World War II / Második világháború

Pető Andrea a legtöbbet idézett és legtöbb nemzetközi díjjal kitüntetett magyar történész. Munkássága előtt tisztelgő kiadvány jelent meg Aki kimondja, amit ki kell mondani címmel, visszautalva egy korábbi kötetének címére (Elmondani az elmondhatatlant) a Balassi Kiadó gondozásában és Virányi Péter és Klacsmann Borbála szerkesztésében. Ezt a kötetet mutatja be a podcast.

Adolf Hitler a Reichstagban 1939. január 30-n köntörfalazás nélkül kijelentette: „Ha a nemzetközi zsidó pénzembereknek még egyszer sikerül egy világháborúban belerángatni a népeket, akkor ez nem a zsidók győzelmét, hanem a zsidó faj megsemmisülését fogja eredményezni Európában.” 1941 szeptemberében az NSDAP propagandaosztálya plakátot készíttetett erről a szövegről és azt az egész Birodalomban terjesztették. Reinhard Heydrich, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője november 29-én fogott a németek uralma/hegemóniája alá hajtott európai területeken élő mintegy nyolcmillió zsidó legyilkolását kidolgozó konferencia megszervezésébe. Némi halasztás után az összejövetelre 1942. január 20-án 14 fő részvételével került sor. Magától értetődik, hogy ezt az eszelős tervet minden részleteiben ilyen rövid idő alatt – ráadásul szivarfüstben, konyakozás közben – nem lehetett kidolgozni. Ám vitathatatlan szimbolikus jelentőségén túl a konferenciának megvolt a maga konkrét súlya is. 1942 végére az SS saját kimutatásai szerint már 4 millió zsidót pusztítottak el. (Jan Kershaw: Hitler. 1936-1945. Nemezis. Szukits, Szeged, 2004, 424.) Ebben a keretben helyezendő el a Kállay-kormány zsidópolitikája.

Az előadás az egyes plébániák fennmaradt Historia Domusai-ban rögzített leírások alapján tesz kísérletet a „kisemberek” frontátvonulással kapcsolatos tapasztalatának bemutatására és értelmezésére. A plébánosok korabeli feljegyzései a múltbéli közösségi tapasztalatok és a jövőre vonatkozó közös várakozások hálóján átszűrt személyes megfigyelések, egyúttal az esetek végtelen sokféleségéről tudósító korlenyomatok. Milyen helyzetértékelések, szerepfelfogások bontakoznak ki e krízishelyzet idején keletkezett írásokból? Milyen „kulcsok” szükségesek megértésükhöz? Végül mi az eseményeknek az a történelmi tapasztalata, melyet csak a történeti reflexió fedhet fel?

A bevezető a kulturális-intellektuális gyűlölködések  és az erőszakos politikai cselekvések kölcsönhatásait vizsgálja átalában a szociálpszichológia bűnbakfogalma segítségével. Ezt a fogalmi keretet használom azután a győztesek második világháború utáni, Németország és a németek felelősségével kapcsolatos politikai álláspontjait értelmezve. Az utolsó rész a második világháború politikai és nem politikai okainak néhány tudományos értelmezését tekinti át. Az előadás kulcskérdése: lehetnek-e a történésznek eszközei a katasztrófákhoz vezető tömeges lelkiállapotok gyökereinek feltárásához?

Ózd, magyarország egyik legfontosabb ipari településévé vált a 19. század végére, ahol az ipari munka társadalmának a kialakulásával párhuzamosan erősödött meg a modern polgári társadalom. Ennek a kialakulásában, kis-, közép-, és nagypolgárként egyaránt fontos szerepet játszott az Ózdon a 19. század elejétől megtelepülő zsidóság. A kezdetben kis létszámú zsidó közösség a 20. század elejére már a község egyik meghatározó csoportja volt, létrehozta a saját felekezeti, kulturális, oktatási intézményrendszerét is. A kisebbség-többség együttélése a második világháborúig, a zsidótörvények életbe léptetéséig gyakorlatilag mentes volt az érdemi konfliktusoktól. A lényegében kisvárosi helyi társadalomban az antiszemita hangulat, az országos mintázatot követve változott. A helyzet a gettósítással és a deportálással változott meg, amikor a többségi társadalom tagjainak jelentős része nemhogy nem volt szolidáris a törvényen kívülivé tett kisebbséggel szemben, hanem saját anyagi gyarapodásának a lehetőségét látta meg a helyzetben.Előadásomban röviden összefoglalom az ózdi zsidó társadalom 19-20. századi történetét, különös tekintettel arra, hogy ennek keretét egy ipari település társadalma adta. A második részben pedig az 1944-46-os évek történetét,annak fontosabb eseményeit mutatom be, kitérve a deportálás utáni mindennapi vagyonszerzésre, a koncentrációs táborokból visszatérő túlélők beilleszkedésének a problémáira, a közösség újjászerveződési törekvéseire, az 1946-os ózdi pogromra, ami hozzájárult a helyi zsidó közösség elfogyásához.

