Gyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál

Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma azt a kérdést járjuk körül, hogyan lehet kezelni azt, amikor a gyermekek nem fogadják szívesen anya vagy apa új társát. Lesz-e belőlünk szép, harmonikus család, vagy mindig marad tüske egy-egy családtagban? És leginkább: vajon mit jelez, mire utal, miről beszél valójában a gyerekek esetleges ellenállása? Szakértőink Bogár Zsuzsa és Vajda Péter (Mozaikcsalád Központ). Szerkesztő: Süveges Gergő

Minden baba szeretné elmesélni a történetét. A legkorábbiakat is, amelyeket magzatként vagy a születés alatt átélt. A babák leginkább hangadással, vagyis sírással és a testükkel, mozdulataikkal tudnak mesélni. Hogy megérthessük őket, Matthew Appleton Bristolban élő pszichoterapeuta kidolgozta az Integratív Babaterápia módszerét, például a szükségleti és az emlékezeti sírás megkülönböztetésével. A módszert Karádi Júlia pszichológus hozta el hazánkba. Ma már itthon is képeznek terapeutákat, akik segíteni tudják a babákat és családjaikat a legkorábbi tapasztalatok feldolgozásában. Szerkesztő: Szendrei Edit

A szorongás egy olyan lelkiállapot, amelynek nincs valóságalapja. Ha aggódunk a gyerekünkért és féltjük őt, azt természetesnek tartjuk. De mikor káros a túlzott aggódás? Hogyan vegyük észre, és hogyan győzzük le a szorongásunkat? Hogyan hat ez a környezetünkre, és mikor gátolja a mindennapokat? Reinhardt Gabriella anyapszichológussal beszélgettünk, és megszólalnak az édesanyák is. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Okostelefon, tablet, laptop, közösségi média, appok tömegével. Elmerültünk a digitális világban, amely sok esetben megkönnyíti az életünket, szórakoztat és leköt. Ám mostanra kezd elmúlni az újdonság varázsa, és lassan megmutatkoznak a hátrányok is: függőség, pszichés zavarok, tanulási problémák. Felnőttként is nehéz tartani az akár saját magunk szabta korlátokat, a gyerekek pedig még kiszolgáltatottabbak az algoritmusok világának. A Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága nagyszabású kísérletbe kezd néhány iskolájuk tanulói, szülői és pedagógusi közösségével: hat hétre leteszik az okoseszközöket. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Sokat beszélünk a mesterséges intelligenciáról, de ritkán kérdezzük meg a gyerekeket, hogy ők mire használják? Tudjuk-e, hogy könnyen hozzáférhető alkalmazásokban ők is bármit kérdezhetnek a virtuális beszélgetőtárstól, olyat is, amit a szülőktől nem mernek? Ismerjük-e azokat az alkalmazásokat, melyekben mindig elérhető, figyelmes virtuális barátot, tanárt vagy akár pszichológust is választhatnak maguknak ingyen? Vajon a gyerekek mindig tudják-e, hogy a törődő társ egy program? Mi, szülők talán nem mesterséges társat keresünk a neten, csak kikapcsolódást, kellemes érzést: hogy működik a dopamin és miért tapadunk fáradtan a képernyőre? Beszélgetőtársaink: Turányi Tatjana oktatási tanácsadó, Klausz Melinda közösségi médiaszakértő és Sipka Bence pszichológus. Szerkesztő: Diós Judit

Sok-sok ismeret a természetről, közben mozgásos, számolós és képzőművészeti játékok a csobánkai Borostyán Természetvédő Óvodában. A gyerekek őszinte kíváncsiságát és természetes kötődését a körülöttük lévő világhoz az is mutatta, ahogyan gilisztákkal a tenyerükben futottak az óvónőhöz. Juhos Ágnes a Hátizsákban az erdő pályázaton nyert eszközöket is beépíti a mindennapi természetjárás programjába. Megszólal még a pályázatot kiíró Országos Erdészeti Egyesület elnöke, Elmert Tamás. Szerkesztő: Szendrei Edit

A tavasszal kiosztott Richter Anna díj győztesei ősszel számoltak be, mire költötték az elnyert négymillió forintot. A közönségdíjas Újpesti Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium prevenciós programja az egymásra való odafigyelést segíti. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete a gyermekkori kóros elhízást szeretné megelőzni egy országos programmal. A Kórházsuli csapata a pedagógusokat és a diáktársakat készíti fel a mentális problémákkal küzdő diákok megfelelő támogatására a Lotilko Program csapata pedig az ő szüleiket támogatja egy podcast-sorozattal. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Nincs két egyforma gyerek egy osztályban, mégis egyszerre kellene nekik ugyanazt megtanítani – a közoktatás régi dilemmája. Erre a helyzetre jelent megoldást a Komplex Instrukciós Program, amely úgy használja a csoportmunkát a tanórákon, hogy figyelembe veszi a gyerekek egyéni adottságait. Szóhoz jut a félénk diák is, de nem unatkozik a harsány sem, egyaránt gyarapszik a jobbak és a gyengébbek tudása, miközben fejlődnek a szociális készségek, így épül a közösség is. Megnéztük, hogy működik a KIP egy szakképzési centrumban, és beszélgettünk a módszer hazai alapítójával, K. Nagy Emesével is. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Apakérdések rovatunkban három, kamaszokat nevelő apa osztja meg a tapasztalatait arról, vajon hogyan változnak a családunkban kezdettől fogva kialakított és következetesen képviselt szabályok olykor egy csapásra, a kamaszkor beköszöntével. Vajon melyek azok a szabályok, amelyekhez ragaszkodnunk kell, melyek azok, amelyekről lemondhatunk, hol vannak a szülők és a gyerekek komfortzónájának határai, és vajon van-e közös metszetük? Határátlépések, újra rajzolt határok – és semmibe vett határok. Beszélgetőtársaink: Arató Domonkos pszichológus és Makovsky Miklós édesapa. Szerkesztő: Süveges Gergő

A perinatális veszteség a várandósság alatt, a születés körül és csecsemőkorban elveszített gyermekek gyászát foglalja magába. Ők azok, akik ‘átsuhannak’, de örökre nyomot hagynak szüleik, testvéreik életében. Mi jelent vigaszt, valódi támaszt a szülők számára a babavesztés után? S mi ad erőt ahhoz, hogy ismét vállalják a várandósságot? A perinatális gyászfolyamatról beszélgetünk érintett párokkal és Sevcsik M. Annával, az Élet. Érzés Egyesület vezetőjével. Szerkesztő: Szendrei Edit

Hogyan hat a szülők túlzott képernyőhasználata a gyermekek lelki egészségére? Milyen pszichés kockázatoknak vannak kitéve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és hogyan csökkenthetjük ezeket? Milyen rizikófaktorokat találunk a gyermekkori mentális betegségek kialakulása hátterében? "A Gyermekkori élmények és élethosszig tartó hatásaik" című konferencia előadói ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Évezredek óta játsszák a sakkot, ám már a kezdet kezdetén sem csupán játék volt, hanem gondolkodást segítő eszköz is. Az utóbbi néhány évtizedben nálunk is egyre több iskolában építik be az oktatásba, a tanórákba, hiszen hatékonyan fejleszti például az írás-olvasás-számolás elsajátításához szükséges készségeket. 2013 óta a Nemzeti Alaptantervben is szerepel választható tantárgyként az általános iskolák alsó tagozatában a „Képességfejlesztő sakk” a Polgár Judit által kidolgozott Sakkpalota Program alkalmazásával. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Szerkesztő: Diós Judit Hogyan tudjuk megismerni a múltat úgy, hogy élményünk legyen róla és gondolatokat ébresszen bennünk? Az Országgyűlési Múzeum tucatnyi múzeumpedagógiai programjának egyike az 56-os forradalom egy tragikus eseményét helyezi a középpontba: az október 25-i Kossuth téri sortüzet. Középiskolás diákok az emlékhely és a Parlament bejárása mellett eredeti dokumentumok alapján csapatokban nyomoznak az után, hogy pontosan mi és miért történt a téren 1956. október 25-én.

