HITÉPÍTŐ BESZÉLGETÉSEK - KERESZTÉNY GONDOLATOK

Ha megállás nélkül dolgoznánk, hamar halálosan kifáradnánk. Szervezetünknek szüksége van az alvásra, a pihenésre. Ilyenkor a testünk új erőre kapva felüdül.

Nem csak testünknek van szüksége felfrissülésre. A lelkünknek is. A templomban Isten szavát hallgatva így töltődhet fel a lelkünk.

A Biblia így ír a vasárnap megszenteléséről:

„Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta az Úr a nyugalom napját, és megszentelte azt.” (2Mózes 20,8–11)

Amikor megkérdezték a tanítványok az Urat, hogy milyen jele lesz az ő eljövetelének és a világ végének, akkor Jézus ezzel kezdte a mondandóját: „Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket Mt 24,4. ” Ez mindjárt felhívja a figyelmünket arra, hogy az utolsó idő egyik legjellegzetesebb vonása a hitetés lesz. Ez nemcsak a politikai csatározásban fog megnyilvánulni, hogy tömegeket fognak ígéretekkel és más eszközökkel befolyásolni, hanem ez a vallás területére is érvényes, mert Jézus azzal folytatta, hogy: „Sokan jönnek majd az én nevemben, akik ezt mondják, én vagyok a Krisztus, és sokakat elhitetnek (Mt 24,5).” Krisztus nevében és Krisztus helyére állva megy végbe a legnagyobb elhitetés, mert azt senki sem gondolná, hogy ilyen módon ez megtörténhet. Pál apostol ezt írja erre vonatkozóan Timóteusnak: „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állnak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői; kiknél meg van a kegyesség látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld (2Tim 3,1-5).” Annyira megdöbbentő ez a felsorolás, hogy nem lehet napirendre térni fölötte, különösen az utolsó megjegyzésen, azon, hogy tömegek fogják magukon viselni a vallásosság látszatát, de annak erejét megtagadják; vagyis, az Isten parancsolatainak nem fognak engedelmeskedni (. Jn 14,21-24;1Jn 5,3). Tehát, az utolsó idők egyik jele a Szentírás szerint éppen a valódi megtérések nélküli vallásosság elterjedése lesz.

Valamikor a jövőben – egy ismeretlen időpontban – az ún. elragadtatással Isten véget vet az Egyház korszakának, amely az első században kezdődött pünkösdkor (vö. ApCsel 2). Ekkor Isten minden Krisztusban hívőt elragad a földről a végső ítélet elől. Pál ezt írja az elragadtatásról: „Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt. Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, és megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel" (1Thesszalonika 4:14-18).

A házasság hetében lezajlott pódiumbeszélgetés vendégei Agyagási István és kedves felesége, nyugalmazott lelkipásztorok voltak! Hallgassátok szeretettel! 

"Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté." 1 Móz 2:24

Dr. Sükösd Tamás Sárbogárd polgármestere és kedves felesége, Sükösdné Kósa Ibolya volt a vendége a legutóbbi pódiumbeszélgetésnek! Sok izgalmas dolog került szóba a beszélgetés alatt. Hallgassátok szeretettel! "Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket..." Apcsel 20:28

Uram! Téged ezen a napon csúfoltak, korbáccsal ütöttek, leköptek, megaláztak, megkínoztak, megfeszítettek és meghaltál, értem! Nem szóltál, csak némán tűrted! Én pedig, akiért és aki miatt mind ezt megtetted és elszenvedted, hálátlanul ordítok, dühöngök, mérgelődöm, vádaskodom, szomorkodom, kétségbe esem, elkeseredek, szeretni képtelen és önző módon, egy egy újabb ütést mérek a testedet átütő szegekre. De Te még mindig tűröd, még mindig nem szólsz, csak némán nézel, és majd harmadnapon feltámadsz, értem! Értem!

Egy új év kezdődött! Legyen ez egy újabb lehetőség arra, hogy még jobban megismerhessük Istent! Még tart a kegyelmi idő...de meddig? 

"Róla tesznek bizonyságot a próféták mind, hogy aki hisz őbenne, az ő neve által bűnbocsánatot nyer." Apcsel. 10:43

"Mély álmot bocsátott azért az ÚRisten az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. 22Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az ÚRisten, és odavitte az emberhez. 23Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett. 24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté." 1 Mózes 2:22-25 

"Isten megteremtette az embert, saját képmására (...) férfinak és nőnek teremtette őket" (Móz. 1,27);

Én vagyok a kezdet. A történeted kezdete.
Alaktalan testedet már látták szemeim. Anyád méhében is én voltam az Istened.
Maradjatok énbennem és én tibennetek. Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is Titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek Titeket.
Én vagyok a kezdet. A történet kezdete. A szeretet kezdete. A léted kezdete. A családod kezdete. A közösségeid kezdete.
Vagyok.
Veled.
Veletek.

