AJTK Podcast

A Tálib hatalomátvétel alapjaiban változtatta meg Afganisztán mindennapjait. Az immáron teljes Tálib kontrol alatt lévő országban létrejött új kormány tevékenysége fontos nemzetközileg kutatott témává lett, amelynek több oka is van. Az amerikai kivonulás óta megszaporodtak az Iszlám Állam által elkövetett terrortámadások, amely több kérdést is felvet. Számíthatnak az országban a terrorveszély növekedésére? Hogyan alakul a belpolitika Afganisztánban? Milyen hatásai lesznek a nemzetközi politikának egy Tálib kormány vezette Afganisztánra? Hogyan képzelhető el a közép-ázsiai ország jövője? Legújabb podcast adásunkban többek között ezen kérdésekre keressük a választ.

Vendégünk:Novák-Varró Virág, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének tanársegédje

Műsorvezető: Miklós Norbert, az Antall József Tudásközpont Globális kapcsolatok irodájának nemzetközi referense

The Trade and Cooperation agreement (or TCA) between the UK and the EU came into force almost one year ago, and, to this day, even if Brexit is “done,” some questions still remain unresolved.
One of the most important problems is the Northern Irish border and the consequent suspension of the Northern Ireland Protocol. If we look into the not so distant future, it could even be very likely that if a compromise is not found on this issue, it could further hinder the possibility of a smoother end to the Brexit.

Speakers:
- Alessandro D'Onofrio, Senior Research Fellow, Antall József Knowledge Centre
- Norbert Miklós, International Relations Manager, Global Relations Department, Antall József Knowledge Centre

A think.BDPST podcast következő adásában Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárával beszélgettünk. Többek között szó lesz arról, hogy merre tart éppen az ország és a világ az e-kereskedelem egyre teret nyerő fejlődésében, hogyan látja Magyarország, az Európai Unió, vagy az Európán kívüli országok a karbonvám szerepét és mit kell tudnunk a magyarországi klíma- és természetvédelmi akciótervről.

A think.BDPST podcast következő vendége Dr. Csenterics András, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, akivel az adatbiztonságról, valamint annak növekvő szerepéről beszélgettünk. Jogi szempontból hogyan kezelhetők az adatvédelemmel kapcsolatos kihívások? Milyen út vezet a digitális bizalom kialakításához, és mi különbözteti meg a jogos és a jogtalan megfigyelést? Mai adásunkból minden kiderül, amit az adatvédelemről tudni érdemes!

2021. első felében Portugália töltötte be az Európai Unió Tanácsának elnökségét Németország után és Szlovénia előtt. Az országtrió, amely egy 18 hónapos program megvalósítását tűzte ki célul az elnökségük alatti időtartamban, specifikus programcsomagokkal állt elő a három nemzet számára. Portugália nagy tervekkel és határozott elképzelésekkel készült az elnökségi feladataira, a járvány és az ennek nyomán kibontakozó problémák miatt azonban sokszor kellett rugalmasságot tanúsítania. Legújabb adásunkban áttekintjük többek között, hogy milyen prioritásai voltak a portugál EU elnökségnek, valamint azt, hogy összességében mennyiben tekinthető sikeresnek.

Soron következő podcast adásunk vendége Pál Zsombor Szabolcs, az Antall József Tudásközpont vezető kutatója és az Ibériai-félsziget, valamint Latin-Amerika szakértője.

A think.BDPST podcast következő vendége Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) elnöke. A beszélgetésben sorra vesszük az e-kormányzati rendszerek védelmében legfontosabb szerepet betöltő aspektusokat.

Szó lesz arról, hogy miért nagyon összetett az adatbiztonság problémaköre, melyek az adatközlési lánc leggyengébb szemei, illetve arról is, hogy a magyar kormányzat milyen eszközökkel és hogyan próbálja elérni a jó gazda szerepét.

Az első think.BDPST podcastvendége Dr. Krasznay Csaba, Magyarország egyik legjobb szakembere kiberbiztonság témában.

A beszélgetésben elsősorban az álhírekre koncentrálunk, de kitérünk többek között arra is, milyen eszközökkel dolgoznak az államok világszerte, hogy megfékezzék az információ túláramlásból származó problémákat, vagy hogy milyen módon lehet megakadályozni a kibertérben történő, dezinformációs támadásokat.