Szerkesztő: Szendrei Edit „Könnyebb meggyógyítani a hepatitis C-t, mint a mögötte álló embert”- állítja Makara Mihály, az Egyesület a Gyermekek Egészséges Lelkivilágáért elnöke. Sokan még ma is úgy vélik, hogy egy pofon még belefér, sőt attól lesz rendes ember egy gyermekből. A tudomány, a kutatások és a gyógyítók tapasztalatai viszont azt igazolják, hogy a gyermekkori negatív élményeknek élethosszig tartó hatása van. Fontos tudni ezekről, hogy minél többet elkerülhessünk, s ne adjunk tovább ezek közül az ártalmak közül.

Szerkesztő: Mohácsi Edit Hogyan lehet még a legnehezebb élethelyzetekből is felállni, újrakezdeni? A jubileumi Terézanyu pályázatra érkezett 400 pályamű ezt mutatja meg. A gyakran nehéz történetekről, sorsokról, csapásokról szóló írásokból megláthatjuk a kisgyerekes lét szinte minden aspektusát, és megmutatkozik a női közösségek megtartó ereje is. Bemutatunk néhány díjazottat: a zsűri fődíját Héda Veronika kapta, aki a Kustár Bianka vezette Anyahajó Egyesületről írt. Pitner Bálint a "Kisgyerekes lét" kategória második helyezettje, Hajnal Edina ennek a kategóriának a közönségdíjasa lett. A "Női közösségek ereje" kategória közönségdíját Muzslai-Bízik Hanna nyerte.

Szerkesztő: Belényi Barbara A fiatal korban felismert és kezelt ADHD akár tünetmentessé is válhat, mire felnő az ember. De mi a teendő akkor, ha egy nehéz élethelyzetben újra aktivizálódik? Ha intelligenciával már nem kompenzálható a figyelemhiány és nehézzé válik az érzelemszabályozás? Mire jó a státusz fiatal felnőtt korban? Mennyiben mások a tünetek a gyermekkorhoz képest? Milyen terápia javasolt korábban kezelt és felnőtt korban felfedezett felnőtt ADHD-s embereknél? Szakértőnk dr. Réthelyi János, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója, a Felnőtt ADHD Ambulancia vezetője és érintett családok.

Szerkesztő: Süveges Gergő Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma egy különösen fájdalmas élethelyzet kerül elénk. Mozaikcsalád nem ugyanis csak válások után jöhet létre. Akkor is, ha az egyik fél özvegyként alapít újra családot. A férj ötödik gyermekük születése után másfél évvel veszítette el a feleségét. Néhány év után pedig újraházasodott, így jött létre a hétgyerekes mozaikcsalád.

Szerkesztő: Szendrei Edit A Szellem és Bivaly névre keresztelt mozdonyok éppúgy láthatóak a Magyar Műszaki és Közlekedési múzeum Mivel megyünk című kiállításán, mint az Árpád sínautóbusz. A múzeumpedagógusok ezek történetéről is meséltek, s környezetre gyakorolt hatásukról is beszélgettek a gyerekekkel. A 125 éves múzeum időszaki kiállítása október végéig látható az Északi Járműjavítóban.

Szerkesztő: Mohácsi Edit Két távoli nemzedék egymásra találását segíti az Odaadó Ringató program, ahol babák és kismamák látogatnak el egy nyugdíjasházba, hogy az ott lakókkal együtt énekeljenek. Egy ilyen alkalmon vettünk részt a pátyi öregek otthonában október elején, amely az idősek hónapja. Gulyás Andrea, a Civilút Alapítvány kurátora, Gállné Gróh Ilona, a Ringató mozgalom alapítója, zenepedagógus, Szász Krisztina, az Olajág Otthonok igazgatója, az anyukák és az otthon lakói mesélnek a programról.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella Videójátékok, sminktermékek, zenék, cipők, ruhák – mindent lehet influenszerekkel népszerűsíteni. Kik követik őket, kikből lesznek a rajongók? Hogyan hatnak a gyerekekre az influenszerek? És mi motivál valakit, akár egy gyereket, hogy influenszerként az online nyilvánosság elé lépjen? Mivel jár ez az életmód? És mi rejtőzik a csillogó felszín alatt? A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet konferenciáján jártunk.

Szerkesztő: Diós Judit A visszajelzésre vágyó tinédzserek számára a telefonképernyő tükör, a kép megosztása másokkal pedig csak egy kattintás. Hogy mit mutatnának meg a testükből és kinek, gyorsan változik, az intimitás határait tőlünk, szülőktől kellene megtanulniuk. Egyre gyakoribb jelenség a szexting, a vonzó meztelen kép azonban nem mindig csak a címzetthez jut el, bárki visszaélhet vele. Sajnos vannak, akik kifejezetten ilyen képeket csalnak ki a gyerekektől, ez a behálózás, vagyis a grooming, ami fiúkat éppúgy érint. Mire figyeljünk, hová fordulhatunk, és hogyan biztassuk gyermekünket arra, hogy merjen szólni, ha bajba került?

Szerkesztő: Szendrei Edit Szakembereknek, kisgyermekes szülőknek és várandósoknak is szenteltek egy-egy napot Vácon az idei Születés Hete rendezvénysorozaton. A Dunakanyar szakemberei a szülésre felkészülés, a gyermekágy és a kisgyermekes lét támogatására szerveztek előadásokat és workshopokat az érdeklődőknek.

Szerkesztő: Mohácsi Edit Kevesen ismerik Alice Miller pszichológus, pszichoanalitikus munkásságát, pedig az 1979-ben megjelent "A tehetséges gyermek drámája" című könyve forradalmasította a gyermeknevelésről addig vallott nézeteket, és világhírt hozott neki. Fia, Martin Miller szintén pszichoterapeuta lett, aki anyja 2010-ben bekövetkezett halála után megírta tragikus élettörténetét "A tehetséges gyermek igazi drámája" címmel, amiből kiderült, milyen anya volt valójában Alice Miller. Ezt dolgozta fel a Láthatáron Csoport "Hagyaték" című darabja. Az előadás után a közönséggel és Feuer Yvette-tel, a Láthatáron Csoport vezetőjével beszélgettünk, Reinhardt Gabriella pszichológust pedig Alice Miller munkásságáról, máig tartó hatásáról kérdeztük.