Egy interkulturális hazugság, amiről még a keresztény emberek közül is sokan úgy hiszik, benne van a Bibliában: "Segíts magadon, és Isten is megsegít". Ezzel szemben íme egy ige, ami viszont benne van a Bibliában: "Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR. 9Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál." Ézs 55. 8-9

Ma, mikor a "mindent szabad időben" élünk, sokan sóhajtunk fel a 99.zsoltárt olvasva:  1Uralkodik az ÚR, reszkessenek a népek! A kerúbokon trónol ő, remegjen a föld! 2Nagy az ÚR a Sionon, magasan fölötte van minden népnek. 3Magasztalják nagy és félelmes nevét, mert szent ő! 4Hatalmas király vagy, szereted a jogosságot. Te állapítod meg, mi a helyes, te szolgáltatsz Jákóbnak jogot és igazságot. 5Magasztaljátok Istenünket, az URat, boruljatok le lába zsámolya előtt, mert szent ő! 6Mózes és Áron a papokkal együtt, Sámuel és akik nevét segítségül hívták, segítségül hívták az URat, és ő válaszolt nekik. 7Felhőoszlopból szólt hozzájuk, ők pedig megtartották intelmeit és a nekik adott rendelkezést. 8URunk, Istenünk, te válaszoltál nekik, megbocsátó Istenük voltál, bár megtoroltad tetteiket. 9Magasztaljátok Istenünket, az URat, és imádjátok őt szent hegyén, mert szent az ÚR, a mi Istenünk!

Aktuális beszélgetésünk címe: A hited nem elég ! ?

"Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék."

Efezus 2:8-9

Aktuális beszélgetésünk címe: A saját szerencséd kovács vagy?! 

De kérdőjel vagy felkiáltójel kerül a mondat végére? Nos, ha végighallgatod a beszélgetést, talán számodra is kiderül! 

Aktuális beszélgetésünk címe:Amit érzel az a valóság? 

"Isten léte azonban független tőlünk, hovatovább az érzéseinktől. Természetesen vannak Istennel kapcsolatos érzéseink, de nem ezek határozzák meg Istent. Ez az egész arra próbál rávenni bennünket, hogy Isten valósága helyett az érzelmeink vélt valóságára koncentráljunk.

Mi ennek a gyökere? A bűneset. Itt megint elő lehet venne a bűnbeesés történetét! A kígyó érzelmeket akar felkorbácsolni az első emberpárban. Mit érzel, amikor Isten megtilt neked valamit? Milyen érzés az, amikor nem ehetsz valamiből? Milyen érzés, amikor valaki megfoszt a potenciális fejlődéstől? Ádám és Éva pedig a felkorbácsolt érzelmek mentén alkotnak egy képet Istenről. Isten az, aki nem enged a fáról enni és nem szeretné, hogy olyanok legyünk, mint ő.

A kígyó olyan közel hozza Ádámot és Évát a fához, hogy ne lássák tőle Istent. A kígyó olyan közel akar hozni bennünket is életünk bánatához vagy éppen öröméhez, hogy tőle ne vegyük észre Istent. Koncentrálj az érzésre, hogy figyelmen kívül hagyd Istent!

Erre nyilván rájátszik az is, hogy sokan a keresztyénséget és egyáltalán az egész hitet az élmény, a vallásos élmény szférájába száműzik. Az az igaz hit, gyülekezet, közösség, ami élményt ad. Ami nem ad élményt, vagy nem olyan intenzívet az nem kívánatos a XXI. század kereső embere számára. A hit azonban több, mint érzelem, legalább annyira értelem is."

A Sátán szerint több igazság is létezik, de akkor most mi is az igazság? Szerintünk Jézus az igazság, aki ezt mondja:„Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.” Jn 14,6A XXI. század az alternatív igazságok időszaka. Mindenkinek megvan a saját igazsága. Jézus azonban nem alternatív igazságként, jótanácsként tekint önmagára, hanem egyedüli útként. Útként, ami az örök életre vezet. Következés képpen, aki nem ezen az úton jár, az nem jut el az örök élethez. 

Carpe diem! De tényleg? Tényleg csak egyszer élünk? Hatalmas hazugsága ez (is) a Sátánnak. Erről beszélgetünk a sorozat második részében Czeglédi Péter Pál lelkipásztorral! Alap igénk:  Ef 5,15-17 

Már az édenkertben megszólalt a sátán első és mindent összezavaró hazugsága. A teremtés könyvének harmadik fejezetében olvashatjuk: A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: „Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?” És a hazugsággyár azóta is működik sajnos! Be is dőlünk neki számtalan alkalommal! De hogy ne így legyen, vagy hogy legalább megnehezítsük a sátán dolgát, a megtévesztő hazugságairól szóló sorozatunkban Czeglédi Péter Pál lelkipásztorral beszélgetünk, nyolc héten át! Első adásunk címe: Életed célja: Isten dicsősége! Alapige: Jn 8,44

Mi a dolgunk és miért is vagyunk a világon? Hatalmas kérdés, amire már nagyon sokan és nagyon rég keresik a választ. Mi az ige fényében vizsgálódva próbálunk eligazodni, ebben a hatalmas kérdésben. Hallgassátok szeretettel a legújabb beszélgetést! 

„Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. Lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”

(Mt 5,13-16 )

Szeretettel osztom meg veletek ezen a felületen is, egy régebbi dalomat! Egy fohász, amit Csorba Péter barátommal írtunk! Ezzel a dallal nyertük meg 2012-ben a "Krisz Faktor" c. dalversenyt, amit a Szatmári Református Egyházmegye hírdetett meg! Hallgassátok olyan szeretettel, ahogy mi készítettük és gondoztuk a dalt! www.bokamusic.hu 

Közreműködnek:

Csorba Péter - Dob

Kerékgyártó Zoltán - Basszusgitár, Zongora

Kerékgyártó Gyula - Gitár

Bokányi Zsolt - Ének

Környezetvédelem és a Kereszténység? Hogy jön össze ez a kettő?

Ha komolyabban belegondolunk, a teremtett világunk védelme tulajdonképpen keresztény kötelességünk. Hiszen ajándékba kaptuk ezt a Földet és annak javait…DE! 

"APOKRIF" PARÓDIA

Urunk elérkezvén az Olajfa-csúcsra,

így szólt szerettihez, indítván az útra:

- Menjetek kedvesek, mondjátok, mit mondtam,

azt, amit mértékül életcélul vontam.

Eldobált zacskókat szedjétek majd össze,

aki nem ezt teszi, olyan lesz, mint „Böszme”.

Világítsatok majd nem szívvel, de a LED-el.

Ez lesz takarékos, tedd ezt nagyobb kedvvel.

Szemetet gyűjtsetek, kímélvén az erdőt.

Fontos ez lesz, nem, hogy gyűjtni a tekergőt.

Ha elvesznek sokan? Hát csak hull férgese,

hisz a kegyes szöveg úgyis csak szép mese.

Legyen rendben minden, épület és templom.

Szelektív kukába tedd, ami csak lim-lom.

Ragyogjon a környék, legyen rend és béke.

Festett templompadok lesznek ügyed éke.

Ami a szívekben történik? Az ráér.

Feleljen mindenki csupán csak magáért.

A kusza lelkek meg, ha veszni akarnak?

Te csak gyűjtsd a lomot, a nép meg apadhat.

Egy a fontos dolog: zöldüljön a tájék.

Jaj, nehogy a Földünk melegebbé váljék.

És, ha visszajövök? Kisöpörve légyen

a parókia udvar! Ne érjen ám szégyen!

A megtérés dolgát hagyjátok csak arra,

aki éppen betér a templom udvarra.

Ha pedig kérdezi örökélet dolgát,

küldd a harangozót, vagy az egyház-szolgát.

Kergesse el gyorsan. Minek problémázik?

tetőt javítni kell nekünk, mert beázik.

Szeretnénk ezzel is dicsérni az Urat,

hiszen azt értettük, így mutatott utat.

Megmentett természet. Mily dicső küldetés,

amikor harsogó zölden kel a vetés.

Ami meg a romlott emberszívek dolga?

„Tiszteletes” vagyok, nem holmi rongy szolga!

Tényleg így hagyta ránk Urunk a küldetést?

Nem az embermentést? És nem a zöld vetést!

Jó a fülünk, szívünk, hogy halljuk, mint Ő mond?

Ha ez nem így volna, biz az ám a nagy gond!

Kádárta, 2019. július 30.

Agyagási István

Mostani műsorunkban megpróbálunk nagyon is „időszerűek” lenni. Bár azt is meg kell mondjuk, hogy amikor a Szentírás bármely igéjéről, tanításáról beszélgetünk, az is mind „időszerű”. Hiszen Isten szava ma is és a számunkra is mindig aktuális. Most azonban az ad különös aktualitást a mai témánknak, hogy az ú.n. „KORONAVÍRUS” ügy szinte már az egész világot érinti (és nem csupán hír-értékben…). Sokan, sok minden elmondtak már erről. Nem is valamiféle egészségügyi, higiénés tanácsadásba kívánunk kezdeni. Hanem? A keresztyén ember szemszögéből kívánunk beszélgetni egy olyan jelenségről, amely mindenképpen igei tartalmú és üzenetű megszólalásra késztet bennünket. Ehhez Jézus szavait hívjuk segítségül. Ő tanít a végső dolgokról úgy, hogy arra érdemes és szükséges figyelnünk.

