ELTE TTK Podcast

2024-ben David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapott kémia Nobel-díjat. Ennek jelentőségéről beszélgetünk Dr. Perczel Andrással, az ELTE Szerves Kémia Tanszék professzorával, valamint Tarr-Pálfi Helga és Fazekas Zsolt kémikusokkal.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM: 00:58 Milyen feladatokat látnak el a fehérjék a szervezetünkben? 02:00 Hogyan és milyen gyorsan veszik fel a fehérjék a végső szerkezetüket? 02:42 Bemutatnátok a magatokkal hozott fehérje modelleket? 08:37 Mióta kutatják az emberek a fehérjéket? 14:13 Miért ilyen nehéz megmondani, milyen 3D szerkezetet alkotnak ezek az aminosav láncok? 20:16 Az AlphaFold1-et követte az elődjénél sokkal jobban teljesítő AlphaFold2. Mi okozta ezt az áttörést? 21:42 Fazekas Zsolt bemutatja az AlphaFold weblap mindenki számára elérhető használatát. 24:49 A Rosetta éppen ennek fordítottját csinálja, de hogyan? 26:23 Mutassátok be a magatokkal hozott fehérjeszerkezeteket. 29:31 Hamarosan megjelenik angol nyelven az Ezerarcú Fehérjék című könyv.

John Hopfield és Geoffrey Hinton nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulással kapcsolatos kutatásaikért. Hogyan kapcsolódik a fizika a mesterséges intelligenciához? Csabai István professzor beszél a Nobel-díjat érő kutatás jelentőségéről. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM 00:28 Pontosan mikor kezdődött a neurális hálózat kutatás? 04:14 Miben hasonlítanak a mesterséges neurális hálók az emberi agyhoz? 08:26 A fizikának melyik részéből inspirálódott a hálózat megalkotása? 13:47 Miben más Hinton-hálója? 17:19 Hogyan foglalhatnánk össze ezen hálók tanulási folyamatát? 22:18 Egyre elterjedtebb a mesterséges intelligencia a kutatásban is, mikre használhatjuk? 33:21 A terület aktív kutatójaként milyen érzés látni ezt a robbanásszerű fejlődést? Csabai István által említett korábbi podcast adás ezen a linken elérhető: https://youtu.be/rTw0m_pXQR4?si=aKiqkGOtZRhZj6Ea

2024-ben két amerikai kutató, Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Dr. Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője beszél az eredmények jelentőségéről, aki maga munkakapcsolatban állt a Nobel-díjasokkal. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM 00:32 Hogyan jutunk el a DNS-től a fehérjééig? 04:16 A mikro-RNS felfedezése hogyan változtatta meg ezt a területet? 08:51 Milyen kísérletek vezettek a felfedezéshez? 15:55 Mi a fejlődési rendellenességek és más megbetegedések kapcsolata a génszabályozással? 16:51 Milyen más RNS-ek vannak? 19:19 Vellai Tibor ismertsége a két kutatóval

Az előrejelzések alapján, aki 2024. augusztus 12-én este felpillant az égre, esélye van látni a Perseidákat. A legújabb adásban többek között szó lesz arról, hogy a Csillagok Alatt programsorozat mivel vár titeket augusztusban! Vendégeink: Ordasi András szabadúszó csillagász, tudománykommunikátor, a Csillagok Alatt programsorozat szervezője, és a Csillagász brand kreatív igazgatója. Szabó Norton fizikus, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagász demonstrátora, leendő csillagász mesterszakos hallgató.

Milyen összefüggés van a szülő és a gyermek kütyüzése között és vajon hogyan lehet okosan használni az okoseszközöket, ha már elszigetelni nem lehet tőlük a kicsiket? Noha a televízió, számítógépek, az internet évtizedek óta részesei a mi életünknek is, felnőni látunk egy új generációt, akik a digitális tartalomfogyasztás robbanásszerű fejlődésbe születtek bele és gyermek koruk óta természetesnek veszik az okos eszközök jelenlétét. Az Alfa Generáció Labor ennek a generációnak a fejlődésében bekövetkező változások megértését tűzte ki céljául. Vendégeink: Dr. Konok Veronika pszichológus, az ELTE Etológiai Tanszék munkatársa, az Alfa Generáció Labor vezetője. Dr. Pogány Ákos viselkedésökológus, az ELTE Etológia Tanszék adjunktusa, az Alfa Generáció Labor munkatársa. Műsorvezető: Papp Eszter

