Litera Podcast

A Litera 5. estjén a Három Hollóban a Litera Klub rock'n'roll-szekciójával, Falcsik Marival, Kollár-Klemencz Lászlóval és Peer Krisztiánnal Nagy Gabriella többek közt arról beszélgetett, miért fontos számukra a színpadi megjelenés, a másképp és máshonnan látás, és van-e elég rálátásunk ma a XXI. század nagy műveire.

Megjelent Terézia Mora legújabb regénye magyarul, amely különleges helyet foglal el a szerző könyveinek sorában, ugyanis ez az első regénye, amelynek női főszereplője van. A Muna, avagy az élet fele egyszerre a rajongás és vágyakozás, valamint a bántalmazás regénye. A Merülés című podcastban Szekeres Dóra Terézia Morával megpróbálta feltárni a kötet mélyrétegeit.

A Litera ötödik klubestjén Terék Annával és Fekete Vincével Szekeres Dóra beszélgetett a Három Hollóban, többek közt olvasmányélményeikről, számukra fontos könyvekről és szerzőkről, azok kiválasztásának motivációiról, a könyvek alkotófolyamatban lehetséges hasznosításáról, arról, mitől válik egy hely otthonossá számukra, és abban milyen szerepet játszanak a könyvek és a nyelv, valamint aktuális társadalmi kérdésekről is.

A Merülés legújabb adásában Rainer M. János történészt, az egykori 1956-os Intézet igazgatóját Jánossy Lajos kérdezte Maléter Pál özvegye, Gyenes Judith nemrég megjelent életútinterjújáról, melyet Tények és tanúk sorozatában a Magvető Kiadó adott ki.

Kránicz Bence filmkritikus, újságíró könyvet írt a XX. század első felének magyar filmkritikusainak gyakorlatáról. A korszakról, a főbb szereplőkről, reklámkritikákról és valódi bírálatokról, kódolásról, felejtésről és felfedezésről beszélgettünk vele.

A Litera ötödik klubestjén Molnár Krisztina Ritával, Szeifert Natáliával és Ungváry Rudolffal Jánossy Lajos beszélgetett.

Adásunk vendége Nádasdy Ádám költő, műfordító és nyelvész, akinek az ősszel két nyelvészeti tárgyú tudománynépszerűsítő könyve is megjelent. Ennek apropóján közelítettünk rá vele az angol és a magyar nyelv aktuális és örök változásaira.

Be- és kivándorlás, a szülők fogyatékossága, szegénység: csupa súlyos családi körülmény, amelyek közepette egy fiatal lánynak meg kell találnia önmagát. A Litera Ahogy tetszik című kritikai podcastjában Claudia Durastanti  Ismerős idegenek című könyvéről Gyöngyösi Lilla, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra beszélgetett.

A Litera ötödik klubestjén Kiss Noémivel és Márton Lászlóval Greff András és Gyöngyösi Lilla beszélgetett könyves listákról, olvasásra kiszabott időről, metróépítőkről és halottlátókról, valamint a Dunáról.

A Litera Klub előző estjén, 2024 májusában a Három Hollóban az élő podcast-beszélgetéseket követően a hét írói olvastak fel műveikből. Ötödik klubestünk előtt hallgassátok meg Szőcs Petra verseit. Felolvassa a szerző.

A Litera Klub előző estjén, 2024 májusában a Három Hollóban az élő podcast-beszélgetéseket követően a hét írói olvastak fel műveikből. Ötödik klubestünk előtt hallgassátok meg Závada Péter versét. Felolvassa a szerző.

A Litera Klub előző estjén, 2024 májusában a Három Hollóban az élő podcast-beszélgetéseket követően a hét írói olvastak fel műveikből. Ötödik klubestünk előtt hallgassátok meg Garaczi László verseit. Felolvassa a szerző.

A Litera Klub előző estjén, 2024 májusában a Három Hollóban az élő podcast-beszélgetéseket követően a hét írói olvastak fel műveikből. Ötödik klubestünk előtt hallgassátok meg Saly Noémi esszéjének részletét. Felolvassa a szerző.

A Litera Klub előző estjén, 2024 májusában a Három Hollóban az élő podcast-beszélgetéseket követően a hét írói olvastak fel műveikből. Ötödik klubestünk előtt hallgassátok meg Dragomán György Az erdő üzen című írását, amelyet Franyo Aatoth Botanika című kiállításához írt. Felolvassa a szerző.

Közeledik ötödik klubestünk, úgyhogy hangolódjunk. A Litera Klub előző estjén, 2024 májusában a Három Hollóban az élő podcast-beszélgetéseket követően a hét írói olvastak fel műveikből. Hallgassátok meg Mán-Várhegyi Réka csak a Litera Klubban elérhető, Csodálatos dolgok várnak még rám című novellájának részletét. Felolvassa a szerző.

Szélsebesen közeledünk ötödik klubestünkhöz, ám mielőtt elárulnánk a részleteket, hangolódjunk. A Litera Klub előző estjén, 2024 májusában a Három Hollóban az élő podcast-beszélgetéseket követően a hét írói olvastak fel műveikből. Hallgassátok meg Boldizsár Ildikó regényrészletét arról, hogyan született meg az első mesemondó. Felolvassa az író.

Szélsebesen közeledünk ötödik klubestünkhöz, ám mielőtt elárulnánk a részleteket, hangolódjunk. A Litera Klub előző estjén, 2024 májusában a Három Hollóban az élő podcast-beszélgetéseket követően a hét írói olvastak fel műveikből. Hallgassátok meg Spiró György Vereség című novelláját, az író előadásában.

Joe Sacco amerikai haditudósító járt Irakban, Gázában és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon is. Tapasztalatairól rajzos formában számolt be, aminek speciális előnyei, nehézségei és etikai vonzatai vannak. Képregényszakértő vendégeinkkel beszélgettünk minderről.

Kik voltak ők, mit, mikor és hogyan írtak, mi történt aztán velük és a műveikkel? A holokauszt magyarországi szakaszának 80. évfordulóján adásunkban a témában fontos írásokat publikáló irodalomtörténész-fordítóval és íróval beszélgettünk.

Új nőtörténeti könyvében Szécsi Noémi azt térképezi fel, hogy milyen nevelési, tanulási és szereplehetőségei voltak a magyar nőknek az előző századfordulón. Zárdákról, munkásnőkről és újrafelfedezendő írónőkről beszélgettünk vele.

Hogyan lesz közösségi tett a versírás, és hogyan tud önfegyelmet gyakorolni a szerkesztő – aki maga is költő – miközben más verseivel dolgozik? Vallomásos költészet és városi bóklászás, az emberben lakozó düh és a feldolgozás lehetetlensége. – A meghívás fennáll című podcastunk vendége Borsik Miklós volt, akit Nagy Gabriella és Szekeres Dóra kérdezett. 

Az idén tavasszal, 77 éves korában elhunyt, jelentős amerikai szerzőről több könyvének fordítójával és az életművet alaposan ismerő kritikussal beszélgettünk. 

