Szabad Európa Podcastok

„A politikával elkerülhetetlen a kapcsolata, de autonóm” – mondta szakterületéről az 1993-as interjúban Romsics Ignác történész, hozzátéve, hogy a történelem a politika előzménye. Szóba került még a történelemhamisítás, a nemzeti panteon és a politikától független, árnyalt értékelés.

Erdész és gyógypedagógus is szeretett volna lenni, de nem voltak elég jók a jegyei. Megnyert szavalóversenyek és drámatagozatos középiskola után egyenes út vezetett a színművészeti főiskolára. A Szelfi vendége Stefanovics Angéla Jászai Mari-díjas színésznő, forgatókönyvíró volt.

2022 tavasza óta nem nyomult előre ilyen mértékben az orosz hadsereg, mint az elmúlt hetekben, a kérdés ma már a Donbász elvesztése. Ráadásul az ukrán haderő szervezetileg is hátrányba került – erről beszélt Takács Márk katonai szakértő, a honvédség korábbi századosa, az Atlasz e heti vendége.

Trump győzelme nagyobb egységet hozhat az Európai Unió országai között, és felgyorsíthatja a szuverenitási folyamatokat. Kérdés hogy Orbán lehet-e egyszerre Trump és Putyin trójai falova az EU-ban.

Az amerikai társadalomban nem annyira ellenszenves a morális megkérdőjelezhetőség, ami Trumpot jellemzi, mint a gyengeség, ami Kamala Harrist – mondja Kaló Máté külpolitikai szakértő. Donald Trump győzelmének okai és hatásai az Elemző extrában.

Ceaușescu magyarországi katonai fellépést kért Gorbacsovtól; Németh Miklóst a beosztottjai hallgatták le; években gondolkodtak, de a keletnémet menekültek kiengedése után 3 hónappal ledőlt a berlini fal: a demokráciába vezető átmenet miniszterelnöke, Németh Miklós visszaemlékezésének második része.

2024 januárja és szeptembere között tovább csökkent az elmúlt években ereszkedő pályára kerülő magyarországi földgázfogyasztás, Szijjártó Péter azonban még több orosz gáz vásárlását jelezte. Ellentmond-e egymásnak és a logikának ez a két hír? Ezt is kérdeztük Holoda Attila energetikai szakértőtől.

A Nemzeti Bank volt elnöke szerint a kormány mást ért ezalatt, mint a szótár. Biztos abban, hogy jövőre élénkülni fog a magyar gazdaság, és hogy a kormány így vagy úgy, de megtalálja a választási költekezés forrását. Míg az előbbi külső tényezők eredménye lesz, az utóbbi a belső kockázatokat növeli.

„A kutatót a kíváncsiság hajtja (…) új ismereteket keres, nem hasznos próbál lenni” – mondta az 1965. december 26-án sugárzott interjúban a Nobel-díjas orvos, biokémikus. Szent-Györgyi Albertet Woods Hole-i otthonában kereste fel a Szabad Európa munkatársa, akivel a rákkutatásról is beszéltek.

Szentkirályi Alexandra gondoskodott róla, hogy minden jogköre megmaradjon Karácsony Gergelynek; azzal, hogy leszavazták a főváros új szmsz-ét. „Lehet, hogy ezt hívja szivárványkoalíciónak Szentkirályi Alexandra” – mondja Vitézy Dávid, akivel közvetlenül a maratoni közgyűlés után beszélgettünk.

Visszaüt a magyar virtus – összegzi tapasztalatait az EU-tanács soros elnökségének félidején brüsszeli tudósítónk. Bár a brüsszeli magyar apparátus munkájáról mindenki elismeréssel nyilatkozik, tevékenységüket beárnyékolja a magyar kormány különcsége. Pedig vannak eredményeink – meglepő téren is.

Alapjaitól újra kell gondolni a villamosenergia-rendszert, mert – mint egy megjelent tudományos kiáltványból kiderül – előrefelé nincs más út. Fabók Márton közgazdász-társadalomtudóst kérdeztük az energiademokráciáról és arról, hogy mire elég a kormányzati elképzelésekre is felkínált alternatívájuk.