Hallottál már a Bolyai szakkollégiumról? Érdekel a természettudomány, vagy az informatika? A Bolyai szakkollégiuma küldetése a legkiválóbb hallgatók összegyűjtése az ELTE TTK-ról és az Informatikai Karról. A különböző érdeklődési körű hallgatók nagyszerű közösséget alkotnak, és itt lehetősége nyílik mindenkinek bepillantást nyernie más szakok tanulmányaiba, kutatásaiba. Vendégeink: Dr. Schlett Katalin, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék vezetője, Dr. Kun Ádám, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék oktatója.

A klímaváltozás fajok elterjedésére gyakorolt hatásainak vizsgálatára dolgozott ki új módszert munkatársaival Oborny Beáta egyetemi docens az ELTE Biológiai Intézetben és az ÖK Evolúciótudományi Intézetében. Zimmermann Dániellel közösen jegyzett tanulmánya az Ecography folyóiratban elnyerte „A hónap cikke” címet. Ezzel kapcsolatban hívtuk most el őket beszélgetni legújabb Podcast adásunkba. Vendégeink: Dr. Oborny Beáta, az ELTE Biológiai Intézet docense és Zimmermann Dániel, az ELTE Biológiai Intézet kutatója.

Témáról bővebben: https://ttk.elte.hu/content/elorenyomulo-es-visszavonulo-fajok-a-valtozo-klimaban.t.7045

A 12P/Pons-Brooks lehet az idei év eddigi leglátványosabb üstököse, akár szabad szemmel is megfigyelhető lehet márciusban! Erről és a csillagászat szépségeiről, érdekességeiről fogunk beszélgetni vendégeinkkel a legújabb podcast adásban! Vendégeink: Világos Blanka, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutató asszisztense és az ELTE TTK Csillagászat Mesterszak végzős hallgatója és Szabó Norton, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagász demonstrátora és az ELTE TTK leendő PhD hallgatója.

A Christopher Nolan rendezésében készült Oppenheimer, mely a címszereplő életrajzát bemutató film, a 2024-es Oscar gálán 7 díjat is elnyert. Ennek kapcsán beszélgetünk a filmről, az atom- és hidrogénbombákról és a tudósok szerepvállalásáról.

Vendégeink: Dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára és Dr. Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszék docense

Az ember társas lény. Sokan észrevehettétek már másokon, vagy akár magatokon, hogy társaságokban megváltozhat a viselkedésünk, ezt hívjuk társas viselkedésnek. Ez lehet tudatos, vagy ösztönös is, de az okokra agyunkban kell keresni a válaszokat. Az agy az orvostudomány egyik legizgalmasabb és sok szempontból legkevésbé feltérképezett területe. A Science Podcast legújabb epizódjában vendégeinkkel arról beszélgetünk, hogyan segíthet önmagunk megértésében, ha állatok viselkedését tanulmányozzuk, valamint szó lesz az Agykutatás Hete rendezvényről, amivel minden év márciusában országszerte nyerhetünk betekintést az emberi agy működésébe, roppant változatos programok keretében.

Részletek: https://ttk.elte.hu/agykutatashete2024

A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő. A kutatók szerint a fosszília arra utal, hogy ezek a piciny ízeltlábúak a párás, szubtrópusi éghajlati viszonyok között az egész eurázsiai szárazföldön elterjedtek lehettek. Beszélgetésünk során kitérünk arra, hogy még mennyi új fajt és érdekességet rejthetnek a sokszor magángyűjteményekben lévő borostyánkövek. Vendégek: Dr. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszék oktatója, az MTA doktora. Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tár preparátora. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallottál már az amiloidokról? Esetleg csak betegségek kapcsán? Tudtad, hogy a biológia számunkra előnyös folyamatokban is használja? Tarts velünk és mindent megtudhatsz a hormonok jelentőségéről! Milyen összefüggés van amiloidok és az Alzheimer-kór között? Vendégek: Dr. Perczel András, az ELTE Szerves Kémia Tanszék Professzora és Dr. Horváth Dániel, a HUN-REN ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport munkatársa Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
Bővebben is olvashatsz erről a témáról itt: https://ttk.elte.hu/content/a-hatekony-hormontarolas-eddig-ismeretlen-folyamata.t.6901

Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során alacsony a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön. Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. Erről fogunk beszélni vendégeinkkel a Podcast legújabb adásában. Vendégek: Dr. Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője és Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék oktatója Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Az elmúlt évtizedekben a történeti kori Kárpát-medence a tuberkulózis (TBC) fertőzés szempontjából a világ legjobban kutatott régiójává vált. Az eddig ismert eredmények alapján a legkorábbi közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábbra helyeződik a fertőzés emberi népességekben történő megjelenése. Magyar kutatók részvételével egy nemzetközi kutatócsoport közös kötetben foglalta össze a világszinten egyedülálló ismeretanyagot. Vendégeinkkel kutatásukról fogunk beszélgetni a Podcast legújabb adásában! Vendégek: Gémes Anett, az ELTE TTK Embertani Tanszék PhD-hallgatója és Kiss Krisztián az ELTE TTK Embertani Tanszék doktorjelöltje Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

A Science Podcast karácsonyi különkiadásában a matematikáé a rivaldafény! Szó lesz arról, miért ódzkodnak tőle olyan sokan annak ellenére, hogy a mindennapjaink során igenis használjuk lépten nyomon. Kalandozzunk együtt a matematika csodálatos világában, mert a matematika olyan absztrakt fogalmakkal kapcsolatban mond ki örök érvényű igazságokat, amelyek nélkül sosem tudtunk volna választ találni számos gyakorlati kérdésre! Vendégek: Csapodi Csaba, matematikatanár, az ELTE TTK Matematikai Intézet oktatója és az ELTE Tanárképző Központ főigazgatója, valamint Mosóczi András, a Mateking alapítója és oktatási vezetője, A gondolkodás forradalma című könyv szerzője. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz hallgató

Egy csillagászati szakkörön Dr. Bécsy Bence már középiskolás korában saját távcsövet épített. Annyira beleszeretett az asztrofizikába, hogy már az egyetemi évei alatt is kutatni kezdett, ma pedig az Oregon State University posztdoktori kutatójaként gravitációs hullámok tanulmányozásával foglalkozik. Ha érdekel, hogy jut el valaki egy csillagászati szakkörtől egészen Amerikáig, nézd meg a Science Podcast legújabb részét! Vendégünk Dr. Bécsy Bence, az ELTE TTK egykori fizikus hallgatója Műsorvezető: Papp Eszter

A talajok sótartalmának növekedése globális probléma, amihez hozzájárul például télen az utak jégtelenítése miatt használt kősó, a magas ásványi anyag tartalmú talajvízzel, vagy kútvízzel történő öntözés, a tengerparti területeken pedig a tengervíz beszivárgása által a talajba kerülő ionok. A termőterületek szikesedése világszerte egyre nagyobb földterületet és több mint másfél milliárd embert érint.

Az ELTE Plastisz Biológia Kutatócsoport vizsgálatai rávilágítottak, hogy a magas sókoncentráció hogyan befolyásolja többek között a talajban csírázó búza csíranövények fejlődését és hogy mit tehetünk a károk csökkentéséért.

Vendégeink: Dr. Solymosi Katalin, az ELTE Plastisz Biológia csoport vezetője és Sóti Adél, doktorandusz Műsorvezető: Papp Eszter, Fizikus doktorandusz

Idén szeptemberben elfogadták a Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja által kifejlesztett gyógyszermolekula amerikai szabadalmi kérelmét. A gyógyszerjelölt az agyvérzéses betegek krónikus izomgörcseit csökkenti mellékhatások nélkül. Közvetlenül ezután megindulhattak a humán klinikai vizsgálatok, október elején pedig az első fázis részeként egészséges önkéntesek kaptak a gyógyszerből, hogy ezzel vizsgálják a lehetséges mellékhatásokat. Ha az első fázis sikerrel jár, a jövő tavasszal várható második fázisban már nagyobb számú, krónikus izomgörcsökkel élő emberen mérik a molekula hatásosságát, végül a harmadik fázisban még több betegből álló csoporton is kipróbálják a készítményt. Aktuális adásunkban Papp Eszter fizikus doktorandusz hallgató beszélget Dr. Málnási-Csizmadia Andrással és Dr. Gyimesi Mátéval a gyógyszer hatásairól és arról, hogyan jutott el ötletük az amerikai finanszírozásig.