Előadásom témája egy 1932 őszén Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök ellen kommunisták által tervezett merénylet kísérlet bemutatása, amely azonban sokkal inkább látszik a csendőrség koholmányának, mintsem kommunista-internacionalista konspirációnak. A csendőrség célja ezzel az üggyel, nagy valószínűséggel az ekkoriban a csendőrség berkeiben megalakított politikai nyomozó osztály súlyának, presztízsének növelése volt, a riválisnak tartott és eladdig a politikai nyomozati ügyekben országos hatáskörrel bíró Budapesti Rendőrfőkapitányság politikai nyomozó alosztályával szemben. A mind a konspiráció, mind a középkori hóhérokat megszégyenítő vallatások terén gazdag fantáziával „megáldott” újszászi csendőrök illetve a csendőrség nyomozói, egy egyszerű családi perpatvarból európai méretű összeesküvést kreáltak. Az „összeesküvésben” érintettek voltak nem csak egykori Jászberényi Direktórium itthon maradt tagjait – Wittreich Jenő, Szívós István, Zigholcz Géza –, de a Szovjetunióba kikerültek is – Vitéz Sándor, Paczauer Gábor, Gárdos Henrik –, akik „hozták” az összeesküvés Párizstól Bécsen és Budapesten át Moszkváig tartó szálát. Az ügyből nem maradhatott ki természetesen az ekkoriban vidéken újra szervezkedni kezdő MSZDP sem. Az előadás végén igyekszem még kitérni az összeesküvéssel megvádoltak további sorsára is.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.A lengyelek annak ellenére, hogy országukat a második világháború elején totalitárius szomszédai felszámolták, a háború első napjától az utolsóig harcoltak a náci Németországgal szemben szinte az összes hadszíntéren. A lengyel hadsereg nem kapitulált, a kormány emigrációban működve fenntartotta az állami jogfolytonosságot, a megszállt országban pedig Európa legnagyobb létszámú ellenállása alakult ki. Ennek ellenére a háború végén nem ismerték el őket győztes államnak.Előadásomban bemutatom a jelenlegi lengyel historiográfia legfontosabb vitáit, megállapításait és (emlékezetpolitikai) korlátait, valamint példákkal szeretnék rávilágítani arra, hogy a magyar történetírás máig nem tudott igazán tárgyilagos értékelést adni a lengyel ellenállás történetéről.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.A második világháború éveiben mintegy 100.000 – 120.000 magyarországi német teljesített szolgálatot a Waffen-SS-ben. Ott voltak a keleti fronton, a normandiai partraszállásnál, Budapest ostrománál, sőt Auschwitz és más lágerek őrszemélyzetének soraiban is. Az előadás azt vizsgálja, milyen előzmények vezettek oda, hogy német származású magyar állampolgárok tömegei kerültek a német haderőbe. Egy további fókusz a következményeken lesz: miként kezelték a volt Waffen-SS katonákat Magyarországon, illetve Németországban a háború elvesztése után, illetve miként épültek be ezek az események a kisebbségi közösség önképébe és kollektív emlékezetébe.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.Előadásom két területet ölel fel. Egyrészt bemutatom a politikaipropaganda által leggyakrabban használt taktikákat, módszereket, másrészt bemutatom hogyan alkalmazták mindezeket a brit, amerikai, szovjet és német II. világháborús plakátok estében.A politikai propaganda történetén végigtekintve azt az összefüggést fedezzük fel, hogy nem más, mint a háború puska nélkül. A propaganda a társadalmi kommunikáció egyik formája. Társadalmi termék, amelyet a társadalom tagjainak meggyőzésére állítanak elő. Szoros kapcsolatban van a politikai marketinggel és reklámmal. A plakátok, a propaganda egyik legkiválóbb médiumai: nagyon sok emberhez eljutnak, tömegeket tudnak megmozgatni, továbbá a képi világ és a plakáton szereplő felirat nagyon meggyőző tud lenni. A plakátok a közterületen szinte mindenhol jelen vannak, így kéretlenül is „szóval” tartják a befogadókat. Arra kérdésre keresem a választ, miszerint a II. világháború idején miképpen vált a politikai propagandaplakát a politika, az ellenségkép, a félelemgerjesztés hatásos eszközévé.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.Előadásom során hat fő tézis mellett fogok érvelni. Elsőként azt fejtem majd ki, hogy az erőszak kultúránk egyik kulcskérdése, melynek tanulmányozása komoly tudományos kihívásokat is rejt. Másodjára azt állítom, hogy a tömeges erőszak tanulmányozásakor a népirtás távolról sem problémátlan fogalma került a hierarchia csúcsára, lett a bűnök bűnének kortárs szinonimájául megtéve. Érveket hozok továbbá amellett, hogy a holokauszt közismert, ugyanakkor vitatható értelmezése a holokausztot a népirtás archetípusaként ábrázolja. Ezt követően amellett foglalok állást, hogy a holokausztot lehet és érdemes is összehasonlítani a tömeges erőszak további eseteivel. Ötödikként vázolom majd a népirtások kutatásának egy szűkebb és egy tágabb agendáját, mégpedig leginkább azért, hogy rámutathassak arra, hogy az Európán kívüli koloniális és az Európán belüli náci erőszak közti összefüggések vizsgálata miért is oly fontos. Végezetül pedig azt vetem fel, hogy a történettudomány releváns megkülönböztetéseket kell, hogy tegyen, az etikus emlékezetnek azonban inkább az áldozatok közti szolidaritást elősegítő és kifejező közös tényezőket lenne érdemes előtérbe helyeznie.