A beszélgetés résztvevői:

▸ Dr. Krasznay Csaba, intézetvezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet

▸ Moderátor: Miklós Norbert, kutató, Globális Kapcsolatok Iroda, Antall József Tudásközpont

Joe Biden első útja Európába vezetett, azonban nem két nemzetállam találkozójára került sor, hanem nemzetközi szervezetek megbeszéléseire érkezett a januárban megválasztott amerikai elnök. Ezzel kihangsúlyozva azt a korábban deklarált törekvését, hogy a nemzetközi szervezeteket és megállapodásokat kiemelt jelentőségűnek tartja az amerikai vezetés.

Az AJTK podcast legújabb adásának vendége Szilvási Simon, a Tudásközpont Globális kapcsolatok irodájának nemzetközi kapcsolatok referense, akivel az idei, június 11-13. között megrendezett G7-csúcstalálkozót, valamint Joe Biden első külföldi, európai körútját elemezzük. Az Egyesült Államok elnöke nemcsak a 7 legnagyobb ipari kapacitással rendelkező állam találkozóján vett részt, hanem a NATO csúcson, valamint Vladimir Putinnal, az Orosz Föderáció elnökével is személyesen találkozott.

Mádi-Nátor Anett, a Cyber Institute senior kibervédelmi szakértőjével a 21. századi adatvédelemről és kiberbiztonságról beszéltünk. Végig vettük a leginkább érintett területeket, amelyeken szükséges a mélyebb szintű szabályozás, valamint áttekintettük azokat a törekvéseket, amelyek a biztonság növelését tűzték ki célul, mint például az Európai Uniós GDPR rendelet és annak hatása az elmúlt évek tapasztalatai alapján, továbbá biztonság- és védelempolitikai aspektusokról is szót ejtettünk.

A beszélgetés résztvevői:
▸ Mádi-Nátor Anett, senior kibervédelmi szakértő, Cyber Institute
▸ Moderátor: Debrenti Á. Félix, irodavezető, Tehetséggondozás és Innováció Iroda, Antall József Tudásközpont

A Talent Academy első podcast adásában Dr. Czabán Samu, az ELTE ÁJK doktori hallgatója, valamint a Mentorprogram jogi szakos mentora beszélgetett Dr. Grád András jogásszal, aki megosztotta izgalmas karrierútját, valamint a jogi pályában rejlő lehetőségeket és kihívásokat.

Hallgasd meg a podcastet, és tudj meg többet a jog világáról! 

Vendégeink:

In the next episode of our Podcast series, the Hungarian Defence Modernisation Programme and the security environment of Central Eastern Europe through the lens of the United States will be discussed, while also taking into account the new Biden administration’s defence policy towards Central Europe. We will also talk about the Zrínyi 2026 programme, which is an extensive military acquisition of Hungary, in addition to the challenges and accomplishments of such large-scale military modernisation.

The guest of our podcast is Ryan Brockhaus, Senior Fellow with the Budapest Fellowship Program at the University of Public Service.

Az első 100 nap intézménye eredetileg Franklin Delano Roosevelt amerikai elnöktől ered, aki a nagy gazdasági világválság alatt rekordszámú elnöki rendeletet adott ki. Az 1930-as évek óta is fennálló hagyomány azóta is minden elnök számára egy fontos mérföldkő, hiszen minél közelebb kerül az új elnök az imént említett mércéhez, annál hatékonyabbnak szokás megítélni.

14. podcast adásunkban Joe Biden első 100 napjáról lesz szó, akinél látható, hogy elődeihez képest igencsak produktívnak bizonyult, hiszen a rekordszámú több mint 40 elnöki rendelet, amit meghozott, még az előtte rekordtartó Donald Trump 33 rendeleténél is nagyobb aktivitást tükröz. Biden első 100 napjában kiemelendő továbbá a sikeres vakcinaprogram is, mely során az elnök 100 millió beoltott embert ígért az ominózus mérföldkő előtt, amit azonban igen korán sikerült meghaladni, így a számot megemelték 200 millióra, ami végül Biden 93. napjára sikerült elérni.