Részletek a kutatásól: https://www.elte.hu/content/elindultak-az-mph-220-human-klinikai-vizsgalatai.t.29487

Csanád Máté és kutatótársai a világ mindhárom nagyenergiájú részecskegyorsítójában (két svájci és egy amerikai gyorsító) vizsgálták az atommagot alkotó anyagot, így sikerült feltérképezniük a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő „őslevest”. Méréseik szerint a kvarkanyag részecskéinek mozgása a tengeri ragadozókéhoz, a klíma változásához és a tőzsdei folyamatokéhoz hasonlatos. A világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítóiban a fizikusok az atommagot alkotó anyagot vizsgálják. Kutatásuk célja a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő anyag tulajdonságainak és viselkedésének megértése. Ha tudni szeretnéd mi az az ősleves és még ennél is többet, tarts velünk! Vendégeink: Dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára és Dr. Kincses Dániel, az ELTE Atomfizikai Tanszék posztdoktori kutatója Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Az ELTE növénybiológusainak kutatásából kiderült, hogy a színtestek vasfelvételének fényhiányos mechanizmusa hasonlít a fényen a fotoszintézis által támogatott folyamatára. Felfedezésük hatással lehet az élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fontos vasforrást jelentenek. Vendégeink: Dr. Solti Ádám, a Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatója és Sági-Kazár Máté, az ELTE Biológia Doktori Iskola doktorandusza Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Részletek: https://ttk.elte.hu/content/kulonleges-vasfelvetel-a-kaposztafej-melyen.t.6879

Mi a sarki fény? A jelenséget legtöbbször a napszél okozza, méghozzá úgy, hogy a napból induló töltött részecskék behatolnak a magnetoszférába. Ez a Föld mágneses mezeje, ami általában megállítja a kozmikus sugárzást, azonban a két sark fölött gyengébb, mint máshol, így a napszél részecskéi ott be tudnak hatolni a légkörbe, bár általában nem jutnak messzire. A mai beszélgetésben a sarki fény jelenségéről beszélünk, valamint arról hogy a 2023 novemberében tapasztalt sarki fény országunk fölött minek tudható be és számíthatunk-e még hasonlóra. Vendégünk: Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője. Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Az ELTE TTK Podcast legújabb adásában Cziráki Kamilla geofizikus hallgatónk beszél új megközelítéséről, melyben a Hold felszínén használható tájékozódási rendszereket vizsgálta, amivel a jövőbeli utazás tervezéséhez járulhat hozzá. Témavezetőjével, Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével a földi GPS-rendszerben használt adatokat határozták meg a Holdra és ehhez a 800 éve élt matematikus, Fibonacci módszerét használták. Vendégeink: Cziráki Kamilla és Timár Gábor Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz A témával kapcsolatban bővebben itt olvashatsz.

A gátizmok fejlesztése már fiatal korban is nagyon fontos, hiszen kihatással vannak többek között a menstruációra, székletürítése, petefészkek egészségére, vagy akár a vizelet tartásra és a prosztatára is. Az ülő életmód azonban negatív hatással van a gátizomzatra, így a felvilágosítás nagyban segítené a problémák orvoslását, vagy megelőzését amellett, hogy ledönteni a témával kapcsolatos tabukat. Vendégeinkkel annak fontosságáról beszélgetünk, hogy kortól és nemtől függetlenül kell odafigyelnünk gátizmainkra, valamint hogy mennyi, sokak által tabunak megélt, sokszor szégyellt probléma vezethető vissza egyébként fejleszthető izmaink elhanyagolására és hogy modern életmódunk hogyan befolyásolja ezeket. Vendégeink: Dr. Skultéti Judit intimorvos és Dr. Zsákai Annamária, az ELTE TTK Embertani Tanszékéről Műsorvezetőnk: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Magyar kutatók drónokkal vizsgálták a hortobágyi Przewalski-ló ménes szociális rendszerét, melyből kiderült, hogy az egyedek és háremek közötti szociális kapcsolatok összefüggésben állnak az egyedek közötti rokonsággal és korábbi ismeretségekkel. A mozgáselemzés által következtetni lehetett arra is, hogy az elkövetkező két évben mely kancák hagyják el háremüket, és melyik hárembe mennek át. Ennek apropóján hívtuk el vendégeinket, hogy kutatásukról beszélgessünk. Vendégeink: Dr. Ozogány Katalin és Dr. Nagy Máté Műsorvezető: Papp Eszter A témáról bővebben itt olvashatsz: https://ttk.elte.hu/content/dronokkal-deritjuk-fel-a-vadlovak-osszetett-tarsadalmat.t.6927