Klacsmann Borbála Holokauszttörténetek című könyvéről a szerzővel Pető Andrea beszélget.https://www.libri.hu/konyv/klacsmann_borbala.holokauszttortenetek.html

The podcast shares the perspectives of faculty and students of OSUN Collaborative Network Course on Antisemitism, Holocaust, Colonialism, Gender. This collaborative OSUN network course addresses topics that are of urgent global importance in our era of continuing discrimination, forced migration, socially sanctioned violence – and war. It promotes new teaching and thinking about the relationships among four distinct, but overlapping, historical, cultural, and political phenomena: antisemitism, the Holocaust, colonialism, and gender. Each of these terms becomes a lens through which to examine exclusion, prejudice, discrimination, race, and hate in their historical and contemporary manifestations. Each of these questions is widely discussed in its own setting, with antisemitism and the Holocaust studied separately from forms of racism rooted in colonial legacies. The aim of this course is to reframe such vital discussions that at present take place in parallel, and sometimes even in an antagonistic manner.

In recent years, there has been a significant increase in Holocaust museums established worldwide, prompting numerous studies examining how they portray the Holocaust. Some researchers have emphasized the dominant roles of Yad Vashem and the United States Holocaust Memorial Museum in creating a canon and universalizing the Holocaust narrative. Others have highlighted the variations in Holocaust commemoration around the world. Additional studies have explored various aspects, including pedagogy and education, politics and nationalism, museum design and architecture, ethics, survivor testimonies, and more. This podcast delves into ongoing research funded by the Gerda Henkel Stiftung, investigating the role nationalism plays in shaping Holocaust narratives across seven countries within the European Union and beyond. The study, titled "When Nationalism Fails: A Comparative Study of Holocaust Museums," specifically focuses on Nazi collaboration, examining whether and how Holocaust museum exhibits address this subject and if nationalism affects the portrayal. As the research is still underway, this podcast serves as an initial platform for discussing the research rather than presenting its findings.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.A 1949-49-es szabadságharc leverésében segédkező orosz csapatok által zsákmányolt honvédzászlókat a Szovjetunió kétszer is visszaadta Magyarországnak. Először 1941. március 20-án Moszkvában kaptunk vissza 56 zászlót – részben két politikai fogolyért, Rákosi Mátyásért és Vas Zoltánért cserébe, akiket 1940 novemberében engedtek a magyar hatóságok a Szovjetunióba távozni. 1944-ben a Hadtörténeti Múzeum Somlóvárra, az Erdődy-kastélyba menekített gyűjteményéből újra szovjet kézre kerültek a ’48-as zászlók is, amelyeket (pontosan 66 darabot) Budapesten adtak újra vissza 1948. április 4-én. A két ceremóniára gyökeresen eltérő körülmények között került sor. https://2vh-albizottsag.hu/https://www.facebook.com/MTAMasodikVilaghaboruTorteneteAlbizottsag

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.Legtöbbünknek már nincs személyes tapasztalata a második világháborúról, sőt alig találkozhatunk ma már olyannal, akinek van. A második világháború mégsem csak könyvekből és az iskolai tanórákról ismert számunkra, hiszen a témáról készült filmek (és játékok) személyes közelségbe hozzák sokunkhoz. Ezek az élmények pedig gyakran meghatározóbbak, mint a történelemoktatás és a hagyományos ismeretterjesztés produktumai. Ezért érdemes figyelmet fordítanunk ezekre. Előadásomban a második világháborúról szóló filmekről lesz szó - történész szemmel. Megnézzük, milyen típusú filmek és miként alakítják a közemlékezetet. Hiteles múltképet adnak-e? Használhatóak-e a történelemoktatásban? Mit kezdhet velük a történész, a történelemtanár és a történelem iránt érdeklődő széles publikum?https://2vh-albizottsag.hu/https://www.facebook.com/MTAMasodikVilaghaboruTorteneteAlbizottsag

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.https://2vh-albizottsag.hu/https://www.facebook.com/MTAMasodikVilaghaboruTorteneteAlbizottsag

The podcast shares the perspectives of faculty and students of OSUN Collaborative Network Course on Antisemitism, Holocaust, Colonialism, Gender.  These termes are used as  a lens through which to examine prejudice, discrimination, race and hate in their historical and contemporary manifestations. These questions have often been discussed in a bifurcated way, with antisemitism and the Holocaust studied separately from forms of racism rooted in colonial legacies. The aim is to reframe discussions that at present take place in parallel, and sometimes in an antagonistic manner. Faculty and students  explore how we may use teaching to clarify and work through such intellectual tensions, which have real-world implications that take form in diverse national and regional contexts.

Andrea Petö, Professor for Gender Studies at the Central European University, Vienna, talks with Lori Weintrob, Professor of History and founding director of the Wagner College Holocaust Center, Staten Island, New York, and Laura Morowitz, who is currently researching issues of art in Nazi Vienna about the different forms of Jewish women’s heroism. They discuss why it is important to remember these heroines and what they mean for us today.Bet Debora Podcast channel

Beszédes (el)hallgatás – szigorúan ellenőrzött megszólalások. Csöndes megemlékezés 2021. június 11-i beszélgetése.

A beszélgetés németül zajlott / The conversation was in GermanA podcast elérhető magyar felirattal a Fővárosi levéltár YouTube csatornáján.Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete projekt - Előadássorozat XI., 2021. június 17. Mélyi József művészettörténész interjúja Eduard Freudmann-nal Eduard Freudmann (1979) Bécsben élő osztrák művész tevékenységének középpontjában a köztér és az emlékezet áll. 2015-ben Varsóban a Gabu Heindl osztrák építésszel közösen készített Az emlékmű lehet egy erdő című tervük nyerte a Holokauszt idején zsidókat mentő lengyelek emlékművére kiírt pályázatot, amely azonban hosszas vitákat követően nem valósult meg. Budapesten szintén 2015-ben, a Spinoza Házban mutatta be A fehér elefánt archívuma című projektjét, amelyben családi archívumának segítségével, a dokumentarista- és tárgyszínház eszközeivel járta körül a Holokauszt emlékezetének jelenkori problémáit. 2010-es évek során Bécsben, a Schiller Parkban a Történelempolitikai Platform csoport kezdeményezésére számos akció zajlott le a harmincas években a nácik szolgálatába állt költő, Josef Weinheber 1975-ben felállított mellszobránál. Freudmann a beavatkozások, rekontextualizálások egyik szervezője volt.