„Az európai ember gyenge és kiszolgáltatott”

A magyarok számára Isten parancsa a helytállás – nyilatkozta Márfi Gyula veszprémi érsek.

Az európai ember gyenge és kiszolgáltatott. A legnagyobb probléma ma az, hogy „Európában és elsősorban annak nyugati felén vallási és szellemi értelemben légüres tér alakult ki.” Ez a kialakult vákuum most pedig nagy erővel szívja be az iszlámot.

Európában egyre gyakoribbak a szélsőséges keresztényellenes megnyilvánulások, mint például a karácsonyfák és ünnepek visszaszorítása, vagy a keresztek eltüntetése. Veszprém érseke ezt nevetségesnek tartja, hiszen a muszlimok is tisztelik Jézust, elismerik szűzi fogantatását, prófétának tekintik és megünneplik mennybemenetelét.

Az egységes Európa megálmodói (Robert Schuman, Konrad Adenauer, Alcide de Gasperi) mind hívő keresztények voltak, és egy erős keresztény Európát akartak. Később az erőszakos szekularizáció, az ultraliberális szemlélet ezt a tervet megszüntette. A hit elhagyásával „gyengévé és kiszolgáltatottá tette magát az európai ember” – jelzi Márfi Gyula. Egyes kutatások szerint a muzulmánok szent háborúja eddig 64 millió kereszténnyel végzett. „És még soha semmiért nem kért bocsánatot.”

Mohamed más identitással tűnik fel Mekkában, majd más identitással Medinában, az előbbiben próféta és Allah küldötte, az utóbbiban pedig hadvezér. Ezért van az, hogy „az iszlám vallásban tapasztalható istenképváltozás az irgalmas Allahtól a bosszúálló Allah felé halad. A keresztényeknél ez másképpen van: az ószövetségi bosszúálló Isten helyett az irgalmas Isten jelenik már meg az Újszövetségben.

A jelenlegi migrációs válság legnagyobb problémája az, hogy „a muszlimok akarnak integrálni bennünket, végső soron uralni akarják az egész világot.” Minden országban, ahol a muzulmánok többségbe kerültek idővel megszűnt és megszűnik a kereszténység. Márfi Gyula érsek szerint a keresztény Európa megszűnik. „Száz év alatt? Ötszáz év alatt? Csak ez a kérdés.”

A Szentatya még hisz abban, hogy a szeretet erejével meg lehet téríteni a muzulmánokat. Elfelejti viszont azt a tényt, hogy a kereszténységre áttérő muzulmánokat saját környezetük öli meg. Isten parancsa a magyarok számára ebben a történelmi kataklizmában: a helytállás.

Kötelességünk megőrizni magyarságunkat és kereszténységünket, hiszen amigrációnak nem okai, hanem céljai vannak:„Európában jelenleg mindenki azt hisz, amit akar, és általában senki nem hisz semmit. Ez ideális terep az iszlám számára, hogy bejöjjön.” – jelzi a veszprémi érsek. Igaz, hogy Jézus azt mondta: legyetek szelídek, mint a galambok, viszont olyasmit nem mondott, hogy hívjátok be a ragadozó madarakat a galambok közé.

Végül is, az iszlám csak eszköz a nagypolitikai játszmában. A világ nagyrészét irányító politikai-pénzügyi körök gyenge és kiszolgáltatott Európát akarnak létrehozni, és az európai liberálisok is ebbe a folyamatba integrálódnak be – nyilatkozta a Magyar Demokratának a veszprémi érsek.

Márfi Gyula érsek gondolatai olasz nyelven is megjelentek. Itt olvasható.

„Bizony, hamar eljövök." Ámen. Jöjj, Uram Jézus! (Jel 22,20)

A karácsony előtti négy hetet adventi időszaknak szokták nevezni. Ez a szó az adventus Domini latin kifejezésből jön, ami ezt jelenti: az Úr eljövetele, és Jézus Krisztusnak a történelem végén bekövetkező második eljövetelére utal.

Bod Péter, a 18. században Erdélyben élt tudós református lelkész és irodalomtörténész ezt írja: A mi Urunk Jézus Krisztusnak négy adventusa, eljövetele van: midőn testben megjelent, midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti, midőn halála óráján elmégyen az emberhez, és midőn eljő az utolsó ítéletre.

Advent idején jó ezeken elgondolkodnunk. Az első megtörtént, minden Jézus eljöveteléről szóló ígéret pontosan beteljesedett karácsonykor. Jézus elvégezte a megváltás munkáját, és megígérte, hogy visszajön majd ítéletre.