Szerkesztő: Mohácsi Edit A tanév sok gyereknek úgy kezdődik, hogy beköltözik egy távoli kollégiumba. Hogy viselik az elszakadást a szülői háztól, milyen idegenekkel együtt lakni, hogy lehet megszokni a szigorú szabályokat? Mi ad vigaszt, és milyen készségeket tanul ezzel a fiatal? A Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégiumban jártunk.

Szerkesztő: Mohácsi Edit Mikor kezdjük el a gyerekünk színházba szoktatását, hogyan válasszunk darabot? Ma már sok színház kínál gyerekeknek szóló előadásokat, de van egy, amelyik kifejezetten erre specializálódott. Ilyenkor, évadkezdéskor kitelepül a Jókai térre, és egész nap a gyerekekről, a gyerekeknek szól. A 33. Kolibri Fesztiválon jártunk.

Hogyan jelennek meg az okoseszközök az óvodások játékában? És hogyan találkoznak velük a fizikai valóságban? A kicsik a felnőtteket utánozzák, akkor is, amikor felveszik anya tűsarkúját, és akkor is, amikor a tenyerüket tartják oda a boltos játékban a pénztárosnak, mintha telefonnal fizetnének, és a tenyerükön „indítanak el” egy mesét a társuknak, hogy megnyugodjon. Mennyire engedik be a digitális világot az óvodapedagógusok a csoportszobába, és mennyi figyelem jut a játszótéri biztonság mellett a gyerekek online biztonságára is? A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet konferenciáján jártunk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Apakérdések rovatunkban egy nehéz dilemmáról beszélgetünk: meddig kell teret adnunk a gyerekünkkel kapcsolatos saját elképzeléseinknek, és hol van az a pont, ahol meghozhatja, azután pedig meg is kell hoznia a saját döntéseit? Mit kell tennünk, hogy felfedezzük, mire hivatott, mire alkalmas, mire képes igazán a gyerekünk? Hogyan fedezhetjük fel, mi az, ami a mi vágyunk és mi az, amire ő vágyik? A féltés és a támogatás hogyan fér meg egymás mellett? Gyermekünk képességeinek felfedezése apaszemmel. Beszélgetőtársaink Arató Domonkos pszichológus és Makovsky Miklós édesapa. Szerkesztő: Süveges Gergő

Pár éve még csak a sci-fi irodalomban találkoztunk vele, mára már a zsebünkben hordjuk. Próbálgatjuk, hogy mire tudjuk használni, és félünk, hogy hamarosan átveszi a hatalmat felettünk. Erről beszélgettünk szülőkkel, gyerekekkel, és megkérdeztük Buza Ádám MI tanácsadót és Szertics Gergő MI szakértőt. A zene világnapján az is szóba került, hogy mi vár a zenére a mesterséges intelligencia korszakában. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Történetéhséggel születünk a világra, de nem születünk a történetmesélés képességével. Azt jó esetben megtanuljuk a nagyszüleink, vagy a szüleink ölében ülve, vagy az esti elalváshoz hallott mesék által. Hogy miben rejlik az élőszavas mesemondás ereje, azt Lőrinciben a Pitypang Egyesület közösségében mindahányan átélhettük Bajzáth Mária mesepedagógus előadásán. Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján van a Népmese Napja. Szerkesztő: Szendrei Edit

Az okoseszközök használatának mértékéről és módjairól még a felnőtteknek is van mit tanulniuk, hát még a gyerekeknek. De kitől tanulják meg, hogy mikor sok a képernyőidő, hogy miért nem jó állandóan a közösségi oldalakat pörgetni, ha a szüleik is képtelenek letenni a telefonjukat? Mit javasolnak a szakemberek, melyek a veszélyek és milyen jó gyakorlatokat leshetünk el kicsiktől és nagyoktól? A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat őszi Safer Internet konferenciáján jártunk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Hogyan lehetnek jelen egy mozaikcsalád életében a nagyszülők, a mostohanagyszülők? Hogyan kezeljük az egyre bonyolódó helyzetet: több nagyszülő, több anyós, több após, mi a dolguk a nagyszülőknek és hogyan tudják jól támogatni az unokáikat? Szakértőink Bogár Zsuzsa és Vajda Péter, a Mozaikcsalád Központ alapítói. Szerkesztő: Süveges Gergő

„Játszani is engedd…”- mondja a költő, és ez most az iskolakezdés után még fontosabb a gyermekeknek. Akár szabadon játszik, akár társsal, vagy játékeszközzel a nagyobb gyermek is, ez nagyon sokat számít a testi-lelki fejlődésében. A szakemberek pedig terápiában, például szorongásoldásra, vagy éppen az önbizalom erősítésére is használják a fiataloknál. Budavári Eszter pedagógiai pszichológussal beszélgetünk. Szerkesztő: Szendrei Edit

Egy generációhoz tartoznak azok, akik azonos időszakban születtek, általában hasonló történelmi, társadalmi és technológiai körülmények között nőttek fel és hasonló kihívásokkal kellett megküzdeniük. Sosem volt még ennyire távol két generáció egymástól szokásokban, és sosem volt még ilyen közel két generáció egymáshoz korban, mint a most élő hat generáció. Steigervald Krisztián generációkutatóval és szülőkkel arról beszélgetünk, miért nehéz megértenünk egy másik generációt, és miért kell ezt mégis megtennünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

2023 szeptemberében a Köznevelési törvénybe is bekerült, hogy biztonságos körülményeket kell biztosítani az anafilaxiás gyermekek számára. Az, hogy mit jelent pontosan a biztonság, még pontosításra vár. Addig is azok a tapasztalatok, protokollok adnak kapaszkodót, amelyeket más országok évek óta képviselnek. Az egyik legszigorúbb és egyben legbiztonságosabb cselekvési terv az Egyesült Államoké, hiszen ott már minden harmadik ember anafilaxiában, azaz életveszélyes allergiában érintett. Körképet hallhatnak az USA-ból, Ausztráliából, az Egyesült Arab Emírségekből, és bemutatjuk a legfrissebb fejleményeket Magyarországról is. Szakértő: Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület alapító szóvivője. Szerkesztő: Belényi Barbara

Hogyan gondolunk egy magzatra, ha várjuk és hogyan, ha egyáltalán nem jókor fogant meg? Lehet-e értékes az élet a körülményektől függetlenül? A sétát kezdeményező civil szervezetek szeretnének új, érthető, tudományos, független társadalmi párbeszédet kezdeményezni, hogy minden esetben csodaként tekintsünk az életre és mindenkinek lehessen születésnapja.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella Nyár elején készült el az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) elnevezésű nemzetközi kutatás legújabb hazai vizsgálatának kutatási jelentése. A mintegy 6000 tanuló adatait elemző reprezentatív jelentés többek között rávilágít a magyar fiatalok kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokásaira, a családi élettel kapcsolatos, valamint a szerhasználati mutatóira. Milyen folyamatokra világítanak rá a szikár tények a szakemberek szerint? És mit mondanak erről a gyerekek és a szülők?

Szerkesztő: Szendrei Edit A kicsit mindenki elkényezteti, neki mindent lehet. A nagyobb testvér legyen okosabb, és mutasson példát. De ki a kicsi, és ki az egyke? A testvérsorrend rendszeréről és a már felnőtt testvérek között fellépő konfliktusok kezelésére használt testvérmediációról is beszélgetünk Dr. Hammer Zsuzsa kiképző családterapeutával.