A Litera negyedik klubestjén Boldizsár Ildikóval, Garaczi Lászlóval és Szőcs Petrával Greff András és Modor Bálint beszélgetett európai perspektívákról, befejezetlen folyamatokról, tréfás mesékről, medvékről, tehenekről és más érdekes kreatúrákról.

A német HKW által évente odaítélt Nemzetközi Irodalmi Díj díjadási gyakorlatának súlyos problémáival tele volt a sajtó. De vajon tényleg általános válságjelenségről van szó? Milyen folyamatok állhatnak amögött, hogy ilyen látványosan kilengett az inga? Mikor, mi, és hogyan változott meg? Erről kérdeztük médiakutató és író vendégeinket.

A Litera Klub negyedik klubestjén Saly Noémivel és Spiró Györggyel Jánossy Lajos és Nagy Gabriella beszélgetett többek közt Európáról, az uniós tagságunk húsz évéről és kilátásairól, egy tán életfogytig (át)írt regényről és arról, miként függnek össze a Tabáni Kakas étlapján szereplő ételféleségek Budával, Pesttel és Budapesttel. 

Ellenben című kritikai podcastunk kilencedik adását is a Három Hollóban közönség előtt rögzítettük és Buday Bálint, Fülöp Barnabás, Gregor Lilla és Modor Bálint beszélgetett Babarczy Eszter tavaly megjelent Néhány szabály a boldogsághoz című könyvéről. Hallgassák meg a beszélgetést!

Babarczy Eszter legutóbbi könyvében megjelent novelláinak két ciklusa, vagy ha úgy tetszik, két kisregénye párhuzamosan futó sorozatként voltak korábban olvashatók a sajtóban. A változás kora című ciklus, amelyben egy 50-es éveiben járó elvált, egyedül élő nő hétköznapi tapasztalatai tárulnak fel hol keserű, hol groteszk, de mindig földközeli nézőpontból először nálunk, a Literán jelentek meg. A Mi kettenciklus darabjai, amelyben egy szintén középkorú nő és egy roma lány összefonódó történetét követhetjük végig, pedig a Könyves Magazinban láttak napvilágot.

A beszélgetésben többek között arra kerestük a választ, hogy mit ad ki így egymás mellé helyezve ez a két történet. Beszéltünk arról, mennyire szerencsés a Rasszista történet alcím a második kisregénynek, milyen kép rajzolódik ki a covid járvány utáni internetfüggő ötvenes éveit taposó nőről és meg lehet-e oldani rendszerszintű problémákat egyéni gyakorlatokkal, sok pénzzel és nagy lelkesedéssel.

Hallgassák meg a beszélgetést!

Egy regény, amely bemutatja egy társadalomban működő elhallgatások és elhalgattatások rendszerét. A Litera Ahogy tetszik című kritikai podcastjában Claire Keegan Ilyen apróságok című regényéről Modor Bálint, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra beszélgetett.

A Litera negyedik klubestjén Mán-Várhegyi Rékával és Dragomán Györggyel Szekeres Dóra és Owen Good beszélgetett többek közt a magyar EU-csatlakozás 20. évfordulójáról, az évforduló kapcsán érzett általános közhangulatról, a magyar irodalom külföldi érvényesülésének lehetőségeiről, és az est vezérmotívumaként szóba kerültek az erdélyi medvék is.

A könyv talán legerőteljesebb főcsapását elemeztük, a mai civilizációban bekövetkezett, a technológiai bumm által robbanásszerűen bekövetkezett válságot. – Idén jelent meg Almási Miklós: A tudás örömétől a szellemi vakságig (Írások a kultúra mámoráról és a műveltség leárazásáról) című esszékötete. A szerzővel beszélgettünk.

A Szemtanúk című kötet, valamint az Így történt-kiállítás olyan művészek eddig nagyrészt ismeretlen műveit mutatja be, amelyek 1945–48 között, vagyis a holokauszt magyarországi eseménysorával szinkronban vagy közvetlenül utána születtek. Farkas Zsófiával, a kötet szerkesztőjével, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

Merülés című podcastunk új részében Tandori Dezső: "... most már csak néz beszédem" című kötetéről Németh Gáborral és Pándi Balázzsal beszélgettünk. A könyvben felismerhető nagy élménykörök – az orosz irodalom XIX. századi nagyjainak, valamint a nyugati irodalom Tandori számára fontos XX. századi szerzőinek ihletése – egyenletesen elosztva jelennek meg a lapokon, és arcképsorozat-szerű teljességet alkotva állítják elénk a pályája végéhez közelítő alkotó nélkülözhetetlen, művek sokaságában emlegetett és éltetett szellemi hátországát.  A hangfelvétel minősége mikrofonhiba miatt legnagyobb bánatunkra elmarad az adásban a makulátlantól. A technikai hibáért a hallgatók elnézését kérjük.

Merülés című podcastunk 10. adásának vendége Szűcs Teri, akinek március közepén jelent meg Visszatért hozzám az emlékezet című könyve a Magvető Kiadónál. A kötetben saját édesanyja demenciájának történetét meséli el, és ennél jóval többet: szó van benne a gondoskodás felemelő és gyötrő pillanatairól, méltóságról és arról, hogy történeteink csak addig léteznek, amíg van kinek elmesélni őket. Szűcs Terivel Szekeres Dóra beszélgetett.

Gyaloglás nélkül ritmustalan a gondolkodás, fonnyadt a költészet, és még a szép vadságokra is vakok maradunk - állította legalábbis 150 éve Henry David Thoreau, pedzegeti kortársunk, Frédéric Gros. A két filozófus magyarul megjelent gyaloglós könyveiről a Litera szerkesztői beszélgettek.

A Litera Klub harmadik klubestjén a Három Hollóban Bartók Imrével, Schein Gáborral és Závada Pállal – az olvasók beküldött kérdései alapján – Nagy Gabriella beszélgetett többek közt a történelmi témák és a jelen kapcsolatáról, a kibeszélés tiltásáról, a hagyományról és arról, befolyásolja-e a kritika íróink pályáját.

A Litera Klub harmadik klubestjén a Három Hollóban Karafiáth Orsolyával, Krusovszky Dénessel és Varró Dániellel – az olvasók beküldött kérdései alapján – Greff András és Modor Bálint beszélgetett többek közt arról, meg lehet-e élni az írásból, hogyan folytatódik a Túl a Maszat-hegyen, és mire jó a depresszió.

A Litera Klub harmadik klubestjén a Három Hollóban Bán Zsófiával és Németh Gáborral – az olvasók beküldött kérdései alapján – Szekeres Dóra és Jánossy Lajos beszélgetett. Szó esett elmentendő értékekről, jelentésteljes tárgyakról, alkalmi és impulzív írásról, munkáról és nem munkáról és még sok minden másról.

Merülés című podcastunk 9. adásában Fabiny Tamás evangélikus lelkésszel, teológussal Júdás, az elveszett tanítvány című könyvéről Jánossy Lajos beszélgetett többek között arról, hányféleképpen ismerhető meg Júdás alakja az evangéliumokból, valamint, hogy az áruló sorsa hogyan értelmezhető az egyik legsajátosabb, közösséget megbontó tragédiaként.