Egy ember szívébe akkor száll be ő, amikor az illető rádöbben, hogy gyakorlatilag Jézus nélkül élt, és ez maga a halál. Nem akar tovább így maradni, s átadja az uralmat élete felett Jézusnak. Tőle kér bocsánatot a múltjára, rábízza a jövőjét, s neki akar engedelmeskedni a jelenben.

Halálunk órája mindnyájunknak eljön, s addig van módunk arra, hogy Jézussal összekössük az életünket. Ha ez megtörtént, magához vesz a mennyei dicsőségbe, ha azonban ez az óra nélküle, a benne való hit nélkül ér, az örök kárhozat következik.

És mi most ebben a világkorszakban várjuk, hogy egyszer hirtelen megjelenik majd a mi Urunk ítélni élőket és holtakat, véget ér a történelem mostani szakasza, s elkezdődik egy új világ, aminek már nem lesz vége.

Jó, ha meghányjuk-vetjük ezzel kapcsolatos gondolatainkat, és Istentől kérünk világosságot, hogy tisztán lássunk, és idejében rendezzük, amit kell.

Nyiraty Gábor

Adventi várakozás

Emlékszem, még gyermek voltam,
amikor az első gyertyát meggyújtottam
a koszorún, melyet Anyám készített,
s már akkor átjárta szívemet
a hit, a remény, az öröm és a szeretet,
s azóta is így várom a legszebb ünnepet,
a Karácsonyt, s minden advent vasárnapon
eggyel több gyertya fénye ragyog
a koszorún, melyet most is Anyám készített,
s szívével és lelkével díszített.

Az advent valódi jelentése – a nyugalom, az elmélkedés, az adakozás és megnyugvás időszaka. Az advent a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. A legtöbb ember számára ez a rohanás, az ajándékok beszerzésének, a takarítás, a kalácssütés és a készülődés időszaka. Nem szabad megfeledkeznünk azonban az advent valódi, fő küldetéséről.  Az advent szó latin eredetű. Az "adventus" jelentése "eljövetel"  és a Megváltó eljövetelére utal. Advent tehát a keresztények számára a Megváltó eljövetelére levő várakozás jegyében és a karácsonyra történő lelki felkészülés jegyében telik. Korábban advent alatt szokás volt böjtöt tartani, miután karácsony estéjén naplemente után kezdődött az ünnepi karácsonyi időszak.

Advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.VII Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

Advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.VII Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

 "Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát.

 És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva.

Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát.

És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult."  

Máté 7:24-27

Somogyi Lászlóval beszélgettünk, még 2017-ben a Mennybemenetel és a Pünkösd témakörét érintően. Hallgassátok szeretettel!

Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettek."

Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: "Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak"

Péter így válaszolt: "Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevébe, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát."

 ApCsel 2,36-38

2019 május 26-án egy döntést kell hoznia az Európában élő emberek nagy többségének! Sok keresztény emberben merülhet fel a kérdés, hogyan viszonyuljon a politikához, vagy egyáltalán politizálhat e a keresztény ember? Erről beszélgettünk ebben az adásban!  

 Dsida Jenő: Nagycsütörtök

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak...
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.

Hozsánna a Dávid Fiának!
Áldott, aki jön az Úr nevében!
Hozsánna a magasságban.
Mt 20,9 

  „Képzeljük el a különbséget aközött, amikor egy nő szemébe egy szemorvos néz bele és aközött, amikor a férje vagy kedvese néz a szemébe. A szakember a szaruhártyát nézi, és tudományos tényeket jegyez fel. A szerelmes a nő lelkébe tekint, ami valami költőibb és ihletettebb szavakra készteti. Vajon a szakember „helyteleníti” amit a szerelmes tesz? Nem. Ez egyszerűen két különböző szemlélete ugyanannak a valóságnak. A Teremtés könyvének szerzője nem tudós szakember volt, hanem szerelmes, akit Isten arra ihletett, hogy a világ és az ember eredetének szellemi misztériumait hirdesse.” (részlet A test teológiája kezdőknek c. könyvből) 

1 És monda az Úr Józsuénak: * Ne félj és ne rettegj! Vedd magadhoz mind a fegyverfogható népet, és kelj fel és menj fel Aiba, meglásd: kezedbe adom Ainak királyát és az ő népét, városát és földét. 

2 Úgy cselekedjél Aival és az ő királyával, a mint cselekedtél Jérikhóval és * az ő királyával; de zsákmányolni valóját és barmait magatoknak zsákmányolhatjátok! 

Csak Istennél csendesül el lelkem… (Zsoltárok 62:6) 

Az Isten előtti áldott csendességek a felülről való több kijelentést, valamint az Úr és önmagunk jobb megismerését teszik lehetővé! A rendszeres és őszinte Isten előtti ima a következőket jelenti: közösséget Istennel, bizalmat, békességet, felszabadultságot! Nem tudom, hogy ezekből az érzésekből mennyi van jelen az életünkben, de azt hiszem, hogy van mit tanulnunk ezen a téren is!

