáltalán, hogyan jöhet rá arra, hogy a filmkészítés számos részfeladata közül melyik passzol leginkább a személyiségéhez és a képességeihez? Gyulavári Tímeával, az NFI pályaorientációs menedzserével, Lakos Nórával, a Cinemira fesztiváligazgatójával, a Hab című romantikus komédia rendezőjével és Taraczky Mila egyetemi hallgatóval beszélgettünk arról, hogyan inspirálják a pályakezdő fiatalokat a nyári filmes táborok.

Elnézést kérünk adásban tapasztalható technikai hibáért!

A Berlini világpremiert követően a magyar mozikba is megérkezett a Műanyag égbolt. Podcastunkban a rendezőkkel arról beszélgettünk, hogyan álmodták meg a jövőbeli, búra alá zárt Budapestet, ahol a túlélés érdekében az emberből 50 év felett növényt csinálnak. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta a rotoszkóp animációról, a valódi színészekkel zajlott forgatásról és a klímakatasztrófa által sújtott világ történelméről is mesélt nekünk.

Generációk nőttek fel James Fenimore Cooper 1826-ban kiadott indiánregényén, Az utolsó mohikánon. Az egyik legnagyobb kortárs rendező, Michael Mann 1992-ben készítette el a maga változatát, és ismét tömegeket szédített meg fehér emberek és amerikai őslakosok túlcsorduló érzelmekkel, valamint brutális erőszakkal átszőtt konfliktusa, az amerikai táj vadsága.

Hogy tud a regény egyszerre lebilincselően kalandos, progresszív és rasszista lenni? Ebből mit mentett át a film és miért a gonosz indiánt játszó Wes Studi a legizgalmasabb karakter? Eltűnő indiánromantika, Sólyomszem tisztavérűsége és a hosszú erdei futások jelentősége – a klímavédelem felfutása hozhatja el ismét a történet népszerűségét. Az utolsó mohikán hazai bemutatójának 30. évfordulója kapcsán Kránicz Bence és Sándor Anna újságírókkal beszélgettünk.

Végre a mozikban a tavalyi év meglepetésfilmje, a magyar filmkritikusok által a legjobbnak választott Hat hét. A film alkotói, Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur az örökbefogadás szakértőivé váltak az előkészítés alatt, olyan szakmai dolgokat beszéltünk át, mint a rejtőzködő pozíció, vagy hogy milyen kamerával megörökíteni három gyerek felnövését egy amerikai mormon családnál. Szóba került, milyen dinamikával tudnak házaspárként együtt dolgozni, a pekingi cenzúra és a New York-i évek, vagy hogy miért kifejezetten színes náluk a budapesti lakótelep. Azt reméljük, ők lesznek a magyar Greta Gerwig és Noah Baumbach, az első nagyjátékfilmjük ebbe az irányba indította el őket.

Mit tanulhat ma a közép-európai ember az amerikai őslakosoktól? Egy egész világlátást, ami akár a jövőnk kulcsa is lehet – legalábbis Gauder Áron animációs rendező szerint. Érdemes végre elfogadnunk, hogy nem a teremtés koronái vagyunk, hanem egyenlő rangú tagjai az élővilágnak.

Egy fontos algériai kitérő után Cseh Tamás vezette be az indiánozásba, járt naptáncon Amerikában, ahol ő segített felállítani a tipit a helyieknek, majd nyolc éven át dolgozott az indián teremtéstörténetet elmesélő Kojot négy lelke című nagyjátékfilmjén.

Megtudtuk, miért fontos, hogy legyen egy szélhámos karakter a teremtésben, és miért lehet gond a meztelenség a forgalmazásban. Mesélt arról, hogyan talált rá a szerelem Izlandon, élvezik-e a gyerekei az indiánosdit, és hogy fél-e a haláltól. Ha meghallgatod, még az is lehet, hogy te is indián akarsz lenni.

Dokumentumfilmek vizsgálatakor méltatlanul kevés szó esik az operatőrök jelenlétéről, pedig ők a kezdetektől ott vannak a rendező oldalán, együtt ássák bele magukat egy-egy témába és építik ki a bizalmat a szereplőkkel. Nagyon izgalmas és felelősségteljes feladat az övék, hiszen a kamerájukkal nem fiktív, hanem valódi embereket mutatnak be. Három, dokumentumfilmezésben tapasztalt operatőrrel, Nagy Zágonnal, Domokos Balázzsal és Bántó Csabával beszélgetünk a bizalom kialakításáról, a történet megtalálásáról, a műfaj etikai és technikai nehézségeiről.