Február 23-án harmadik klubestünkkel visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Darvasi László előadásában Szív Ernő Az író nyolcvanéves című tárcája is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Február 23-án harmadik klubestünkkel visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Németh Gábor A jóslat című írása is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Február 23-án harmadik klubestünkkel visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Parti Nagy Lajos Szívlapát (holaha zanzák) című verse is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Február 23-án harmadik klubestünkkel visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Kukorelly Endre előadásában Tasnády Attila Csönd című verse is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Ellenben című kritikai podcastunk nyolcadik adását a Három Hollóban közönség előtt rögzítettük és Buday Bálint, Fülöp Barnabás, Gregor Lilla és Modor Bálint beszélgetett Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen 2.című verses meseregényéről. Hallgassák meg a beszélgetést!

Az Ellenben Három Hollóból jelentkező adásában is az olvasmányélmény felől közelítettünk a vizsgálatunk tárgyául választott könyvhöz, Varró Dániel húsz évvel az első rész után megírt Túl a Maszat-hegyen 2.című verses meseregényéhez. Buday Bálint katartikusnak ítélte a két versesregényt. Fülöp Barnabás ellenben arról vallott, hogy amennyire rajongásig tudta szeretni az első Maszat-hegyet, addig a második részt kifejezetten izzadságszagú utánlövésként értékelte.

Modor Bálint, akinek annak idején kimaradt az első rész, mert akkoriban a kamaszos komolyság szűrőjén nem ment át a Varró Dániel-jelenség. De most, hogy már megérett Varró költészetére, lenyűgözte a virtuozitása és ezt a második részt nem találja poétikailag lényegesen különbözőnek az első felvonástól, de a folytatáshoz mérten nagyobb vágatlanabb, gazdagabb verziónak látta, amely részben magán viseli a művészeti ipar második részében megszokott elemeit, el is játszik ezekkel, ki is forgatja őket. Szerinte Fülöp Barnabás felvetése majd csak a Maszat-hegynegyedik részénél lesz releváns, de most nagyon várja a lezárásban belengetett harmadik részt.

Gregor Lilla, bár ő maga is lelkesedett olvasás közben a költői mesterségbeli tudás iránt, de nem tudott elmenni a női alakok ábrázolásának problémái mellett, kezdve a túlhajszolt anyával, akit csak azért felvernek, hogy múzsaként beindítsa a költőnkben az ihletet, folytatva a sort a „céda” eposzi jelzőt igazságtalanul megkapó egyik mellékszereplővel. Éppen ezért kérdéses volt számára, hogy olvasná-e ezt a könyvet a gyerekének. Buday Bálint védelmébe vette a Varró-család ábrázolását és ezen belül a nőábrázolásokat is. Amellett érvelt, hogy éppen az teszi különlegessé Varró munkásságát, hogy az apaszerep nehézségeit és szépségeit nagyon pontosan tudja artikulálni.

A közönségből is érkeztek hozzászólások. Elsőként Szamosvári Bence a nőábrázoláshoz szólt hozzá, másodikként Merényi Ágnes pedig arról beszélt, hogy neki tévútnak tűnik számonkérni a politikát egy olyan könyvön, amely ennyire csak és kizárólag a saját virtuozitása körül forog.

A beszélgetés meghallgatható aSpotifyon és aGoogle Podcasts felületén is.

Harmadik klubestünkkel hamarosan visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Nádasdy Ádám írása is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, február 23-án gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Harmadik klubestünkkel hamarosan visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Fehér Renátó A Magyar Irónia Háza című verse is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, február 23-án gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Február 23-án harmadik klubestünkkel visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Erdős Virág Miért nem? című verse is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Merülés – Utazás a művek mélyére című podcastunkban írókkal beszélgetünk legutóbb megjelent könyveikről. Ez alkalommal Vágvölgyi B. András Edith Liebermann semmis kis élete című könyvéről Jánossy Lajos kérdezte.

16 év szünet után, kevéssel tavalyi halálát megelőzően a XX. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja két kisregényt adott ki. Matematika és filozófia, melankólia és az Oppenheimer-kör találkozik bennük. Az utasról és a Stella Marisról Greff András és Szekeres Dóra beszélgetett.

2023. októberében elstartolt a Késelés Villával beszélgetéssorozat soron következő, hetedik évada, a Hip-hop és irodalom címen meghirdetett alakalom a két műnem kapcsolódási pontjait igyekezett artikulálni – a meghívott vendégek Balázsovics Mihály, Osváth Sándor és Závada Péter voltak. Az est moderátorai pedig Bánfalvi Samu és Bodor Emese.

A Litera Klub első klubestjén, még tavaly júniusban Forgách Andrással, a hét írójával könyveinek külföldi fogadtatásáról, a magyar irodalom nemzetközi lehetőségeiről beszélgettünk, közönség előtt. Forgách Andrást Jánossy Lajos és Owen Good kérdezte, a beszélgetés most meghallgatható.

Tavaly júniusban tartotta első estjét a Litera Klub a Három Hollóban. Ott hangzott el a hét írója, Forgách András Aki nincs című kötetéből Petri György portréja. Ha szeretnéd olvasni hétvégén szerzőnk új művét, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat!

Tavaly júniusban tartotta első estjét a Litera Klub a Három Hollóban. Ott hangzott el a hét írója, Szőcs Petra három verse: A hazugságvizsgáló, a Fríg dal és a Tarkómon a férfi. Ha szeretnéd olvasni hétvégén szerzőnk új művét, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat!

A Litera Klub Három Hollóban tartott első klubestjén felolvasott Bán Zsófia, Darvasi László, Erdős Virág, Fehér Renátó, Forgách András, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Keresztury Tibor, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Szőcs Petra, Závada Pál és Zoltán Gábor. Meghallgathatóak voltak élő podcast-felvételek: Németh Gáborral Modor Bálint és Nagy Gabriella (itt elérhető), Erdős Virággal Greff András és Szekeres Dóra (itt hallgatható meg a Literán), Forgách Andrással Jánossy Lajos és Owen Good beszélgetett. 

A Litera eddigi klubestjein készült hangfelvételeket folyamatosan tesszük közzé.

A Litera Klubban a kortárs magyar irodalom legjobb alkotói várják hétről hétre exkluzív írásaikkal az olvasókat. Aki a klub tagja lesz, azaz támogatja a munkánkat, minden héten hírlevélben egy friss, exkluzív alkotást olvashat szerzőinktől, ez alkalommal Szőcs Petrától. Ha nem akarsz lemaradni szerzőnk új verséről, várunk a klubban, legkésőbb 2024. január 25-én estig.

A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

Ellenben című kritikai podcastunk második évadának első adásában Buday Bálint, Fülöp Barnabás, Gregor Lilla és Modor Bálint beszélgetett Vida Gábor Senkiháza című regényéről. Hallgassák meg a beszélgetést!

Új évaddal jelentkezik az Ellenben, a Litera kortárs magyar irodalmat kritikus tekintettel vizslató podcastja, de a szerkezet nem változik. Négy irodalomkritikus beszélget egy frissen megjelent könyvről, kezdve a primer olvasmányélménytől, folytatva elemző és értékelő gondolatokkal. Ezúttal Vida Gábor Senkiházacímű regénye volt az étlapon és az új évad három új kritikusa pedig Buday Bálint, Fülöp Barnabás és Gregor Lilla.