Nagy Imre újratemetése vagy gyilkosa, Kádár János halála mellett több tucat történelmi esemény történt és törvény született 1989-ben. Az átmenet miniszterelnöke, Németh Miklós kétrészes interjúnkban emlékezik vissza másfél éves miniszterelnöksége néhány fontosabb eseményére.

Garamvölgyi Flóra és Keller-Alánt Ákos története egy amerikai férfiról szól, aki nyilvánosan elkötelezte magát a szélsőjobboldali eszmék mellett. Most a washingtoni magyar nagykövetség munkatársa, Donald Trump híveivel tartja a kapcsolatot. A tényfeltáró cikkről kérdeztük Keller-Alánt Ákost.

A republikánusok építik azt a narratívát, hogy Kamala Harris csak csalással győzhet. Ha ezzel a demokratikus intézményekbe vetett hitét veszik el az amerikaiaknak, az borzasztó nagy károkat tud okozni. Zöldi Blankával és Krekó Péterrel az amerikai választási kampány álhíreiről beszélgettünk.

Erre utal, hogy már nem csak kikacsintásokkal és finom célzásokkal, hanem határozott kijelentésekkel támadja az Európai Unió vezetését – véli a Republikon elemzője, aki szerint innen már nincs visszaút, miközben ellenzéki kihívója a konfrontáció helyett a nyitottság és befogadás politikáját kínálja.

Tízezres tömeg előtt szavalta a Nemzeti dalt 1956. október 23-án a Petőfi-szobornál. A forradalom napjaiban aktívan részt vett a művészvilág szervezésében, később csak a népszerűsége mentette meg a börtöntől. Sinkovits Imrét 1990-ben kérte visszaemlékező beszélgetésre a Szabad Európa Rádió.

Miért vezetnek be a döntéshozók olyan intézkedést, amelynek alapján nem lehet sem a nevelőszülők számát, sem az átmeneti gyermekotthonok férőhelyeit bővíteni, miközben több ezer veszélyeztetett gyermek van már most is várólistán, mert nincs intézmény és szakember, aki segítene nekik? Mire jó a gyermekvédelmisek átvilágítása és az a még több adminisztrációs teher, amit a gyermekvédelemben dolgozókra tettek? Kiket helyeznek előtérbe ezek az intézkedések, és mi történik közben azokkal, akikről az egésznek szólnia kellene, a segítségre szoruló gyermekekkel? Mi lesz velük, milyen felnőttek lesznek, ha senkitől, sehonnan nem kapnak segítséget? Báló Ottíliával, a Fészek Gyermekvédő Egyesület igazgatójával beszélgettünk.

Saját szintjére emelte Magyar Pétert a kormányfő október 23-án a támadásokkal; kirekesztő beszédére a Tisza elnöke befogadó hangnemmel válaszolt. Orbán Balázs meghurcolása elmaradt, a volt LMP-s Csárdi állításai konkrétumok hiányában érdektelenek, a Mi Hazánk a Turullal terel.

Bár az olasz bíróság meghiúsította az első intézkedést, az Európai Unió és tagállamainak vezetői figyelik az olasz–albán menekültügyi megállapodás sorsát. A bizottsági elnök nem vetette el az olasz megoldást, amely akár a közös menekültügyi paktumba is beépülhet.

Így értékeli az elemző, hogy a kormányfő idén sem nyilvános rendezvényen emlékezik meg október 23-áról. Orbán Balázs szerepeltetését politikailag öngyilkos stratégiának tartja, azt pedig nyomasztó megközelítésnek, hogy Orbán Viktor háborús bűnösként állítja be nyilatkozataiban az EU-s vezetőket.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a feltehetően 1981-ben sugárzott Slágerpatika című műsort idézzük fel, amelyet Vajda Albert készített Karády Katalin színésznővel.

Pályázik a Katona József Színház igazgatói posztjára, 2015 óta a társulat tagja. Régóta foglalkoztatja, hogyan újulhat meg a színház. Úgy látja, egyre több fiatal kíváncsi az előadásaikra. Úton lenni szerinte sokszor izgalmasabb, mint megérkezni. A Szelfiben Székely Kriszta, a Katona rendezője.