In the interview with Andrea Pető they are discussing two topics: the importance of memory in transformative politics and the forms of forgetting in relation to the planned monument of victims of war time rape in Budapest.

In the 50th podcast of the series Andrea Peto speaks about the achievements, fun facts and outreach of the previous 49 podcasts.

As an internationally recognized expert on public art and the memorial genre, James E. Young has served on juries for a number of prospective memorials, from the Memorial to the Murdered Jews of Europe in Berlin to the National 9/11 Memorial in New York. In this interview, within the context of the Budapest memorial site project in memory of women who were raped in times of war, we touch on the specifics of the call for applications, the importance of selecting the right site for the memorial, the role of the jury, and the ways in which the commemoration process can continue. Drawing on his experiences as a member of various juries, Young views the memorial as an extended process, stressing that preparation and afterlife are as important, as elements of the meanings of a memorial, as the physical object or site themselves.

Interview with Michael Rothberg conducted by Hedvig Turai.Michael Rothberg, Professor of English and Comparative Literature, 1939 Society Samuel Goetz Chair in Holocaust Studies, UCLA, has major contributions to trauma and memory studies.  The present interview is mostly  connected to his latest book, The Implicated Subject. Beyond Victims and Perpetrators, as he considers questions of guilt, responsibility, contemporaneity, burning issues for all of us. What do we have to do with the past that we did not participate in, we did not do anything but we are still granddaughters and grandsons of perpetrators or victims? What do we have to do with distant sufferings, including wartime rape? In all his works, Michael Rothberg pays special attention to art, to contemporary art that he considers theoretical objects that are important parts of Holocaust Studies as well.

Pasts, Inc., Center of Historical Studies at CEU, CEU Department of Gender Studies, the Working Group of Democracy in History of CEU Democracy Institute, and the Subcommittee of the History of Second World War of the Hungarian Academy of Sciences launched the thematic issue of The Hungarian Historical Review with the authors present.https://hunghist.org/archive/79-hhr-issue/637-volume-9-issue-3

Veerle Vanden Daelen, deputy director of Kazerne Dossin and Andrea Pető, Professor at CEU are discussing problems of how to remember dark history, what are the challenges for museums and art works.With the support of Flemish Representation in Budapest, Budapest City Archive, Municial of Budapest, Subcommittee of History of the Second World War of the Hungarian Academy of Sciences.

The podcasts discusses Topographie der Shoah: Gedächtnisorte an das zerstörte jüdische Wien, Lappin –Engel was directing. The places of the Holocaust are the iconic places of destruction like Auschwitz, Bergen Belsen, Dachau. These places were under German command and they give the false impression that the extermination of the European Jewry has happened somewhere far away. But it actually started with neighbors not returning greetings or hoping to obtain fur coat of their neighbors.

2004 is credited as a turning point in the recent history of Romania in regards to its attitude towards the Holocaust. The Final Report on the Holocaust in Romania, published in 2004 by an international commission of experts chaired by Elie Wiesel, was officially recognised by the Romanian state. Adrian Cioflâncă (The National Council for the Study of the Securitatea Archives / The Center for the Study of Jewish History, Bucharest) talks with Andrea Pető about the memorialisation of the Holocaust in Romania in the last 15 years.

Az előadás a Kárpát-medencére és környékére fókuszáló, anyanyelvi és nemzetiségi adatokat ábrázoló térképeket elemzi. Az első világháború időszakától a második világháború végéig az ilyen jellegű térképek nagy szerephez jutottak a különböző területi követelések tudományos legitimalizálásában, hiszen teljesen objektív etnikai térképek nem léteznek. Hogyan vizsgálja az ilyen jellegű térképek e jelentésrétegeit napjainkban a kritikai kartográfia? Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

A szovjet hadifogság történetének része a korábbi ellenség ideológiai meggyőzésére tett kísérlet. Az antifasiszta átnevelés magyar programját Rákosi Mátyás dolgozta ki, a kádereket a krasznogorszki Központi Antifasiszta Iskola marxista-leninista kurzusain képezték. A táborok politikai osztályainak élére az itt végzett hallgatókat helyezték, feladatuk az antifasiszta propaganda meggyőző terjesztése volt. Ennek hátterét, tartalmát és módját két forrástípus, a táborokban készült úgynevezett búcsúalbumok, és volt hadifoglyok visszaemlékezései alapján mutatja be az előadás. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