Büszkén olvassuk a híreket a rangos fesztiválokra kijutott magyar filmekről, akkor pedig végképp, ha még díjat is nyernek. Kíváncsian kapjuk fel a fejünket, ha egy messzi országba jut el egy hazai alkotás, például ha Dél-Koreában készülnek plakátok az Apró mesékhez. Ehhez képest kimondottan kevés szó esik arról, milyen sok szervezés előz meg egy vörös szőnyeges cannes-i premiert vagy éppen egy produkció eladását különböző kontinensek piacaira. A filmek fesztiváloztatásával és értékesítésével járó fontos háttérmunkáról az NFI-nél dolgozó Vajda Katalin fesztivál manager és Androsovits Klaudia nemzetközi értékesítési executive mesélt nekünk. 

Zámbó Jimmy minden idők egyik legellentmondásosabb magyar popikonja, akinek felemelkedéséről és tragikus sorsáról „igaz történetek és hazugságok” formájában született meg A Király című sorozat. A nagysikerű széria vezető írójával, Zomborácz Virággal, és a vezető rendezővel, Kovács Dániel Richárddal Jimmy máig tartó hatását, zenei örökségét és egy-egy epizód emlékezetes pillanatait, karaktereit boncolgattuk. Szóba jött a Király fiának cameója, a valódi csepeli ház használata és Olasz Renátó és Nagy Ervin bombasztikus parókája is.

Cigányozás és zsidózás az első öt percben, majd a transzneműt nőt alakító Rujder Vivient élő adásban verik meg. A Terápia és az Aranyélet írója egy olyan sorozatot akart megalkotni, amelyet teljes gátlástalanság jellemez, újszerű és provokatív módon foglalkozik a magyar valósággal. Hogyan képzeli el A Nagy Fehér Főnök és Tasnádi István az érzékenyítést? Fontos, hogy roma karaktert roma színész játsszon el? És miben különbözik a magyar változat a cseh eredetitől? Vendégünk Haumann Péter rövid, de annál emlékezetesebb feltűnéséről, a második évad esélyéről és az idén érkező Tündérkert című sorozatról is mesélt nekünk.

A Filmhu és a MADOKE közös podcastsorozatának vendégei több éven át voltak aktívan jelen egy-egy krízisben lévő család életében: Kálmán Mátyás a Fortuna vendégeiben egy lottónyertes házaspár sorsát követi, Püsök Botond pedig egy gyermekbántalmazási traumából kilábaló anya történetével foglalkozik a Túl közel című filmjében. Mindkettő látható lesz a január 21-én induló BIDF-en. A két rendezővel a forgatások körülményeiről, a bizalom elnyeréséről, felelősségvállalásról és a nemzetközi workshopok hatásáról is beszélgettünk.

Az idei év a nyolcvanas évek nosztalgiájáról, A besúgót övező heves vitákról, magabiztos rendezői bemutatkozásokról, és egy női testépítőről szólt, aki a Sundance-ig repítette a Szelídet. A magyar film figyelemre méltó történéseit szerencsére még hosszan lehetne sorolni, az adás maratoni hossza is ezt bizonyítja. Idén is Jakab Juli, Kránicz Bence és Schwechtje Mihály voltak a karácsonyi különkiadás vendégei, szóba került a Zanox bátorsága, a Larry dühe, a Magasságok és mélységek megrendítő érzelmi hatása, na és az is, vajon betartottuk-e a tavaly tett fogadalmainkat.

Ádámból, a borsodi juhpásztorból rap formájában tör fel az indulat, amit az apja és a világ iránt érez. Hogyan született meg Larry pattanásig feszített, dühös dala? Hogy fogadták a helyiek Bernáth Szilárdot, hogyan tanítják meg az embert szabályosan dadogni, és milyen lett volna a Larry alternatív befejezése? A film rendezőjével és főszereplőjével borsodi identitásról, rapről, tanításról és a katartikus fináléról beszélgettünk. Az adás hemzseg a spoilerektől, meghallgatását a film megnézése után ajánljuk!

