GREENFO - A ZÖLD IRÁNYTŰ

Balatoni körkép/kórkép: elkésett vízparti terv, a Tihanyi félsziget totális tönkretétele/beépítése és az egyre sósodó víz. Az ex köztársasági elnök és az agrárminiszter szerint így lehet kamuzással öntözéses pénzt tarhálni az EU-tól, és a homokhátsági kamuvíztározós fideszközeli mutyik. A hivatalos magyar EU elnökségi hiányzó témáit a civilek pótolják. Nem akkumulátorellenesnek kell lenni, hanem magyarpártinak –a miniszter dönthet a lakosok feje fölött: veszélyes akkuhulladék dilemmák az orbáni ökogyarmaton. Itt az új nemzetközi botrány a vegyszermultik “féltitkos” adatbázisa. Újságírás vagy kormánypropagandista zöldrefestés?
Hírháttér podcastunkban e témák híreiről és ezek hátteréről beszélgetünk:

Sarkadi Péter szerkesztő vendégei: Bodnár Zsuzsa az Átlátszó újságírójaésBáthory Róbert újságíró, a Szabad Európa főmunkatársa

Klímaváltozás: aszály után árvíz. Római-part és árvízvédelem, mobilgát vagy Nánási-Királyok útja. Borisz ámokfutása, árvízi politika, tömeges fecskehalál, a hülyeség és a klímadezinformáció határtalan. Az LMP végjátéka - merre tovább zöldpolitika? Magyarország a villanyautó-paradicsom? Túlturizmus kontra helyi lakosok – airbnb csata Terézvárosban is. Radioaktív áramvámpír a Microsoft.- ezek hírháttér podcastunk mai fő témái. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Lukács Csaba   újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója és Zsuppán András a Válasz Online újságírója.

Kapcsolódó cikk a greenfon >>>

Íme a recept: végy egy 57 éves kiállítás- és konferenciaszervező céget, mely ma már a hazai és közép-kelet európai kiállítási piac kiemelkedő szereplője, egy 265 tagot tömörítő több mint 30 éves környezetvédelmi érdekvédelmi szervezetet, és egy hiánypótló innovatív ötletet.  Gyúrd össze, és október 1-én meglátjuk, mi sül ki belőle. Pontosabban a mai beszélgetésből már sok minden kiderül a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban október 1-3 között megrendezendő ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA 1. Nemzetközi környezetipari, hulladék-, vízgazdálkodási és fenntarthatósági szakkiállításról.

A tematikákról, ingyenes belépőkről, és egyéb érdekességekről Sarkadi Péter beszélgetett Márki Enikővel, a főszervező HUNGEXPO Zrt. kiállításigazgatójával, és Hankó Gergellyel, a társszervező Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ügyvezető igazgatójával.

Kap⁠csolódó⁠cikkünk a grenfon >>>⁠

ITT TÁMOGATHATJA MUNKÁNKAT:

magánemberként >>>

céges megjelenés>>>

Hogyan változtatja meg a hazai turizmust a klímaválság? Változatlan kibocsátások esetén egy nagy szobafogsággá válhat a nyár. Az elsivatagosodásellen azonnal tenni kell – tombol az aszály a Homokhátságon. A kijavított ruhákat bárki elviheti, a rossz farmerből székkárpit lesz a gödöllői városi civil házban működő Zöld Varrodában. Akkugyártás: már a kormány szerint sem jó az eddigi gyakorlat. Hevesen népszavazás lesz a BYN vegyi üzeméről. Kínai, és angol-ausztrál környezetszennyezés Szerbiában. Nem kell beszarni! Nevessük ki a gyalázkozókat! Civil megemlékezés az Ökotárs Alapítvány házkutatásának 10. évfordulóján.

Pert nyert a greenfo és a Szabad Európa a fideszes mórahalmi polgármester ellen.  

Hírháttér podcastunkban ma e hírekről és ezek hátteréről beszélgetünk:

Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:  Bodnár Zsuzsa az Átlátszó újságírója és Horn Gabriella újságíró a Szabad Európa rovatvezetője

2024 szeptember 8-án este pár tucat civil aktivista és szimpatizáns gyűlt össze Budapest belvárosában a Szerb utcában az Ökotárs Alapítvány irodája előtt. Az összejövetel apropója egy emblematikus esemény, a Norvég Alap civil támogatásainak szétosztása miatt az Ökotársnál tartott házkutatás 10 éves évfordulója. Ekkor, 2014. szeptember 8-án lépett ki Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója rendőrök gyűrűjében az alapítvány irodájának kapuján, a teljes magyar sajtó jelenlétében, itt és ekkor indult be látványosan a civil szervezetek tíz éve tartó Orbán kormány általi kormányzati ellehetetlenítése, innen jutottunk mára a putyini mintájú szuverenitásvédelmi törvényig. A megemlékező civilek mellett a színpadra kiálltak az alapítványok azon munkatársai is, akik már akkor is itt dolgoztak, és azóta is itt vannak, hogy egy sokszínű és szabad országért tegyenek mindennapi munkájukkal. Összeállításunkban megszólalnak: Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója Dojcsák Dalma aTASZ ügyvezető igazgatója Demeter Áron az Amnesty International Magyarország kutatási és kommunikációs igazgatója és a rendezvény moderátora:

Illés Márton az Autonómia Alapítvány program mts.

Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

Beton és Balaton, az ezer sebből vérző Balatoni Vízparti Terv és a csopaki kikötő. Luxuslakóparkok és a felmelegedő tó. Mit kellene tenni azért, hogy a Duna minél inkább fürdésre alkalmas legyen?  Mitől fenntartható egy olimpia? Mit tanulhatna Párizstól Budapest? Mennyire irreális álom a magyar olimpia? Óriási bajban az akkuipar, amire a magyar jövő épülne. Zsákutcás túltolt orbáni akkumulátoripar és a sivatagosodó Debrecen. Mitől tort az orbáni e-autótámogatási rendszer? Kiszáradó alföldi folyóink: vésztározók helyett a talajban őrizzük meg a vizet. A kínai modell bedönti Magyarországot? Győrffy Balázs személyében egy agresszív politikai gengszter távozik a közéletből. Az LMP a Fidesz fiókpártocskája lett. Kell-e Magyarországon valódi zöld párt? Milyen a hatékony zöldpolitika? Vitézy Dávid kontra Lázár János és a behalt MÁV. Ezek hírháttér podcastunk mai fő témái. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Csécsi László újságíró, a Magyar Hang online felelős szerkesztője, és Zsuppán András a Válasz Online újságírója.

Hírháttér podcastunkban az alábbi hírekről és azok hátteréről beszélgetünk: Lázári kastélymutyi– elkótyavetyélik a Körös-Maros Nemzeti Park szarvasi központját? Állami titkosítás - megszűnik az építéshatósági ügyek nyilvánossága. Zöld szervezetek szerint alaptörvényellenes, hogy a Paksi Atomerőmű a megengedettnél melegebb vizet engedjen a Dunába. Kivágták a fákat Sopronban – a lakók megosztottak. Szennyezett Szajna és a putyini-orbáni kormánypropaganda. Győzelem minden áron? Tiszta vizet a mederbe – hol fürödhetünk a Dunában? Folyamatosan szennyezett a levegő Kecskeméten. A kormány nem érti a modern gazdaság működését. Akkumulátorgyártó ökogyarmat. Lépéshátrányba kerültünk, mivel a kormány továbbra is csak Paksban gondolkodik.A 600 milliárdos út Felcsúttól Nyíregyházáig. 20 év alatt 2 fokot melegedett a Balaton. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Horn Gabriella újságíró a Szabad Európa rovatvezetője és Katus Eszter az Átlátszó újságírója.

Kórházi klímahiszti? Százból két betegszobát hűtenek. Műtőklímák: borítékolható volt, hogy baj lesz. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át júliusban. Akár 40 napos nyári szárazságra készülhet a jövőben a magyar mezőgazdaság. Mi lesz így az élelmiszertermeléssel?  A hőségben minden étel megromlik: vásárolj, tárolj, főzz biztonságosan. Hogyan kerülhetjük el az élelmiszerpazarlást nyáron? Megállíthatatlanul nő a globális légkondihasználat, csak bírjuk árammal. Úszásra alkalmatlan a Szajna – a párizsi olimpia problémái. Egyetemi mutyi: Orbán padlóra küldte a tudományos kutatást és a felsőoktatást. Nem bírják az automaták a sok visszavitt palackot, a MOHU szerint túl nagy sebességgel váltják őket vissza az emberek. Hírháttér podcastunkban Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Kis Anna  meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.és

Lukács Csaba újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója

Hírháttér podcastunk fő témái: Légkondi: jó-rossz? Kell, nem kell?  50 forintos kérdések – hulladék visszaváltási dilemmák. Irányított mutyi: MOHU roncsderbi - hova tűnnek el a roncsautók? Akkugyarmati zsákutca, lázári kastélymutyi, Victor projekt a nagy inárcsi naperőmű biznisz.Megmenekül a Fertő-tó?Újra járható a Rám-szakadék. A turizmus irányai. Kiemelt titkos beruházás veszélyezteti a pécsi vízbázist. Népszavazás a kiemelt állami beruházásokról.Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:  Katus Eszter az Átlátszó újságírója és Wiedemann Tamás a Szabadeurópa újságírója

Mit tesz az élelmiszer önellátásért a Szövetség az Élő Tiszáért?  Bukhatják a zöld rendszámot a plug-in hibridek, meg a vele járó előnyöket is. A háború környezeti lányoma - a szén-dioxid-kibocsátás után is jóvátételt fizettetnének az agresszor Oroszországgal. Európában egyre komolyabb, pusztítóbb viharok alakulhatnak ki a klímaváltozás miatt. Az idei volt minden idők legmelegebb májusa Brutális hőség világszerte, mi várható nálunk? Jó vagy rossz, ha a magyar GDP 10 %-a az akkugyártásból származik?  Ritka harangvirágfaj kiirtására készül a Budakeszi Vadaspark? Turisták, haza! A tömegturizmus elűzi a helyieket az otthonaikból - Hírháttér podcastunkban Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Lukács Csaba újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója, és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője, a másfélfok szerzője

Hírháttér podcastunk témái:

Tovább drágulhatnak az élelmiszerek a zöld termékdíj miatt, vagy a gyártók profitja bánja? Nem büntettek a szavazók: a legtöbb akkugyáras települése újraválasztották a polgármestert. A Kúria elmeszelte a kínai BYD autógyár kapcsán titkolózó szegedi önkormányzatot. Az újabb orbáni nem ellenére érvénybe lép a természet-helyreállítási rendelet. Mit várhatunk magyar uniós elnökségtől? Az oroszok már nem a spájzban vannak, hanem a kormány számítógépes rendszerében. Tízmilliárdok mentek tavaly a határon túli magyaroknak, lovas projektekre is jutott 390 millió forint.

Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:  Bodnár Zsuzsa gödi lokálpatrióta-környezetvédő, az Átlátszó újságírója és Kósa András a Szabadeurópa újságírója

Mit tehetnek nagy tanaink partjának önkormányzatai a tópartok egészségesebb megmaradásáért? Milyen jogi lehetőségeik vannak, ha szembeszállnak a NER ingatlanmaffiájával? Ehhez ad tanácsokat a Balatoni Zöld Minimum, melyet a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, és a Társaság a Szabadságjogokért közösen készített el. Sarkadi Péter szerkesztő még az önkormányzati választások előtt pár nappal beszélgetett Kun Zoltánnal a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnökével a Balatoni Zöld Minimum mellett a Fertő-tó és a Tatai Öreg tó helyzetérő, no és arról is, hogy paradigmaváltásra van szükség az európai öreg erdők megítélésében.

Hírháttér podcastunkban az alábbi hírekről és azok hátteréről beszélgetünk:

Május 25-én a magyarok túllőtték magukat. A Rám szakadéktól Velencéig: tömegturizmus és klímaváltozás. Mi az az univerzális hőkomfortindex, és milyen nyárra számíthatunk?

Hőhullámok és halálozás. Járda kávézaccbetonból, és globális homokhiány.

Kire szavazzanak a zöldek az EP választáson? 

Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársa:  Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője, a másfélfok szerzője

200 apartmanházzal építenék be az erdei tó partját az Őrségi Nemzeti Park határán. Mi tesszük tönkre életterünket - óriási veszélyben vannak tavaink. Lassan több lesz a szemét a Tisza-tóban, mint a hal?  Már a férfiak heréiben is ott vannak a mikroműanyagok. Hülyeségeket írnak vissza, szakmailag nulla a Mohu-Mol koncessziós hulladékgazdálkodási új rendszere.

Finisben a választási kampány: Vitézy zöld kampányígéretei és az újra előkerült zöldlufik. Zöld állásfoglalást kér a Greenpeace az Európai Parlamentbe készülő pártoktól. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:  Bodnár Zsuzsa gödi lokálpatrióta-környezetvédő, az Átlátszó újságírója és Keller-Alánt Ákos a Szabadeurópa újságírója.

A kiszámíthatatlan időjárás és az élelmiszerbiztonság. Április még tavaszi, vagy már nyári hónap? Klímaváltozás és pingvinpusztulás. Fűkaszával a méhlegelők ellen - egyre nevetségesebb a választási kampány. Így mérgezhetik hazánkat az ökogyarmatosítók - akkumulátorgyári tájkép az ökotoxikológus szemével. A brüsszeli elit tényleg feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán? A "méhészminiszter" álzöldítései és hazugságai. A felelős macskatartás kulcsfontosságú az Év Emlősének fennmaradásához: vadmacskák kontra kivadult házimacskák.

Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa. a Másfélfok újságírója  
Darvas Béla ökotoxikológus prof. MTA biológiai osztály doktora, publicista, többek között a greenfo legaktívabb blogszerzője.

Nem csak anyai dilemma: 6000 eldobható, vagy 15 mosható pelenka? Évi 295 millió kidobott kávéspohár -hiába papír, azzal se tudunk mit kezdeni. A MOL-MOHU hulladékkoncessziós fesztiválzöldítési kérdőjelei. Irtsuk ki az egyszerhasználatos kultúrát! Mire jó az ökotipegő app, és miért problémás a repohár? Bemutatkozik egy hulladékos civil szervezet: Koller Andrea és Csobay Krisztina a Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület vezetői.

Hiába sok a természetvédelmi terület, ha megengedett ott fát vágni. Elromlott? Ne dobd ki! Irány a közösségi javítóműhely már Budapesten is. A növekvő megújuló energiához fontos a tárolás – áldás, vagy átok, egyáltalán hogyan működik a szivattyús energiatároló erőmű? Szembenézés az ökogyarmat árnyoldalaival -megfutamodtak a kormánypárti tagok az akku-ipart tárgyaló parlamenti bizottsági ülésről. Állami simlis akkumutyi Gödön.

Atom kérdőjelek: felül kéne vizsgálni, vagy vissza kellene vonni Paks2 környezetvédelmi engedélyét?

A Mohu-Mol kaszál, a fogyasztó fizet. Lassacskán elindul a palackvisszaváltás – de milyen áron?

Áprilisban is folytatódik a felmelegedés - szinte naponta dőlnek meg a melegrekordok.

Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Bodnár Zsuzsa gödi lokálpatrióta-környezetvédő, az Átlátszó újságírója és Nagy András a Szabadeurópa újságírója

Mérgek méregtelenítő kúrák zöldségeinkben, gyümölcseinkben. Növekvő tavaszi fagykárok és elszálló gyümölcsárak. Emberi jogokat adnának a bálnáknak!

A mesterséges intelligencia is összekeveri az ehető és a mérgező gombákat. Norvégiában kiszorítják az elektromosok a robbanómotoros autókat. És ettől mi lesz jobb? Erkélynapelemek és okos villanyórák – kis lépések a háztartások zöldítésben. Bejött a svédasztalos menza: ötödére csökkent az iskolai ételhulladék. Mik azok a háztartás zöldítő ökokörök? Ígéretek és a valóság: Városi klímastratégiák – a fogatlan papír tigrisek. Miért fontosak zöld szempontból a június 9-i választások? Fényvisszaverő felhőkkel zaboláznák meg a Napot, hogy megfékezzék a globális felmelegedést. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Andacs Noémi geográfus-szociológus a Tudatos Vásárlók Egyesületétől,  és Vigh Péter, a Másfél fok alapítója, szerkesztője, az irodalom- és kultúratudományok doktora (PhD).

A mai hírháttér podcastunk középpontjában az életadó víz áll, lévén március 22-én ünnepeltük a Víz világnapját. Ennek apropóján szót ejtünk a Velencei tó vízutánpótlásáról, és a balatoni nádgyilkolásról. A Dunával kapcsolatos problémás hírek is előkerülnek: pl. hogy miért gond a víz melegedése, és hogy már kimutathatók benne a mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületek is. De nem megyünk el amellett, hogy hogyan amortizálja le az Orbán kormány rezsicsökkentése a hazai ivóvíz és csatornarendszert, és hogy a bécsi iskolásokat hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársa Katus Eszter az Átlátszóés Fazekas Pálma a SzabadEurópa újságírója.

Újraindult hírháttér podcastunk mai témái: Hogyan szennyezi bolygónkat a Temu és a Shein agresszív üzletpolitikája? Miért lehet még mindig új ruhákat kapni egy pizza árából – a divatipar környezeti árnyoldala. Hogyan hatnak a női vezetők egy vállalat fenntarthatósági eredményeire? Akik nélkül nincs élet – mit tehetünk a beporzóinkért? Lencse nyomozás: honnan jön az egyik legkedveltebb hüvelyesünk a boltokba? Mi segíthetne a dühös és frusztrált magyar társadalomnak a környezeti-klímás területen? Mi a kapcsolat a klímaváltozás és az álmatlanság között? Holdport vetnének be a globális felmelegedés ellen – de lenne értelme, és realitása? Többek között e témákat járja körbe és próbál kimerítő válaszokat adni a kérdésekre Sarkadi Péter szerkesztő mai vendégeivel: Gulyás Emese közgazdász, szociológus a 2002-ben alapított Tudatos Vásárlók Egyesülete alapítója, elnöke

Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató, a környezettudományok doktora (PhD). a másfélfok szerzője

Újraindult hírháttér podcastunkban ma több hírünk is az egyik legproblémásabb  környezetti bombához kapcsolódik, amely már egyre több helyen ketyeg – ez pedig a túltolt akkumulátoripar. Sarkadi Péter mindkét mai vendége: Benyó Rita újságíró a SzabadEurópától és  Bodnár Zsuzsa újságíró az Átlátszótól jártas e témában - sokat írtak és forgattak az akkugyártás és feldolgozás témában. Mérgek, hulladék, kiemelt beruházás, álszent közmeghallgatás, és demokráciadeficit. Emellett szó esik a balatoni nádasirtásról, a túltolt kikötőépítésekről, és Orbán Viktor évértékelésének álzöld szólamairól is, de arról is szót ejtünk, hogy mit csinál Budapest brüsszeli képviselete. A kormánypropaganda és a tények.

Szeretné elfelezni rezsiköltségét? Szeretné akár harmadával megnöveli otthona értékét? Megoldható!

Fektessen értéknövekedésbe!. A hőszigetelés gyorsabban megtérül, mint gondolná. Az energetikai korszerűsítés azonnal megnöveli otthona értékét, ami az ingatlanárak növekedésén és az energiafogyasztás csökkenésén keresztül folyamatos értéknövelést és tartós megtérülést biztosít. Hogy hogyan, és mennyire?  Ezt egy konkrét ingatlankorszerűsítési programon keresztül mutatják be Sarkadi Péter vendégei:  Ács Balázs, a Masterplast Nyrt., alelnöke, Csanaky Bernadett, a DunaHouse – Credipass hálózatfejlesztési vezetője, és Pap Kristóf, a Powerie Kft., ügyvezetője.