Szerkesztő: Diós Judit Ezekben a napokban kell dönteniük a szülőknek arról, hogy kérik-e hetedikes gyermeküknek az ingyenes HPV védőoltást. Tudjuk-e, hogy nem csak nemi úton terjed a humán papillómavírus? Hogy a vírus által okozott daganatok harmada férfiaknál alakul ki? Szülők kérdéseit tesszük fel szakértőinknek: Koiss Róbert nőgyógyász onkológusnak és Tóth Icónak, a daganatos betegséggel küzdő nőket felkaroló Mályvavirág Alapítvány elnökének.

Ha szükséges, levest főz vagy vasal, segít a szoptatási pozíciót megtalálni, átveszi a babát, amíg az anya lezuhanyozik, sőt gyógynövényes fürdőt készít a gyermekágyi szakasz lezárásához. Ő a gyermekágyas dúla, akit ma egyre több család hív segítségül az első hetekben ahhoz, hogy az édesanyák és a babák is testileg és lelkileg is a lehető legjobban legyenek a nagy változás, a szülés-születés után. Vancsa Edit gyermekágyas dúla és édesanyák osztják meg tapasztalataikat. Szerkesztő: Szendrei Edit

Hol énekel a gyerekorvos oltási dalt? Hol kell a pár mindkét tagjának részt venni a szülésfelkészítő tanfolyamon? Egyre több magyar kismama tölti a várandósságát és a kisbabás időszakot külföldön. Mini körképünkben az olasz, ausztrál és angol ellátó rendszer sajátosságairól mesélnek a szülők, és egy magyar védőnővel is beszélgetünk, aki számos külföldön élő magyar kismamának segít online.

Ki volt a lilaruhás nő? Mi kerül egy festőművész bevásárlólistájára? Hogyan készült a Majális? Kisiskolásoknak szóló szórakoztató festészeti könyvsorozat indult a Nemzeti Galéria múzeumpedagógusai közreműködésével, az első kötet Szinyei Merse Pálról szól, aki a tapasztalatok szerint az egyik kedvence ennek a korosztálynak. Vajon mennyire fogékonyak a gyerekek a festményekre? Milyen múzeumokba járnak szívesen? Miért érdemes megismertetni őket a képek világával? Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Vajon hány lányt varázsol el a programozás? Egyelőre a fiúk vannak túlsúlyban az informatikai szakterületeken, de az idén tízéves SKOOL tapasztalatai szerint meglepően sok lányt is érdekel az IT világa. A nonprofit alapítvány ingyenesen szervez informatikai cégekkel együttműködve élményalapú informatikai foglalkozásokat kifejezetten felső tagozatos és középiskolás lányoknak, az „étlapon” önvezető autók és robotok programozása, játéktervezés, mesterséges intelligencia és képregénytervezés is szerepel. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Apakérdések rovatunkban az apai támogatásról beszélgetünk. Arról, meddig és hogyan egészséges motiválni a gyermekeinket, hogy kibontakoztassák a képességeiket. És arról is, mikor válik a támogatás elvárássá - vagy épp a saját elvetélt álmaink nyomasztó sulykolásává. Beszélgetőtársaink Arató Domonkos pszichológus és Makovsky Miklós édesapa. Szerkesztő: Süveges Gergő

Konstruáló játék, szerepjáték, gyakorlójáték – a gyermekek nem tudnak ezekről a fogalmakról. Ám minden időben belemerültek olyan önmagáért a tevékenységért végzett időtöltésbe, ami örömmel jár, teljesen szabadon zajlik, és a fantáziának is nagy szerep jut benne, vagyis játszanak. A Gyermekek játéka – és ami mögötte van címmel jelent meg egy olyan szakkönyv, amelyet elsősorban az óvodapedagógus képzésben tanulók számára írtak, ám szülőknek is hasznos támpontokat adhat. Szerkesztő: Szendrei Edit

Most, hogy már túl vagyunk rajta, és tudjuk, hogy sikerült megugrani ezt a feladatot, egészen jól teljesítettünk! - mondja egy háromgyerekes anyuka, aki alig várja már a szeptembert, hogy a gyerekek újra intézménybe járjanak. Hogyan oldották meg a nyári szünetet, miközben a szülők, a nagyszülők dolgoznak, a táborok drágák, a barátok elfoglaltak? És hogy élik ezt meg a gyerekek, akik már nem is emlékeznek, milyen volt az iskola? Szülőkkel, gyerekekkel beszélgettünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

A statisztikák szerint körülbelül a házasságkötések fele válással végződik. Ugyanakkor, bár jóval kisebb mértékben, néha a válás után találnak egymásra igazán a volt házastársak, és újra összekötik az életüket. Lehetséges második nekifutásra boldogan élni, míg meg nem halunk? Mi kell ahhoz, hogy újra felépüljön a bizalom? Tölgyesi Klára családterapeutával és egy elvált, majd egymással újraházasodott párral beszélgetünk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

„Aki lehajol a gyerekhez, az görbén marad, aki közéjük telepszik, az a szemükbe nézhet.” – mondta Kokas Klára. Több mint tíz éve, hogy nincsen közöttünk, de az a zenepedagógiai módszer, amelyet megalkotott, máig sikeresen működik. Sőt, nem csupán a gyerekek körében népszerű. Az Ötpacsirta Szalonban hónapról hónapra gyerekek és felnőttek számára is indítanak ingyenes foglalkozásokat, a kendőlengető koncertek mellett. De mitől más egy ilyen koncert és foglalkozás? Hogyan segíti a klasszikus zene az önkifejezést, ha éneklünk, táncolunk, agyagozunk vagy festünk a hallgatása közben? Szkubán Judit, a Kokas Klára Szakmai Kollégium elnöke, foglalkozásvezetők, gyerekek és felnőttek meséltek a tapasztalataikról. Szerkesztő: Belényi Barbara

Íjászat, bajvívás, önismereti foglalkozások, kézműveskedés, sport, kisvonatozás és persze rengeteg strandolás. Az Erzsébet-táborokban idén is több ezer gyerek nyaralhatott jelképes összegért a határon innen én túl is egész nyáron, ami nagy segítséget jelentett az anyagilag nehezebb helyzetben lévő családoknak. A zánkai táborban beszélgettünk gyerekekkel, pedagógusokkal és az Erzsébet Alapítvány elnökével. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Az ellentétek vonzzák egymást, vagy épp a hasonlók jönnek ki jobban egymással a párkapcsolatban? A tapasztalatok szerint a testvérkapcsolatokban átélt mintázatok befolyással vannak a párkapcsolati működésre. Hogyan él együtt két elsőszülött? Mennyire jó párosítás két legkisebb találkozása? Szakértőnk Dr. Hammer Zsuzsa családterapeuta. Szerkesztő: Szendrei Edit

Mi változik meg a nőben, amikor gyereket szül? Mi az az erő, amit megtapasztal, és hogyan hat ez a további életére? Hogyan tudják az anyák a szülés élményét feldolgozni úgy, hogy később erőt tudjanak meríteni belőle? Mire lehet ezt az erőt használni, és hogyan teremtenek ennek segítségével újabb és újabb dolgokat? Egy könyv született erről, amit három anya hozott létre: az egyikük megírta, a másik illusztrálta, a harmadik szerkesztette, hamarosan meg is jelenik. Szerkesztő: Mohácsi Edit