A Svéd Királyi Akadémia 2023-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazta Krausz Ferenc, Anne L’Huillier és Pierre Agostini munkásságát az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért. Ennek apropóján hívtuk el vendégeinket újabb Nobel-díj kibeszélőnkbe, akik személyesen is ismerik a magyar származású Krausz Ferencet, aki fizikus diplomáját az ELTE Természettudományi Karán szerezte. Egykori doktorandusza mesél a díjat érdemelt kutatásról, valamint Krausz Ferenchez fűződő élményeiről. Vendégeink: Szipőcs Róbert és Dombi Péter a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz. A Wigner Fizikai Kutatóközpont "Tudtad-e, hogy..." sorozatot indított, melyben közösségi oldalukon érdekességeket osztanak meg, melyekből még többet megtudhatsz akár Krausz Ferenc és kutatásával kapcsolatban is: https://www.facebook.com/WignerFK/ Cikkünk a témában: https://www.elte.hu/content/fizikai-nobel-dij-2023-krausz-ferenc.t.29187

Balatonkeresztúr határában egy bronzkori nyolcfős tömegsír került elő, amely archeogenomikai elemzése az ELTE Genetikai Tanszék kutatóinak részvételével zajlott. Populációgenetikai eredményeik a rangos Molecular Biology and Evolution szaklapban jelentek meg és számos módszertani újítást is tartalmaznak, többek között a genetikai betegségek kutatásával kapcsolatban. Vendégeink: Kiss Viktória és Gerber Dániel Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz Bővebben a témáról itt olvashattok: https://ttk.elte.hu/content/bronzkori-populacio-leszarmazottai-kerultek-elo-a-balaton-mellol.t.6951

2023-ban Karikó Katalin Magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. Vendégeinkkel az mRNS vakcinákig vezető útról, annak nehézségeiről és magáról Karikó Katalinról beszélgetünk különkiadásunkban! Vendégeink: Dr. Müller Viktor, Biológus, az ELTE TTK Oktatási dékánhelyettese Dr. Varga Máté, Genetikus az ELTE TTK Genetikai Tanszékéről. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz.

Egyedülálló tehetséggondozó mentorprogram középiskolásoknak a természettudományok területén! Az ELTE TTK 2023. októberében is meghirdeti a Talentum Programot, amely a természettudományok területén komoly érdeklődéssel rendelkező középiskolás diákok számára nyújt segítséget a természettudományok mélyebb megismeréséhez. A tehetségprogram célja, hogy a motivált diákok egyetemi mentorok irányításával tapasztalatokat szerezhessenek az ELTE-n folyó természettudományos kutatásokról, illetve maguk is bekapcsolódhassanak a kutatómunkába. Ennek apropóján hívtunk el stúdiónkba a Talentum program tavalyi résztvevői közül két főt, akik azóta Egyetemünk hallgatói lettek. Ők fognak nekünk mesélni a programban szerzett élményeikről és tapasztalataikról. Vendégeink: Balatoni Bori biológus alapszakos hallgató és Bérczy Barna földtudomány alapszakos hallgató Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz Az idei Talentum programra 2023. október 2-ig jelentkezhettek: https://ttk.elte.hu/talentum2023

Az ELTE viselkedéskutatója, Nagy Máté munkatársaival nemzetközi kollaborációban speciális, smart technológián alapuló okospajtát létesített, amelyben a speciális érzékelőknek köszönhetően eddig példátlan részletességű viselkedési vizsgálatokat végezhetnek különböző állatcsoportokon. Műsorvezető: Németh Júlia Vendégünk: Nagy Máté, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék kutatója

Részletek a kutatásról.