Ha a megújuló energiákból is lehet lopni, akkor miért blokkolják a szélenergiát? Az akkuipar állam az államban-miért, és hogyan teszi tönkre életterünket és iparszerkezetünket?  Orosz energiafüggés mindenáron? Európa akkuhulladék temetője leszünk? Milyen gazdája lesz a Mohu a katasztrofális hungarikum hulladékgazdálkodásnak? Zöldpárti kakasviadal: Párbeszéd kontra LMP. Miért kritikus zöld szempontból a júniusi EP választás? Merre tovább zöldpolitika? Sarkadi Péter beszélgetőtársa Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK európai parlamenti listavezetője, elnökségi tagja.

A greenfo hűséges olvasói és hallgatói emlékezhetnek még ZÖLD HÉT podcast sorozatra, melynek adásaiban szakértő vendégeinkkel az adott hét fontos zöld híreit beszéltük meg, jártuk körül, magyaráztuk el az összefüggéseket. Egy hosszabb kényszerszünet után most újraindul a ZÖLD HÉT – igaz egyelőre kétheti rendszerességgel – köszönhetően az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásának.

Most is mint korábban a vendégek ajánlanak számukra fontos környezetvédelemmel kapcsolatos híreket a közelmúltból, melyekről részletesebben beszélgetnek, hogy jobban megértsék a hátteret, a lényeget. Az első rész témái:

A zöldmosás betiltása, intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás, még az unokáiknak is ártanak a vegyi anyagokkal szennyezett apák, a biohulladék begyűjtési rendszer kérdőjelei, Budapest zöldítési tervei, mi fán terem az ESG, és hogyan vehetünk részt a közösségi mezőgazdaságban.

Sarkadi Péter vendégei:

Gulyás Emese közgazdász, szociológus a 2002-ben alapított Tudatos Vásárlók Egyesülete alapítója, elnöke,

Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Hogyan oldható fel az energiaszegénység? Mennyiben függ az információhiánytól az állampolgári vagy közösségi elköteleződés a korszerűsítéssel kapcsolatban? Mi a lakosság felelőssége az energiatakarékosságban? Milyen szerepet játszhatnak az okos technológiák a probléma feloldásában?

Többek között e témákról esett szó a CEU Bibó István Szabadegyetem 2024 február 1-i kerekasztal beszélgetésén.A felvétel aKözép-európai Egyetem, budapesti, Nádor utcai  épületében készült. 

A megszólalók:

Tosics Iván ügyvezető igazgató, Városfejlesztés Kft. (moderátor)

Gerőházi Éva energetikai szakértő, Városkutatás Kft.

Kovács Bence közösségi energia programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége

Koritár Zsuzsannaenergiaszegénységi szakértő, Habitat for Humanity Magyarország

Pálffy Anikó szakmai vezető, Magyar Energiahatékonysági Intézet

Milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta a hulladékgazdálkodásban? Mit hozott eddig a MOHU-MOL koncessziós rendszer? Hogyan érintették a változások a begyűjtő és a feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra? Mi várható a betétdíjas rendszerben? Hogyan működik a biohulladék begyűjtése? Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett 2024. január 19-én délután Budapesten az Andrássy úti Magnet Közösségi Házban a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) hulladékgazdálkodási kerekasztal beszélgetésén, melyet (a több évtizedes hulladékos civil múlttal rendelkező) Szilágyi László, az alapítvány kuratóriumának elnöke vezetett.

Akiket hallunk: Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke, Horváth István, a Holofon Zrt. alapítója, Szabó György, a Humusz Szövetség alelnöke, a nulla hulladék program vezetője, és Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek EP-listavezetője. A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

Rákosrendező Budapest egyik aranytartaléka. Bár most elhagyott és szennyezett barnaövezet, de a 250 hektáros terület aktív része lehetne egy élhető, zöld fővárosnak. Erről a fővárosi vezetés már 2019-ben készíttetett egy tervet, melyben a döntően MÁV tulajdonú területre 8-10 ezer budapesti család otthona, és munkahelyek létesítése szerepel. A parkvárosban revitalizálnák a Rákos-patakot, tavat, és sok zöldfelületet hoznának létre. Mindezt most felülírja az Orbán-kormány simlis terve,miszerint kiemelt állami beruházással a világ egyik leggazdagabb arab ingatlanbefektetője egy dubai mintájú luxuslakóparkot építene gazdag vevőknek, 220 méternél is magasabb látkép romboló tájidegen felhőkarcolókkal. A mini-Dubajt tervező arab befektető – Mohamed Alabbar – a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi a hatalmas ellentmondásokkal övezett úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt. Karácsony Gergely főpolgármester és Balogh Samu kabinetfőnök december 8-án tartott közös háttérbeszélgetést, melyen a főváros elképzeléseit bemutatva beszéltek arról, hogy amire Budapestnek ma szüksége van, az a megfizethető otthonok és egy élhető, a 21. századi kihívásokra, pl. a klímaváltozásra választ adó élhető városrész. Podcastunk e beszélgetés Sarkadi Péter által szerkesztett változata. Érdemes a hangmegosztók helyett a greenfo youtube csatornáján hallgatni az adást, mert ott a látványtervekkel jobban érthetőek az elmondottak.

Miért nélkülözhetetlen kezdés az épület felújításakor az energetikai audit? A leghatékonyabb a komplex energetikai felújítás, de ha csak részletekben van pénzünk, mi az ideális sorrend? Mit árul el az épületenergetikai tanusítvány? Mekkora értéknövelő a jobb kategória? Melyik éri meg inkább: olcsóbban rosszabb, vagy drágábban jobb állapotút venni? Sorozatunk hatodik beszélgetésben a főszerepben a pénz: ingatlanárak, hitel, primer energia megtakarítás, fogyasztáscsökkentés és megtérülés. Sarkadi Péter vendége ismét Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.

Mélyfelújítással (nyílászáró csere +hőszigetelés + fűtéskorszerűsítés) akár 60 %-kal, csak a nyílászáró cserével 25 %-kal csökkenthetjük hűtés/fűtés költségeinket. Lakást épít? Felújít? Előbb utóbb döntenie kell, hogy milyen nyílászárókat vegyen. Az ár mellett fontos szempont a hő és hang szigetelési tulajdonság is. A mai podcastban a felújításhoz adunk hasznos tanácsokat: a szakszerű ablakbeépítésről, a nyílászárók modern szellőztető rendszereiről, a fűtési/hűtési költségek csökkentéséről, és az esztétikumról is beszélget Sarkadi Péter szerkesztő a Gealan cégcsoport Kelet-Magyarországi Területi Értékesítési Vezetőjével, Kocsis Lajossal. 

Nemcsak környezetvédelmi, de anyagi szempontból is a legjobban megtérülő pénzügyi befektetés az energetikai felújítás. Hosszú távon leginkább az ingatlanunk felújítása eredményez valódi megtakarítást. De hol, hogyan és milyen anyagokkal, technológiákkal érhetjük el, hogy akár a felére csökkentsük a téli fűtés, és a nyári hűtés költségünket? Ehhez adtunk sorozatunk eddigi 4 részében gyakorlati tanácsokat építkezőknek és lakásfelújítóknak. A mai ötödik beszélgetésben a különböző épülettípusok legoptimálisabb hőszigetelési módszereiről, anyagairól szólunk. Sarkadi Péter szerkesztő szakértő vendége ismét Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.

Családi ház, régi építésű akár 100 éves társasház, viszonylag fiatalabb társasház, ikerház, panel és társai. Mennyire specifikusak a különböző épülettípusokhoz ajánlott szigetelési módszerek?

Az ökológiai vészhelyzet befogadhatatlan, fenyegető komplexitását megszelídíti, okait, jelenét, jellegét és a drasztikus változás lehetséges módjait elénk tárja a fontoskodó tudós szerepét mellőzve. Nem patetikus, nem relativizál, viszont bátor, provokatív, érthető és mindezek által cselekvésre sarkall – írta Lányi András a lektori véleményében, melyet így zárt: „Az enyhe kifejezés, hogy hézagpótló munka, mert hézag csak ott keletkezhet, ahol már van valami. Az ökológiai vészhelyzet folyamatait a maguk teljes komplexitásában és kétségbeejtő sokféleségében magyar nyelven senki sem mutatta be. Itt volt az ideje.”

Hivatalosan ma mutatják be Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus „Az ember vége, a természet esélye. Helyünk a földi ökoszisztémában című könyvét,melyről a szerzővel Sarkadi Péter beszélgetett.

Hogyan lehet minél gyorsabban, és lehetőleg minél olcsóbban saját családi otthonhoz jutni? „Házat, de gyorsan!” címmel építészeknek és építészhallgatóknak írt ki tavaly ötletpályázatot a Leier, melynek 10 díjazott munkája már bekerült a cég típusház kínálatába. A mai podcast vendége e pályázat zsűrijének társelnöke Karlovecz Zoltán Ybl-díjas építész, aki a pécsi Szőlő utcai 5 lakásos társasházzal egy pályázaton 2013-ban harmadik díjat nyert, amelynek az az érdekessége, hogy kerámia tetőcserép van a homlokzaton is. Pécs város volt főépítészével  - aki 2019-ben elnyerte az Év háza fődíját – a korszerű hőszigetelésről, a divatos, modern építőanyagokról, a típusházakról, és Pécs építészeti, városfejlesztési lehetőségeiről  - az erőművi pernyétől a metróvasútig - is beszélget Sarkadi Péter.

Az épület homlokzatán keresztül akár 35 % is lehet a hőveszteség. Ennyit spórolhatunk a szigeteléssel. Szálas anyagot (pl. kőzetgyapotot), vagy polisztirolt használjunk? A szálas előnye a páraáteresztő képesség, az akusztikai csillapítás és a tűzvédelem. A polisztirol viszont olcsóbb, és jóval könnyebb.