A fagyos szovjet-magyar viszony 1940-es évek eleji rövid enyhülésének egyik szimbolikus eseménye az 1849-ben hadizsákmányként elvitt honvédzászlók 1941-es visszaadásának gesztusa volt. A zászlók hazahozatala a szimbolikus politizálás térbeli és testi gyakorlatainak számos példáját felvonultatva a háborús propaganda részeként szolgálta a Románia vonatkozásában rövid ideig egyező szovjet és magyar érdekeket. Az előadás ennek szimbolikus eszköztárát és gyakorlati megvalósulását tekinti át. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Az előadás bemutatja, hogy a  magyarországi náciellenességnek azonban nem ez volt az egyetlen, vagy éppen a kor diskurzusait leginkább meghatározó dimenziója, hiszen a náciellenes közszereplők zavarba ejtően sokféle ideológiai háttérrel és motivációval rendelkeztek és nem alkottak monolit csoportot. A régi vágású liberális demokraták, konzervatívok, legitimisták, intézményesülő fajvédők, sőt aktív szélsőjobboldali politikusok is náci ellenesek voltak, akik a deklaráltan „nemzeti alapra helyezkedett” szociáldemokratákhoz és az igen fragmentált kommunistákhoz hasonlóan a náci térhódítás ellen foglaltak állást. Az előadás bemutatja az azonosítható fontosabb csoportokat, illetve azok fórumait (pártok, lapok, társaságok, törzsasztalok stb.), kitekintéssel a német megszállás alatti ellenállásokban betöltött szerepvállalásukra. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Az előadás bemutatja, milyen változáson ment keresztül a német nyelv 1933-tól kezdődően. A hangsúlyt azokra a szavakra és kifejezésekre fektetve, amelyek bekerültek a náci nyelvhasználatba, majd az antifasiszta propaganda ideje alatt kikerültek; illetőleg jelentésük változott a nemzetiszocialista időszak alatt, majd azt követően is. Ehhez az előadás forrásként propagandaanyagokat, így újságcikkeket, plakátokat, reklámokat, szórólapokat használ. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Az előadás a kevésbé kutatott téma az ún. „afro-németek” történetét elemzi a németországi gyarmat-revizionizmussal összefüggő propagandatevékenység során. Hiszen hiába voltak ők is német állampolgárok, a többségében afrikai-német vegyesházasságokból származó, Németországban felnőtt, német anyanyelvűek, nem tartozhattak az „árja” német néphez, így megmenekülésüket főleg a hiperrealista filmábrázolásnak köszönhették. A filmekben végig szükség volt rájuk kisebb szerepek, és főleg a tömeges statisztajelenetek miatt ezért elkerülték a deportálást. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Az előadás két müncheni székhelyű német vicclap, a Fliegende Blätter és Simplicissimus 1939 szeptembere és 1944 szeptembere (mindkét lap ekkor szűnt meg) közötti időintervallumban keletkezett karikatúráit és cikkeit elemezi, elsősorban a két újság háborús propaganda-tevékenységére koncentrálva, de kitérve általános jellemzőikre is. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Németország 1933 és 1939 között modern ipari nagyhatalommá, mely együtt járt a rendszer széleskörű tömegbázisának megteremtésére és egyszemélyi politikai, ideológiai és katonai vezetői kultusza megszilárdításával. Az előadás az építészeti terveket elemzi, amelyek Berlint a világ leendő fővárosává, „Welthaupstadt Germaniává” voltak hivatottak átalakítani. A hatalmi reprezentáció vizuális eszközeiben rejlő lehetőségeket a Führer és környezete megdöbbentő pontossággal ismerte fel, és kíméletlen céltudatossággal tervezte kiaknázni a birodalom és a vezér hatalma alátámasztására. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

A titkos, vagy “fekete” propaganda olyan befolyásoló információs tevékenység, ahol a címzett nincs tisztában az információ valódi forrásával és terjesztőjével. Az előadás bemutat egy olyan propaganda műveletet, amivel magyarországi zsidókat céloztak volna meg a soá kellős közepén, de amit végül a washingtoni OSS főhadiszálláson megvétóztak. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Az előadás a fennmaradt újpesti sajtóanyagok (Fórum, Független Újság, Igaz Szó, Újpest) egy részére támaszkodva, az egymást követő zsidótörvények és jogfosztó rendeletek helyi megvalósulásán keresztül bemutatja az újpesti zsidó közösséggel szembeni propagandisztikus légkör felerősödését, amellyel a helyi társadalmat igyekeztek meggyőzni arról, hogy a zsidók a keresztény nép ellenségei és kizsákmányolói. Ehhez segítő kezet nyújtottak a város vezetésében szerepet játszó hivatalnokok és a mindenkori polgármester, akik a zsidók virilis névjegyzékből és a képviselőtestületből való fokozatos kizárásával, egyesületeik felszámolásával, iparjogosítványaik felülvizsgálatával és elvételével, a piaci árusítástól való eltiltásukkal igyekeztek kedvezőbb helyzetbe hozni a helyi keresztény kereskedő és iparos társadalmat. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Bosnyák Zoltán főszerkesztésével 1944 májusa és decembere között, heti rendszerességgel jelent meg a Harc című folyóirat. A lap a Zsidókérdéskutató Magyar Intézet hivatalos lapja volt. A kutatás eredményeként kirajzolódik, hogy a lap célja az idegenérzet növelése, a korábbi korszakokból átvett zsidóellenes képek átformálása és megújítása az adott kornak megfelelően, a honi társadalom egészére való hatásgyakorlás, negatív érzet erősítése ill. elültetése a zsidósággal kapcsolatban. Miképp működött, mik voltak a céljai a tudatos zsidóellenes propagandának Magyarországon? A különböző igényű cikkeivel, hirdetéseivel a társadalom valamennyi rétegét meg szerette volna szólítani és „végső harcba hívni” a zsidóság ellen. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Miképp jelennek meg ezek az események a magyar propagandában, hogy az 1941 nyarán a szovjet állambiztonsági szervek illetve a visszavonuló Vörös Hadsereg alakulatai több ezer politikai foglyot, túszt és katonát végeztek ki. A Baltikumban, az egykori kelet-lengyelországi területeken és Ukrajnában elkövetett gyilkosságok fellelt bizonyítékai a német propaganda egyik legfontosabb szovjetellenes elemévé váltak mind a hadseregen belül, mind a hátországi és megszállt lakosság körében. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Az előadás bemutatja a Magyar Távirati Iroda Rt., a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. ügyviteli dokumentumait, felügyelő és igazgatósági üléseinek jegyzőkönyveit, műsorülések jegyzőkönyveit, a sajtócikk gyűjteményét abból a szempontból, hogy meglepetéseket tartogatnak a második világháború történetét kutató történészeknek. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Az előadás azt vizsgálja, hogy a II. világháborús magyar propagandaplakátok miként szólították meg a lakosságot, hogyan próbálták a véleményüket, a háború eseményeihez való hozzáállásukat befolyásolni, emellett mennyire töltöttek be fontos szerepet a propaganda terjesztésében a korszak többi médiumához képest. A II. világháborús magyar plakátok kategorizálása a főbb propaganda témák megismerését és áttekinthetőséget segíti elő, emellett behatárolja a háború egyes szakaszait, amely során megfigyelhető a kormány számára mely témák voltak a legfontosabbak, ennek következtében hogyan próbálták formálni a lakosság véleményét, hozzáállását a háborúhoz. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Horthy István, a kormányzó idősebb fia a második világháború időszakának tragikus sorsú mellékszereplője volt. Meghatározó közéleti tevékenységet nem folytatott, az ország sorsát érintő döntésekben nem vett részt, magas közjogi méltóságát, kormányzó-helyettesi pozícióját váratlan halála miatt mindössze hat hónapig töltötte be. Mégis hogyan lett kultikus figura a háborús propagandában? –erre ad választ az előadás. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Az előadás bemutatja a Horthy-kultusz egyes fázisait a második világháborúban. A Horthy-kép kiegészítő üzeneteként az állampolgároktól elvárt magatartásformák is idővel jóval hangsúlyosabbá váltak, így különösképpen a kötelességteljesítés és az önfeláldozás. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.