Hogy áll az új kormány a belpolitika többi részén és mire számíthatunk Biden elnöktől az amerikai külpolitika vonatkozásában? Podcast adásunkból többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Csizmazia Gábortól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének munkatársától

Az izraeli polgárok két éven belül negyedjére járultak az urnákhoz 2021 márciusában. A jelenlegi választások célja, hogy megszűntessék a belpolitikai bénultságot egy új kormány megalakítása révén. Bár a választásokat ismét Benjámín Netanjahú nyerte, a jelenlegi siker korántsem jelenti, hogy a miniszterelnöknek könnyű dolga lesz a kormányalakítással. A fragmentált belpolitikai paletta, a kérdéses koalíciólehetőségek és az ellenzék szerepe egytől egyig komoly megpróbáltatások elé állíthatják az amúgy is világjárvány által komolyan sújtott Izraelt.

Legújabb áprilisi podcast adásunkban vendégünk Csepregi Zsolt, az AJTK nemzetközi igazgatóhelyettese.

Italy has experienced the most severe impact of the COVID-19 pandemic in Europe, but there had been many other problems in the country by the time the virus reached the continent. The almost constant political crises and the mismanaged funds had caused serious problems for the nation well before the lockdowns started. 

Now, Italy is facing a much graver consequence of its political practices, and the only person who the people thought was able to help the nation was Mario Draghi. But who is Mario Draghi, and how did he become the new Prime Minister? What can we expect from Italy moving forward? How does the new government intend to handle the domestic fallout following the virus? And, of course, how will the new government conduct its foreign policy? 

All this and more will be revealed in the next episode of the AJKC Podcast, with the help of Alessandro D’Onofrio, Senior Research Fellow of the Antall József Knowledge Centre, and Bianka Restás, Research Fellow of the Antall József Knowledge Centre.

Tíz évvel ezelőtt derült égből villámcsapásként érte a világot az az eseménysorozat, amely „arab tavasz” néven honosult meg a köztudatban. Egy tunéziai munkanélküli fiatalember halálból fakadó, majd az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten végig söprő forradalmi hullám éppúgy meglepte a nemzetközi közösséget, mint a helyi elitet. Tunéziától kezdve Szírián át egészen Bahreinig bezárólag mindenhol szervezkedésekre, megmozdulásokra, tüntetésekre, utcai zavargásokra, forradalmakra és rosszabb esetben nyílt fegyveres összecsapásokra került sor. A fennálló rezsimek kártyavárként omlottak össze, és az embereken eluralkodott a demokrácia iránti vágy.

De mi történt az elmúlt 10 évben, és mi az az Arab Tavasz 2.0? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Krajcsír Lukácstól, az Antall József Tudásközpont nemzetközi kapcsolatok referensétől.

Xi Jinping hivatali ideje alatt egyértelműen egy asszertívabb Kínai Népköztársaság lépett színre a nemzetközi porondon, amivel együtt az utóbbi időben használt „Harci Farkas” diplomácia lett a kínai érdekérvényesítés új eszköze.

Milyen összefüggés van az asszertívabb külpolitikai megjelenés és az egyre erősebb Kínai Népköztársaság kiállása között? Hogyan alakult a kínai diplomácia doktrínája a múltban és mitől különleges Xi Jinping külpolitikája?

Adásunk vendége Gulyás Zsófia, az AJTK nemzetközi kapcsolatok referese, akivel többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben szóba kerül az új Biden elnökséggel való kapcsolat jövője, a Belt and Road Initiative folytatása, az új EU-Kína beruházási megállapodás és az RCEP is.

A Podcast legújabb adásában a 2020-as amerikai elnökválasztásról beszélgettünk, melyet Joe Biden nyert. A szavazatok számlálása sokáig elhúzódott, ami izgalmas versenyt eredményezett a jelöltek között. Donald Trump megszokott karakterével és rendbontó kijelentéseivel vonta kérdőre a választás legitimitását, amikor a Republikánus fölény elkezdett elpárologni, amely végül országos tüntetéssorozatokhoz vezetett. Trump egykönnyen nem fogja elfogadni vereségét, viszont az több mint valószínű, hogy a győztes elnökjelölt januárban beiktatásra kerül a Fehér Házba, mint az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke.

Hogyan lábal ki az amerikai demokrácia Donald Trump hagyatékaiból és milyen jövő vár Amerikára Biden kormányzása alatt? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetőjével.