Milyen anyagú, és mélységű legyen a lábazat szigetelés? Milyen vastag az ideális hőszigetelő?

+1 cm szigetelőanyag 4%-kal növeli a hatékonyságot.  Miért érdemes a hőszigetelés síkjába kitolni az ablakokat? Mi az a kávaszigetelés? Hogyan vastagíthatjuk tovább a már meglevő homlokzati szigetelésünket? Miért előnyös a különböző anyagok helyett a gyártói termékrendszert választani? Dűbel, vagy ragasztó?

Többek között ezekre a kérdésekre ad választ sorozatunk 4. részében ismét Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője, akivel Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetett.

Jelentős eltérés van a felújítandó és a korszerű, energiatakarékosra felújított lakóingatlanok ára között a lakáspiacon. Budapesten pl. a felújítottak átlagára 66 millió, míg a felújítandókat átlagosan 52 millióért hirdették. A vármegyeszékhelyeken is hasonló, átlag 13 milliós árkülönbség van a pénztárcabarát és a költséges rezsijű lakások között. Sok szempontból húsbavágó kérdésekkel pl. a lakásállomány minőségével, épületenergetikával, energiatakarékossággal, lakásfelújítással, az ezzel kapcsolatos ismeretekkel, szemléletformálással és ingyenes lakossági tanácsadással is foglalkozik mai beszélgetésünk, melyben Sarkadi Péter szerkesztő vendége Horváth Áron közgazdász, aki szeptember 1-jétől ügyvezető igazgatója a Magyar Energiahatékonysági Intézetnek.Merre tovább MEHI?Kapcsolódó cikkünk a greenfon >>>

Építkezőknek, lakásfelújítóknak indított sorozatunk 3. részében maradunk a tetőn, és bemutatunk egy nálunk még kevésbé elterjedt szigetelési módszert, mellyel a szarufák között, alatt, és a nehezen elérhető helyeken viszonylag olcsón és gyorsan akár 25%-ot is spórolhatunk a fűtésen. A SUPAFIL®ásványgyapotból készült fújható szigetelés előnyei, hogy kötőanyagot nem tartalmazó termék, nehezen hozzáférhető, bonyolult ácsszerkezetek, illetve nem, vagy nehezen megközelíthető felületek hőszigetelése alkalmas, környezetbarát technológia, mert 80%-ban újrahasznosított üvegből készül, a kivitelezés során nem lesznek illesztési hézagok, más fújható szigetelésekkel ellentétben minimális a porképződés a munkatérben, gyors, precíz munkavégzés, nem éghető A1 tűzvédelmi osztályba tartozik, és a befújásával javulnak a hőszigetelt szerkezet akusztikai tulajdonsága (hangszigetelés, léghanggátlás)

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.

Szegedtől ÉNY-ra 20 km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében. E két kistelepülés kísértetien hasonlít abban, hogy egyfajta hungarikumként - hogyan lehet 200 milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. Ritka védett növények (pl. buglyos szegfű- képünkön), ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással. Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, a Magyar Természetfotósok Szövetségének  NaturArt alapító tagja 25 éve él Zsombón és harcol a helyi természeti értékek megmaradásáért.

Tavaly ősszel az energiamegtakarítás volt az elsődleges célja a felújításoknak. Még mindig a tégla, kerámia országa vagyunk. Hőszigetelésben a kőzetgyapot az első. Hány centi a tuti? Az elmúlt években gyökeresen megváltozott az otthonteremtéssel, kakásvásárlással, felújítással kapcsolatos hozzáállásunk. Soha ilyen sok bizonytalanság nem övezte a gazdaság minden szeletét, így az élet egyik legfontosabb háttere, a lakhatással kapcsolatos tervek megvalósítását.

Hogy e téren mi a helyzet? – erre volt kíváncsi a Build-Communication Kft magánépítkezők és felújítók körében végzett kérdőíves felmérésében. A 20 éve e területen működő cég  emellett egy másik felmérést is készített, ebben tetőfedő szakembereket kérdezett arról, hogy melyik technológiát, anyagot használják a legszívesebben. Az eredményekről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Rajki Diánával, aBuild-Communication Kft.ügyvezető igazgatójával.

Építkezőknek, lakásfelújítóknak indított sorozatunk 2. részében felmegyünk a nyeregtetőkre, és megmutatjuk, hogy milyen a jó szigetelés a szarufák között és alatt, amivel viszonylag olcsón és gyorsan akár 25%-ot is spórolhatunk a fűtésen. Mi az a lambda érték? Hova milyen anyagot/ technológiát érdemes használni? Az üveggyapot ”varázsszőnyeg” trükkjei a tetőn. Környezetbarát hőszigetelés befőttes és sörösüvegből. Kőzetgyapot kisokos – melyik fajtát hova?  Miért különösen fontos az alátét héjalás?

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Kanyuk László, aKnauf Insulationmarketingvezetője.

2010 – 2020 között 30 %-kal nőtt a hazai húsfogyasztás. Manapság napi 1,5 millió ember veszi igénybe a közétkeztetést. 2023-ban a gyermeknél az állami támogatás 101 milliárd forint. A szakember szerint az ételnek nincs tisztelete. Szegényen vagyunk gazdagok – a közétkeztetésben az élelmiszer 20%-kukába megy. Ez 50000 tonna pazarlás évente. Miért fontos környezetvédelmi szempontból a húsevés csökkentése? Hogyan segíthet ebben pl. az iskolai szemléletformálás?  Hogyan lehetne a közétkeztetés fenntartható? Többek között ezekről is szó esett június 23.án Székesfehérváron a Zöld szervezetek országos találkozóján az „Önkormányzatok és közösségek jó gyakorlatai a helyi erőforrások megőrzéséért” című konferencián. A mai podcastban elsőként Dr. Farkas István Tamást, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnökét, utána pedig Zoltai Annát, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége elnökét halljuk. Kapcsolódó cikk a greenfon >>>

Idén immár 32. alkalommal találkoztak a hazai zöld szervezetek képviselői a Zöld Civil Országos Találkozón június 23 – 25 között Székesfehérváron, ahol első alkalommal adták át a környezeti ügyért és az együttműködésért kiemelkedően tevékenykedő személyeknek a Zöld Civil Díjakat és Emlékdíjakat. Ezekre bárki beküldhetett jelöléseket, és június elején egy bizottság kiválasztotta azt az 5 főt, akik sajnos már nem lehetnek velünk, de életükben rengeteget tettek a hálózatért. Az ő munkájukat Zöld Civil Emlékdíjjal ismerték el. Mellettük 2 zöld mozgalmár munkásságát pedig Zöld Civil Díjjal jutalmazták. Hogy kik a díjazottak és miért? Most kiderül a június 25-i díjátadón készült felvételből.

Nemcsak környezetvédelmi, de anyagi szempontból is a legjobban megtérülő pénzügyi befektetés az energetikai felújítás. Hosszú távon leginkább az ingatlanunk felújítása eredményez valódi megtakarítást. De hol, hogyan és milyen anyagokkal, technológiákkal érhetjük el, hogy akár a felére csökkentsük a téli fűtés, és a nyári hűtés költségünket? Ehhez próbálunk gyakorlati tanácsokkal szolgálni építkezőknek és lakásfelújítóknak indított sorozatunkkal. Sarkadi Péter vendége Kanyuk László, aKnauf Insulationmarketingvezetője.Az első részben a mélyfelújításról beszélgetünk.

Bánáti bazsarózsa, István király-szeg fű, tornai vértő, szentendrei rózsa, a természetbarátok számára ismerősen csengő nevek, melyekről azt olvastuk, hogy bennszülöttek. Pedig csak egy részük az! Hányan hallottak viszont a vértesi berkenyéről, a balatoni szederről, a magyar sóballáról, a debreceni tormáról, a Kossuth hölgymálról, vagy a Vojtkó-csenkeszről? Ezek kizárólag nálunk élnek. Mi a különbség a bennszülött, és az őshonos faj között? Ezekről is szó esik a mai beszélgetésben – Sarkadi Péter vendége Dr. Riezing Norbert erdész, botanikus, madarász, ismeretterjesztő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Vértes-Mezőföld Tájegység vezetője, aki „Benszülött növényeink” címmel szeretné magyarul megjelentetni a 9 évnyi munkával elkészült  - jelenleg a neten angolul elérhető - növényleltárát.

„Az ember a saját otthonában nem tartózkodik, hanem lakik”-  fogalmazott Rejtő Jenő. Mit tehet a lakó komfort kialakításában az üveg? Ha a látványos panorámát az ingatlan árában alaposan megfizettük, egy jól benapozott lakásban ne kelljen feltétlenül a nap melege  ellen védő redőnyt a nap nagy részében lehúzva tartani. Tehát a napvédelem valamint a kilátás és „be nem látás” komfortját egyben kell egy üveghomlokzatú helyiségnek biztosítania. Emellett egyre fontosabb a hangszigetelés, a hőmérséklet szabályozás és a madárvédelem is. Hol tart ma, és mik a fejlesztési irányok az épület üveg technológiában? Mikor fog áramot termelni a napelemes ablakom? Mire jó a lecserélt régi ablak? Mennyire környezetbarát az üvegipar? Mekkora az üvegfelület ökolábnyoma? Jó vagy rossz a láthatatlan üveg? E kérdésekről is beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Németh Árpád Andrással, a Guardian Glass építész tanácsadójával.

Újabb hungarikum a „homokdomb töltés korona sétány”. Szegedtől ÉNY-ra pár km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járásban, Szegedtől 20 kilométerre. A mai podcast e két kistelepülésről és egyfajta hungarikumról szól, arról, hogy hogyan lehet nagyon sok milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. A tavaly augusztusi aszály idején miközben vízért könyörgött az egész Homokhátság, 1,2 millió m3 talajvizet juttatott a vízügy a Tiszába. Nem merjük kimondani, hogy a magyar táj vízgazdálkodását a világhírű magyar vízépítészeti szakma és a vízügy tette tönkre – mondja Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, zsombói lokálpatrióta természetvédő. Európai Uniós pénzekből a kiszáradóban levő homokhátságban elpusztítják a lápréteket, a védett, bolygatatlan gyepeket. Fölösleges és környezetpusztító vízügyi beruházásokkal tovább segítik az aszályosodást. A természetnek katasztrófa, de egy szűk körnek jó üzlet a záportározók létesítése a hatóságok asszisztálásával. Eddig 40 adatigénylést indítottak a civilek, mivel az állami hivatalok sértésnek veszik, és titkolják ha a polgárok érdeklődnek a környezetük állapota iránt.