Buday Bálint az első megszólalásában arról mesélt, hogy a regény anekdotikus elbeszélésmódja a rengeteg szereplő felvonultatása miatt mennyire nehezen húzta be Vida Gábor regénye. Gregor Lilla éppen ezért orosz nagyregényeken edzett olvasóként pár oldal után elkezdett összerakni egy névjegyzéket a könyvhöz, hogy el tudjon igazodni a szereplők sokasága között. Fülöp Barnabás pedig arról a tapasztalatáról számolt be, hogy a regény végén, amikor a II. világháború is megérkezik ebbe az urbánus faluba, akkor már jóval követhetőbb lett a történet, de a háború borzalmai miatt mégis nosztalgiával gondolt vissza a regény elején megjelenített békebeli, kaotikus viszonyokra.

A beszélgetésben többek között azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy változtatott-e az Erdélyről kialakított képünkön ez a regény, mennyiben teremti meg vagy teremti újra ez a regény az urbánus faluközösségek észjárását, lektűr-e ez a regény, ha az, akkor milyen értelemben, milyen karakterekből tevődik össze a narrátor, milyen képet fest a félperifériáról és ha ilyen izgalmas női karaktereket vonultat fel a regény, miért nem ők lettek a főszereplők.

A következő Ellenben felvétele a Három Hollóban lesz január 31-én, közönség előtt. Témája Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen 2.című verses meseregénye lesz. Mindenkit szeretettel várunk! Bővebb információ hamarosan.

Hiába született 200 éve, a Frankenstein mit sem veszített aktualitásából – ahogyan Mary Shelley és az ő családja is egyre érdekesebb, minél többet megtudunk róluk. Péter Ágnessel, a regény újrafordítójával és a vonatkozó dupla monográfia szerzőjével beszélgettünk.

Az Előhívás sorozat Budapest egyesítésének 150. évfordulóján megrendezett „Pest megér egy estet” című négyrészes extra kiadásának utolsó epizódjában, egyben az utolsó Előhíváson Bán Zoltán András, Jánossy Lajos és Németh Gábor a nemrég elhunyt társról, Reményi József Tamásról és Darvasi Ferenc vele készült életútinterjújáról beszélgetett. A zongoránál Darvas Ferenc ült.

A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk írásról, irodalomról, életről és a világról. Legújabb vendégünk szerkesztő, aki ír: Turi Tímea. Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett vele.

Születés és halál, evangélium és gyász. A Litera Ahogy tetszik című kritikai podcastjában a Nobel-díjas szerző, Jon Fosse Reggel és este című regényéről Jánossy Lajos, Modor Bálint, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra beszélgetett.

A Litera Klub első klubestjén, még júniusban Németh Gáborral az online sajtó sanszairól, gyermekjátékokról, szabadságról, morálról, Freeszféről, rasszizmusról, Kész regényről és Szép Ernőről beszélgettünk, közönség előtt.

Az Előhívás sorozat Budapest egyesítésének 150. évfordulóján megrendezett „Pest megér egy estet” című négyrészes extra kiadásának Budapest nagykávéház epizódjában Bán Zoltán András, Jánossy Lajos és Németh Gábor beszélgetett. A zongoránál Darvas Ferenc ült.

Év végéhez közeledve idén is érkezik gyerekkönyves podcastunk, amelyben a karácsonyi időszakban és idén megjelent gyerekkönyvekből válogatunk azzal a nem titkolt céllal, hogy ötleteket adjunk ajándékvásárláshoz. A kínálat hatalmas, válogatásunk mint mindig, most is szubjektív. Idén hét magyar szerző könyvéről beszélgettünk, hét olyan könyvről, amit bátran ajánlunk kisebb és nagyobb gyerekeknek és persze szüleiknek. Az az összes kötetről elmondható, hogy igazi közösségi élményt ad az olvasásuk és felfeldezésük, nemcsak a gyerekeknek, hanem az azokat felolvasó felnőtteknek is szórakozást nyújtanak.

A podcastban Greff András, Modor Bálint és Szekeres Dóra sorban haladva a következő könyvekről beszélgettek: Várszegi Adél A papagáj, akit Péntek Tizenharmadikának hívtak, Jásdi Juli illusztrációival (Csimota), Finy Petra Almás pite, Bogdán Viki illusztrációival (21. Század Kiadó), Tury Lilla Ha a zsiráfok (Csimota), Majoros Nóra Álomjáró Márton, Maros Krisztina rajzaival (Pagony), Szokács Eszter Krónikák, Bibliai történetek, Nagy Norbert rajzaival (Csimota), Székely Szabolcs A csiga, aki nem talált haza, Horváth Ildi illusztrációival (Móra) és Nényei Pál Az irodalom visszavág – Petőfi (Tilos az Á). 

Ahhoz, hogy ilyen podcastokat a jövőben is készíthessünk, szükségünk van rád is. Lépj be a Litera Klubba és támogasd a munkánkat:https://litera.hu/tamogatas

Spiró György Ikszek című regényéből ketten is írtak drámát: Márton László és maga Spiró György. Márton Kínkastélya nem, de Spiró Az imposztor című drámája hatalmas karriert futott be, mint ahogy másként alakult kettejük drámaírói pályafutása is. Mégsem lehet összehasonlítani a kettőt. Hogy miért, arról Zoltán Gábor mesélt a Litera podcastjában a PIM DIA-beszélgetések című sorozatának apropóján.

Nemrég jelent meg Babarczy Eszter második kisprózakötete. Ennek apropóján Greff András kemény és sötét szövegekről, depresszióról, kisebbségekről és az ő hangjukról beszélgetett a szerzővel.

A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk írásról, irodalomról, életről és a világról. Legújabb vendégünk irodalom- és Budapest-történész, a hét írója a Literán. Saly Noémival Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett.

Saly Noémi történész, író, irodalom-, Budapest- és gasztrotörténész, a kávéházi kultúra ismerője, 2014-ben Nádas Péter mellett a Litera állandó tárcaírója. Utóbbiról szó esik podcastunk első perceiben is, megtudhatjuk, miként érintette szerzőnket a felkérés, és hogyan kerekedett ki a végén az egy éven át írt tárcákból a Példabeszédek prózakötet. 