Két ország, amelyeknek egy részén orosz csapatok állomásoznak. Moldova és Georgia – korábbi nevén Grúzia – a következő hetekben sorsdöntő választás előtt áll. Nyugat vagy Oroszország? – ez a választások tétje.

Nem szokatlan, hogy a közösségi médiában bírálják a politikai ellenfelüket – mondja brüsszeli tudósítónk, aki szerint a történtek még határozottabban bizonyítják, hogy valós és mély a törésvonal az európai fősodort képviselő jobbközép és a magyar kormányfő gründolta szélsőséges szövetség között.

A külpolitikai elemző szerint diplomatikus és tartalmas válasz helyett a magyar kormányfő egy kocsmai verekedő stílusára váltott Strasbourgban a kritikák után. A történteket még nem dolgozhatta fel, ezért gyárt összeesküvés-elméletet arról, hogy az EP a magyar kormány megbuktatására készül.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor 75 éves Faludy György költővel 1985-ban készült interjút idézzük fel. A beszélgetésben szóba kerül a költő feladata, egy hanyatló korszak süllyedése és a szamizdatirodalom.

Hiába szerepel még nemzeti himnuszunkban is, hogy „Bal sors akit régen tép…”, Bán Róbert, a budapesti Piarista Gimnázium tanára szerint a magyar történelem igenis tele van pozitív fejezetekkel, és összességében sikertörténetként értékelhető. Hogy miért? Hallgassa meg podcastunkat!

Amióta Magyar Péter belépett a politikába, erre a pillanatra várt, hogy szemtől szembe kerüljön Orbán Viktorral – véli Lakner Zoltán. Szerinte érthetetlen, hogy nem rejtették el Orbán Balázst, hacsak nem a „meggrillezése” volt a miniszterelnök célja.

Itthon Orbán Viktor és Magyar Péter első szembenézése miatt övezte nagy várakozás a magyar soros EU-elnökség programjának strasbourgi bemutatását, de a meglepetést nem ez hozta. Az uniós fősodor a korábbinál határozottabban bírálta a magyar kormányfőt, aki már nem csak saját politikáját védte.

A térségben a magyarok a legfogékonyabbak a dezinformációra, ők hiszik el leginkább az összeesküvés-elméleteket. 56 százalékuk nem hisz abban, hogy léteznek objektív tények – többek között ez derül ki a Political Capital kutatásából, amelyről Krekó Péterrel beszélgettünk.

A Republikon Intézet elemzője szerint Orbán Balázsnak megbocsátottak a belső kormányzati körökben, és az ellenzék is elengedni látszik az 56-ról megfogalmazott mondatait. Egyedül Magyar Péter tartja életben a témát, ami miatt a kormány október 23-i megemlékezése várhatóan visszafogottabb lesz.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor hatvanéves Konrád György íróval 1993-ban készült interjút idézzük fel. A beszélgetésben szó esik őszinteségről, arcélről, a támadók igazságtudatáról és tiszteletlen levelekről.

Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész-rendező, egyetemi docens, a nemzet színésze a Szelfiben beszélt arról, hogy miért óriási a morális felelőssége a színpadon a színészeknek, és hogy mennyire vágyik az élő emberi szóra mindenki közösségi médiumok által uralt világunkban.

Radikális jobboldali győzelem Ausztriában, de a kancellári poszt így sem biztos. A Herbert Kickl vezette Szabadságpárt fél évszázados történelmében először győzött az osztrák szövetségi választásokon, de a kancellár maradhat. Az Atlasz vendége Szegő Iván Miklós történész, újságíró volt.

Nemcsak a kohéziós pénzek időarányos része lehet a magyar kormány vesztesége, de állnia kell az Európai Bíróság ítéletéből fakadó, 300-400 millió eurós tételt is, így ebben a tekintetben másfél milliárd eurós mínusszal zárulhat az év, amely talán ezért is hozta sorra a nagyberuházások leállítását.