Hogyan lehet minél gyorsabban, és lehetőleg minél olcsóbban saját családi házhoz jutni? „Házat, de gyorsan!” címmel építészeknek és építészhallgatóknak írt ki tavaly ötletpályázatot a Leier, melynek 10 díjazott munkája bekerült a cég típusház kínálatába. Sarkadi Péter vendége e pályázat egyik zsűritagja Prof. Dr. Kiss Gyula egyetemi tanár, szakfejlesztési igazgató, építész szakfelelős az Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Karán – aki a zöld építés elkötelezett híve, így erről is bőven szól a podcastban: felhőkarcoló saját szennyvíztisztítóval, „Függőleges erdő” (Bosco Verticale) Milánó nevezetessége, beton, vagy fa?- melyik a környezetbarátabb építőanyag. Építészettel a felesleges épületgépészet ellen.

Gyönyörű képek, izgalmas jelenetek és égető problémák, amelyek középpontjában az éltető víz áll. Az első képkockától lebilincselő képi világ, a zene, a dramaturgia ereje és a film kíméletlenül igaz üzenete, megdöbbentően hatott. 87 perc tömény „naturalizmus” a Körös-vidék elpusztult és még fennmaradt természeti értékeiről, legfontosabb környezeti problémáiról. „A természet szisztematikus felszámolásának az elvét a legnagyobb magyar mondta ki.” Széchenyi István nyomán a folyószabályozás következtében a Körösök 248 helyen összesen 546 km-t rövidültek, így pl. a Sebes-Körös minimum- maximum vízmennyiség különbsége 940 (!) szeresére nőtt.

Lenyűgöz és arcul csap – írták a kritikák Szendőfi Balázs legújabb természetfilmjéről. Sarkadi Péter mai vendége a Volt egyszer egy vadvízország  c. film alkotója, Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes, zeneszerző, akivel a film és a természetfilmezés mellett még sokmindenről, többek között  a sas-drón csatáról, a kormánymédia hungarikum cenzúrázásáról, a hivatalos természetvédelmi rendszer szétveréséről, és a természeti környezetünk aggasztó állapotáról is beszélgetett.

Mielőtt lakóépületének felújításába kezd, hallgassa meg a Leier Kéményrendszerek üzletág termékmenedzserének hasznos gyakorlati tanácsait a tetőfelújítással, a betoncseréppel, a kéményekkel, és a típusházakkal kapcsolatban. Szűcs Zsolt és a szerkesztő Sarkadi Péter beszélgetéséből emellett sok-sok kulisszatitokra is fény derül a rossz fűtési szokásoktól az energiapazarlásig.

A zöld civil szervezetek együttműködése több mint harminc éves múltra tekint vissza. 2022-ben megújult a hálózat kereteit biztosító működési szabályzat. Az év elejétől több mint 60 szervezet csatlakozott hivatalosan az együttműködéshez. De kik is ezek a zöldek? Hogyan változott a hazai civil szféra az elmúlt 4 évtizedben? Többek között ezekre is fény derül a mai podcastban. Ismerd meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek történetét, együttműködését, és a szervezés alatt álló idei országos zöld találkozó eddigi részleteit. Többek között ezekről is szó esett a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség által szervezett március 16-i webináriumon, melynek rövidített, szerkesztett változatát Sarkadi Péter készítette.

Egészségesebb, a munkába pontosan járó dolgozót szeretne? Szolgálati autó helyett legyen státusz juttatás a pedelec. Bár ma még nálunk gyerekcipőben jár az elektromos rásegítésű céges kerékpárflotta kölcsönzés, az első fecskék egyike bizakodó. Miért éri meg a cégeknek, és miért jó a dolgozóknak a munkába járás kerékpárral? Egyáltalán mi a pedelec, az S- pedelec, és az E-bike? Milyen állami kedvezmények járnak a dolgozói tekerésért? Többek között erről is mesél az e-bringázás egyéb érdekességei mellett Hényel Ágoston, aHellovelovezérigazgatója Sarkadi Péter szerkesztőnek.

Miközben a hazai családiház állomány 25 %-a van valamennyire leszigetelve, Németországban ez 90 %. A nagyon lepusztult, korszerűtlen hazai épületállomány miatt magas a lakhatási szegénység. A megoldás a szigetelés, és máris feleződhet a rezsiszámla. De milyen anyagokat használjunk? Mennyit és hogyan takaríthatunk meg lakásainkban, épületeinkben? Mikor, hány éven belül térül meg? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a mai podcastban.
Sarkadi Péter szerkesztőnek Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft vezető szaktanácsadója.

Bár papíron tél van, az elmúlt hetek inkább tavaszias időjárása talán segített egy lakosságot is bevonó madarász programnak. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek évenkénti felmérését a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte még 2009-ben, amit 2018-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya szervez. Az idei országos bagolyszámlálást január 21 - 23 között tartották, melynek eddigi legfrissebb  eredményeiről a számlálást évek óta koordináló Kovács Ágnest - aki egyébként a Jászberényi Állat- és Növénykert gyűjteményi vezető helyettese - kérdezte Sarkadi Péter szerkesztő.

Mit tehet az egyén a hétköznapokban az élhető jövőnk fenntartásáért. Persze nem kell visszamenni a fára vagy a barlangba, de egészséges kompromisszumokat kell kötni, és bizony a fenntarthatatlan luxusfogyasztásról is le kell mondanunk. De miről, hogyan, mik a teendők? Többek között ezekre is keresi a válaszokat, és megoldásokat a GreenDependent Intézet egy többéves Európai Uniós program magyar résztvevőjeként. A lakossági és szakmai kiscsoportos ötletbörzéktől, a közös stratégia alkotáson át a zöld társasjátékig többrétű a projekt, melyről az intézet két vezetője: Vadovics Edina és Vadovics Kristóf mesél Sarkadi Péter szerkesztőnek.

December 7–19 között tartották az ENSZ Globális Biológiai Sokszínűség Konferenciát Montréalban. A COP15 új célok lefektetésével szeretné elérni a biológiai sokszínűség megőrzését és a természet károsodását visszafordítani 2030-ig. De vajon mennyire volt sikeres, vagy sikertelen? Egyáltalán mi zajlik a színfalak mögött, a folyosói beszélgetésekben? Mi köze a kissebségi jogoknak a biodiverzitáshoz? Miben vétkesek a politikusok, és miért beteg a hazai természetvédelem? A montreáli személyes élményeiről is kérdezte Sarkadi Péter a konferencia egyik hazai szakértő résztvevőjét: Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértőt.

2022 novemberében ünnepelte 25. születésnapját a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, mely fő célja az épületlakó fokozottan védett bagolyfajunk csökkenő állományának kutatása és védelme. Emellett sokrétű természetvédelmi munkáik vannak a szemléletformálástól az állatmentésig, az odúkészítéstől a nemzetközi oktatásig. Az alapítvány elnöke Dr. Klein Ákos biológus emellett arról is mesél, hogy miért fontos a mérsékelt rendetlenség a tájban, miért a 4-es út a lenagyobb bagolyhóhér, és miért jó a lerobbant úthálózat.

Közel 20 éve viszi a budapesti természetvédelmi ügyeket Takács Noémi, aki 2022 november 17-én a főváros szülinapján a FŐVÁROS SZOLGÁLATÁÉRT DÍJAT kapta. Oroszlánrésze volt abban, hogy ma már 1000 hektárnyi védett terület van Budapesten. A zöld területek „védangyalaként” dolgozik a Tájépítészeti Osztály Természetvédelmi csoportvezetőjeként pl. azért, hogy megduplázza a védett területeket. Podcastunkban többek között mérleget von az elmúlt 2 évtized sikereiről és kudarcairól, mesél napi munkájáról, de az is kiderül, hogy hogyan vált a hazai harkályfajok vedlésének biológus kutatójából a zöldfelületek La Mancha lovagja.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülését (COP27) az egyiptomi Sarm-es-Sejkben nov. 6-19 tartották, melyen 34 ezren vettek részt. Kik ők, és mit kerestek ott? Hogyan zajlanak a színfalak mögötti tárgyalások? Mit üzen az, hogy egy ország milyen szinten képviseli magát? Kiket nem delegált az Orbán kormány? Emellett a már sajnos túlhaladott 1,5 fokos klímacélról , és az eredménytelen eredményekről is mesél egy olyan szakember, aki 1991- 2010 között Magyarország hivatalos klímatárgyalója volt, és ott volt többek között az ominózus 2015-os párizsi megállapodásnál is. dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanárral Sarkadi Péter beszélgetett.

Magyarországon kb. 4,3 millió lakás van- becslések szerint 120–140 millió nm. összfelületnyi  azbesztes tetővel. Egészségkárosító hatása miatt 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban. Podcastunkban arról mesél Tóth Bálint, a CRLT Solution ügyvezetője, hogy milyen az azbesztes palatető szakszerű felújítása, mennyibe kerül ez nekünk, miért fontos e veszélyes hulladék elszállítása, ki ellenőrzi, ha ellenőrzi. Miért rossz megoldás a ráfedés? Mik a tetőfelújítás szempontjai: esztétikum, teherbírás, szélnyomás, tartósság, hatékonyság. Mik az azbesztmentes megoldások. Hasznos információk a tetőfelújítás előtt állóknak.