A családi bölcsességek történeteit elbeszélő gyűjtemény kapcsán lélegzetelállítóan színes elbeszélés bontakozik ki egy budapesti polgárcsaládról, a kalandos életű felmenőkről, a városligeti Korcsolyacsarnokot építő idősebb Francsek Imréről, a Széchenyi Fürdő bővítését és strandját tervező ifjabb Francsek Imréről, aki adóssága elől Teheránba menekül, a dunántúli kisnemesi Saly-ősökről, Saly Józsefről, a pesti egyetem tanácsjegyzőjéről, akinek az íróasztala a mai napig ott áll szerzőnk lakásában, Rudnaykról és Rudnyánszkykról, a morva Zlinszkykről, Johann Schubertről, a pesti késes céh elöljárójáról, dédanyjáról, Spitz Máriáról és Saly Károlyról, a leghosszabb ideig szolgáló rendőrtisztről, aki megfogta a híres kasszafúrót, Papacostát... és még mennyi fordulatos, tevékeny, fájdalmakkal és elhallgatásokkal teli élet... Beszéltünk még Teheránból hazamenekített családról, zsidómentőkről, a Gulagon nyomtalanul eltűnt nagyapáról, a halott apa életen át ható alakjáról, flow-élményről és a Döbrentei utcai ház lakóiról írt Micsoda népekről, tudomány és irodalom határterületeiről, mikrotörténetekről, magasan művelt apácákról, akikről alig tudunk valamit, édesanyák lányuknak írt szakácskönyveiről, és arról, hogy az iskolában tanított történelem nem más, mint a hatalom és a halál története. Egy óra húsz perc élvezetes történetmesélés. Csak ajánlani tudjuk. 

A Litera Klubban a kortárs magyar irodalom legjobb alkotói várják hétről hétre exkluzív írásaikkal az olvasókat. Aki a klub tagja lesz, azaz támogatja a munkánkat, minden héten hírlevélben egy friss, exkluzív alkotást olvashat szerzőinktől, ez alkalommal Saly Noémival. Ha nem akarsz lemaradni szerzőnk új írásáról, várunk a klubban, legkésőbb 2023. november 2-áig.

A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

Mit és meddig írhat meg egy apa a saját leánygyermekéről, mit kell feltétlenül észben tartani, ha valaki tárcanovellát ír, és miért lehet jó, ha egy szöveg úgymond túl van az irodalmon? Podcastunkban a hét íróját, Grecsó Krisztiánt kérdeztük Lányos apa című kötete felől.

Egy belpesti ház, az Állatkert kőelefántjai, a Nagykörút, a Hordó, az Eötvös Gimnázium, a Belvárosi Kávéház, a Rózsavölgyi, a Blaha, az Aréna kertmozi, Krúdy Budapestje,  golyónyomok a házfalakon, pisipagodák, ivókutak és falikutak... Egy emberszabású város. Ez Kornis Mihály Budapestje. Az írót Jánossy Lajos kérdezte. 

Mundruczó Kornéllal Telihay Ádám beszélgetett Térey János drámáiról, a köztük lévő baráti és alkotói kapcsolatról, valamint Térey színházról alkotott sarkos véleményéről a PIM DIA-beszélgetések című sorozata kapcsán.

A. Dobos Éva hosszú évek óta fordítja a norvég kortárs irodalom színe-javát, többek között Jon Fosse műveit is ő ismertette meg a magyar olvasókkal. Most a Litera podcastjában Fosse mellett pályájáról és arról is kérdeztük, hogyan is lett a norvég irodalom egyik nagykövete.

2023. október 12-én, ma ünnepli 70. születésnapját Parti Nagy Lajos. Szeptember végén, a Litera Klub második klubestjén Greff András és Jánossy Lajos beszélgetett vele a Nyitott Műhelyben. A felvételt Valuska Gábor rögzítette. 

A Margit hídtól a Petőfi hídig 414 méter, nemrég volt 150 éve, hogy megkezdték első házaink felépítését - és mintha soha senki nem szerette volna. N. Kósa Judittal a Nagykörút különös múltjáról, jelenéről és lehetőségeiről beszélgettünk.

2023. június 7-én tartotta nyitórendezvényét a Litera Klub. Ott, a Három Hollóban a hét írója, Karafiáth Orsolya két verset olvasott fel. A címük: A tószt; Folyton. Ha szeretnéd olvasni hétvégén szerzőnk új prózáját, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat!

A Litera Klub első klubestjén felolvasott Bán Zsófia, Darvasi László, Erdős Virág, Fehér Renátó, Forgách András, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Keresztury Tibor, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Szőcs Petra, Závada Pál és Zoltán Gábor. Meghallgathatóak voltak élő podcast-felvételek: Németh Gáborral Modor Bálint és Nagy Gabriella, Erdős Virággal Greff András és Szekeres Dóra (ez a beszélgetés ugyancsak meghallgatható a Literán), Forgách Andrással Jánossy Lajos és Owen Good beszélgetett. És megtekinthettek három filmet is a jelenlévők: Az irodalom hazatalál sorozat Dragomán Györggyel és Cserna Szabó Andrással készült filmjét, valamint az Aranyút című irodalmi road movie-t Arany János nyomában.

Zoltán Gábor felolvasását a fenti lejátszón és a Spotifyon lehet meghallgatni.

A Litera Klubban a kortárs magyar irodalom legjobb alkotói várják hétről hétre exkluzív írásaikkal az olvasókat. Aki a klub tagja lesz, azaz támogatja a munkánkat, minden héten hírlevélben egy friss, exkluzív alkotást olvashat szerzőinktől, ez alkalommal Karafiáth Orsolyától. Ha nem akarsz lemaradni szerzőnk új prózájáról, várunk a klubban, legkésőbb 2023. október 5-éig.

A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

A közelmúltban jelent meg a Végjáték / Naplóromok című különleges kötet, amely Eörsi István voltaképp utólsó művét, a betegségének történetét lejegyző Végjátékot, valamint Eörsi kiadójának és egyben barátjának, Körössi P. Józsefnek naplóbejegyzéseit, verstöredékeit, naplótöredékeit tartalmazza. A két írás összekapcsolódik, egymásnak felel, egymáshoz beszél. A könyvről a Merülés podcastsorozatában Jánossy Lajos beszélgetett Körössi P. Józseffel.

A közelmúltban jelent meg Földényi F. László: A guillotine hosszú árnyéka  –  Életképek a 19. századi Párizsbólcímű esszékötete. A szerzőt többek között arról kérdeztük, mennyiben változott meg a korábbi köteteihez képest a munkamódszere. Mi vitte egy ekkora téma irányába.

A közelmúltban jelent meg Földényi F. László: A guillotine hosszú árnyéka  –  Életképek a 19. századi Párizsbólcímű esszékötete. A szerzőt többek között arról kérdeztük, mennyiben változott meg a korábbi köteteihez képest a munkamódszere. Mi vitte egy ekkora téma irányába. Milyen művek inspirálták. Honnan indult és és hova érkezett. Szándékosan óvakodott-e attól, hogy filozófiai konzekvenciákig merészkedjen. 

Földényi F. Lászlóval a beszélgetés során Baudelaire-be karolva merészkedtünk Párizs sikátoraiba, vele figyeltük kétlelkűen, amint a város, Napóleon ambíciói alapján és Hausmann báró tervei szerint elnyeri modern formáját, Walter Benjaminra támaszkodva flangáltunk a kirakatok előtt és a passzázsokban, Flaubert-rel és Kleisttel vesztünk el az újságok zsúfolt oldalainak böngészése közepette. Hosszasan időztünk a város tudatalatti megállójában, a véres haláltáncba torkolló, forradalmi hevületű lakosság köreiben, és nem feledkeztünk meg az egykori fényképekről sem, amelyeken Földényi tekintetét követve vettük észre a mellék- és főszereplőket.