1943-ban Oscart nyert, később ennél is nagyobb magasságokba jutott. Michael Powell rendezővel a filmtörténet egyik legjelentősebb alkotópárosa volt az övék, a Diadalmas szerelem és a Piros cipellők bekerült minden idők 100 legnagyszerűbb filmje közé. Mese, valóság és propaganda keveredik elragadó módon műveiben, egyszerre vizsgálja az angol néplélek és a kozmopolita élet sajátosságait, mégis, a történeteinek olykor magyar inspirációja és mindenképpen magyar szerzője van. Emeric Pressburger életéről és művészetéről Muszatics Péter filmtörténész, és a Filmhu két munkatársa, Babos Anna és Varga Dénes beszélgettek.

Megöli a streaming a mozit? A már sokszor feltett kérdés megválaszolására az adás végéig várni kell, vendégeinkkel az online térben fellelhető magyar filmek népszerűségét és eladhatóságát beszéltük át. Baranyai Szabolcs, az NFI és Filmio marketing igazgatója, Gyenis Ajándok, a Cinego ügyvezetője és Pinczés-Pressing Ádám, az HBO sajtófőnöke megvitatta, az adásban képviselt szolgáltatók mennyire tekinthetőek egymás konkurenciáinak, hogyan viszonyulnak egymáshoz az üzleti szempontok és a kultúraközvetítés, továbbá az is kiderült, miért A vizsgát nézték a legtöbben idén a Filmión, és hol találta meg a közönségét a Külön falka és a Valan.

Miért imád kertészkedni Szilágyi Fanni? Miben segítik az állatok Stork Natasa színészi munkáját?  Az idei év egyik legjobb magyar filmje, a Veszélyes lehet a fagyi rendezője és főszereplője az ikerpár megformálásának nehézségeiről, a film elbűvölő apróságairól és egy végül elvetett harmadik felvonásról is mesélt nekünk. A fa szemszögéből játszódott le volna újból Adél és Éva története. A podcast végén a sokakat meghökkentő befejezést is kitárgyaljuk.

A Filmhu és a MADOKE most induló podcast-sorozatában a meghívott vendégeink segítségével részről részre alámerülünk a magyar dokumentumfilm legizgalmasabb témáiban, kérdéseiben. Első adásunk vendégeit nem csak az egyetemi múlt, hanem egy kulcsfontosságú város, Ózd is összeköti: Almási Tamás a nyolc részes filmsorozatában, Debre Zsuzsa pedig egy humoros rövidfilmben választotta helyszínéül ezt a várost, filmjeikben más módokon, de egyaránt a kohó egykori munkásainak és munkásnőinek életére reagálnak. A két rendezővel Ózd múltjáról és jelenéről, és a filmek készítésének körülményeiről, hatásairól beszélgetünk.

Mi pontosan egy intimitás-koordinátor feladata? Mikor lesz itthon is külön felelőse a stábtagok mentális egészségének vagy a környezettudatos forgatásnak? Tényleg olyan fontos, hogy egy pályakezdő megtanuljon jól pitchelni? A filmipar legszélesebb spektrumából merít a Fast Forward Program csapata, akik hiánypótló előadások és workshopok megszervezésével nem csak a szakmabelieket akarják megszólítani. Lányi Eszterrel és Deák Dániellel a korábbi évek tapasztalatairól és az előttünk álló bő félév programjairól beszélgettünk.

A MOME animációs szakán ismerkedtek meg, és már karrierjük elején elkészíthették első saját sorozatukat, a Candide kalandjait, ami egy cenzúrabotránnyal került be a köztudatba. Turai Balázs nyáron Annecy-ban és Szarajevóban is fődíjat nyert önálló kisfilmjével, az Amokkal, Kreif Zsuzsannával közösen pedig első egész estés animációs filmjükön dolgoznak. 