2022 november 8-án életének 81. évében elhunyt az ELTE Füvészkert volt igazgatója, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének alapító tagja Dr. Isépy István. 1966-óta az ELTE botanikus kertjében dolgozott, 1982 - 2005 között igazgatója volt, majd nyugdíjasként is mindenben segítette a kertet. Fő kutatási területe az ország növénytársulásainak, főleg a középhegységek sziklagyepeinek vizsgálata. A 2011-ben Pro Natura díjas, 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott szakemberre a greenfo archív riportjaival emlékezik a szerkesztő Sarkadi Péter.

2017-ben Gyöngyi Krisztián ökológust egyik védence halálosan felöklelte Ruandában, az Akagera Nemzeti Parkban. 21 évesen a kiskunhalasi fiatalember fejébe vette, hogy matróz lesz, éppen akkor amikor a MAHART tengerjáróit eladták. Krisztián szisztematikusan olvasni kezdett Afrikáról, az orrszarvú-háborúról, elhatározta, életét ennek az ikonikus fajnak, a keskenyszájú vagy fekete orrszarvú megmentésének szenteli. Hatalmas küzdelmek, és megannyi kanyar után jutott el szeretett Afrikájába. Amikor meghalt, a felesége, aki szintén a rinocéroszokkal dolgozott, illetve a másfél éves kislánya ott volt a nemzeti parkban. Az elképesztő életútjaikról írt rendhagyó kettős portré könyvet Balogh Boglárka, a National Geographic Magyarország munkatársa. Sarkadi Péter beszélgetése inkább hármas portré az álmok eléréséről, Afrikáról, fajmentésről, akaraterőről, természetvédelemről, a könyv megszületéséről, és még sok-sok érdekességről.

Litkai Gergely a Dumaszínház alapító-tulajdonosa. 3 gyerekes apa, nagy természetjáró és elkötelezett zöld életmódú.Szerinte a fenntarthatóság 90%-a a kognitív disszonancia keretében zajlik. Hogy mit ért ezalatt, hogy mik a valódi és látszat „lelkiismeret megnyugtató” napi un. zöld cselekedeteink – többek között ezekről is mesélt a budapesti Öbölházban október 13-án a BCSDH, azaz a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért - Fenntartható jövőért díjainak átadásán. A szelektív hulladékgyűjtéstől a fém szívószálig, alkoholizmus, istenhit, offsetting, klímaváltozás, felelősségvállalás, ökolábnyom és tükörbe nézés. Milyen értékek mentén élünk?  Fogyóban a szelídség, a barátság, és a mértékletesség. A 20 perces keserédes és elgondolkodtató -önkritikus és nem szokásosan megnevettető előadást rögzítette, és technukailag szerkesztette Sarkadi Péter.

Az emberi test az izzadság elpárologtatásával hűti magát, és ez az egyszerű elv az alapja az un. adiabatikushűtőberendezéseknek is. Energiatakarékosság nagy méretekben, melyek egy része családi házak esetében is használható: bevilágító és fénybeeresztő rendszerek, árnyékolástechnika. A hazai piac meghatározó szereplője a gravitációs szellőzési, épületgépészeti- és épületenergetikai megoldásokat nyújtó Colt Hungária Kft. 14 év után október 1-től Autent Solutions Kft. néven folytatjatevékenységét. Csordás Zoltán ügyvezető igazgatóval Sarkadi Péter beszélgetett.

2022 nyarán- őszén felpörgött a rezsicsökkentési láz. Építkezik? Felújít? Csökkenteni akarja a gáz és villanyszámlát? Ennek egy fontos területe, hogy milyen nyílászárókat vesz. Az ár mellet fontos a hőszigetelési tulajdonság is, és itt is igaz, hogy ugyan drágább az energiatakarékosabb, korszerűbb termék, de a növekvő energiaárak mellett egyre rövidebb időn belül megtérül a magasabb ár. A mai podcast fókuszában a zöld nyílászárók, az energiatakarékosság, és a környezettudatosság. Sarkadi Péter szakértő vendége aGealan cégcsoport Kelet-Magyarországi Területi Értékesítési Vezetője, Kocsis Lajos.

Sokszor anélkül élünk apróbb és nagyobb természeti csodák tőszomszédságában, hogy egyáltalán tudomásunk lenne róluk. Budapest és környékének tanösvényei remek kirándulási lehetőséget kínálnak akár egy egész napra. Függőhíd, kilátók, magasles, valamint az innen megfigyelhető madarak és nagyvadak. Sok csoda vár ránk, ha túrabakancsot húzunk és kimegyünk a szabadba. De mi legyen az úticél? A tervezést leegyszerűsíti egy kis könyvecske, mely 130 izgalmas Budapest környéki túraösvényt mutat be egyszerűen, jól illusztrálva sok-sok hasznos tanáccsal. Tartsanak velünk egy kis virtuális barangoláson a Ki a szabadba!  c. könyv szerzőjével - Hegyes Katalinnal.

Az idei nyár a csapadék és hőség szempontjából is rendkívüli volt. Elvétve villámárvizek és egyre tartósabb hőhullámokkal párosult az aszály. Hogyan alkalmazkodjunk a megváltozott környezeti feltételekhez? Mit tehetünk lakókörnyezetünkben a túlélésért?  Milyen építészeti, technikai módszerekkel tudjuk az egyre értékesebb vízkincset megtartani? Ehhez is ad tippeket, ötleteket Major Tamás, a Leier Hungária Kft. mélyépítés- környezettechnika- vasútépítés, Durisol üzletágvezetője.

A Stúdió K Színház programsorozatában kortárs irodalmi alkotásokon keresztül szakemberek segítségével közelítenek a klímaválsághoz. A sorozat 4. befejező részének vendégei: Köves Alexandra ökológiai közgazdász, Pribéli Levente az ELTE Humánökológia mesterszakának hallgatója, és Macskásy Éva, a Fridays For Future Hungary aktivistája.

Lehet hogy a tetőd korábbi életében sörösdoboz volt? 1850 óta elektromos árammal állítják elő azt a fémet, amely 70 éve az egyik legjobb tetőfedő alapanyag. Könnyű, hajlékony, tetszőleges alakra szabható, nem rozsdásodó, és viharálló. Egyediséget kölcsönző speciális bevonatára is 40 év garancia jár. Magyarország a négyszög szelvényű lefolyó birodalom. Sok építőipari termékkel ellentétben az idén csak egy áremelésük volt. Érdekességek az alumínium tetőfedés és homlokzatburkolás világából Nemere Judit okl. építőmérnöktől, a Prefa Hungária Kft. ügyvezetőjétől.

Védett erdők tarvágása, az erdőt szétszabdaló utak eróziót és árvizet növelő hatása, a mélyszegénység és a helyi potentátok kitüntetett helyzete a tűzifa ellátásban. Demonstrációk, és kárbejelentő honlap. Hogyan érződik a Bükk hegység környékén a kormány „tűzifa rendelete”. Többek között ezekről mesél F. Nagy Zsuzsa, a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke.

Már akár egy 10 centi vastag extenzív zöldtető termikus burkot képez a ház körül, a megnövelt hőkapacitás télen, nyáron csökkenti a rezsiköltséget. A zöldtetők csökkentik a városi hősziget hatást. A tető növényei gazdag élőhelyek, és óvják épületeinket is. A napelem a zöldtetőnek jóbarálja. A tető zöldítésének kulisszatitkaiba a specialista BAUDER építész- közgazdász rendszertanácsadója: Rácz István vezet be.

Az építkezés szó hallatán sokan halomban álló törmeléket, fúró, faragó embereket és rengeteg port látnak lelki szemeik előtt. Az építkezési hulladék nem csupán károsan hat a környezetre, de kezelésük jelentős költségekkel is jár. Egyre többen ismerik fel annak a korszerű technológiának az előnyeit, amellyel akár munkafolyamatokat kihagyva jelentősen gyorsabban és tisztábban, tervezhető költségekkel juthatunk hozzá álmaink otthonához. Jól átgondolt tervezéssel és kivitelezéssel nem csak a használat, de a családi ház építése során is tehetünk bolygónkért. Az előregyártott technológiával készülő „Leier Típusházak” nem csak inspirációul szolgálnak, de megoldást is jelentenek, sőt kiváló energetikai mutatókkal is rendelkeznek. A környezetbarát, gyors és olcsóbb házépítés rejtelmeibe Radnai Gábor, a LEIER előregyártott vasbeton-szerkezetek termékmenedzsere avat be. A beszélgetésben többször szó esik a köznyelvben csak „Kádár kockának” nevezett építményről, mely egy téglából egyen-terv alapján készült kockaház. ALeier kéregfalakat (LKF) gyakran a szintén Kádár korszakban épült panelházakhoz szokták hasonlítani, sokaknak ez ugrik be, de a technológia bemutatásával kiderülnek az ezek közti különbségek is.

Az építőipari beruházások nagy faanyagigénnyel járhatnak, és pl. a fa zsaluzat legtöbbször csak egyszer használható. A MEVA választékában már 20 éve elérhetők a számtalanszor felhasználható, újrahasznosítható zsalutáblák, amelyek az építkezések fafelhasználásának visszaszorításában oroszlánszerepet játszanak. De mennyire zöld ez a módszer? Miért, hogyan éri meg a csak elsőre drágább műanyag használata? Megvegyük, vagy béreljük? Mi lesz velük, ha egyszer valamikor tönkremennek? A famentes zsaluzás világában Botta D. Mihály, a Meva Zsalurendszerek Zrt. vezérigazgatójakalauzol.

Mit tudnak a Roto tetőablakai? Egyáltalán mire figyeljünk a tetőtér beépítésnél? Rétegszám, hőhíd, kamrák mennyisége, UW szám. Csak annak bonyolult dolgok ezek, akik még ne hallgatták meg Sarkadi Péter és Hargitai Zsolt, a ROTO Elzett Kft. értékesítési vezetőjének beszélgetését.