Mt 6,19-21: "Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is." 

Mit értünk egyház alatt?

Az egyház a kereszténységnek az első században Jézus és apostolai, tanítványai működése nyomán alakult szervezett közössége, saját meghatározás szerint Isten Jézuson keresztül elhívott szent népe.

Hogyan épül fel az egyház?

Az egyes helyi gyülekezetek és a belőlük formálódó egyház feladatai sokrétűek. Egyrészt sajátos, Jézustól rendelt feladata az emberek, „minden nép" tanítása, másrészt pedig olyan emberi közösség építése, amelyekben a jézusi etika valósul meg az Istenben való hit, az embertársi szeretet és a transzcendens életre néző reménység útján. A közösség építése az egyházon belül az evangélium hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása révén történik. „Az egyház a szentek közössége", ahogyan az Apostoli hitvallásban olvassuk. Szervezet, látható felépítéssel, de láthatatlan közösség is egyben Az egyház célja és feladata, hogy minél több ember eljusson az Istennel való kapcsolatra. E feladatok végrehajtásában az évszázadok alatt az egyház sok változáson ment át, amelyekre részleteikben nem térhetünk ki, csak megemlíthetjük például a 16. századi reformációt (Luther Márton, Kálvin János stb.) vagy a legújabb korban a 2. Vatikáni Zsinatot a katolikus egyházon belül (1962-1965).

Református kegyességünk elfelejtett formája: a böjt

„… SZÍVETEKET ÉS NEM RUHÁTOKAT KELL MEGSZAGGATNI.” (Jóel 2,13)

Ha református emberek között a böjt szóba kerül, még a Szentírást rendszeresen tanulmányozók is bizonytalanságot éreznek. Mit jelent ez? Koplalást? A középkor aszkétáinak életidegen felfogását? Van-e a böjt bibliai tanításának ma is érvényes üzenete? – kérdezzük. Növeli a bizonytalanságot, hogy valamilyen formában minden vallásban fellelhető. Nem csak a bibliai, hanem a Biblián kívüli vallások is ismerik.

Református Bibliaolvasó Kalauzunk s az egyházi kiadású naptárak évről-évre feltüntetik böjt első vasárnapját. Országszerte sok gyülekezetben – Sárospatakon is – olyankor úrvacsora osztás van. Idén ez a nap február 14-én van.

Vallástörténeti szempontból jellemző a böjtre egyfelől, hogy meghatározott időben (böjti idő) gyakorolták; másfelől meghatározott célok és működés, melyek a böjtöt pozitívan értékelik; végül pedig a vallások fejlettebb fokán a böjti szokások viszonylagossá válása és megszűnése, a böjt valódi céljának elnyerése. A böjtöt az Ószövetség népe is ismerte és heti rendszerességgel gyakorolta, az Újszövetség népe pedig átvette. A próféták felléptek a böjt tartalmát vesztett, csak külsőségekre épülő, magamutogató gyakorlata ellen (Ézs 58,1-5; Zak 7,14 kk.) – Jézus ugyanúgy (Mt 6,16). Ezután a középkori egyház is átvette és pontosan meghatározta gyakorlásának módját, a böjtben elfogyasztható életeket. A reformáció sem utasította el, de Luther harcolt a böjt érdemszerző mivolta ellen. „Finom külső nevelő eszköznek” tartotta, mely által Jézus kereszthalálára emlékezve „az anyaszentegyházban a mi édes Urunk Krisztus szenvedéséről énekelni és prédikálni szoktunk.” Egyházunk rendjében is az Úr Jézus szenvedéstörténetének időszakát vezeti be böjt időszaka.

A böjt bibliai tartalmát tekintve szorosan összefügg az imádsággal. Tehát az imádságért van, azaz az imádságnak egy külső eszközökkel szigorított formája. Ekkor egy általunk meghatározott időre megvonjuk magunktól kedves ételeinket, italainkat és tartózkodunk azoktól a nélkülözhető – általában kényelmünket szolgáló – szokásainktól, melyek végzésében különösképpen is örömünket leljük. Így, ha az általunk meghatározott időn belül ezek hiányát érezzük, gondolataink késszé válhatnak könyörögni azért, ami miatt böjtöt hirdettünk magunknak. A böjt olyan fogadalom, ami által időlegesen lemondunk valamiről, ami fontos nekünk, ám nélkülözhető, hogy emlékezetnek okáért egy még fontosabbat imaéletünk fő helyére tegyünk. Kálvin, aki a böjtöt az imádság és az egyházfegyelem részeként tekintette rámutat, hogy a böjt idejére nézve a Bibliában nincsen útmutatás, így hát mind az anyaszent-egyház közössége, mind egyéni kegyességünk számára magunk által meghatározható idő. Az is tehát, hogy mikor, miért és mennyi ideig böjtöljünk. Kálvin ezzel kapcsolatban így ír:

„(a böjt) ABBÓL ÁLL, HOGY A PÁSZTOROK, AHOGY AZ IDŐK PARANCSA MEGKÍVÁNJA, TEKINTSÉK KÖTELESSÉGÜKNEK, HOGY A NÉPET KÖNYÖRGÉSRE VAGY NYILVÁNOS BÖJTÖLÉSRE BUZDÍTSÁK …”

A gyülekezet vagy a nemzet életét döntően meghatározó esemény, próbatétel esetén, vagy ha Isten haragjának jelei mutatkoznak,

„SZENT ÉS MINDEN IDŐKRE ÜDVÖS RENDELKEZÉS AZ, HOGY A PÁSZTOROK ILYENKOR NYILVÁNOS BÖJTÖLÉSRE ÉS RENDKÍVÜLI KÖNYÖRGÉSEKRE BUZDÍTSÁK A NÉPET”

– írja Kálvin (Inst. IV. 12,14). Kedvenc táplálékaink és szokásaink megvonása emlékeztet bennünket olyan dologra, melynek megvalósulását az imádság által különösen fontosnak tartjuk.

Ám a böjtnek Kálvin szerint van egy másik formája is. Nemcsak egyszerűen önmegtartóztatást és az élelem részbeni megvonását jelenti, hanem szerinte egész földi pályánk idején határozza meg az életünket a mértéktartás.

A református emberre legyen jellemző az élet minden területén a mértékletes

Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor. Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára. A szükséges reformokat sokáig az egységes (a. m. katolikus) egyház keretében szerette volna elérni. Nyelvi és írói adottságai és karizmatikus személyisége széles visszhangot váltottak ki, ami véget vetett a katolicizmus középkori európai egyeduralmának. Az általa lefordított Luther-Biblia (németül Lutherbibel) a német nyelvterületen ma is az egyik legfontosabb Biblia-fordítás. 

Jézus 12 tanítványt választott ki Izráel 12 törzsének a mintájára. Ezzel azt akarta kifejezni, hogy munkájával szorosan kapcsolódik Izráel népének a történetéhez. Magához hívta azokat, akiket akart (Mk 3,1). Ő választotta a tanítványokat, nem a tanítványok választották őt (Jn 15,19).

Két oka volt ennek a kiválasztásnak. Az egyik az volt, hogy vele legyenek (Mk 3,14). Neki is szüksége volt a testvéri közösségre, és fájt, ha ezt a közösséget a tanítványok részéről nem tapasztalta. Mennyi fájdalom tükröződik a Gecsemáné kerti szemrehányásban: „Nem bírtatok vigyázni velem egy, óráig sem!?'' (Mt 26,40). Hogy tudott örülni a tanítványok közösségének! Egyszer áradó örömmel mondta: „Ti az én barátaim vagytok“ (Jn 15,14). Egy szintre helyezte magát az egyszerű galileai halászokkal. Nemcsak Megváltójuk volt, nemcsak tanítójuk, hanem barátjuk is.

Máté 7:7-11 

7 Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.

8 Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetõnek megnyittatik.

9 Avagy ki az az ember közületek, a ki, ha az õ fia kenyeret kér tõle, követ ád néki?

10 És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?

11 Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, a kik kérnek tõle?!

Reményik Sándor
NE ÍTÉLJ
Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.

Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak –
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.

Istenem, add, hogy mind halkabb legyek –
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább símogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,
De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.

1939.

Micsoda a bálványimádás?

Felelet: Az, ha az ember az egy igaz Isten helyett, aki magát igéjében kijelentette, vagy Ő mellette, mást képzel, vagy tartogat magának, hogy abba bizalmát vesse.

Még részletesebben foglalkozik a bálványimádás kérdéseivel a 2Helvét Hitvallás.

Jézus a házasságról és a válásról

10 Jézus ezután továbbment Júdea vidékére, a Jordán folyó másik oldalára. Ismét nagy tömeg gyűlt köré, és szokása szerint tanította őket.

2 Odajött hozzá néhány farizeus is, akik próbára akarták tenni, ezért megkérdezték tőle: „Megengedi-e a Törvény, hogy a férj elváljon a feleségétől?”

3 Jézus azonban ezt kérdezte: „Mit parancsolt nektek Mózes?”

4 „Mózes megengedte a férjnek, hogy válólevelet írjon, és elváljon a feleségétől”[a] — válaszolták.

5 Jézus erre így felelt: „Mózes csak a szívetek keménysége miatt adta ezt a törvényt. 6 De amikor Isten megteremtette a világot, az embert férfivá és nővé teremtette.[b] 7 »Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik a feleségéhez, 8 és ketten egy testté válnak.«[c] Ezután tehát már nem kettő, hanem egy. 9 Amit Isten tett eggyé, azt ember ne válassza szét!”