Sokan átúszták a jeges Tiszát, úgy menekültek Magyarországra Kárpátaljáról, amikor kitört az ukrajnai háború. Az Orbán-kormány megvonta a támogatást azoktól, akiknek az ukrajnai lakóhelyén nem folynak harcok, így bizonytalanná vált a sorsuk. Egyet tudnak biztosan: visszamenni nem akarnak.

Az egészségügyi közgazdász úgy látja: az eddig türelmes állampolgárok egyre nehezebben fogadják el az ellátás hiányosságait. Hiába az ágazati béremelés vagy az adósságok konszolidációja, ha az emberek bezárt praxisokkal, éves várólistákkal találkoznak az ügyeleti rendszer átszervezése mellett.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor 65 éves Juhász Ferenc költővel 1993-ban készült interjút idézzük fel.

Szántó T. Gábor évtizedek óta ír a vészkorszak és a diktatúra utóhatásairól. Új regénye a magyar jazz atyja, Gonda János és családja története. Az interjúban szó lesz zsidó identitásról, öröklődő traumákról és arról, hogyan teheti az irodalom érthetőbbé a múltat, elviselhetőbbé a következményeit.

Populizmusa tankönyvi reakció – mondja Magyar Péterről a politológus, aki szerint a fővárosi Tisza–Kutyapárt–Vitézy-összefogás a pozíciók osztogatásának csapdáját hozhatja. A Fideszt nem szavazótáborának zsugorodása fenyegeti, hanem a kihívó támogatottságának növekedése és a belső infók szivárgása.

Olyan, mint a kutya vacsorája – jellemezte a magyar kormányfő az árvíz miatt ajánlott uniós pénzeket, pedig jobb feltételekkel, gyorsabb elbírálással és kisebb önrésszel jutna hozzá a kormány – persze feltétel az átláthatóság. A podcastban beszéltünk a szankciós rezsimet sértő magyar cégről is.

Az idei nyár forró volt, és nagyrészt csapadéktalan, az ősz viszont minden idők legnagyobb árvizét idézheti elő a Dunán. Ez már az éghajlatváltozás hétköznapiasulása? Erről is kérdeztük szeptember 13-án Lakatos Mónikát, a Magyar Meteorológiai Társaság elnökét, éghajlatkutatót.

Az elemző szerint az árvíz lehetőséget adott a kormánynak arra, hogy visszavegye a kezdeményezést, de nem sikerült, Magyar Péter ugyanis időben és aktivitásban is megelőzte a Fideszt. Közben kiderült: a Fővárosi Közgyűlés koalíciós tárgyalásaiban is Magyar az irányító.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az Ormos Mária történésszel, a Janus Pannonius Tudományegyetem volt rektorával 1992-ben készült interjút idézzük fel.

A Wikipédia szerint Babarczy Eszter szerkesztő, kritikus, publicista, eszme- és művészettörténész, egyetemi oktató és kutató. A sok titulusból mégis arra a legbüszkébb, hogy tanár lehet. A Szelfiben Babarczy Eszterrel beszélgettünk depresszióról, boldogságról, a Z generációról, szétvert oktatásról.

Ukrajna már Oroszországot lőné a nyugati fegyverekkel. Az elmúlt napokban a háború egyik legfontosabb kérdésévé vált, hogy a szövetségesek szállítanak-e nagy hatótávolságú fegyvereket Kijevnek. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel beszéltünk arról, hogy ezekkel mit céloznának.

Első ránézésre meglepő, hogy az egészségügyet és az állati jólét feladatkörét bízná Várhelyi Olivérre a bizottsági elnök, de valójában ezek a területek a Covid-járvány és a gazdák kiadásai miatt kiemelt jelentőséget kapnak. Az biztos, hogy az eddigi EU-bővítés-politikánál kevésbé befolyásosak.

„Nagy kérdés, hogy miből fog cukorkát osztani a kormány” – mondta a korábbi pénzügyminiszter 2026-ról. Szerinte Orbán Viktor nyilatkozataiból biztosra vehető az újabb osztogatás, ami inflációval fenyeget, és ha nem lesz erős kezekben a jegybank, újabb recesszió jöhet.