A rezsicsökkentés elbukása is felgyorsítja a kandallók és egyéb fatüzeléses eszközök reneszánszát, amihez már csak egy jól megválasztott, biztonságos kémény kell. A régi-új, de mindenesetre sok helyen alternatív fűtési megoldások kifejezetten környezet- és pénztárcakímélők is lehetnek. Ha… A mai podcastcélkeresztben a tetőmegoldások, tetőcserép, kémény. 2010 óta csak „rendszer jellegű kémény” építhető. De az mi? Mit tud a kéményvarázsló? Közérthetően szakszerű tanácsok Szücs Zsolttól, a Leier Kéményrendszerek üzletág termékmenedzserétől.

Lakást épít? Felújít? Előbb utóbb döntenie kell, hogy milyen nyílászárókat vegyen. Az ár mellet fontos szempont a hőszigetelési tulajdonság is, és itt is igaz, hogy ugyan drágább az energiatakarékosabb, korszerűbb termék, de a növekvő energiaárak mellett egyre rövidebb időn belül megtérül a magasabb ár. Korszerű szigeteléssel, nyílászárókkal felezhetőek a hűtés/fűtés költségek. Mire figyeljünk a vásárlásnál? Fa, műanyag?  Mennyire tartós? Környezetbarát? Egyáltalán hol tart ma a technológia? Milyen új irányok vannak ablakfronton? Hasznos információk a Gealan cégcsoport Kelet-Magyarországi Területi Értékesítési Vezetőjétől, Kocsis Lajostól.

Trendek és kilátások: esélylatolgatás a hazai környezet- és klímavédelem következő 4 évéről címmel tartottak kerekasztal beszélgetéstCsongrádon, a 31. Zöld Civil Országos Találkozón. A kerekasztal résztvevői: Huszár András a Green Policy Center klímapolitikai szakértője, Gyura Gábor az ENSZ Környezetvédelmi Program fenntartható pénzügyi tanácsadója, és Sipos Katalin biológus, természetvédelmi szakember, a házigazda WWF Magyarország igazgatója. A beszélgetést Czinkóczi Sándor a 444 újságírója vezette. A felvételt készítette, és szerkesztette: Sarkadi Péter.

Hírháttér sorozatunk 11. részének témái: kánikula, és egyre több helyen vízhiány az országban. Több csomagolásmentes bolt is bezárt az elmúlt hónapokban. Ki a szabadba, és a bolygómentő kézikönyv – mitől lesz környezettudatos egy könyvkiadó? A változás te magad légy. De honnan, kitől vegyél példát? Celebek és humor a zöld szolgálatába. Meddig civil egy civil? Depresszióhoz vezet a klímaaktivizmus. Apokalipszis SOHA. A klímakatasztrófa elmarad? Vendégek: Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, és Zombori Andrea a Gingko Kiadó főszerkesztője

Idén 31. alkalommal gyűlt össze közel 300 zöld civil szervezet és a természetvédelem iránt érdeklődő a Zöld Civil Országos Találkozón Csongrádon június 24-26. között. Ahogyan a tavalyi keszthelyiről, úgy a mostani csongrádi találkozóról is több podcastban számolok be, a mai első rész a csongrádi Művelődési Központ és Városi Galéria dísztermében a június 24-i ünnepélyes megnyitón készült. Elsőként Sipos Katalint, WWF Magyarország igazgatóját, majd Bedő Tamást, Csongrád polgármesterét, és Deák Józsefet, a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesületének vezetőját halljuk. Ezt követően Rácz András tartott előadást. Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára saját kérdésére, miszerint mit szeretnénk csinálni a jövőben?  Azt válaszolta, hogy "semmi egetrengetőt". Hogy ez mit is jelent?

Hírháttér sorozatunk 10. részének témái: Letennéd az autót 800 forintos üzemanyagárnál? Egyre őrültebb árak alakulnak ki az árampiacon – határ a csillagos ég? A villanykörtéket követik a fénycsövek - kivonják őket a forgalomból. Nem árt a kék fény elleni védelem, de felesleges rettegni a képernyőktől. A jövő minisztériuma. Sci-fi vagy szomorú jövőkép? Este is termelő napelemek növényi hulladékból, és egyéb „szenzáció hírek”. Sarkadi Péter vendégei: Nádas József, az Óbudai Egyetem mérnöktanára, és Szabó John társadalomtudós, a Világgazdasági Intézet tudományos segédmunkatársa, az ELTE-TÁTK tanársegédje.

Energiapazarló, vagy takarékos? Fenntartható, vagy nagy a környezeti lábnyoma? Megbízható? Időtálló? Biztonságos? Hol tart ma az üvegépítészet? Mi köze van a Mona Lisának Orosházához? Tudta, hogy még a lakásban és a kocsiban is leéghetünk? És még sok-sok üveges érdekesség „ Mr. Guardian”-tól, azaz Németh Árpád Andrástól, a Guardian Orosháza Kft.  építész tanácsadójától.

Hírháttér sorozatunk 9. részének témái: 2035—től búcsút inthetünk Európában a dízel és benzinmotoroknak. Energiahatékonysági beruházásokkal a földgázimport csökkentéséért, miközben lakásaink 60 %-át túlfűtjük. Betiltja a kamu bolygómentő marketinget Franciaország. A pálmaolaj fogyasztás etikai kérdés is, de már mentes, fairtrade, bio és vegán termékeket is kereshetünk a Tudatos Vásárló mobil appal.Naptej teszt és fogyasztóvédelmi kérdőjelek. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Gulyás Emese közgazdász a Tudatos Vásárlók Egyesülete alapítója, elnöke, ésBoda Zsolt, közgazdász, politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.

Hírháttér sorozatunk 8. részének témái: Május 30-án túllőttük magunkat. Haverok, buli, fenntarthatóság-újra itt a fesztiválszezon. Mitől zöld a szórakozás? Az elmúlt tíz évben 21%-kal nőtt a nemzeti parkok látogatottsága. Öko - fenntartható és/vagy tömegturizmus. Pro Natura 2022 természetvédelmi szakembereket díjaztak. Városi betondzsungel ellen zöldfelület. Kell-e olimpia 4 évente más-más helyszínen? Merre tovább pesti alsó rakpart? És gyalogosbarát zöld folyosó a kiskörút és nagykörút között?  Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Herner Katalin, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért ügyvezető igazgatója, és Ongjerth Richárd urbanista, a DRO Studio Bt. Ügyvezetője.

Hírháttér sorozatunk 7. részének témái: Nyomokban tartalmaz környezetvédelmet az 5. Orbán-kormány. Szennyezettebb lehet a levegő annál, mint gondoltuk -máshova kellene tenni a hivatalos levegőminőség-mérő állomásokat? Könyvesboltokban a Madármegfigyelők kézikönyve. Botanikai ritkaságokat is hozott a folytatódó Vadvirágos Budapest program. Az autós lobbinak út kell, és a Mobi pontok véget vethetnek a budapesti rollel káosznak. Intenzív kaszálás és helyi védettség. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Bajor Zoltán a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt., FŐKERT divízió Természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezető, és Szegő Juditkörnyezetkutató, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője.

Hírháttér podcast sorozatunk 6. részének témái: a Sajó szlovák részén már kipusztította az élővilágot a vörös szenny - a magyar államtitkár szerint megáll a határon a gyilkos ár. Az ipari tárcához kerül a környezetvédelem – változtat ez egyáltalán valamit a zöld ügyeken? Káros növényvédő szerekkel szennyezettek a magyar gyümölcsök. Lehet-e vegán sonkának nevezni egy szójaszeletet? Háború-globális élelmiszerhiány-migráció.A hüvelyesek jelenthetik a kitörést a globális élelmiszerválságból? Az olajembargó vétójával Orbán szégyent hoz a magyarokra, és a klímavédelmet is veszélyezteti. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Kiss Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője és Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója.

Speciális acél alapanyag, hulladékmentes gyártás, kisebb súly, pontos tervezés, gyors kivitelezés, kiváló hőszigetelés, nagy strapabírás. És ha nem csarnok lenne, hanem lakóház – akár féláron? Ennek sincs akadálya. A részletekbe a Frisomat Kft. értékesítési vezetője, Mészáros Zoltán avat be.

A greenfo hírháttér podcastja 5. részének témái: Naperőművi csatlakozási stop Magyarországon, ez kit, hogyan érint? Mi az a közösségi energia? Miért és hogyan akarja az atomlobbi lenyúlni a hidrogéngyártást? Mire jó az energiaföldrajz, és elfogynak a fizika- és kémiatanárok – íme a zsákutcás jövő.Lehet-e a lusta kertész módszere, a permakultúra, a túlélésünk záloga? Mi az a GMO trójai faló? Miért éri meg szalmabálaházban lakni? Mennyire zöld a városligeti Magyar Zene Háza?
Hogyan gyilkolja Putyin háborúja a Fekete-tenger delfinjeit? Sarkadi Péter vendégei:  Fidrich RóbertMTVSZ programvezető és Munkácsy Béla,az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa.

Teszten a varjúbiztos kukák, folytatódik a„Vadvirágos Budapest” program, mi van a nagy közparkjainkkal? Hogyan nő az egy főre jutó zöldfelületet? Mik azok a Miyawaki minierdők? Utolérhetjük-e a legzöldebb európai fővárost, Bécset? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolnak a vendégeink: Bardóczi SándorBudapest főtájépítésze, és Zakar András a FŐKERT Kertészeti Divízió vezetője.