Gyászról, hegymászásról, hitről és a lelki bezárkózást lekövető, folyamatosan szűkölő képarányról beszélgettünk a Magasságok és mélységek rendezőjével. A film tematikus gazdagsága számos izgalmas irányba elvitt minket: valóság és fikció nehezen kibogozható keveredése, hóbarlang-építés az Alpokban, és arról is mesélt, mit tettek azért, hogy ne traumatizálják a forgatás idején hét éves Nagy Enikőt. Csoma Sándor szenvedélyes utazó, a Himalája mellett három további tippet is adott, hová menjen, aki kalandra vágyik

Aki a nyár, vagy egyenesen a nyolcvanas évek után nosztalgiázna, már ezen a héten megteheti a mozikban, ha megnézi az ősz legszínesebb magyar vígjátékát, a Nyugati nyaralást. A filmről Tiszeker Dániel rendezővel és a leleményes családfőt alakító Mészáros Mátéval beszélgettünk. Kiderült, hogy Mészáros milyen körülmények közt jelentkezett be először a főszerepre, hogy a színész milyen lelkiállapotban tud igazán vicces lenni magánemberként, de beszélgettünk az alkotókkal a Nyugati nyaralás történelmi kontextusáról és a nyolcvanas évek színpompás ábrázolásáról, a televíziós és filmes referenciáiról, illetve Pokorny Lia férfiideáljáról és Szőke Abigél átalakulásáról is.

Mit keresett egy méh Szőts István egyik filmjének negatívjában? Ha egy snitten érződik az operatőr szívverése, szabad stabilizálni? A tanú eredeti állapotának helyreállításakor milyen jelenetet szabad hozzárakni és elvenni? A filmfelújítás váratlan kihívásairól, etikai vonzatairól és szépségéről beszélgettünk Fazekas Eszterrel és Kovács Lászlóval. Átbeszéltük, milyen szempontok alapján választja ki a restaurálandó alkotást a Filmarchívum, a munka fázisait, és azt is, miért soha véget nem érő történet a filmfelújítás.

Macerás és idegtépő folyamat a nemzetközi koprodukciók készítése, és mégis, a pozitívumok messze túlsúlyban vannak a negatívumokhoz képest, és ebben látja a jövőt Berkes Juli producer és Bereczki Csaba, az NFI nemzetközi igazgatója is. Filmszakmai podcastunk legújabb adásából kiderül, hogyan került szlovák pénz a Külön falkába, hogyan állt össze szokatlanul rövid idő alatt az Evolúció, és egyáltalán, mikor éri meg egy filmtervet nemzetközi koprodukcióként megvalósítani.

„Életem legjobb dolga eddig” – mondta el Zsótér Indi Dániel rendező első nagyjátékfilmjéről, és a másik három meghívott vendég, Muchichka László, Tolnai Klára és Vida Orsolya is örömmel emlékezett vissza a lezárások időszakában megejtett forgatásra. Traumafeldolgozás, kölcsönkért lakások, rémisztő testi deformációk és egy elemében lévő Pásztor Erzsi – a beszélgetés akár útmutatónak is szolgálhat azoknak, akik független filmet készülnek csinálni minimális pénzből. A happy endet pedig mindenki ismeri: A Karantén Zóna elérhető az HBO Max kínálatában.

Magneto anyjaként farkasszemet nézett Kevin Baconnel, a Russian Doll főszereplőjét magyarul tanította, Benedict Cumberbatch pedig az úszómedence szélén szólította le őt. Magyar Éva több mint egy évtizede hagyta el Magyarországot, hogy szerencsét próbáljon Angliában, azóta pedig egyre magasabbra ível a nemzetközi karrierje. Azért a gyökereit sem engedte el, idén a Friss Húson elnyerte az első magyar filmdíját. Magyar Évával a külföldi újrakezdésről, a filmezés adrenalinjáról, a magyar akcentus hatásáról és a sztárokkal megpakolt új munkáiról beszélgettünk.

Fazakas Péter élete legnagyobb kihívásaként élte meg A játszma forgatását, a feszült kémthrillert Köbli Norbert forgatókönyve alapján készítette. Legújabb podcast adásunkban részletesen mesélt nekünk a forgatás körülményeiről, a színészekkel és a kreatív csapattal való közös munkáról, egy színesebb és modernebb 60-as évek és a korabeli Budapest megfestéséről. Szóba jött Kulka János fantasztikus teherbírása, filmes inspirációk, és kiderült, mi a kapcsolat a Megáll az idő és A játszma között.