A Himalájában megrendezett, 480 km hosszú Hell Race futóversenyt megnyerő Toldi Péterrel beszélgettünk futásról, felkészülésről és arról, hogy milyen nehézségek adódnak egy olyan versenyen, ahol a táv kétharmada négyezer méteres magasság felett van.

Már nem csak a Fidesz VIP-nek beszélt Orbán Viktor Kötcsén, érzik, hogy hangsúlyváltásra van szükség, a mezei fideszest is meg kell nyugtatni, hogy látja a Tisza előretörését, de ura a helyzetnek – mondja Lakner Zoltán politológus az Elemző legújabb adásában.

Úgy tudni, új felelősségi területet ajánl fel a magyar uniós biztosnak Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Bár ez presztízsben visszalépést jelentene, segítheti a második ciklusra is jelölt Várhelyi Olivért, aki nem ápol jó viszonyt a majd róla is szavazó Európai Parlamenttel.

Kínában már több villanyautót adtak el, mint benzinest és dízelt, Németországban a VW viszont – eladási nehézségekre hivatkozva – gyárbezárással riogat. Mi következik ebből a magyar autókereskedések és a villanyautózás viszonyában? Varjas Ádámot, a Duna Autó kereskedelmi igazgatóját kérdeztük.

A Tanárblog szerzője szerint két véglet ütközik a mobilkérdésben. A tanárok eddig sem engedték a mértéktelen használatot, de a teljes tiltással a dohányzás után a mobilozás helyszíne is az iskolai vécé lesz. Pedig a mobilok bevonása az oktatásba nem olyan, mintha hamutartót tennénk a folyosóra.

Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a Teller Ede világhírű atomfizikussal 1991-ben készült interjút idézzük fel, amelyben a szupravezetőkről, egy új anyagról és a részecskefizika filozófiai vonatkozásairól beszélt.

A legtöbb gyermeket még mindig a saját családjában éri erőszak – legyen az testi vagy szexuális bántalmazás. Sokszor az elkövető megússza egy felfüggesztettel, míg a bántalmazott gyermeket kiemelik a családjából, és gyermekotthonba zárják. Solt Ágnes kriminológus több mint ezer olyan esetet tanulmányozott át, amelyben saját családjuktól szenvedtek el súlyos bántalmazást a gyermekek – sokszor éveken át. Aztán jött a jelzőrendszer, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság, akik az esetek többségében nem büntették meg a bűnösöket, az áldozatokat pedig magukra hagyták.

A II. világháború óta először győzött Németországban szélsőjobboldali párt tartományi választáson: az AfD nyerte a türingiai tartományi voksolást múlt vasárnap, Szászországban pedig második lett a CDU mögött. Az Atlasz vendége Prőhle Gergely volt berlini nagykövet.

Az Európai Bíróság ítélete értelmében kétszázmillió eurót biztosan fizetni kell, és ha nem változik a magyar menekültügyi szabályozás, akkor ehhez társul egy több mint nyolcvanmilliós kényszerítő bírság. A kormány eltökélt, hogy nem fizet, a bizottság kíméletes, de könyörtelen behajtásra készül.

A gyermekvédelemben dolgozók közül sokan nem írták alá a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlapot, inkább otthagyják a már így is kritikus munkaerőhiánnyal küszködő szektort. Sokukban régóta érlelődött az elhatározás, a kérdőív adta meg a végső lökést.

A Keleti pályaudvar területén egy hete kisiklott InterCity története a híradások és közösségimédia-platformok fókuszába került, majd politikai ügy kerekedett belőle. Hogy lesz ebből közlekedési zöldátállás? A vasútról kérdeztük Tevan Imre közlekedési szakújságírót.

Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a negyven éve, 1981. július 1-jén elhunyt Breuer Marcell építészre emlékezünk.

Eredetileg kulturális antropológiát tanult, az egyetem után a kutatói pályán is gondolkodott. Végül rajzolni kezdett, az idei könyvhét Szép Magyar Könyv versenyén ő kapta Az Év illusztrátora díjat Balássy Fannival közös könyvük, a Bocs, hogy élek után. A Szelfi vendége Korbuly Ági volt.