10 Később, amikor ismét együtt voltak a házban, a tanítványok tovább kérdezték őt erről. 11 Jézus ezt mondta: „Az a férfi, aki elválik a feleségétől, és mást vesz feleségül, házasságtörést követ el az első felesége ellen. 12 Az a feleség, aki elválik a férjétől, és összeházasodik egy másik férfival, szintén házasságtörést követ el.”

Máté 19. A házasság felbonthatatlansága.

1Amikor Jézus ezeket a beszédeket befejezte, elhagyta Galileát és Júda határába ment, a Jordánon túlra.2Nagy tömeg kísérte, ő pedig meggyógyította őket. 3Akkor odamentek hozzá a farizeusok, hogy próbára tegyék. Ezt kérdezték: „El szabad a férfinek bármilyen okból bocsátania a feleségét?” 4Így felelt: „Nem olvastátok, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek teremtette őket, 5és azt mondta: Ezért a férfi elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy test lesz a kettő? 6Most már többé nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.” 7De azok mondták: „Miért adta akkor Mózes azt a parancsot, hogy elbocsátáskor adjunk válólevelet?” 8„Mózes szívetek keménységére való tekintettel engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket – felelte –, de kezdetben nem így volt. 9Mondom nektek: aki elbocsátja feleségét – hacsak nem paráznasága miatt –, és mást vesz el, házasságot tör. Aki elbocsátott nőt vesz el, szintén házasságot tör.” 10A tanítványok megjegyezték: „Ha így áll a dolog a férj és feleség között, nem érdemes megházasodni.” 11Erre így válaszolt: „Csak az fogja ezt fel, akinek megadatott. 12Van, aki azért képtelen a házasságra, mert úgy született. Van, akit az emberek tettek a házasságra alkalmatlanná. Végül van, aki a mennyek országáért önként mond le a házasságról. Aki fel tudja fogni, az fogja fel!” 

 6 Jézus így válaszolt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet! Az Atyához csakis rajtam keresztül lehet eljutni. 7 Ha valóban ismernétek engem, akkor az Atyát is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és látjátok őt.” János 14.

Az Ige testté lett

11Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. 2Ő kezdetben az Istennél volt. 3Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. 4Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.5A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. 6Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János. 7Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa. 8Nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie. 9Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. 10A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: 11saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. 12Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, 13akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. 14Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal. 15János bizonyságot tett róla, és azt hirdette: „Ő volt az, akiről megmondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” 16Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre. 17Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg. 18Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt. 

Isten gondviselése (Lk 12,22-31)

25„Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? 26Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? 27Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is?28Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, 29de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. 30Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?” 31„Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? 32Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. 33De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. 34Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” 

Az ember teremtése

26Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. 27Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. 28Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! 29Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. 30Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. 31És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.  1Móz.

 "34Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, mert annak ő nem mértékkel mérve adja a Lelket. 35Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent. 36Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta.”  Jn. 3.

Jézus gyermek- és ifjúkori magatartásában is tisztaság és jellembeli tökéletesség nyilatkozott meg. Erre utalnak a kijelentések: "Isten kegyelme volt őrajta, ...Engedelmes volt (szüleinek), ...Növekedett az Isten és emberek előtt való kedvességben" (Lk. 2:40, 51-52). A Biblia szerint az igazi nevelésnek ezek a legfontosabb feladatai, még ha sokszor háttérbe is szorulnak. Az Ószövetségben a gyermekeket és ifjakat úgy nevelték, hogy a bölcsességben gyarapodjanak, testileg egészségesen fejlődjenek, és az Isten és az emberek előtt való kedvességben szüntelenül növekedjenek. A családokban a napi olvasmányok és a beszélgetések a Szentírásra épültek. Az így nyert tanítások kitörölhetetlenül bevésődtek a gyermekek szívébe, és még időskorban is emlékeztek rájuk: "Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint, még idős korában sem távozik el attól" (Péld. 22:6). 

Európának és benne Magyar nemzetünknek is ébredésre van szüksége! Mindenek előtt Isten elé boruló és imádkozó közösségekre és lelkületre! Fontos (lenne) hogy visszatérjünk Keresztény értékeinkhez, amíg lehet, ha még nem késő!  

Magazinműsorunk Agyagási Istvánnal ma a "Boldogmondások" témakörében beszélgetünk!  

Boldogok a lélekben szegények: övék a mennyek országa.
Boldogok a szomorkodók; majd megvigasztalják őket.
Boldogok a szelídek: övék lesz a föld.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot: majd kielégítik őket.
Boldogok az irgalmasok: majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tisztaszívűek: ők meglátják Istent.
Boldogok a békességesek: ők Isten fiai.
Boldogok, akiket az igazságért üldöznek: övék a mennyek országa.