Az utóbbi hetekben egyre súlyosbodik a koronavírus járvány Szlovákiában, aminek okán a kormány a járványügyi korlátozások mellett döntött, melyek bár a kijárási korlátozást még nem foglalták magukba, óriási károkat okozhatnak gazdasági szinten. A korlátozások szükségességéről igen, azok mértékéről azonban nem született konszenzus. A megszorítások nyomán a nem kívánt politikai következmények is láthatóvá váltak, mint a felszínre tört ellentét Matovic miniszterelnök és Sulík gazdasági miniszter között is. Erről szól legújabb podcast adásunk, melynek vendége Vass Ágnes, az Antall József Tudásközpont EU-V4 iroda vezetője.

Szeptember 1-jén Emmanuel Macron Bejrútba látogatott, hogy megtekintse a libanoni fővárost, amelyet egy hónappal korábban hatalmas robbanás rázott meg. Hogy miért sietett a francia elnök a kis közel-keleti országba, és egyáltalán milyen kapcsolat van a két állam között, arról az AJTK Podcast legújabb adásában Korpics Fanni, az AJTK francia nemzetközi kapcsolatok referense beszélget Pálmai Zsolttal, az AJTK Podcast műsorvezetőjével.

Ahogy a világ jelentős része, Japán -- az arcmaszk viselés újdonsült globális divatjának úttörője -- szintén megküzdött a koronavírus járvánnyal. A közegészségügyi kihívások a szigetországban sajátos politikai bizonytalanságot eredményeztek, melyekről Schwarcz Emese Japán-szakértőnk mesél bővebben legújabb adásunkban.

A koronavírus-járvány kapcsán Kínára különösen nagy figyelem irányult. Nem véletlenül: az ázsiai ország nem akkor vált egy világjárvány kiindulópontjává, amikor egyébként is a nemzetközi kapcsolatok "közbeszédének" egyik legmeghatározóbb szereplője volt, köszönhetően többek között ambíciózus partnerségi politikájának, illetve az Egyesült Államokkal való kereskedemi háborújának.

Munkatársunkkal, Papp Viktória Annával arra kerestük a választ, hogy a járvány milyen kihívásokat - és lehetőségeket - hozott Kína számára az említett területeken és azokon túl.

Az Egyesült Államok idei választási versenye már a koronavírus-járvány kitörése előtt is kiszámíthatatlannak ígérkezett, mostanra viszont különösen nehézzé vált kapaszkodót találni a számos gyorsan változó tényező között. A legújabb AJTK.Podcastben mégis erre tettünk kísérletet, és egy nemrég megjelent tanulmányunkat alapul véve megnéztük, kik, merre és milyen tényezők függvényében dönthetik el, ki fog jövő ilyenkor az Ovális Irodában ülni.

Pálmai Zsolt vendége Csepregi Zsolt, az AJTK nemzetközi igazgatóhelyettese, aki rendhagyó módon ezúttal a kérdező szerepét tölti be.

Japánt világszerte egy rendszerető, szabálykövető társadalomként ismerik, és a yakuzát leszámítva a külföldi sajtó nem is nagyon foglalkozik az ottani bűnözéssel és az igazságszolgáltatási rendszerrel. Ennek az első ránézésre pozitívnak tűnő sztereotípiának azonban van egy nem elhanyagolható árnyoldala, amelyre nemrég minden korábbinál több nemzetközi figyelem hárult, miután Carlos Ghosn korábbi Nissan-vezér hosszantartó fogvatartás és házi őrizet után Libanonba szökött a japán hatóságok elől.

Az AJTK Podcast új adásában Ghosn történetével foglalkozunk, és annak segítségével járjuk körül a japán igazságszolgáltatás visszásságait. Pálmai Zsolt vendége Schwarcz Emese, az Antall József Tudásközpont Japán szakértője.

A 2019. november 26-án megrendezett Kül- és biztonságpolitikai konferenciánk témáját folytatva a Nyugat-Balkán országainak nyugati integrációjáról beszélgettünk. Vendégeink: Orosz Anna, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet kutatója, valamint Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont EU-V4 iroda vezetője.

Az AJTK Podcast bevezető adásában Donald Trumpról és az USA politikai életét az elmúlt hetekben leginkább meghatározó "Ukrajna-gate"-ről beszélgettünk. Miben más ez a Trump-botrány, mint az előzőek? Volt már hasonló ügy az ország történetében? Van egyáltalán bármi meglepő ezen a helyzeten?

Vendégünk Kozma Klementina, az NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa és Dr. Baranyi Tamás Péter, az AJTK Transzatlanti kapcsolatok iroda vezetője.