Összeomlóban a MÁV, az egészségügy, az oktatás, nem sikerül leküzdeni a gazdasági nehézségeket, de a miniszterelnök nem erről, hanem az olimpiáról és a velodromfejlesztésekről ad interjút. Ez azt mutatja Lakner Zoltán szerint, mintha Orbán kezdené elveszíteni a politikai realitásérzékét.

Az öt évvel ezelőtti vitatott legitimáció után most demokratikus támogatással bíró jelöltként állhatott az Európai Parlament elé a bizottsági elnöki posztra megválasztott német politikus. A podcastban körbejárjuk, hogyan nyerte el a centrista pártok támogatását Európa új politikai színterén.

Miért volt történelmileg fontos dátum augusztus 10.? Lehet-e továbbra is olyan enyhe telünk, mint az elmúlt két évben? Megszűnhet-e az orosz vezetékes földgáz szállítása Európa felé? Ezekről is kérdeztük Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét.

Az ötvenes években kalapáccsal verték ki egy szecessziós épület Róth Miksa által tervezett színes üvegablakát. A házzal utána nem sokan törődtek, míg néhány éve a Belgiumból Magyarországra hazatérő Szinger Margit és férje a lakók segítségével megpróbálta megmenteni a pusztulástól.

Augusztus 6-án nem várt fordulatot vett az ukrajnai háború: átterjedt Oroszországra. Nagyjából 10-15 ezer ukrán katona támadta meg a Kurszki területet. Nagy körzeteket foglaltak el, de kérdés, jól járnak-e ezzel hosszú távon. Az Atlasz vendége Kaiser Ferenc volt.

Az EU egyik legnagyobb befizetőjének számító Németország pénzügyminisztere már felvetette a felzárkózásra szánt pénzek elosztásának átgondolását. Ez a belső reformokkal együtt új helyzetet hozhat az erre támaszkodó tagállamok gazdaságában. Ezek egyértelmű jelzések – mondta brüsszeli tudósítónk.

Bezárják a kapukat az iskolák az autista tanulók előtt, mert nincsenek ismereteik az autizmusról – mondja az AutiSpektrum Egyesület alapítója és munkatársa. Társadalmi szemléletformálást sürgetnek és azt, hogy oktassák a pedagógusokat, hogy kell bánni az autista diákokkal, mert egyre többen vannak.

Katolikus, protestáns és zsidó vallási vezetőt kérdezett Szent István király örökségéről a Szabad Európa Rádió 1992. augusztus 20-án. A véleményekben több gondolat közös volt, ahogy a tanulság is: „Együtt kell nekilátnunk, hogy eltakarítsuk a keserű múlt romjait.”

Katrein Ferenc szerint az orosz szolgálatok vadásznak a lehetőségekre, mindent megmozgatnak, hogy zavart keltsenek az EU-ban. Tevékenységük egy részét látványosan végzik, így érzékelhető a jelenlétük, és itthon is agresszívabbá válhat az aktivitásuk – véli a Nemzetbiztonsági Hivatal volt munkatársa.

„Lidércnyomás” – így jellemezték a megkérdezett térképészek 1992-ben a Szabad Európa Rádiónak az évtized politikai változásait. A Szovjetunió utódállamai, Jugoszlávia határai, Moldova elnevezései jelentettek gondot, de akkoriban lett Tiszaújváros Leninvárosból, illetve vált szét Boglár és Lelle.

Mindent tud a diplomáciai és az üzleti protokollról, de a mindennapok viselkedéskultúrájáról is. Tizenkét éven át volt a Miniszterelnöki Hivatal protokollfőnöke, manapság főként cégek kérik a segítségét. Görög Ibolya protokollszakértő, író volt a Szelfi vendége.

A külső-belső körülmények miatt igazi esély mutatkozik 2026-ban a kormányváltásra, ha addig megépül egy valódi alternatíva – mondja Ruff Bálint kampánytanácsadó. Szerinte Magyar Péternek és a Tisza Pártnak nem szabad elmerülnie a budapesti politikai mocsárban, ha ő akar lenni az alternatíva.