A női egészség intim téma, ritkán adódik olyan bizalmas helyzet, ahol szóba kerül. Gyakran csak a gyermekvállalás nehézségénél vagy nőgyógyászati betegség esetén kezdjük el figyelni a testünk jelzéseit, pedig ha fiatalon megtanulnánk, hogy milyen könnyen megfigyelhető jelei vannak az egészséges ciklusnak, időben lehetne orvosolni a zavarokat. Műsorunkban a cikluskövetésről beszélgetünk édesanyákkal, Fésűs Viktória szülész-nőgyógyásszal, Kis-Vizer Anna endokrinológussal és Makkné Kende Adrienn cikluskövetési oktatóval. Szerkesztő: Diós Judit

Hogyan lehet megszerettetni, megismertetni a gyerekekkel az olvasást, hogy ne nyűg vagy feladat, hanem valóban élmény legyen számukra belemerülni a legkülönbözőbb történetekbe? Nagyon sok gyerek osztotta meg velünk tapasztalatait, gondolatait erről, amelyek nem fértek bele teljes terjedelemben korábbi műsorainkba. Most egy teljes adás az övék, amelyben azokról a könyvekről mesélnek, amelyek megérintették őket, tetszettek nekik, és amelyeket szívesen ajánlanak kortársaiknak is. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Vajon hogyan érinti a hozott gyerekeket, amikor megszületnek az új, közös testvérek? Szakértőink Bogár Zsuzsa és Vajda Péter, a Mozaikcsalád Központ alapítói. Szerkesztő: Süveges Gergő

A „Honnan jövünk?” kérdésre adott válasz nélkül aligha meghatározható, hogy merre tartunk. Ezért nemcsak divatos, hanem szükséges is a családfánk megismerése. A mai adásban szereplő hölgy egy szlovákiai útikönyvet lapozgatva határozta el, hogy felkutatja őseit, és a szálak a Vécsey család bárói ágáig vezettek. Elmeséli, miért fontos számára az alábbi mondat, amely egyik ősének végrendeletében szerepel: „Kérem örököseimet, legyenek kegyeletesek őseik iránt, legyenek jó hazafiak, és mindenekfelett magyarok.” Szakértőnkkel, Tóth Borbála klinikai szakpszichológussal pedig azt kutatjuk, hogy milyen erő és milyen megkötöttség adódhat őseink sorsából a család és a társadalom szintjén, akár Szent Istvánnak a fiához, Imre herceghez írt intelmei kapcsán is. Szerkesztő: Szendrei Edit

Szerkesztő: Mohácsi Edit Ma már a legtöbb gyerek blogger vagy vlogger szeretne lenni. Erről is lehet tanulni a médiatáborban, akár Budapesten, akár a Balatonon. De megtudhatják, mit csinál a rendező, az operatőr, a riporter, vagy a csapó. Megtanulják, hogyan kell egy filmes stábban csapatjátékosként részt venni. Miközben forgatókönyvet írnak vagy vágnak, felfedezik azt is, miben igazán tehetségesek.

A 2024. február 21-i műsor ismétlése Sok gyermek vár örökbefogadásra. És sokan várják, hogy szülők lehessenek. Valószínűleg jóval kevesebben vannak, akik kifejezetten Down-szindrómás babát szeretnének örökbe fogadni. Jásper Éva azonban éppen ilyen. Egyedül vállalta az örökanyaságot. Tomi pedig ma már iskolába jár. Szerkesztő: Süveges Gergő

Egyre gyakrabban hallunk az állatok gyógyító erejéről. Mi a különbség a lovaglás és a lovasterápia között, hogyan segíthet egy állat például az indulatszabályozásban? Milyen területeken alkalmazzák ma itthon a lovasterápiát? Műsorunkban a pilisszántói Kapcsolat Lovasterápiás Központban jártunk és Bozori Gabriellával, a Magyar Lovasterápiás Szövetség ügyvezető alelnökével beszélgettünk. Szerkesztő: Diós Judit

Minden szülő megijed, ha kiderül, hogy gyermeke szívbeteg. Az egyik legfontosabb ilyenkor az érthető információ. A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Gyermekszív Központjának munkatársai számos tájékoztató anyaggal is segítik, hogy a családok minél felkészültebbek lehessenek. Hogyan lehet átvészelni egy ilyen helyzetet úgy, hogy megerősödve jöjjünk ki belőle? Néhány éve a szülők is közösséget alkottak, hogy segítsék egymást. A Szívkör Egyesületnél jártunk. Szerkesztő: Diós Judit

A jobb agyféltekés rajzolás nem kíván előzetes rajztudást, mégis sikerélményt nyújt. A módszer azon alapul, hogy a két agyféltekénk más-más módon dolgozza fel a külvilágból származó információkat. A bal agyféltekénk felelős a logikus, racionális, analitikus gondolkodásért, amikor beszélünk, írunk, olvasunk és számolunk, elemzünk és érvelünk, a jobb agyfélteke pedig a kreatívabb, képzelőerőt igénylő gondolkodásért, amivel átéljük az érzelmeket, rajzolunk, hallgatjuk és élvezzük a zenét, összefüggéseket látunk meg. Csetneki Márta gyógypedagógus eredménnyel alkalmazza a vizuális, észlelő gondolkodáson alapuló módszert sajátos nevelési igényű tanítványai körében is. Szerkesztő: Cataluccio Andrea

Júliusban Budapesten rendezték meg a középiskolások legrangosabb fizika csapatversenyét, az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyét. 39 országból több mint 350 versenyző érkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol olyan kutatási problémákra kellett megoldást találniuk, mint például a gumiszalag repülési távolságának optimalizálása, vagy egy doboz rázásának hangja alapján a benne található tárgyak mennyiségének becslése. Az angol nyelvű versenyen kiemelkedő szerepet játszik a gyors észjárás, a helyzetfelismerés, a meggyőző érveléstechnika. A versenyzőkkel, a szervezőkkel, és a felkészítő tanárokkal beszélgettünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Sokszor beszélünk a családi nyaralásokról, a közös kirándulásokról és arról, hogy mennyire fontos az együtt töltött idő. A családok jelenléte egy zarándoklaton is nagyon fontos, példát mutathatnak az új generációnak, és a családot is összekovácsolhatja egy ilyen program. Hogy éli meg egy kamasz, ha együtt zarándokol a család? Mit jelent ez a szervezők oldaláról, és milyen előkészületeket igényel a családban? Szerkesztő: Geri Klára

Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma a gyerekek helyzetéről beszélgetünk. Testvérek, féltestvérek, hozott, kapott és közös gyerekek. Amikor átalakul a testvérsorrend. Amikor hirtelen leszünk sokan. Kinek mit jelent a család? Szakértőink Bogár Zsuzsa és Vajda Péter, a Mozaikcsalád Központ alapítói. Szerkesztő: Süveges Gergő

Erősítő és marokkó házilag, barkácsolás, színjátszás, társasozás, agyagozás. Az Egyboglya Alapítvány nyári napközis táborában hétköznapi dolgokkal ismerkednek a gyerekek úgy, hogy van rá idő és van hozzá figyelem. Közösségben ugyanis könnyebb, vallják a munkatársaik, akik év közben is számos programot szerveznek gyerekeknek és szülőknek. Szerkesztő: Diós Judit