Támogasd a munkánkat, lépj be a Litera Klubba: https://litera.hu/tamogatas

2023. június 7-én tartotta nyitórendezvényét a Litera Klub. Ott, a Három Hollóban olvasott fel Orgia című regényéből a hét írója, Zoltán Gábor. Ha szeretnéd olvasni hétvégén készülő új regényének részletét, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat!

2023. június 7-én tartotta nyitórendezvényét a Litera Klub. Ott, a Három Hollóban olvasta fel második kiadásban nemrég megjelent Reményfutam kötetéből Kongresszuson című írását a hét írója, Keresztury Tibor. Ha szeretnéd olvasni hétvégén a regényrészletét, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat! A Litera Klub első klubestjén felolvasott Bán Zsófia, Darvasi László, Erdős Virág, Fehér Renátó, Forgách András, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi (ez máris meghallgatható nálunk), Keresztury Tibor, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Szőcs Petra, Závada Pál és Zoltán Gábor. Meghallgathatóak voltak élő podcast-felvételek: Németh Gáborral Modor Bálint és Nagy Gabriella, Erdős Virággal Greff András és Szekeres Dóra (ez szintén meghallgatható a Literán), Forgách Andrással Jánossy Lajos és Owen Good beszélgetett. És megtekinthettek három filmet is a jelenlévők: Az irodalom hazatalál sorozat Dragomán Györggyel és Cserna Szabó Andrással készült filmjét, valamint az Aranyút című irodalmi road movie-t Arany János nyomában.

A Litera Klubban a kortárs magyar irodalom legjobb alkotói várják hétről hétre exkluzív írásaikkal az olvasókat. Aki a klub tagja lesz, azaz támogatja a munkánkat, minden héten hírlevélben egy friss, exkluzív alkotást olvashat szerzőinktől, ez alkalommal Keresztury Tibortól. Ha nem akarsz lemaradni szerzőnk regényrészletéről, várunk a klubban, legkésőbb 2023. augusztus 31-éig.

A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

2023. június 7-én tartotta nyitórendezvényét a Litera Klub. Ott, a Három Hollóban olvasta fel Hordozható piros minitévé című írását a hét írója, Kemény Zsófi. Ha szeretnéd olvasni hétvégén a versét, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat! A Litera Klub első klubestjén felolvasott Bán Zsófia, Darvasi László, Erdős Virág, Fehér Renátó, Forgách András, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Keresztury Tibor, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Szőcs Petra, Závada Pál és Zoltán Gábor. Meghallgathatóak voltak élő podcast-felvételek: Németh Gáborral Modor Bálint és Nagy Gabriella, Erdős Virággal Greff András és Szekeres Dóra (ez máris meghallgatható nálunk), Forgách Andrással Jánossy Lajos és Owen Good beszélgetett. És megtekinthettek három filmet is a jelenlévők: Az irodalom hazatalál sorozat Dragomán Györggyel és Cserna Szabó Andrással készült filmjét, valamint az Aranyút című irodalmi road movie-t Arany János nyomában. A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

Merülés – Utazás a művek mélyére című podcastunkban írókkal beszélgetünk legutóbb megjelent könyveikről. A sorozat mostani adásában Hetényi Zsuzsa a vendégünk, akit Nyugati, Keleti – Ogyesszától Odesszáig 1973-2023 című kötetéről Jánossy Lajos kérdez.

Ellenben című kritikai podcastunk hatodik adásában Bocsik Balázs, Kazsimér Soma, Márjánovics Diána és Modor Bálint beszélgetett Havasréti József Terepmunka című regényéről. Hallgassák meg a beszélgetést!

Havasréti József Terepmunka című regénye egy trilógia záródarabja, mely a némileg szerteágazó Űrérzékeny lelkekkel vette kezdetét, majd a kompakt Nem csak egy kaland című regénnyel folytatódott és kapott méltó lezárást a Terepmunkával. A regényekben nemcsak rejtélyes magyar szovjet drogkísérletekbe és a 70-es-80-as évek undergroundjának fikcionalizált változatába nyerhetünk bepillantást, hanem abba is, hogy Szerb Antal monográfusa hogyan rázódik bele a regényírásba. A trilógia egyes darabjai akár külön-külön is olvashatóak. A harmadik regényben egy szociológus hallgatókból álló csoport terepmunkára indul egy a rendszerváltás után a téglagyár bezárásának következtében elnéptelenedő faluba, hogy felkeressen egy helyi boszorkányt. Aztán elszabadul a pokol, mint egy folkhorrorban.

A beszélgetésben többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ: Mennyire rendes a Rendes nevű főszereplő? Milyen referenciákkal dolgozik a regény? Jót tesz-e neki, hogy belekerült egy képregény is? Hogyan ér össze Hajas Tibor, a putnoki halottlátó asszony és a 70-es évek kultikus angol horrorfilmje, a Vesszőből font ember, Huxleyról, Burroughsról és a KGB-ről nem is beszélve? Mi adja a különlegességét Havasréti regényeinek a magyar irodalomban? Miért beszélünk kevesebbet már a magas- és populáris kultúra szétválasztásáról a harmadik regény ürügyén? Az elbeszélői struktúra választ adhat-e a regényben megjelenő férfi tekinteten átszűrt szexualizált nőábrázolására?

A podcast végén egy kis játékra hívjuk a hallgatóinkat. A kérdésre várjuk megfejtéseiket 2023. 08. 21-ig a litera@litera.hu-ra. Az email tárgya legyen: Ellenben. A nyeremény egy értékes könyvcsomag, amit a Litera szerkesztőségében vehet át a győztes.

Ahhoz, hogy ilyen podcastok készülhessenek szükségünk van rád. Támogass minket és lépj be a Litera Klubba! Részletek: https://litera.hu/tamogatas

Podcastunkban a hét íróját, Fehér Renátót Modor Bálint kérdezte az irodalmi Junior Príma-díj hiányáról, a NER keltette bénultságról és a kontraproduktív zajkeltésen túl az aprómunkáról, valamint arról, hogyan lehet közönségből közösséget kovácsolni, milyen lehetőségei vannak a közművelődésnek.

Fehér Renátó, a hét írója írt egy publicisztikát arról, hogy miért is nincsen Junior Príma-díj irodalom kategóriában. Ebben az írásában is keresi azokat az utakat, hogy NER-analízisnek álcázott tehetetlen felháborodás helyett milyen aprómunkákat lehet elvégezni manapság Magyarországon, hogy az irodalmi közéletünk jobb legyen. Ezt a publicisztikát használjuk kályhaként, ahonnan kiindulunk a beszélgetésünkben, hogy felmutassunk jelenleg működő jó gyakorlatokat a Ferencvárosi- és Erzsébetvárosi-ösztöndíjtól kezdve a Nincs online műhelyén keresztül a Szépírók Társasága szociális alapjáig, amelyek a mindent felfaló NER ellenére létre tudtak jönni.

Fehér Renátó jelenleg a ferencvárosi Mester Galériában dolgozik. A beszélgetésben megosztotta, hogy milyen perspektívákat lát a közművelődésben és kiemelte azt is, hogy miért kellene az események köré épülő közművelődési modellt leváltani hosszútávú lassan építkező programokra és miért problémás az, ha egy önkormányzat kulturális büdzséje arra megy el, hogy a Budapest Parkkal versenyezve szerezze meg a legnépszerűbb zenei előadókat.