Ha talált volna kivételes, szokatlan eseményt, eltekintett volna a deficiteljárás megindításától az Európai Bizottság, de értékelésükben sem külső válság, sem belső indok nem magyarázza a megengedett érték több mint dupláját. A magyar a második legmagasabb államháztartásihiány-szám az unióban.

Az Átlátszó főszerkesztőjének az ötvenes évek jutnak eszébe a Szuverenitásvédelmi Hivatalról. Orosz recept: démonizálták a nyugati értékeket képviselő szervezeteket, de a propagandát most nem a párt, hanem az adófizetők finanszírozzák. A vitára meghívtuk a hivatalt is, de nem tartották időszerűnek.

„A maga természetességében mutatja meg az erdő, hogy mit jelent a természeti törvények áthágása” – mondta az 1992-es interjúban Balogh János zoológus, ökológus. Trópusi őserdők talajfaunáját vizsgálva az elsők között figyelmeztetett az emberiség fennmaradását veszélyeztető káros folyamatokra.

Jókor voltak jó helyen – mondta Barcza Gergő, amikor arról kérdeztük, hogyan lett az alapítás után szinte azonnal sikerzenekar a Besh o droM. Az indulást nyilván segítette a kilencvenes évek Balkán-láza, de míg az mára lecsengett, a Besh O droM sikere 25 éve töretlen. Interjú.

Egyes területeken elismeri a javulást, de a kérdések többségében nem számolt be előrehaladásról az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése Magyarországról. Közben a testület azt is felvetette, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése sértheti az Európai Unió Alapjogi chartáját.

Az akkumulátorgyárak a hazai gazdaságpolitika állatorvosi lovai. Rengeteg közpénzt emészt fel az állami támogatásuk, sok vendégmunkás fog dolgozni bennük, a kormány pedig tíz évre kifizeti a bérüket. Három gázüzemű erőmű is épül, és lazítottak a környezetvédelmi szabályokon.

Szabó Andrea szerint a kegyelmi botrány szíven ütötte a fiatalokat. Nem reális, hogy Orbán megpróbálja felosztani őket latte avokádós és trombitaszóra előbújó harcosokra. Az egyetemisták úgy érzik: a társadalom nem becsüli meg őket, és – az iskolán kívül – már nem félnek nyíltan politizálni.

Száz éve született Szabad György történész, politikus, az Országgyűlés elnöke. „Báli lábbelik helyett most facipőkre van szükség” – mondta, amikor a diktatúrával szakító ország törvényhozásáról kérdezte 1991-ben a riporter. Beszélgetés a demokratikus átalakulás szemtanújával és aktív formálójával.

A Magyar Vöröskereszt különprogramot indított a menstruációs szegénység által érintett diákok megsegítésére, a diáklányok tíz százalékánál ugyanis részben vagy teljesen hiányozhatnak a menstruáció alatt szükséges higiéniai termékek: váltás fehérnemű, szappan vagy az otthonon belül folyó víz.

A politikában szavakkal lehet valóságot teremteni, de hallgatással is – értékelte Lakner Zoltán politológus, hogy a tusványosi beszédből hiányoztak a hazai gondok. Szerinte ritka, hogy semmi sem szivárgott ki a Magyar–Karácsony-találkozóról, és kockázatos a sajtót bűnbaknak kikiáltó hozzáállás.

Az Európai Bizottság elnöke nagy gesztust tett öt éve Orbán Viktor felé, amikor elfogadta a másodikként jelölt Várhelyi személyét. Kérdéses, hogy 2024-ben, amikor rosszabb a viszony a bizottság, az Európai Parlament többsége és a magyar kormány között, hoz-e hasonlóan nagyvonalú döntést.

1990 óta szabad választások vannak Magyarországon, legalábbis papíron. Egészen más az optikája ezeknek azokon az elszigetelt kistelepüléseken, ahol a közmunka jelenti az egyetlen kitörési pontot, és ahol mindenki tudja, kire kell szavazni: arra, akire a polgármester mondja.

Hasonló álhírek terjedtek mind a 27 uniós tagországban az EP-választási kampányban. A háború, a klímaváltozás, a migráció mindenhol táptalaja a dezinformációnak, amelyeket nem Moszkva vagy Peking, hanem a helyi politikusok terjesztenek.