Már látható a mozikban az utóbbi évek legvagányabb időutazása, ami valójában egy univerzális coming-of-age történetet takar. A film társírója, a tizennyolc éves Baranyi Benő vajon elégedett lenne a Zanox-szal?Milyen út vezet Újszászról Budapestre, majd Dunaújvárosba? Mit keres Már megint Kitty és Vasvári Vivien a legújabb magyar vígjátékban? Tényleg olyan jó a kiflibe pakolt gyros? A Filmhu podcast legújabb adásában a Zanox – Kockázatok és mellékhatások rendezőjével, Baranyi Benővel beszélgettünk.

Indián teremtéstörténet, Rejtő Jenő felejthetetlen hősei és Dargay Attila fél évszázada megvalósulatlan álma – ha minden jól megy, a következő években jóval gyakrabban nézhetünk magyar egész estés animációt. A Filmgyár legújabb adásában az animációk fejlesztésének sajátosságairól kérdeztük Temple Rékát és Maruszki Balázst, kiderült például, miért nehéz filmre átültetni Piszkos Fredet, és hogy mennyire szárnyalhat szabadon az alkotók képzelete egy animáció írásakor.

Mitől lesz valaki szép? Miért jó egy testfetisiszta férfinak, ha „ledominálja” őt egy izmos nő? Lehet gyógyító ereje egy filmnek? És miért volt óriási mázlijuk Csonka Eszter testépítő világbajnokkal? Többek között erről mesél legújabb podcastunkban a Szelíd rendezőpárosa. A termékeny közös munkának a szakításuk sem tudott gátat szabni, elvont művészeti kérdésekről és egy disznó bonyolult becserkészéséről is ugyanolyan lelkesedéssel és elmélyültséggel tudnak beszélni. Alighanem a legjobbat hozták ki a másikból az alkotói folyamat során.

Első forgatásán ablakot pucolt, eltelt néhány év, és író-rendezőként jegyzi A besúgó című HBO-sorozatot Szentgyörgyi Bálint, aki még mindig csak harminc éves. Céltudatossága és szilárd hite csapattársaiban és önmagában a beszélgetés közben is végig érezhető volt. Patkós Márton karakterébe szinte mindenki Orbán Viktort látja bele, ő arról mesélt, saját magából mennyi mindent épített bele a lánglelkű vezetőbe. Mesélt a problémás gyerekkoráról, a beletett munka és a szerencse viszonyáról, a velünk élő Kádár-rendszer meghaladásáról, és arról is, hogyan érdemes újrateremteni a nyolcvanas éveket.

Fülöp József ‘Füli’, a 2000-es évek elején megreformálta, majd a magyar animáció elsőszámú kreatív műhelyévé tette a MOME Anim tanszékét. Az Iparművészeti Főiskola egykori hallgatójaként a 80-as években első kézből tapasztalta meg az oktatás hiányosságait, miközben nagy hatással volt rá a videoklipes MTV és a Pannónia Stúdióban töltött gyakorlati évek. A MOME rektora a művészeti oktatás rendszerváltás körüli állapotáról, az animációs tanszék születéséről, és arról az irányelvről mesélt, ami a szaktudás mellett a hallgatók egyéni hangjának megőrzésére törekszik.

Kis- és nagyjátékfilmek, animációs- és dokumentumfilmek producere, a Friss Hús nemzetközi programfelelőse, és ő tette fel Magyarországot a világhírű stand-uposok térképére is. Osváth Gáborban tombol a FOMO, nem tud és nem is akar semmilyen izgalmas projektből kimaradni. Mozikban a Kilakoltatás című új szatíra, tavasszal indul egy lengyel-magyar dramedy forgatása, és John Cleese-t is végre Budapestre hozza. 

Miért kudarc A feleségem története harmincezres nézőszáma? Miért álomszerű siker a Külön falkára eladott tízezer mozijegy? És miért múl felül minden előzetes várakozást A világ legrosszabb embere? A filmforgalmazás magyarországi helyzetéről beszélgettünk, egy olyan tevékenységről, amely egyszerre üzleti vállalkozás és kultúrmisszió. Dr. Jung Zsuzsannával, a Nemzeti Filmintézet forgalmazás támogatási igazgatójával és Böszörményi Gáborral, a Mozinet vezetőjével beszélgettünk.