De kitérünk olyan kérdésekre is, hogy miért kontraproduktív diktatúrát kiáltani a közösségi médiában, milyen gyakorlatokat lehetne ellesni a brooklyni közkönyvtártól és miért lehet szerencse az irodalom státuszának leértékelődése és milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a hivatásként felfogott művészeti munka. 

A beszélgetés meghallgatható a Spotifyonés a Google Podcasts felületén is. 

A Litera Klubban a kortárs magyar irodalom legjobb alkotói várják hétről hétre exkluzív írásaikkal az olvasókat. Aki a klub tagja lesz, azaz támogatja a munkánkat, minden héten hírlevélben egy friss, exkluzív alkotást olvashat szerzőinktől, ez alkalommal Fehér Renátótóltól. Ha nem akarsz lemaradni friss verseiről, várunk a klubban, legkésőbb 2023. július 28-ig.

A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

A melegek közössége már az előző századfordulón is fontos részét képezte Budapest életének. De miért nem tudunk erről szinte semmit? Mit mutat az irodalom? És hogy lehet, hogy a konzervatív-keresztény Horthy-rendszerben viszonylagos békében élhettek meleg honfitársaink? Történész vendégünkkel hiánypótló könyve apropóján beszélgettünk.

Merülés – Utazás a művek mélyére című podcastunkban írókkal beszélgetünk legutóbb megjelent könyveikről. A sorozat mostani adásában Ungváry Rudolf a vendégünk, akit Eszmélésem története című elbeszéléskötetéről Jánossy Lajos kérdez.

A Litera Klub június 7-i első klubestjén Erdős Virággal brutalitásról, védőpajzsot kínáló humorról, futárkodásról és mindezek irodalmi összefüggéseiről beszélgettünk közönség előtt.

Merülés című új podcastunkban a művek mélyére nézünk. Márton Lászlóval Tovább is van című elbeszéléskötetéről Jánossy Lajos beszélgetett.

Merülés – Utazás a művek mélyére című új podcastunkban írókkal beszélgetünk legutóbb megjelent könyveikről. A sorozat első adásában a hét írója, Garaczi László a vendégünk, és Weszteg című új regényéről Jánossy Lajos kérdezi. 

Minden az olvasás ellen szól, aztán mégis olvasunk – mondja Bárdos András. A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk írásról, irodalomról, életről és a világról. Legújabb vendégünk újságíró, a XXI. Század Kiadó vezetője. Bárdos Andrással Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett.

Podcastunkban a hét íróját, Péterfy Gergelyt kérdeztük mások mellett készülő regényéről, melyből a hétvégén részletet olvashatnak a Litera Klub tagjai, emigrációról és kettős perspektíváról, napfényről és klasszikus kultúráról, elmélyülésről és a közösségi médiáról. Az írót Szekeres Dóra és Nagy Gabriella kérdezte. 

Szerzőnket zoomon faggattuk, bocsássa meg a hallgató, ha olykor dobozhangon beszélünk, vagy szakadozik a vétel.

Ellenben című kritikai podcastunk ötödik adásában Bocsik Balázs, Kazsimér Soma, Márjánovics Diána és Modor Bálint beszélgetett Bognár Péter Hajózni ​kell, élni nem kell című regényéről. Hallgassák meg a beszélgetést!

Bognár Péter első regényében egy magyar falu kerül terítékre, ahol egyesek szerint nemzeti keresztény alapra akarnak helyezni egy főként nyugati piacra termelő szexuális kellékgyárat,  mindenki a ponty érkezését várja a mintagazdaságba és közben rejtélyes gyilkosságok történnek. A gyilkosságok és egy politikai botrányt kavart színdarab nyomába ered egy Oktáv nevű polgárőr, akinek a világlátását mélyen formálta Plutarkhosz Párhuzamos életrajzokcímű műve. Felfejthető egy gyilkosság, megérthető-e a magyar falu világa egy ókori klasszikuson  edzett analogikus gondolkodáson keresztül? Mennyiben tükrözi a valóságot a művészet és a művészetet a valóság? Mit lehet kezdeni a csábitó alakjával az identitáspolitika korában? Milyen különleges nyelven szólal meg Oktáv, a botcsinálta detektív? Többek között ilyen kérdések mentén beszélgetett Bocsik Balázs, Kazsimér Soma, Márjánovics Diána és Modor Bálint az Ellenben ötödik adásában Bognár Péter Hajózni ​kell, élni nem kell című regényéről.

10 éve szervez Merker Dáviddal sétákat Budapesten. Második könyvük apropóján pesti pornómozikról és Jókai Mórról, Oravecz Imréről, a Nagykörút állapotáról és arról is beszélgettünk, hogy mitől szexi ma Csepel.

Podcastunkban a hónap szerzőjét, Bereményi Gézát a Magyar Copperfield önéletrajzi regény folytatásáról, Egyetemeim című készülő művéről Jánossy Lajos kérdezte. 

Bereményi Géza a Magyar Copperfieldcímű, autofikciós önéletrajzának keletkezéstörténetéről szinte mindent megtudhatott az olvasó; az író interjúiban szívesen mesélt a részletekről.

A folytatásról azonban eleddig jóval kevesebbet.

A Litera-beszélgetés éppen erről szól, az Egyetemeim című második kötet munkafolyamatáról, az emlékezet játékáról. Arról az öt évről, amely Bereményi úgymond hivatalos egyetemi éveit jelentette.

Ám a regény a címet metaforikusan, kitágított idődimenziókra vetítetten értelmezi.

A katonaság Orosházán töltött tizenegy hónapjáról, ezt követően Budapest újrafelfedezéséről, 1956 és 1968, a magyar ősz és a prágai tavasz hasonlóságairól, az egyetemi közélet unalmáról, Pándi Pál karakteréről, Bódy Gábor barátságáról, a női kapcsolatokról, az írás kezdetéről és egyben az azzal való leszámolásról mesél Bereményi, megannyi motívumról és epizódról, amelyek az Egyetemeim rétegrendjét kiadják.

Bereményi Géza készülő regényének első részletei a Literán olvashatóak: az Álom a leszerelő katonák vonatán itt, az Egész úton hazafelé itt, a Páternoszter című rész itt elérhető. Podcastunkban szó esik arról a legutóbb megjelent részletről is, amelyet maga a szerző olvasott fel nekünk.

Ahhoz, hogy ilyen podcastokat tudjunk készíteni, szükségünk van rád is. Lépj be a Litera Klubba, ahol kortárs magyar írók remek szövegei várnak és támogasd a munkánk. Részletek: https://litera.hu/tamogatas

A hónap szerzője, Bereményi Géza készülő regényéből olvasott fel nekünk. A részlet a Jelenkor folyóirat áprilisi számában jelent meg. 

A Litera világirodalmi kritikai podcastsorozatának legújabb adásában a Nobel-díjas szerző, Annie Ernaux Évek című regényéről Jánossy Lajos, Modor Bálint, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra beszélgetett. 

Hamar klasszikussá vált képregényében Charles Burns a kamaszkor drámai testi-lelki változásait a testhorror zsánerében dolgozza fel. A végre magyarul is megjelent, különleges kiadványról a fordítóval beszélgettünk.

Ellenben című kritikai podcastunk negyedik adásában Bocsik Balázs, Kazsimér Soma, Márjánovics Diána és Modor Bálint beszélgetett Vajna Ádám egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? című kötetéről. Hallgassák meg a beszélgetést!

Az Ellenben című kritikai podcastunkban a Litera kritika rovatának szerzői kortárs magyar irodalmi művekről beszélgetnek. Az ötödik adásban Vajna Ádám második kötetét tárgyalták. Bocsik Balázs első megszólalásában Vajna eddig megjelent két kötete közötti különbséget így ragadta meg: míg az Odamegengedi a pátoszt a verszárlatokban, addig az őrgrófban a tragikum minősége sokkal erősebb, vagy jobban kitapintható, noha ebben a kötetben is van humor, de ez a tragikumot nem oldja fel. Egy sokkal szigorúbb kötetnek látja az őrgrófot. Modor Bálint először a Vajna-költészet nagy szabadságfokát és fegyelmezettségét emelte ki és ennek a kettőnek a termékeny feszültségét tematizálta, amivel egyszerre utalt a szövegek poétikai és tematikus sokszínűségére és játékosságára. Márjánovics Diána a tragikum kibillentésére hívta fel a figyelmet és a kötet keretezett verseit – Modor Bálint szavával – antiverseit hozta fel példának, amelyek a kötet négy ciklusának mindegyikében feltűnnek és olvasatában a tragikum ellenében hatnak, ahogy személyességgel játszanak. Kazsimér Soma szerint is jól ellenpontozzák a kötet többi versét ezek a szövegek. A kötet egyik legfőbb ambíciójának azt látja, hogy egy új stratégiát dolgozzon ki a történelemről, a múltról való beszédre.

A beszélgetésben olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy hogyan látszik ezekből a szövegekből a címben is megjelenő „itt”? Hogyan nyúl Vajna a történelmi eseményekhez, a cikluscímbe is kerülő Martinovics Ignác-féle felkeléshez, a nagy francia forradalomhoz? Mit akarhat, mit tudhat ma Magyarországon a vers és a költő? Milyen más médiumokra játszik rá ez a költészet? Hogyan játszhat a Vajna-költészet alapján a költő, amikor a játék nem játék többé?

Hallgassák meg a beszélgetést!

Fotó: Bokor Krisztián

A beszélgetés hivatkozásai:

Csehy Zoltán: Terapeuta hedonizmus

Kazsimér Soma: Szerelmes testek, kaleidoszkóp és a filmkészítő perspektívája

Krupp József: Egyébként, Szépirodalmi Figyelő, 2022/4, 116-121.

Mohácsi Balázs: Kortárs avantgárd? – Búvópatakok és fel-felbukkanó tendenciák a kortárs magyar költészetben

Vajna Ádám:A forradalom sokszor kézenfekvő megoldásnak tűnik – Gaborják Ádám interjúja

Vajna Ádám: Egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? – könyvbemutató

A Késelés villával beszélgetéssorozat február 14-i alkalmát a negatív kritika témájában tartották Mohácsi Balázs, Modor Bálint, Fenyvesi Orsolya és Nemes Z. Márió részvételével. A beszélgetés csak lazán követte a kitűzött témát: a szakma állásáról, kritikusok és írók-költők viszonyáról, a közegben uralkodó rossz közérzetről egyaránt szó esett.

József Attila utóéletében közismerten viszontagságos, gyakran kényszerpályák szövevényébe sodort élete és költészete körül a politikailag szőtt és fenntartott homály a hetvenes évek közepétől ritkult, a nyolcvanas évek végén megjelent Szabad ötletekig ugyan hosszú út vezetett, ám a többoldalú megközelítések, elemzések, kutatások fokozatosan egyre rétegzettebben és árnyaltabban tárták fel az életművet.

Murányi Gábor, újságíró és sajtótörténész, a Magyar Nemzet egykori, majd a HVG máig aktív munkatársa szoros figyelemmel, cikkek sokaságával dokumentáltan követte az elmúlt ötven év József Attila „történetét”, interjúkat készített, a költőről szóló monográfiákat ismertetett, József Attila-estekről hozott hírt. Tegyük hozzá kiemelten, hogy Szántó Judit Naplóját is ő rendezte sajtó alá.

De tegyük hozzá sürgősen, Murányi Gábor nem csupán a közelmúlt József Attila-fejleményeinek "forró nyomait" követte, hanem sajtótörténeti alaposággal ment utána megannyi József Attila legendának és a filológiai alászállásoktól sem riadt vissza.

A beszélgetés során csak szemezgethettünk az ötven szövegből.

Nem kerülhette el a figyelmünket a néhai pszichiáterrel és az illegalitásban József Attila elvtársával, Kulcsár Istvánnak készült beszélgetés, a Cserépfalvi Imrével létrejött interjú, A József Attila-kutatás és -megjelenések mérföldköveinek számbavétele, Sebő és Hobo József Attila-estjei, a Latinovitstól Galkó Balázsig húzható mezőny versmondásai, a Tiszta szívvel ihlető forrásai, az Illyés Gyula-Kozmutza Flóra-József Attila háromszög és természetesen a már említett Szántó Judit Napló sem.

A LiteraA meghívás fennáll című podcast-sorozatában írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk írásról, irodalomról, életről és a világról. Legújabb vendégünknek tavaly ősszel jelent meg verseskötete Mindig kezdetben címmel. Fenyvesi Orsolyával Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett.

Miért szaporodtak el 1956 után a magyar filmben a melodrámák? Hogyan segítettek az új hullám megszületésében? És nevezhető-e Bara Margit a szocialista Karádynak? Gelencsér Gábor filmtörténésszel új könyvéről beszélgettünk.

A Litera kritikai podcastjának legújabb gyerekkönyves különkiadásában Bán Zsófia, Imre Eszter, Majoros Nóra, Paulik Móni és Révész Emese könyveiről Jánossy Lajos, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra beszélgetett.

A Litera év végi rendhagyó podcastjában a szerkesztők – Greff András, Jánossy Lajos, Modor Bálint, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra – a Litera húsz évére tekintenek vissza. A személyes emlékek felidézése mellett elmondják, ki hogyan látja, mi változott az eltelt két évtizedben a kultúrában.

Bret Easton Ellis egy évtizeden át regényírás helyett az új amerikai mentalitással, a közösségi média örömeivel és bánataival foglalkozott. De hogy kapcsolódik mindehhez Peer Krisztián és Háy János? És vajon tényleg elpuhult a magának most szót követelő generáció? A Fehér című könyv fordítójával, Sepsi Lászlóval beszélgettünk.

Isaac Bashevis Singer novelláját Básti Juli olvassa fel. A nagy erejű szöveget, amely egy érzékeny ember és a mindennapos erőszak találkozását ábrázolja, vendégünk, Dragomán György fordította sihederkorában. Volt miről beszélgetnünk.