Mindenki szeretne elég jó szülő lenni. De hogyan tudunk jó viszonyban maradni a gyermekeinkkel, miközben nekünk kell kijelölni és megtartani a határokat, melyek ellen gyermekeink gyakran zúgolódnak? Tapasztalatok cseréje, új információk, kipróbálható gyakorlatok segítik a szülőtámogató csoportok résztvevőit. Szerkesztő: Szendrei Edit

Van egy hely, ahol minden korosztály megtalálja a számára fontos, érdekes elfoglaltságot a nyári szünetben is, méghozzá anyagi terhek nélkül. A Prevenciós Központban, becenevén a Previben a rászoruló családok támogatására szolgál a gyermekeik részére biztosított ingyenes táboroztatás is. A központ intézményvezetőjével, Németh Borbálával és a gyerekekkel beszélgettünk. Szerkesztő: Cataluccio Andrea

Válassz egy karaktert és bújj bele a bőrébe! Milyen egy zsémbes főnök, ha rossz napja van? Milyen egy kedves nagyi, aki nyáron az unokáira vigyáz? És vajon hogy érzi magát egy szobafikusz? Nem kell előre felkészülni és nem is lehet, mert rögtönöznek a résztvevők. A Momentán Társulat nyári improvizációs táboraiban a gyerekek felszabadultan megosztják a gondolataikat egymással, és nincsenek rossz válaszok. Az önfeledt játék csodákra képes, megszűnik a stressz és a csapat néhány nap erejéig csak a jelenben él. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

A házasságok a neten köttetnek. Ez így persze túlzás. Annyiféleképpen indulhat egy szerelem. És miközben fiataloktól, idősebbektől, párkeresőktől sokszor halljuk, hogy mennyire nehéz megtalálni a hozzám illő társat – pontosabban azt, akihez én illeszkedni tudok –, vannak azért jó példák is. Két olyan házaspárral beszélgetünk, akik online társkeresőn találtak egymásra. A történetük azt mutatja, hogy a gyakran kárhoztatott netes világ hozhat azért jó gyümölcsöt is. Szerkesztő: Süveges Gergő

Irigység, féltékenység, féltés és szeretet, és talán még a bizalomteljes együttlét is része a testvérkapcsolatoknak. Mit tehetnek felnőttként azok a testvérek, akik elveszítették, vagy soha meg sem találták a közös hangot, a jóféle kötődést? A testvérkapcsolat életünk leghosszabb, meghatározó, sok örömet – vagy éppen keserűséget – okozó kapcsolata. Mindig van mód jobbá tenni, s így egyénileg is fejlődni. Szerkesztő: Szendrei Edit

Hogyan lehet a gyerekeket elcsábítani a képernyő elől, hogy legalább nyáron ne ott töltsék az idejük nagy részét? Erre vállalkozik a visegrádi öko-tábor, ahol megismerkedhetnek a növény- és állatvilággal, kirándulhatnak, hegyet mászhatnak, sportolhatnak. Hogyan lehet vonzóvá, izgalmassá tenni a természetet? Erre ad tippeket Moór Györgyi, a Madas László Erdészeti Erdei Iskola munkatársa, a gyerekek pedig elmesélik, miért térnek évről évre vissza ebbe a táborba. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Mindegy, hogy merre, csak induljunk el. Hegynek fel, virágos réteken, patakokon át. Ha nem tudjuk, merre induljunk, rengeteg túraútvonal közül válogathatunk, az Országos Kéktúra gyerek-kihívása például kiváló lehetőség. Mire figyeljünk, ha az apró bakancsosokkal indulunk útnak, és mivel lehet őket motiválni a csokin kívül? Szerkesztő: Geri Klára

Mutasd a cipődet, megmondom, ki vagy! Egyre nagyobb a kultusza a méregdrága cipő- és ruhamárkáknak a tizenévesek között. Akinek tehetősebbek a szülei, meg is kapja, a többiek pedig álmodoznak róla. A divat mindig fontos szerepet játszott a fiatalok identitásának formálásában, de az online világ influenszerei szinte megkerülhetetlenné teszik. Aki tudja, követi, aki nem, kimarad a közösségből? De jó-e olyan közösséghez tartozni, ahol a cipő ára a mérvadó? Mennyit számítanak a külsőségek és mit érnek a belső tulajdonságok? Szembe lehet-e fordulni a menő trendekkel és mi jön utána? Szakértőnk Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Felszolgálás, gyümölcsszedés, táboroztatás- a nyár a diákmunka ideje is, hiszen sokan maguk keresik meg a nyaralásuk költségeit. Mire figyeljünk, ha munkát vállal a gyermekünk? A váci Piarista Kilátó Központ diákmunka börzéjén jártunk, beszélgetőtársaink: Katona Miklós igazgató, Pénzes Lili, az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet operatív vezetője, Gajdos Nándor, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatásfelügyeleti Főosztályának vezetője és Nógrádi József, az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet értékesítési igazgatója. Szerkesztő: Diós Judit

Irány az Űr! – címmel rendezte meg idén a MOME az Ugrás a jövőbe! pályázatát. Új életterek megtalálása és kialakítása a már elveszett Föld miatt, vagy épp lebegő kertek, esetleg növénynevelő kapszulák az űrben, melyek segítségével a földi életteret tehermentesítenék addig, amíg az képes regenerálódni. Számtalan ötlettel és kidolgozott pályaművel jelentkeztek és versenyeztek a 7-10. osztályos diákok. A nyertesek szlogenje szerint Vessük be az űrt! Szerkesztő: Szendrei Edit

Baleset, betegség, gyász, alkohol, ezek azok a traumák, amelyekből nehéz felállni, különösen, ha gyerekkorban érnek bennünket, ráadásul egyszerre. Galeta Gergelynek és feleségének, Lídiának jutott belőlük bőven. De hogyan segít ezen egy mindent elsöprő szerelem, a család, és a gyerekek? A házaspár kiköltözött egy tanyára, ott próbálnak megélni és szeretetben nevelni négy gyermeküket. Mi kell ahhoz, hogy a csapások ellenére megtalálják a boldogságot, a lelki békét? A Galeta család tanyáján jártunk, Szabadszálláson. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Varsányban, Nógrád vármegye csinos kis településén található egy iskola. Mondhatnánk, hogy ugyanolyan, mint az országban bárhol, de az udvara egészen biztosan különleges. Lelkes tanárok és szülők fogtak össze, hogy a magaságyások segítségével a természet szeretete, a közös munka és a felelősség útjaira igazgassák a tanulókat. Hogy ad feladatot az iskolakert a szünidő alatt is? Hogy lehet munkára és gondoskodásra tanítani a gyerekeket? Szerkesztő: Geri Klára