Annak ellenére, hogy májusig zárva voltak a mozik, szédítően sűrű évet zártunk magyar filmes szempontból . Netflixes sikerek, Ezüst Medvék, nagyszerű rendezői bemutatkozások egész sora, és Enyedi Ildikó is végre előállt évtizedek óta dédelgetett szerelemprojektjével, A feleségem történetével. Átbeszéltük, minek örültünk idén, és mi okozott csalódást. 2019 és 2020 után idén is leültünk összegezni az elmúlt időszakot, a vendégeink névsora pedig változatlan: Jakab Juli dramaturg és színész, Kránicz Bence kulturális újságíró és Schwechtje Mihály rendező.

Idén pár hónap különbséggel két romkom plakátjáról is Ötvös András köszönt vissza: a Becsúszó szerelemben apaságra készülő fociultrát, a Nagykarácsonyban pedig tériszonyos tűzoltót alakít. Régi vágya teljesült: a szerep után a valóságban is tiszteletbeli tűzoltó lett. Ő volna az új magyar romantikus hős? Miért nagy áttörés a magyar filmtörténetben, hogy “krumplifejű a főhős”? Hogyan találta fel magát a Citadella tetején, vagy amikor valódi tűzzel kellett szembenéznie? Ezzel a beszélgetéssel kívánunk boldog karácsonyt minden kedves hallgatónknak!

A Filmgyár legújabb adásában az eddigi legnagyobb és leginkább szerteágazó témát vettük elő, a gyártási folyamatot, amely a filmkészítés leglátványosabb része. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Filmintézet gyártást elbíráló és támogató rendszeréről is beszélgettünk Tarr Erika line producerrel és Pesti Ákossal, az NFI gyártás támogatási igazgatójával. Kiderült, egy varázsló kell ahhoz, hogy a gyártási terve és a költségvetése összeálljon az olyan több országot felölelő, nemzetközii koprodukcióknak, mint A feleségem története.

Az egykori Krétakör, a Proton Színház és most a bécsi Burgtheater színésznőjének a színpad az igazi otthona, a filmmel továbbra is úgy érzi, hogy még csak ismerkedik. Pedig az utóbbi években több emlékezetes filmszerepben látható volt: az Egy napban ő kavarja fel a főhős házasságát, a Nem történt semmi című megrázó kisfilm főszerepéért a Friss Húson díjazták, Mundruczó Kornél Evolúciójában pedig Monori Lili oldalán zúdul a nyakába több száz liter jéghideg víz és a holokauszt traumája. Láng Annamáriával a német nyelvű színjátszásról, kedvenc kisfilmjeiről, Cannes valódi arcáról és filmes hazugságokról beszélgetünk. 

Miről szól Huszárik Zoltán fél évszázada, 1971. november 25-én bemutatott filmklasszikusa? Az elmúlásról. Annak a belátásáról, hogy minden elmúlik, a szépség is elmúlik. És persze még rengeteg más irányba viheti a nézőt az érzéki élményt nyújtó Szindbád. Gyöngyösi Lilla filmkritikussal és Gelencsér Gábor filmtörténésszel indultunk mentális utazásra, hogy minél több rétegét felfejtsük a filmnek. Baj, hogy a legtöbb embernek a velős csont ugrik be róla? Időtlen mestermű vagy mai szemmel nézve a címszereplő már inkább hat egy szexuális ragadozónak? Milyen filozófiai kérdések bújnak meg Szindbád céltalannak tűnő sodródása mögött?

November 14-ig látható a Ludwig Múzeumban a magyar film 120 évét felölelő Nagylátószög kiállítás. A tárlat két kurátorával, Barkóczi Jankával és Ráduly Györggyel beszélgettünk a téma nagyságából következő kihívásokról, a 125 év után Magyarországra visszakerülő Lumiére-tekercsekről és a kiállítás reménybeli jövőjét jelentő filmpalotáról. A tárlat számos izgalmas apróságra felhívták a figyelmet, elárulták, melyik elveszett filmet néznék meg a legszívesebben, és meglepő hasonlóságokat találtunk a munkájuk és Indiana Jones kincsgyűjtő tevékenysége között.