Since 2017, the Department for Modern and Contemporary History at LMU Munich and the Center for Holocaust Studies at the Leibniz Institute for Contemporary History co-host the colloquium »The Holocaust and its Context«. In this special session, recorded on 14 January 2019, Frank Bajohr and Kim Wünschmann discuss Holocaust research, memory and politics in Eastern Europe with Natalia Aleksiun (Touro College, New York), Ekaterina Makhotina (University of Bonn), Andrea Pető (CEU Budapest) and Svetlana Suveica (University of Regensburg). The panel focusses on developments in Moldova and Romania, Lithuania, Poland and Hungary. The podcast was prepared in a cooperation with CEU/ MTA WWII Podcast Series.

A konferencia bevezető előadása a propaganda történetén keresztül kísérletet tesz a propaganda fogalmának tisztázására, másrészt a propaganda természetének bemutatásával egy szélesebb történelmi, társadalmi összefüggésre mutat rá. Propaganda a második világháborúban című konferencia előadása, mely elhangzott MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án.Második világháborús propaganda konferenciaA második világháború időszakában jelentős szerep jutott a propagandának, mellyel a társadalom minél szélesebb körét kívánták a háborús folyamatok részévé és támogatójává tenni. Konferencia célja a háborúhoz kapcsolódó propagandatevékenységek széleskörű és sokrétű bemutatása a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára. A konferencia egyaránt foglalkozik a propaganda tartalmával és technikájával.

Denisa Nestakova (Comenius University, Bratislava) who is working with a grant of the Foundation for the Memory of the Shoah, Paris (France) on the history of Sered talks to Andrea Pető. They discuss a newly opened museum, public debates about memorization strategies and the use of photographs in a Holocaust Museum.

Synne Corell, historian and researcher at the Norwegian Center for Holocaust and Minority Studies, talks with Andrea Pető about a recent seminar series organized in National Library of Norway. Journalists, historians and artists met to reflect on a photograph taken on 26th of November 1942 by Georg W. Fossum, depicting a crowd witnessing the departure of a boat transporting 529 Norwegian Jews to Auschwitz. The photograph has a significant place in the visual memory of Holocaust in Norway, and has been used in newspapers, books, moves and works of art. What does this photo and the works around us tell us about memory of the Holocaust in Norway?

Rainer M. Jánossal, az egri Eszterházy Károly Főiskola Egyetem Történelemtudományi Intézete professzorával Pető Andrea beszélget új könyvéről: Századosok, Osiris, 2018.  És arról hogyan jelenik meg a “századosok” a második világháború tisztjeinek társadalomtörténetében, a militarizmus szerkezete és működési módja a Horthy hardseregében, és hogyan lett a századosok története a nők és a csend története.

Kerpel-Fronius Ádám a Meggyilkolt Európai Zsidók Emlékműve Alapítvány tudományos munkatársa az európai emlékhelyek  főszerkesztője az európai holokauszt emlékezetről és emlékművekről beszélget Pető Andreával.

Sabine Grenz, professor for Gender Studies at the University of Vienna, talks to Andrea Pető about her research on gender history in the Nazi period through women's diaries. They discuss how, through ego documents,  people constructed the idea that “Opa und Oma waren keine Nazis” as part of a general amnesia about the Nazi past. Sabone Grenz served as a president of the German Gender Studies Association and she also talks about recent debates in gender studies in the country.