Aki valaha csíráztatott babot, gondozott paradicsompalántát, tudja, hogy micsoda öröm, ha a növényt látjuk erősödni, és termést is hoz. Egyúttal veszteség, ha a befektetett energia ellenére a növényünk kiszárad, megtámadja egy betegség, vagy egyszerűen nem hajt ki. Kutatások bizonyítják, hogy bárhogy is alakul az ültetés, az biztos, hogy gyógyító hatással bír, ha gondoskodunk valamiről. Hazánkban tavasszal indult először kertterápiás képzés, a Pető Intézet udvarán pedig 10 alkalmas kertterápiás mintaprogramon vehettek részt az ott tanuló szakkollégium diákjai. Megszólalók: Kiss Anna főigazgató-helyettes, Nagyné Kijátz Edina kollégiumi konduktor, Sepsik István kertész és Gál Izóra, egyetemi docens, MATE Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszék, Mohai Katalin gyógypedagógus, pszichológus, egyetemi adjunktus ELTE, Csapó Beatrix szakmai vezető, Diversitas Alapítvány és diákok. Szerkesztő: Belényi Barbara

Kiengedni a gőzt, felszabadultan játszani, kapcsolódni egymáshoz, és közben jobban megismerni egymást és önmagukat – erről is szól a nyár a diákoknak. Ebben segít a színjátszás, az improvizáció, a drámajáték. Több színtársulat gyerekeknek szóló programjába is bepillantottunk, ahol a pedagógusokkal és a résztvevő gyerekekkel beszélgettünk. Megszólalók: Bori Viktor és Kovács Gergő drámapedagógusok, a Káva Színház tagjai és Kellerné Egressy Zsuzsanna, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettese, kreatív menedzser. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Nem mindegy, hogy csak vele vagyok, vagy tényleg figyelek is rá. Bár nagyon sokszor hangzik el manapság a szülők részéről az, hogy minőségi időt töltenek a gyermekükkel, de pontosan mit jelent ez? Valóban megkapja közben a gyermek a vágyott osztatlan figyelmet, s közben a szülő is tud felszabadultan jelen lenni? Létfontosságúak ezek a közös idők, melyekben a legszabadabban fejlődhet a gyermek és a családi kapcsolatok is. Szerkesztő: Szendrei Edit

Mennyit segít egy nyári tábor, mennyit segít egy koncert? A gyermekvédelmi gondoskodásban élők számára létezik egy ALAP!Tábor, ahol a gondtalanság, a feltétel nélküli szeretet és az egyéni figyelem alapélményét élik át a gyerekek. Gyöngyösi Kriszta, a tábor megálmodója, és Gergely Zsófia mentálhigiénés szakemberek élménypedagógiai módszerekkel segítik a gyerekeket, hogy felfedezzék az értékeket saját magukban. Ide hívták el a Várkonyi Csibészeket, az ózdi fiatalokból álló zenekart, akik Ferenczi György szájharmonikással megírták a tábor himnuszát, amit június végén az A38-as hajón adtak elő. A tábor lakóival, a zenészekkel és a két szakemberrel beszélgetünk a koncert előtt. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Tételek, beadandók, vizsgák és utóvizsgák, tanulás hajnalig. Az egyetemistáknak ilyentájt erről szól az élete. Huszonévesen természetesnek tűnik, de hogy bírja ezt valaki, ha középkorú? Hogyan tudnak egymásnak segíteni a különböző korosztályok az egyetemista létben? És hogy működik ez, ha anya és lánya koptatja együtt a padot? Hogyan változik a szülő-gyerek viszony és segíti-e a generációk közti megértést a közös kihívás? Szakértőnk Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella Mely gyerek- és ifjúsági könyvek tetszettek a legjobban a célközönségnek, azaz a gyerekeknek? A Magyar Gyerekkönyv Fórum szakmai zsűrije által válogatott tavaly megjelent művekből választotta ki kedvenceit a diákzsűri, és az Ünnepi Könyvhéten annak rendje és módja szerint át is adta díjait az alkotóknak. A kitüntetett szerzőkkel, a zsűritagokkal és Berg Judittal, a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnökével beszélgetünk.

Szerkesztő: Szendrei Edit Végre nyár van, vagyis vakáció, napsütés és vízpart! De a nap nemcsak melenget, hanem égethet is, és a pancsolásnak is megvannak a maga szabályai. Hogyan érdemes gondoskodnunk a kicsikről és felkészítenünk őket, hogy valóban örömteli maradjon a nyaralás? S mi köze ehhez az elefántnak? A napvédelemről és a vízi biztonságról beszélgettünk gyerekekkel, szülőkkel és szakemberekkel.

Szerkesztő: Mohácsi Edit "Mint egy láthatatlan, nehéz kabát"- így települ ránk a szégyen, ami megbénít és elborít. Miért érezzük, és van-e jó szégyen és rossz szégyen? Mikor válik mérgezővé, és hogyan lehet megszabadulni tőle? Mi a különbség a bűntudat és a szégyen között, és hogy kerül ide a büszkeség? Vizin Gabriella klinikai szakpszichológussal beszélgetünk, és megszólalnak a gyerekek is.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella A környezetszennyezés okozta károk testközelből érintenek minket. Világszerte meredeken csökken a férfiak és a nők termékenysége, és ehhez nagyban hozzájárul az úgynevezett endokrin dizruptorok jelenléte a levegőben, a talajban, a vízben, az élelmiszerekben, végső soron a testünkben. A modern technológia által is támogatott komplex orvosi szemlélettel többnyire helyreállítható a hormonrendszer egészsége, és megszülethetnek a vágyott babák. Lelki oldalról segíti ezt a folyamatot az idén ötéves Anna Joachim program, egy érintett, Muzslai-Bízik Hanna pedig nemrég Várva várlak címmel könyvbe foglalta a gyermektelen élethelyzet mélységeit, valamint az újjáépülés lehetőségeit.

Szerkesztő: Diós Judit Nyáron többet bicikliznek, rollereznek a gyerekek, a nagyobbak akár önállóan is. Az autóvezetéshez kötelező levizsgázni a közlekedési szabályokból, bicajozásnál azonban a szülőre van bízva, hogy ellenőrizze, ismeri-e gyerek a jobbkézszabályt, vagy a kötelező haladási irányt jelző táblát. 12 év felett már akár főútvonalra is kiengedhetnénk a gyermekünket - de felkészítettük-e erre? Műsorunkban a KRESZ-ről beszélgetünk Berzai Zsolttal, az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetőjével és Berta Tamással, a Magyar Közlekedéstudományi Intézet igazgatóhelyettesével, valamint ellátogattunk a Diákújságírók Egyesülete által szervezett Nagy Diák KRESZ Teszt vetélkedőre is.

Szerkesztő: Szendrei Edit Babaként kezdett el úszni a ma már húszéves fiatalember. Bár nehezen járt és nehezen tájékozódott, mára már százhét magyar várost járt be teljesen egyedül. Soha nem csüggedt, hanem aktuális állapota szerint szervezte magának a kihívásokat, és közben barátkozott, kapcsolódott másokhoz, ami őt és másokat is örömmel töltött el. Legutóbb úszóversenyt szerveztek a kérésére. Aux Mátyást mutatjuk be mai adásunkban.

Mentális problémák az iskolában Szerkesztő: Mohácsi Edit Hangulatváltozás, szorongás, evészavar, magatartászavar. A világon minden hetedik serdülő küzd valamilyen mentális problémával. Mit tegyünk ilyenkor, ha már a pszichológus is csak hónapok múlva tud fogadni? Hogy tud segíteni a mentálhigiénés szakember, és mi a feladata az iskolában?