Az Oroszország-szakértő szerint Szijjártóék a gombhoz varrják a kabátot: mindenképp blokkolják a 6,5 milliárd eurós Európai Békekeretet. Orbán moszkvai útja hatalmas károkat okozott, és nagyon szoros együttműködést feltételez, hogy az orosz állami média használja a magyarországi dezinformációkat.

A kilencvenes évek elején átalakuló Európa új lehetőséget kínált a kisebbségi jogok szélesebb érvényesítésére. A Szabad Európa Rádió 1992-ben készült összeállításában a demokrácia és a piacgazdaság útjában álló legnagyobb akadálynak nevezték a kisebbségek alkotmányos és társadalmi egyenlőtlenségét.

Milbacher Dániel szerint a Fidesz érzi a politikai veszélyt, ezért Orbán saját politikai mozgásait akarta keretezni. Nagyívű magyarázatot adott, amely koherens politikai cselekvéssé állhat össze a választóknak. Így akarja visszavenni a napirend uralását, a híveit pedig újra egy ösvényre terelni.

Viczián Zsófia Budapest fáiról írt könyvet, elsősorban kultúrtörténeti szempontok alapján. Azt mondja, a matuzsálemkorú példányoknak óriási szerencséjük volt, hogy túlélték a nehéz időszakokat.

Két egymást követő nap is megdőlt a globális melegrekord a Földön. Az elmúlt hetekben a térségünket is szinte elviselhetetlen hőhullám kapta el. Bart István klímapolitikai szakértővel beszélgettünk arról, hogy kell szieszta Magyarországon, és mit hozhat a globális felmelegedés és a klímaharc.

Fenyegetések és zsarolások hálójába látszik gabalyodni a magyar kormány, amikor az orosz olajért az Európai Békekeret kifizetéseinek blokkolásával fenyeget, mondja brüsszeli tudósítónk. Közben a sokat hangoztatott nemzeti érdekek is összecsapnak, de már európai és szövetségesi szinten.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár márciusban tartott egy meglepően kritikus hangvételű előadást, amelyben kórházbezárásokról és rosszul sikerült informatikai fejlesztésekről is beszélt. Vajon mennyibe kerültek ezek a fejlesztések, és kik szállították le a kifogásolható programokat?

Idén marad a magas intenzitású háború Ukrajnában, mindkét fél úgy érzi, hogy a háborús eszközök a legmegfelelőbbek politikai céljaihoz – mondta a Szabad Európa podcastjában Rácz András. Demkó Attila szerint romlani fog a helyzet a fronton ukrán szempontból, egy orosz áttörés sem zárható ki.

Bárki lesz is végül a demokrata elnökjelölt, választási esélyeik már attól javultak, hogy Joe Biden visszalépett – mondja Krekó Péter az Elemző Extrában. A Political Capital igazgatója szerint Donald Trumpnak is újra kell gondolnia a kampányát, hiszen most ő lesz a túlkoros.

A külpolitikai elemző szerint az elmúlt két hét eseményei eddig soha nem látott mértékű tagállami frontot építettek fel Orbánnal szemben, aki alábecsülte az uniós reakciókat. Magyar Péter külpolitikája egyelőre zavaros, többször is kibeszélt az Európai Néppárt közös irányvonalából.

Nemcsak politikai, hanem ismeretterjesztő és oktatóműsorokat is készített a Münchenben működő szerkesztőség. A felidézett adásban Károly Róbert Anjou-házi királyról volt szó. Hatalma támaszát a főnemesség jelentette, köztük osztotta szét a tartományuraktól visszaszerzett birtokokat és várakat.

Mi az oka annak, hogy az utóbbi bő tíz évben nyaranta kétezer tonnával több szúnyog, bögöly, légy és egyéb undormány keseríti életünket? Miért lett a Magyar Madártani Egyesület a világ egyik legjobban, legbeágyazottabban működő civil szervezete? Kik azok a ritkaságvadászok? Szelfi Orbán Zoltánnal.