No nem terminátorokra kell gondolni, és megijedni tőlük, hanem olyan eszközökre, amiknek a beltéri, háziasított „alfaja” egyre több otthonban megtalálható. Persze nincs új a nap alatt, a szomszéd fűnyíróját már régóta élvezhetjük – főleg a hétvégi reggeleken. Igaz, ma már a zajos és büdös robbanómotorosokat sokhelyen felváltották és váltják ki az elektromosok, amiknél viszont dühítő lehet a rövid elektromos póráz. Az új irányról, a megváltozott kertápolási szokásokról, az idő, energia és pénztakarékos legkorszerűbb technológiákról is mesél a robomow robotfűnyírók forgalmazója, Kiss Tibor, az ICTS Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

A greenfo hírháttér podcastjának 4. részében szólunk többek között a gyarapodó aranysakálokról, a fogyatkozó madárfajokról, egy mobiltelefonos emlőshatározóról, és a tigrisszúnyog vadászatról. De górcső alá tesszük a MOL véres extraprofitját, a Samsung gödi akkugyárának vízszennyezését, az uniós glifozát állásfoglalás elsumákolását, és a civil szervezetek önálló környezetvédelmi minisztériumot követelő petícióját is. szakértő vendégeik: Báldi András ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője és Simon Gergő vegyész, környezetkémikus, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. Eddigi podcastjaink részletes cikkei >>>

Az idén 50 éves Stúdió K színház 2022  február 16-án indította 4 részes beszélgetés sorozatát, melyről a greenfo, mint kizárólagos médiapartner podcastokat készít. Az 1. rész az antropocénről,  a 2. az energiapolitikáról szólt. A mai 3. középpontjában a klíma igazságosság és klímaaktivizmus áll. Az április 12.-i felvételen Sipos Balázs, irodalmár vendégei Jávor Benedek, biológus, politikus, volt európai parlamenti képviselő, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője, és Perger András a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse volt. Közreműködtek a Stúdió K színművészei: Homonnai Katalin, Pallagi Melitta, Nagypál Gábor, és Samudovszky Adrian

A greenfo hírháttér podcastjának 3. részében szólunk többek között arról, hogy miért jó az iskoláknak az ingyenes levegőminőség mérő, hogy miért követendő európai példa a Nyíregyházi Kosár Közösség, és a budapesti Pipacs pékség, hogy milyenek a jó magyar zöld startupok, hogy hogyan lehetne a háztartások gázfüggőségét kiváltani, hogy hogyan tudnánk függetlenedni az orosz kőolajtól, és hogy miért kellett lelőni a kóborló jegesmedvét.

Sarkadi Péter szakértő vendégei: Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, és Pataki György közgazdász, a Környezeti Társadalomkutatók Csoportja, az ESSRG alapítója, vezető kutatója.
Eddigi podcastjaink részletes cikkei: https://greenfo.hu/hirek/podcastok/zold-het/

A greenfo hírháttér podcastjának 2. részében szólunk többek között az élhető városokról, és a kerékpározás térhódításáról. Hogyan csökkentették drasztikusan  Oslóban az autóforgalmat? Mi a kapcsolat a kerékpározás és pártpolitika között? Mi az a barcelonai szuperblokk program? Milyen lesz Budapest szíve? Mi az a Miyawaki erdő, és mit jelent a 2X iskolázott fa?  Milyen lesz a  Városmajor rehabilitációja és a Népliget jövője? Sarkadi Péter szerkesztő vendégei: Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, és Halász Árona Magyar kerékpárosklub elnökségi tagja, azI bike Budapest főszervezője.

Április 22-én, a Föld Napján induló heti sorozatunkban szakértőkkel beszéljük meg a hét fontos híreit, Első adásunk témái: a magyarok 90 %-a erős környezetvédelmet vár a kormánytól. Kell-e nekünk zöldminisztérium? Rekordra zsugorodott az Antarktisz körüli tengeri jég.  Meglepő reggelit zsákmányolt egy nagy kócsag a Taktaközben. Foszforkrízis: meg kell kérni a vadállatokat, hogy a szántóföldekre vizeljenek. Ukrajna: háború, környezetszennyezés, és élelmiszerválság. Jobb emberré válunk, ha saját élelmiszert termesztünk. Sarkadi Péter szerkesztő vendégei: Sipos Katalin biológus, természetvédelmi szakember, a WWF Magyarország igazgatója, és Fülöp Sándor környezetvédelmi jogász az első magyar zöld ombudsman, egyetemi oktató

Aki 2022 április 11-én délután Budapesten a Boráros téren a 4-6 villamoson utazott, vagy a pesti oldalon a Boráros térnél hajtott fel a Petőfi hídra, egy furcsa kertészkedő csapatra lehetett figyelmes. A frissen cserélt talajba színes szalagokkal díszített facsemeték kerültek, és a locsolás után szalmával fedték le a 65 nm-es területet. 205 őshonos és ellenálló fa- és cserjefajból álló Miyawaki minierdő született itt a Petőfi híd pesti hídfőjénél a Zwack Unicum, a IX. kerületi a Fővárosi Önkormányzat, és a 10 millió Fa Alapítvány jóvoltából. Az egyedülálló növénytársulásnak köszönhetően nem csupán a városi környezet lehet esztétikusabb, de „mikro-tüdőként” hozzájárul majd levegőjének tisztításához is. Hogy mi ennek a lényege? Erről beszéltek az ünnepélyes átadó résztvevői: Reiner Roland, Ferencváros alpolgármestere, Gadányi Beáta, a Zwack Unicum Nyrt. Környezet és Energiairányítási rendszerek vezetője, Zakar András, a BKM Főkert főigazgatója, és Bojár Iván András, a 10 Millió Fa alapítvány vezetője.

Életünk természetes velejárója a zaj, a feltöltődés záloga azonban a csend: csakhogy a városiasodással többek között az építkezések, a megnövekedett közúti forgalom, de akár a szórakoztatóipar jelenléte miatt – a zajterhelés mértéke is egyre nő. A zajcsökkentés legzöldebb módjáról mesél podcastunkban Major Tamás a Leier mélyépítés- környezettechnika- Durisol üzletágvezetője.

Milyen energiaforrások működtetik a gazdaságunkat, és miért azok?  Mi lesz a földgáz helyett/után? Merre tovább energiapolitika a putyini háború árnyékában? Hogyan függenek össze a szociális és takarékossági kérdések? Hogyan törte derékba Greta Thunberg az energiaközgazdász karrierét? És mire szavazunk április 3-án? Többek között e témákról is szólnak a Stúdió K szakértő vendégei: Ámon Ada, energia- és klímapolitikai szakember, a főpolgármester klímaügyi főtanácsadója, Bart István, klímapolitikai szakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, Szabó John, PhD-jelölt, CEU és Tudományos Segédmunkatárs, KRTK. A beszélgetést vezeti: Sipos Balázs, irodalmár. Az irodalmi betéteket a Stúdió K színművészei: Homonnai Katalin,  Nyakó Júlia, és  Spilák Lajos tolmácsolják.

Heves megye két egyéni országgyűlési képviselő jelöltje Eger határában a hagyományos egri piros almafajta ültetési akcióját kezdte el. Emellett Víz világnapján Berecz Mátyás, és Dudás Róberta kápolnai macskaárvaház mellett a szinte már kiszáradt Tarna árterét is meglátogatta. Podcastunk hangképes helyszíni riportfűzér a macskamentéstől a hagyományőrzésig.

A PET-palack és a bútorlap NEM kályhába való; tegyünk az illegális hulladékégetés ellen! Közös kampányt indított a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közművek, a Levegő Munkacsoport és a Humusz Szövetség. A háztartási hulladék égetése szigorúan tilos Magyarországon, ennek ellenére általánosan elterjedt jelenség, hogy műanyag palackok, csomagolóanyagok, PVC-padló darabjai, bútorlap vagy éppen textil és vegyes összetételű hulladék kerül a tűzre. Miért öngyilkos dolog ez? Többek között erről is mesél Szilágyi László a Főpolgármesteri Hivatal Klímavédelmi Főosztály mts., és Kanozsai Gábor a BKM Körforgásos Hulladékgazdálkodási Igazgatója.

A tengerparti hangulatot idéző hangok egyike a kabócák összetéveszthetetlen zümmögése, amit a hazai domb- és hegyvidéki tájakon is hallhatunk a melegebb nyári napokon. Mai podcastunk főszereplője a 2022-es év rovarának megválasztott óriás énekeskabóca aki küllemével és zenéjével egyaránt kiérdemli a figyelemreméltó jelzőt. A kabócaalakúak alrendje világszerte több mint 40 000 fajt számlál. Szinte kivétel nélkül növényi nedvekkel táplálkozó szárazföldi ízeltlábúak a kifejléssel fejlődő rovarok közé tartoznak. A hazai 5 énekeskabóca legnagyobb faja a védett  óriás énekeskabóca, melyről sok-sok érdekességet mesél Dr. Mezőfi László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rovartani Tanszékének kutatója, a MATE Növényvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa.

Műholdas nyomkövetővel 2 évig vizsgálták az erdők királynőjeként is emlegetett erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói. Így derült ki, hogy pár egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy 5000 kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott. Dr. Schally Gergelyaz erdei szalonkák világába kalauzol el.

Hogyan jutottunk el a klímaválságig? Hol tartunk most? Merre nyithatunk kivezető utakat? Kikből állhat ez a cselekvő „mi”? Mit tehetek? Mit kell tennem? Kell-e tennem bármit? Van értelme kisebb-nagyobb “áldozatokat” hoznom? Kialakítható teljességgel klímatudatos élet? Miért fontosak a kisközösségek? Miben áll a politikai és gazdasági szereplők felelőssége? Ki számoltathatja el őket? Többek között erről is szólt a  Stúdió K színház 4 részes kerekasztal beszélgetésének első alkalma.
A belső-ferencvárosi Ráday utcai teátrum házigazda színművészei: Homonnai Katalin, NagyPál Gábor, és Samudovszky Adrian. A kerekasztal meghívott vendégei: Ürge-Vorsatz Diánafizikus, az ENSZ Klímatestületének egyik alelnöke, a CEU professzorra, Takács-Sánta András,humánökológus, egyetemi docens, az ELTE Humánökológia mesterszakának igazgatója, és Antal Miklós, mérnök-fizikus, ökológiai közgazdász, az ELTE Humánökológia mesterszakának tanára. A beszélgetést Sipos Balázs, irodalmár vezette.Az esemény Sarkadi Péter által rögzített és szerkesztett hanganyaga csak itt a greenfo podcastjában hallhatható meg.