Störr kapitány és felesége egy világos párizsi lakásból a sötétebb tónusú Hamburgba költözik. Mit árul el róluk és a kapcsolatukról a tér, amiben élnek? A hálószobájuk fala vagy a férfi hajói, ahova a problémái elől menekül? A látványtervezőnek kulcsszerepe van egy-egy karakter megformálásában. Legújabb adásunkban a Szabadesés, a Testről és lélekről és A feleségem története látványtervezőjével, Láng Imolával merülünk el ebben az izgalmas világban. Enyedi Ildikóval való közös munkáról, vágóhidakról és századeleji polgári lakások szépségéről mesél, és olyan apró részletekről, amik miatt újranézni is érdemes az említett filmeket, hátha most sikerül kiszúrni őket.

Tizenhárom évesen szponzorált gördeszkás akart lenni, diák Oscar-jelölt filmrendező lett belőle, szeptember végén pedig kijött a mozikban első nagyjátékfilmje, a Külön falka. Az számára a legnagyobb bók, amikor azt mondják a nézők, hogy a filmje gyógyító hatással volt rájuk. A rá irányult fokozott figyelem néha szorongatja kicsit, de mindig segít neki, ha leveszi a cipőjét. Rövidfilmjei és a mozifilmje készítése mellett a múltjára is kíváncsiak voltunk. Hogyan lett belőle egy tinisorozat szereplője? Miért árult hónapokon át gumicukorból készült ékszereket New Yorkban? Mesélt a castingolási szokásairól, a ketrecharc világában tett látogatásáról, de szóba jött a Scooter és Ford Fairlane is. 

Az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcast sorozat legújabb részéhez két céllal ültünk le. Egyrészt bátorítsuk és adjunk pár tanácsot azoknak, akik forgatókönyvet szeretnének írni vagy már nyakig benne vannak a munkában. Másrészt mutassuk be a filmintézet forgatókönyv fejlesztési igazgatóságán folyó munkát, alkotó és fejlesztő kapcsolatát. Ebben Bodzsár Márk, Fonyódi Tibor, Szeleczki Rozália és egy beszélő macska kelt a segítségünkre. 

Színész, aktivista, a noÁr mozgalom alapítója. Először nálunk mesélt részletesen a Hadik című történelmi kalandfilmről. A felkészülés részeként lovagol, vív, iszonyú lelkes, és ha rajta múlna, beugrana Tom Cruise helyére a Mission: Impossible-be. A Toxikoma élete első mozis főszerepét hozta el számára. Nehéz belefagyasztani a szót, de Csernus Imrének sikerült. Közéleti tevékenységek sorába vág bele, hogy változást érjen el az országban. Azt szereti, ha pörög körülötte az élet, de mit csinálna Molnár Áron, ha egyetlen elfoglaltságra kellene leszűkítenie az életét a következő hónapokban?

A fiatal harmincasok kapunyitási pánikját első kézből ismerik, filmjüket saját és barátaik tapasztalatai ihlették. A legjobb dolgokon bőgni kell / Things Worth Weeping For Grosan Cristina és Rainer-Micsinyei Nóra közös forgatókönyvéből született, és az Inkubátor Programban valósult meg. Legújabb adásunkban visszaugrunk velük a kezdetekhez, elmesélik hogyan találkoztak és hogy miért fogtak bele a közös írásba. Kiderül miért nem tartják női filmnek az eredményt, mit válaszolt nekik Celine Dion a megkeresésükre, és azt is megosztják, mik valójában a legjobb dolgok, amiken bőgni kell. 

Mit keres egy dimenzióportál és Verne Gyula az Így vagy tökéletes című romantikus dramedy-ben? Varsics Péter arról mesélt nekünk, miben akart más lenni első nagyjátékfilmje a romkom zsáner szokványos képviselőihez képest. Szóba került németországi gyerekkora, A taxisofőr okozta nagy felismerés, maximalista hozzáállása, és részletesen kiveséztük HBO-s karrierjét, amelynek köszönhetően egy farkassal forgathatott a lengyel-ukrán határon. Készítene filmet olyan körülmények között, mint Werner Herzog? Mi a kapcsolat közte és Roland Emmerich között? A romkom zsánerét sikeresen kipipálta, szívesen néznénk tőle egy horrort.

Az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcast sorozat legújabb részében a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossal, Káel Csabával beszélgettünk. Megosztotta velünk a két évvel ezelőtt lefektetett stratégiáját, mesélt a főiskolás mentorairól, a reklámfilmes kezdetekről és a történelmi filmes tendenciáról is, ami jelenleg az NFI fókuszában van.

A Mesék a zárkából című dokumentumfilmtől összeszorul a szív, és visszahozza a hitet az emberiségben. Teszi ezt úgy, hogy menet közben változtatni kellett a naivan optimista eredeti koncepción: bár tényleg óriási ereje van a meséknek, de minden családot azért nem tud egyben tartani. Visky Ábellel változatos témákról beszélgettünk: szekrényhátú, jelmezbe öltöző rabokról, a börtönök sajátos világáról, vad tehénről, a keresztény hit megéléséről és szóba került a Richard Linklater-hatás is.

Alighanem nemcsak 2021 legőrültebb magyar filmje lesz az Űrpiknik, hanem a következő néhány évben sem fog legyőzőre találni ebben a tekintetben. Takács Zalán és Walters Lili remekül egymásra hangolódtak, ez a velük folytatott felszabadult hangulatú beszélgetésből is kitűnt. Badits Ákos sci-fi-komédiájának két főszereplőjével vettük végig a film elkészítését, az első találkozástól a veszprémi premierig. Szívből jövő vallomások a másikról, verekedés Árpa Attilával, valamint a legemlékezetesebb forgatási nap. És tényleg mindannyian egy kicsit űrlények vagyunk? 

Mit tehet egy pályakezdő filmes, aki arról ábrándozik hogy elkészíti élete első egész estés alkotását? Az effajta álmok megvalósítására jött létre az Inkubátor Program. Az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcastunk legújabb adásában végigmegyünk a fejlesztési folyamaton, hogyan lesz a filmötletből forgatókönyv és remélhetőleg nyertes pitch, végül pedig mozgókép. A vendégeink: Lányi Eszter, a Nemzeti Filmintézet képzési igazgatója, Szilágyi Fanni, a bemutatás előtt álló Veszélyes lehet a fagyi rendezője és Sós Bálint Dániel, aki a Minden rendben című filmtervével nyert a legutóbbi Inkubátoron.

Az Örök tél kedvéért megtanult oroszul, a Szabadesésben groteszk műtétet hajtott végre rajta Hegedűs D. Géza, Mundruczó Kornél pedig A jég című darabjában osztotta rá karrierje eddigi legbrutálisabb szerepét. Hideg szépsége és sokszínűsége miatt “a magyar Tilda Swintonnak” is kikiáltották. Podcastunk legújabb vendége Kiss Diána Magdolna, akivel botrányos szerepekről, elutasításokról, babonából hazavitt kellékekről és meztelenségről beszélgettünk. Hogyan lett belőle majdnem operaénekes? Milyen volt forgatni A nagy füzet ominózus kádjelenetét? Miért nem akarták őt beengedni Kanadába, Az Úr hangja forgatására? És miért nem szerette tiniként a Backstreet Boyst? Legújabb filmje a Spirál, pár hete látható a mozikban.

Az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcastunk, a Filmgyár második adásában a Magyarországon megvalósuló szervizmunkákról, a legnagyobb sztárokat idevonzó filmipar fejlődéséről, jelenlegi kihívásairól beszélgetünk. Emelkedő árak, erősödő konkurencia, filmturizmus, zöld jövő, valamint a Saul fia szerepe abban, hogy idejött a Penélope Cruz főszereplésével készült Spanyolország királynője. Vendégeink: Stalter Judit producer, Názer Ádám gyártásvezető és Dr. Csepely Balázs, az NFI jogi igazgatója.

Ő álmodta meg az erdőben bujkáló szabadságharcos gerillák és a VAN főhősének öltözetét, Horvát Lili szerelmes agysebészét egy kisbőröndnyi ruhával készítette fel a meghatározatlan ideig tartó együttlétre. Szlávik Juli jelmeztervezőt először mindig az ember érdekli, akit öltöztet, és csak utána foglalkozik a ruhával. Mit árul el a Felkészülés főhőséről a kabátja? Hogyan kell bánni egy 150 éves ruhával? Milyen hatással van a Netflix a kortárs divatra? Juli segítségével boldogan merülünk el a jelmezek világában.