Séllei Nóra egyetemi tanár, az MTA doktora, a Gendertudományi Központ vezetője a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetében, négy éven keresztül pedig a Magyar Anglisztikai Társaság elnöke volt, Pető Andreával arról beszél, hogy hogyan kezd el egy Virgina Woolf kutató a 2. Világháború történetével foglalkozni és mi Polcz Alaine: Asszony a fronton című könyve körül kialakult viták főbb érvei.

Patrycja Dołowy, Polish photographer, multimedia artist and playwright, talks with Andrea Pető.  They discuss topics such as what it means to be a memory activist in Poland; how women’s memories and femininity are woven into artistic projects; and why stories matter.

Laczó Ferenc a Maastrichti Egyetem adjunktusa beszél Pető Andreának Munkácsi Ernőről, a Zsidó Tanács prominens figurájáról, akinek most jelent meg How it Happened. Documenting the Tragedy of Hungarian Jewry, (McGill-Queen University Press, 2018) címmel angolul a naplója. Hogyan értékeli utólag írt naplójában saját és a Zsidó Tanács szerepét, mikor kezdődött az üldöztetés, és szerinte mi volt a magyar hatóságok szerepe a deportálásokban?

Pedro Aires Oliveira, Professor of History at New University of Lisbon, talks about Salazar and his New State with Andrea Pető. They talk about Salazar’s pragmatism, historical analogies and the major debates today in Portuguese historiography about Salazar’s regime.

Barna Ildikó habilitált egyetemi docenst, az ELTE Társadalomkutatások Módszertana Tanszék tanszékvezetőjét Pető Andrea kérdezte az International Tracing Service adatbázisáról, mi a jelentősége és mit lehet megtudni belőle, amit eddig nem tudtunk?

Anna Ullrich is a Research Assistant at the Center for Holocaust Studies at IfZ Munich and involved in a variety of EHRI activities, among them coordinating EHRI's Training and Education. She spoke with Andrea Pető about the EHRI - Seminar Budapest Researching and Remembering the Holocaust in Central Europe – new sources, methods and approaches 3 - 7 September, 2018 at CEU Campus. What is the European Holocaust Research Infrastructure, who are the members and what are the main activities?

A konferencia két szervezője Paksa Rudolf, történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa és  Virányi Péter címzetes egyetemi docens Reklámszociológia BME szociológia és kommunikációs tanszékének munkatársa az MTA II. világháború története albizottság konferenciájáról, mely 2018. november 16. MTA Székházában a Felolvasóteremben lesz, beszélget Pető Andreával. A második világháború időszakában jelentős szerep jutott a propagandának, mellyel a társadalom minél szélesebb körét kívánták a háborús folyamatok részévé és támogatójává tenni. Konferencia célja a háborúhoz kapcsolódó propagandatevékenységek széleskörű és sokrétű bemutatása a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára. A konferencia egyaránt foglalkozik a propaganda tartalmával és technikájával.

Pető Andrea, a CEU egyetemi tanárával Stefano Bottoni, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatárs, az MTA II. világháború történeti albizottság titkára beszélget Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története a Magyarországon a II világháború alatt (Jaffa, 2018) kötetéről, hogy mit lehet tudni a nemi erőszakból megszületett gyerekekről, milyen tényezők járultak hozzá a háborús nemi erőszak elhallgatásához, és hogyan alakul a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak emlékezetének időbelisége Magyarországon és Oroszországban.

Pető Andrea, a Magyar Történelmi Emlékek Okmánytárak sorozatban megjelent „…Akkor aszt mondták kicsi robot”. A magyar polgári lakosság elhurcolása a Szovjetunióba korabeli dokumentumok tükrében (Budapest, 2018) című kötet szerzőjével, Stark Tamással az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főmunkatársával beszélgetett.  A második világháború során, különösen annak utolsó hónapjaiban Magyarország háború alatti területéről mintegy 600 ezren kerültek szovjet fogságba. A foglyok közel harmada civilként lett „hadifogoly”. A kötet szerzője elmondta, hogy a 347 doboznyi forrásanyagból válogatott dokumentumok, levelek nemcsak az elhurcolásról, hanem az elhurcolás miatt bekövetkező családi tragédiákról, megtört életpályákról, titokzatos letartóztatásokról, valamint az üldöztetést túlélő zsidók újabb megpróbáltatásairól is tudósítanak. Kitért a kényszermunkások történetével kapcsolatos kutatások nehézségeire, valamint arra, hogy a magyar kormányzat közvetlenül a világháború után, hogyan próbált közbenjárni a szovjet vezetésnél az elhurcoltak kiszabadítása érdekében.  A beszélgetésben szó esett a kormányzat által 2015-ben meghirdetett  “Gulág-emlékév”-ről és az emlékezetpolitikáról is.

Philipp Ther, Director of Institute of East European History, University of Vienna, speaks with Andrea Pető about his new book: Die Außenseiter. Flucht, Flüchtlinge und Integration im modernen Europa (Berlin: Suhrkamp, 2017)A history of war is also a history of refugees, forced movement and resettlement. In the 20th century alone, around thirty million people lost their homeland due to radical, ethnic, and, in part, racist nationalism. In this podcast we explore migration and escape, using historical analogy as a methodological tool, and recent debates on provincializing Europe and methodological nationalism.

Tom Kristiansen, Professor of History at UiT The Arctic University of Norway, Tromso discusses the new project he heads on rewriting the history of Norway during the Second World War. He shares his reflections on challenges and results of the project “In a World of Total War: Norway 1939-1945” aiming to map Norwegian wartime alliances, the occupation regime, everyday life and memories of war and occupation.

Stefano Bottoni, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatárs, az MTA II. világháború történeti albizottság titkára Pető Andreával beszélget Mikó Imre készülő életrajzáról (“Talking to the System: Imre Mikó, 1911–1977 A Lifelong Story of Collaboration and Service”. (East Central Europe 44 (2017) 47-75)) és arról, hogy milyen kutatásetikai kérdéseket vet fel, ha a valaki a politikai rendszerek változásának függvényében átírja és a történész hozzáfér az önéletrajzaihoz, miért nem lehet megírni egy életrajzot az orosz levéltárak nélkül, és mi a különbség az gyüttműködés, adaptáció, kollaboráció, valamint a “beilleszkedés” között.

Rigó Róberttel - a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karának tanszékvezető főiskolai docensével - a “A Sorosfordító évtizedek Kecskeméten”  (Kecskemét Írott  Örökségéért Alapítvány és a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kar Hely- és Családtörténeti Kutótóműhely, 2018) című kötet szerkesztőjével Pető Andrea beszélgetett arról, hogy a front átvonulásának milyen helyi sajátosságai, tapasztalatai voltak Kecskeméten. A beszélgetésben kitértek arra is, hogy milyen levéltári forrásai vannak a német és szovjet megszállásnak, milyen módszertani kérdéseket vet fel az interjúk elemzése, és mit tudhatunk meg a kecskeméti háborús mindennapokról.

What were the gender politics of WWII in Iceland? What happened to children who were fathered by British or American occupying soldiers?Erla Hulda Halldórsdóttir is a lecturer in history at the Faculty of History and Philosophy, University of Iceland. She is also the leader of the project: 'In the Wake of Suffrage. Icelandic Women as cultural and political agents, (1915-2015)' at the University of Iceland ,funded by Rannis, The Icelandic Research Fund. In this podcast episode she speaks with Andrea Pető about the theoretical and methodological challenges involved in writing women’s history, how to solve the issue of elitism when focusing on women who make a difference.

Bánkuti Gábor a Pécsi Tudományegyetem habilitált egyetemi docensével “A frontátvonulás és a diktatúra kiépülésének egyházi recepciója” szerzőjével (In: Szerk.: Csikós Gábor, Szerk.: Ö Kovács József, Szerk.: Kiss Réka: Váltóállítás: Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017. 411-424.) Pető Andrea beszélgetett milyen kihívást jelent “élő forrással”, a Historia Domus-okkal dolgozni, mit tudhatunk meg a német és szovjet megszállás tapasztalattörténetéről, és milyen az egyháztörténeti kutatás helyzete Magyarországon.

Laborczi Dórával A Sztehlo gyerekek voltunk, Andrási Andorral közösen szerkesztett (Luther Kiadó, 2018) interjú kötetéről Pető Andrea beszélgetett az interjú készítés nehézségeiről és arról, hogy hogyan és mikor kezdődött a gyerekmentés ,mit tudhatunk meg az emberi minőség szerepéről a történelem sötét korszakaiban.

Thomas Weber Professor of History and International Affairs at the University of Aberdeen talks to Andrea Pető about how to ask different questions, how to read well-known sources differently and how to find new archives. When a historian has too many sources, what should she do? How can historical analogies help understand the political challenges of today?

Paksa Rudolffal a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával a “Zsidókérdéskutató Magyar Intézet, avagy a „tudományos antiszemitizmus” Magyarországon” (Múltunk 2018/1.) cikkéről beszélget Pető Andrea. Kik, mikor és miért alapították a “Zsidókérdéskutató Intézetet”, s mi volt a szerepe a holokausztban? Német befolyás alatt állt vagy magyar kezdeményezés volt? Mennyire volt tudományos a tudományosnak hirdetett tevékenységük, illetve a fajbiológia, amelyre alapozták azt? Mit segíthet megérteni a tudománytörténeti megközelítés, és volt-e a Horthy-korszak tudományosságának felelőssége abban, hogy nem lépett fel idejében és hatékonyan az áltudományos nézetek ellen?

Barbara Stelzl-Marx, director of the Ludwig Boltzmann Institute for Research on Consequences of War (BIK), talks with Andrea Pető about how to get access to Russian archives; the surprise moment when she wrote her book: Stalin’s Soldiers in Austria; the ethical concerns surrounding doing research on children born from rape; and new ways of researching the history of the Second World War.This podcast series,  produced in cooperation with the subcommittee of history of Second World War of Hungarian Academy of Sciences and Central European University, introduces cutting edge publications by the members of the subcommittee and other authors. It's aim is to change the ways we talk about the history of the Second World War.

Pető Andrea arról beszélget Pihurik Judittal, a Szegedi Tudományegyetem docensével, aki a Naplók és memoárok a Don-kanyarból 1942-1943 (Budapest, 2007 és 2015) és a Perben és haragban második világháborús önmagunkkal (Budapest, 2015) című kötetek szerzője, hogy miért fontosak a szubjektív források - a résztvevők, szemtanúk személyes tapasztalatai, emlékei - a háborús történelem feldolgozása során.A Közép-európai Egyetem és az MTA második világháború története albizottság közös podcastjában az albizottság tagjaival és szerzőkkel beszélgetünk most megjelent munkájuk kulisszatitkairól és azokról a kutatási eredményekről, melyek megváltoztatják azt, amit a háborúról tudunk.