Vidék a városban? Mitől érezhetik otthon magukat a családok? Létezik Budafokon egy körülbelül 50 fős családos közösség, melyet egy kisbabát váró anyuka, Kovács-Csiha Julcsi indított útjára. A kezdeti baba-mama Kibeszélő körből lett Esti kibeszélő, Dolgozó kör, Szárnyalj csoport, majd az anyukák felismerték, hogy az apák bevonása nélkül nem teljes a közösség. Mára az apukák is aktív tagjai a csoportnak. Házas csoportokra járnak, apa-fia hétvégéket terveznek, apai szerepeikről tanulnak és olykor extrém kihívásokat is vállalnak, csakis azért, hogy jobb családokká válhassanak. Megszólalók: Kovács-Csiha Julcsi és Kovács Kálmán, a HelloCsalád vezetői és családok. Szerkesztő: Belényi Barbara

A Kuckó Önkéntes Program 11 éve szervez élményprogramokat gyermekotthonokba önkéntesekkel. Fodrászokat hívnak, fociedzést szerveznek vagy korrepetálnak. Mégsem magukat tartják hősnek, hanem azokat a nevelőket, akik a nehézségek ellenére szívvel-lélekkel végzik hivatásukat. Vendégünk Strényi Veronika, a Program alapítója, valamint az idei "Kuckóhősök” közül három díjazott: Zsolnai Csaba, Tóth Ibolya és Márkus Sándorné Ági. Szerkesztő: Diós Judit

Láttunk már lánykérést élő televíziós műsorban, stadion kivetítőjén feltéve a kérdést, vagy akár ejtőernyős ugrással összekötve a nagy bejelentést. Bár a fiatalok többsége ma is a hagyományosabb formákat részesíti előnyben a lánykéréskor, de maga az elköteleződés továbbra is fontos a számukra. Ám a kutatások adatai szerint a pártalálás, és így a döntés is egyre nehezebb. Szerkesztő: Szendrei Edit

A bántalmazás a kiközösítés, a beszólások, angolul bullying, mindennapos dolgok az iskolában. Gyakran csak legyintünk, ha ilyet hallunk, de az is előfordul, hogy a gyerek ettől szorong, nem akar iskolába menni, depressziós lesz, kórházba kerül, ritkán öngyilkosságba menekül. Erről szól a Láthatáron Csoport: Pitbull Kamilla Gimnázium című előadása, ahol a fiatalok nem csak végignézik, átélik a bántalmazás különböző formáit, hanem az előadás után meg is beszélik, mit tehetnek a zaklatás ellen. A Láthatáron Csoport tagjaival: Feuer Yvette, Pászik Crhistopher és Nemcsók Nóra színészekkel, és a nézőkkel beszélgettünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Az önismeret a felnőtt lét egyik alappillére kellene, hogy legyen. De mit jelent valójában ismerni magamat? Mit jelent valóban meglátni a saját mozgatórugóimat és mindazt, ami meghatározza a tudatos döntéseimet és az ösztönös reakcióimat? Önismeret a továbbélő családi csomagok fényében a Máltai Fogadó Apa-anya-pia csoportjában, ahol a sorsközösség is összeköti a résztvevőket. Szerkesztő: Süveges Gergő

Könnyű mondani, hogy engedd el a múltat, de van, amikor a múlt fogva tart és nem ereszt. Fájdalmas, amikor a múltban a saját szüleink olyan hibáit, gyengeségeit fedezzük fel, amelyek ma, felnőttként még mindig megbénítanak - és gyermekké tesznek bennünket. Felmenőink mentális problémáitól, függőségeitől segítenek megszabadulni a Máltai Szeretetszolgálat szakemberei, hogy saját gyermekeinknek már ne adjuk tovább. Szerkesztő: Süveges Gergő

Egyre több műanyagot termelünk és használunk fel, s így egyre több műanyag szemét kerül a tengerekbe, az édesvizekbe, de a szárazföldbe is. Mit lehet tenni ellene, hogyan lehet ezt a mennyiséget csökkenteni, és mit gondolnak erről a gyerekek? Az UNICEF 3. Klímahősök Konferenciáján jártunk, és megkérdeztük Dr.Toldy Andreát, a Budapesti Műszaki Egyetem Polimertechnika tanszékének professzorát. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Megtartó család, minőségi kapcsolatok, támogató közösség. Talán ezek nélkül a biztos alapok nélkül nem is értelmezhető egy jó tanulmányi eredmény vagy magabiztos nyelvismeret, amikor egy fiatal felnőtté vált gyermek külföldön szeretne továbbtanulni. Mit ér az otthon kapott minta? Milyen nem várt érzelmekkel és akadályokkal kell megküzdenie egy családnak akkor, amikor a gyermek több száz kilométerre van és a szülő akárhogy is szeretne, nem tud azonnali mentsvárat nyújtani? Hogyan állják ki a próbát a külföldön élő egyetemistáink? Mit kezdenek a honvággyal, vagy azzal a dilemmával, hogy hol érdemes a diploma után gyökeret ereszteni? Megszólalók: egyetemre készülő fiatalok, külföldön tanuló diák és szüleik. Szerkesztő: Belényi Barbara

Rejtő Jenő, Asterix és Superman: a képregény a legtöbbünknek vicces kis történetet jelent, pedig a rajz és a szóbuborék bármit elmesélhet a történelemtől a krimiig számtalan stílusban. Nemrég még azon aggódtunk, hogy lustább olvasók lesznek-e a gyerekek, ha képregényt nézegetnek. Lehet, hogy ma már örülünk, ha videópörgetés helyett lapoznak? A Képregényfesztiválon jártunk, ahol kiderült: az amerikai szuperhősök és a japán manga mellett még mindig népszerűek az európai rajzolók, sok gyerek pedig magától is képpel ír történeteket, őket várják a képregénytáborban. Szerkesztő: Diós Judit

Süntüske, játékok, könyvek, ruhák, kábelek, szerszámok – kinek mi fontos, azt gyűjti, s teszi el jobb napokra. A felhalmozás folyamatos, a selejtezés, rendrakás már nehezebb feladat, ami történhet rendszeresen, évente, évszakonként, vagy soha, ha mentális zavarról van szó. Hogyan boldoguljunk az értékes emlékek tárgyai és az értéktelen kacatok között? Szerkesztő: Szendrei Edit

Az EMMA Egyesület tevékenységének középpontjában a várandósság, a szülés, és a kisgyermeknevelés időszaka áll, különös tekintettel a szülészeti ellátórendszerre. A segítő szakemberek meghallgatják a nők által megélt valóságot, az anyák tapasztalatait, megértik őket, és ennek tudatában törekednek a változásra. Munkájukról Fazakas Pálma elnök, Kupcsok Julianna, Kállay Eszter munkatársak, és egy önkéntes telefonos segítő is beszél. Szerkesztő: Mohácsi Edit

A mai óvodások már beleszülettek az okostelefonok és az internet világába, természetes számukra a képernyőn nézett mese. Hogyan lehet megismertetni és megszerettetni velük a nyomtatott könyvek világát is? A Magyar Olvasástársaság tavaszi konferenciáján szakemberekkel beszélgettünk, és egy nagyszerű gyereknapi könyvtári programról is beszámolunk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella