A legújabb rész vendége Major Balázs, a Szíriai Magyar Régészeti Misszió vezetője volt. A legújabb részből megtudhatjátok, hogy mik azok a barlangvárak, milyen, ha egy komplett falu mumifikálódik és hogy Margat várának feltárása során mik voltak azok tudományos kérdések, amelyek mentén ásót fogtak a magyar régészek.

A mai adás vendége dr. Vasáros Zsolt volt, aki beavatott minket az építész szakma rejtelmeibe és hogyan kapcsolódhat ez a szakma szorosan a régészethez. Az ő példáján keresztül megtudhattok, hogyan lehet ötvözni a két tudományágat és milyen szemmel néz a régészeti korú építményekre egy építészmérnök.

És akkor belevágunk az ötödik évadba! A tavalyi kezdéshez hasonlóan most is hármasban ültünk le beszélgetni, és megtárgyaltuk, hogy milyen élményeket szereztünk külföldi ásatásokon. Volt szó az áramszünetekről iraki Kurdisztánban, Grúziáról és arról, hogy inkább Georgia, de kiderült az is, hogy miként lehet ingyen bejutni a Saint Luois Art Museum-ba. De mindez köret, mert a gasztronómia mindent visz!

Ebben az epizódban dr. Szabó Dániellel elevenítettük fel a gall háborúkat és az ahhoz tartozó fontosabb eseményeket. A témával kapcsolatban nem hagyhattuk ki a bibractei ásatást, ahol magyar régészek is közreműködnek a nemzetközi projektben.

Ebben az epizódban Király Attilával beszélgettünk, akivel egy több témát felölelő, néhol csapongó adást sikerült rögzíteni. Szó esett a saját kutatásáról, tapasztalatairól, valamint a szudáni és iraki kurdisztáni tapasztalatairól. A megszokottnál lazább adás kerekedett belőle, reméljük ti is annyira élvezni fogjátok, mint amennyire mi élveztük.

Ebben a részben a pannoniai elitet mutatta be nekünk Mráv Zsolt a nagyharsányi villán keresztül. A történeti bevezető és a római elit megismerése után a nagyharsányi villa felfedezésének és megismerésének kalandos (néha szomorú) útját vettük át. Az adás második felében pedig a jelenkori kutatások eredményeiről esett szó, többek között egy speciális edénytípusról, aminek csodájára jártak a római korban, de az üvegekről is szó esett.

Az új epizódban Gyucha Attilával és William A. Parkinsonnal folytattuk a beszélgetést a chicagoi Field Museum of Natural History szervezésében készült First Kings of Europe From Farmers to Rules in Prehistoric Southeastern Europe címet viselő kiállításról. A kiállítás bemutatja az amerikai közönségnek az európai civilizáció kezdeteit az újkőkortól kezdve a vaskorig. A projektben 11 ország 26 múzeuma vett részt, több mint 700 tárggyal, melyeket soha nem mutattak be együtt, egészen idáig. A kiállításban látható a várnai kincs, bronzkori kardok és páncélok, a borovoi kincs, valamint egy trák herceg aranykoronája is. Az adásban a kiállítás több mint öt éven át tartó szervezésének a „kulisszatitkairól” beszélgettünk. Gyucha Attila és William A. Parkinson megosztotta velünk, hogy honnan jött a kiállítás ötlete és ezzel mit szerettek volna elmesélni a nagyközönségnek. Megtudjuk hogyan állt össze a kiállítás maga, mik voltak a nehézségek és az örömteli pillanatok a szervezés közben, valamint, hogy kinek melyik a kedvenc tárgya a kiállított leletek közül.

Ebben az epizódban Paul Duffyval, William A. Parkinsonnal és Gyucha Attilával beszélgettünk Vésztőn. Egy akkor folyó ásatás során sikerült velük beszélgetni. Az adásban erről a projektről, a kezdetekről, amerikai régészetről és a jövőről is beszélgettünk. A következő epizódban is ők lesznek a vendégeink, hogy milyen témáról, jövő héten kiderül.

Az új évad első részében, a megszokottól eltérően most nem egy meghívott vendéggel, hanem hármasban beszélgettünk.  A teljesség igénye nélkül reagáltunk a 2022-es év izgalmasabb régészeti híreire és szóba került az új évad felépítése is.

A podcast legújabb részében dr. Siklósi Zsuzsannával folytattuk a beszélgetést ott, ahol az előző rézkoros adás végén abbahagytuk. Részletesebben beszélgettünk a rézkori emberek szociális kapcsolatáról, ami a hamarosan kezdődő Lendület kutatásuk célja. Olyan témákra is kitértünk, hogy miért kellett egy Magyaregresről származó edényt sürgősen  kórházba vinni és  hogyan terjedtek el a rézkorban megjelenő újítások a Kárpát-medencében.

A legújabb részben Dr. Csippán Péter volt a vendégünk, akivel az archaeozoológiáról beszélgettünk. Ez a régészeten belüli tudományág az állatcsontokkal foglalkozik és a felvétel során kitértünk jellemvonásaira. Miben különbözik az antropológusok munkájától az archaeozoológusé? Mi az a kecske/juh problematika? Mi a helyzet a magyar szürkemarhával? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ, ha meghallgatjátok a legújabb epizódot.

Adásunk vendége Szilágyi Márton, az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársa, akivel arról beszélgettünk, hogy mit kell tudni a rézkorról, mi fán terem társadalmi komplexitás és mit mesél nekünk az identitásrégészet. Nem kell megijedni, valami hűvös ital társaságában könnyen fogyasztható, de tartalmas beszélgetésnek lesztek tanúi.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy meg tudtunk szervezni egy beszélgetést Bánffy Eszterrel, a Német Régészeti Intézet részét képező frankfurti Römisch-Germanische Kommission igazgatójával és az Európai Régészszövetség elnökével. Igyekeztünk minél több dologra kitérni a beszélgetés során, de a vezérfonal az európai neolitikum. Szó volt arról, hogy miként jut el Európába az élelemtermelés és állattenyésztés ismerete, és hogy milyen szerepet játszottak ebben a mai Magyarország területén élt közösségek. Beszéltünk egy Tolna megyei lelőhelyről, és az ahhoz kapcsolódó kutatási projektről, ami Sanghajban díjat kapott. És végül arra is kitértünk, hogy mik az európai régészetet leginkább foglalkoztató kérdések, mik a legizgalmasabb új kutatások.

A 3. évad legújabb részében valami teljesen újat próbáltunk ki. Elutaztunk Szombathelyre, hogy azon a helyszínen vehessük fel a beszélgetést, ami az adás témáját is adja. A savariai Isis-szentély előkerülésének szenzációs története és a szombathelyi római kor régészete mellett Bíró Szilviával és Sosztarits Ottóval arról is beszélgettünk, hogy most induló kutatásaik előtt milyen célok állnak. Nekünk hatalmas élmény volt felvenni az adást, és megnézni az Iseumot. Ha tehetitek, látogassatok el ti is Szombathelyre, nézzétek meg a kiállítást és járjátok körül az ókori Savaria emlékeit. Úgyis itt a tavasz!

Az új évad szokatlan témával és felállással indul, ugyanis most csak Berci ült a stúdióban dr. Vincze Miklóssal az ELTE TTK Fizikai Intézetének tudományos főmunkatársával, a bolygóléptékű áramlások, bolygólégkörök kutatójával és nem mellesleg a Parallaxis Podcast egyik házigazdájával. Téma szempontjából is szokatlan ez az adás, ugyanis rengeteg kérdőjel és ,,mi van ha" között próbáljuk meg bemutatni nektek a kozmikus régészetet. Szó lesz űrhajóban utazó dinoszauroszokról, Holdkutatásról és az ’Oumuamua-ról. Ne aggódjatok, Bence visszatér a következő adásban és remélhetőleg majd ő is fog hasonló 1v1-es adást csinálni.

A régészet hogyan azonosítja a hunokat? Ezzel a kérdéssel indítjuk a legújabb epizódot. Továbbra is Masek Zsófia a vendégünk, akivel a Kárpát-medence hunjainak nyomába eredtünk. Szó esett áldozati leletekről, hatalmas és rejtélyes bronz üstökről, de beszéltünk a legújabb kutatásokról, legújabb leletekről is.

A legújabb epizódban dr Masek Zsófia volt a vendégünk, akivel a Kárpát-medence római császárkorának régészetéről beszélgettünk. Kiderült, hogy kik éltek a Kárpát-medencében a hunok hódítása előtt, illetve hogy az Alföldön bárhol jár az ember szarmata települések nyomaira bukkanhat. Végigvettük, hogy a hunok hogyan vonulnak végig Kelet-Európán,és hogyan foglalják el Pannoniát.

Ebben az epizódban dr. Anders Alexandrával beszélgettünk a társadalmi nemek régészeti kutatásáról. Ez egy új kutatási irányzat, vagy csak a régészet gondolkodásmódja változott meg? Mi alapján lehet felismerni, hogy a biológiai nemtől eltérő módon temethették el a halottat? Mennyire honosodott meg itthon ez a gondolkozásmód? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ ebből az epizódból.

A 8. epizódban dr. Anders Alexandrával beszélgettünk a neolitikumról és a bioszociális régészetről. Milyen egyéni sorsokat lehet megfigyelni a neolitikum kutatása kapcsán. A bioszociális régészet új kutatási irány, vagy szemléletváltás ami most kapott nagyobb teret a régészetben? Magyarországon mennyire honosodott meg az ilyen kutatási mód és hol alkalmaztak ilyen módszert? Ezekre a kérdésekre kaptuk meg a választ ebben az epizódban.

HistoGenes a műsorban! Végre eljutottunk odáig, hogy felvegyük a beszélgetést a kora középkori Európába népességtörténetét kutató projektről. Vendégünkkel, Vida Tivadarral szó esett arról, hogy milyen célokkal vágnak neki a kutatásnak, és milyen módszereket kívánnak ehhez alkalmazni. Szóba került, hogy milyen előzményei voltak az együttműködésnek, és hogy miért érdemel kitüntetett figyelmet a Kárpát-medence, ha a kora középkori Európa népességtörténetének és régészetének kutatásáról van szó.

Az Ásatalk Podcast második évadának 6. részében dr. Vida Tivadar volt a vendégünk, akivel először a langobárdok történetét vettük át. A történetírójuktól, Paulus Diaconustól indítottuk a beszélgetést, majd kitértünk a langobárdok megjelenésére a Kárpát-medencében. A történeti forrásokon kívül a langobárdokokra jellemző régészeti jelenségeket is megemlítettük, amihez hozzátartozik az extrém sírmélység. A beszélgetés végén a langobárdok kivonulását és történetük végét tekintettük át. Folytatása következik a következő epizódban!

Az Ásatalk Podcast legújabb részében dr. Bartus Dávid volt a vendégünk, aki év eleje óta az ELTE BTK dékánja. A vele elkészített adás Brigetiora és annak történetére koncentrál. Szóba került Brigetio városrészei és azoknak kutatása, a lelőhely hogyan épül be a helyi folklórba. Ezenkívül megemlítettük I. Valentinianus császár kötődését Brigetiohoz és a kutatások jövője és népszerűsítése mellett sem mentünk el.

Az Ásatalk podcast második évadának negyedik részéhez értünk. Ezúttal Vida István és Schilling László, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai voltak a vendégeink, akikkel a múzeum közösségi régészeti programjáról beszélgettünk. Szóba kerültek a csapat nagy felfedezései, a jelenlegi projektek és az is, hogy miként lehet önkéntesként részt venni a régészeti kutatásokban, hogy miben tudnak hatalmas segítséget biztosítani az önkéntesek a múzeum régészeinek.

Az Ásatalk podcast 2. évadának 3. részében Szenthe Gergely volt a vendégünk, akivel az avarokról beszélgettünk. Először tisztáztuk, hogy kik az avarok, és aranyéhes hadjárataik után mi történt velük, amikor visszahúzódtak a Kárpát-medencébe. A Bizánci Birodalmon kívül kikkel kerültek még kapcsolatba? Mi okozta a korábban extenzív, militáns Avar Kaganátus társadalmi átalakulását a késő avar korban? Ehhez a kérdéshez hozzá tartozik az is, hogy miként éltek, hogy nézett ki a társadalmuk és a településeik, sírjaik. Nem hagyhattuk ki azt sem, hogy kitérjünk a kettős honfoglalás elméletére, és arra, hogy mit gondolnak erről a mai kutatók.

Az Ásatalk 2. évadának második részében még mindig a trójai háború problematikáját jártuk körül, de a látószöget nem az Égeikumra összpontosítottuk. Először megemlítettük a tengeri népek vándorlását, ami egy több évtizeden keresztül történő eseménynek tekinthető. A korai nagyhatalmaknak (Egyiptom, Hettiták) folyamatos kalóztámadásokat kellett elhárítani, amibe egyesek belebuktak, míg mások épphogy túlélték az időszakot. Ezután felelevenítettük, hogy a trójai háború időszakában milyen folyamatok zajlanak le a Kárpát-medencében és a lehetséges kereskedelmi, ideológiai kapcsolatokra is kitértünk. Felismerhetők olyan héroszok a térségben, mint amilyen Akhilleusz volt? A késő bronzkori háborúskodásra a trójai háború írott forrásain túl, vannak régészetileg is felfedezhető hasonló volumenű összecsapások? Ezekre a témákra kaptok választ a legújabb epizódban.

Az Ásatalk 2. évadának első részében Kalla Gábor és Szabó Gábor voltak a vendégeink, akikkel a régészet hőskorának egyik legizgalmasabb fejezetéről, Trója felfedezéséről beszélgettünk. Szóba került a Trója-eredet megjelenése a későbbi korszakokban, amibe a középkori magyar nemesség is becsatlakozott. Biztonsággal kijelenthető, hogy valóban a törökországi Hissarlik domb rejti az eposzok híres városát? Schliemann alakjával és módszertanával kapcsolatban felmerült, hogy megfelelő rétegben kereste az Iliászban leírt ostromlott települést, és hogy van-e kapcsolat Trója és a Kárpát-medencei bronzkor lelőhelyei között.