Astrophysicists from ELTE also took part in the 15-year international research work in which, by observing the periodically flashing pulses of massive stars, they noticed that gravitational waves stretch and compress space and time following a characteristic pattern. During the research, they monitored the Universe with giant radio telescopes, so that light can be shed on the operation of huge black holes colliding in the middle of distant galaxies, and they can even discover several sources of low-frequency gravitational waves. Our guests: Astrophysicists Zsolt Frei and Timothy Pennucci from the Extragalactic Astrophysics Research Group Host: Eszter Papp, PhD student in Physics

Az ELTE asztrofizikusai is részt vettek abban a 15 éves kutatómunkában, amelyben nagy tömegű csillagok periodikusan felvillanó impulzusait megfigyelve észlelték, hogy a gravitációs hullámok egy jellegzetes mintázat alapján megnyújtják, valamint összenyomják a teret és az időt. A kutatás során óriási rádiótávcsövekkel figyelték az Univerzumot, így fény derülhet a távoli galaxisok közepén összeütköző hatalmas fekete lyukak működésére, sőt felfedezhetnek több alacsony frekvenciás gravitációshullám-forrást is. Vendégeink: Frei Zsolt és Tim Pennucci asztrofizikusok
Bővebben a kutatásról: https://ttk.elte.hu/content/ujabb-korszakalkoto-felfedezes-a-gravitacios-hullamok-teruleten.t.6782

Az éghajlatváltozás mindennapi témává vált világunkban. A megoldás keresésének része az eddigi életmódunk átgondolása, megújuló, tiszta energiaforrások keresése és alkalmazása, valamint hogy a tudást minél hamarabb átadjuk az új generációknak, hogy számukra ez a mindennapok része legyen. Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: ⁠⁠⁠Spotify               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Apple podcast               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Google podcast               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Anchor               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Youtube 

Mi mással ünnepelhetnénk fővárosunk jubileumát, Budapest 150. születésnapját, mint egy róla szóló könyvvel! Nagyvállalatok, vízföldrajz, Duna-hidak és szakrális terek - ez mind Budapest! A kötet szerkesztőivel arról beszélgetünk, mi vezetett a könyv elkészültéig, kik és milyen témában publikáltak benne, kiknek szól a könyv és miről olvashatunk benne. Vendégeink: Dr. Izsák Éva és Szabó Pál, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének habilitált egyetemi docensei. Műsorvezető: Tuza Benedek geográfus doktorandusz A könyvel kapcsolatban érdeklődők számára: https://ttk.elte.hu/content/budapest-150-konyvbemutato.e.996

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: ⁠⁠⁠Spotify               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Apple podcast               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Google podcast               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Anchor               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Youtube 

150. születésnapját ünnepli fővárosunk, Budapest. Vendégeinkkel beszélgetünk arról, hogy hogyan kapcsolódik egy városföldrajzzal és egy geológiával foglalkozó kutató munkája, valamint ezen együttműködések fontossága, továbbá, hogy mit lehet kutatni ilyen szemmel Budapesten és hogyan ünnepeljük ezt a kerek számot! Vendégeink: Dr. Izsák Éva, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének habitált docense és Dr. Mindszenty Andrea, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék professor emeritusa Műsorvezető: Tuza Benedek geográfus doktorandusz A könyvel kapcsolatban érdeklődők számára: https://ttk.elte.hu/content/budapest-150-konyvbemutato.e.996

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: ⁠⁠⁠Spotify               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Apple podcast               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Google podcast               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Anchor               ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Youtube 

Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a daganatos elváltozások diagnosztizálásában? Képes-e segíteni az orvosok munkáját az MI kiváltani? Hogyan tanítható be mesterséges intelligencia diagnosztikai feladatokra? Ebben az epizódban a Nightingale Open Science nemzetközi adatelemzési versenyen első helyezést elért doktoranduszainkkal beszélgetünk. Vendégeink: Bedőházi Zsolt és Biricz András fizikus doktorandusz Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz Részletek: https://ttk.elte.hu/content/ujabb-sikereink-a-nightingale-open-science-nemzetkozi-adatelemzesi-versenyen.t.6514

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: ⁠⁠Spotify               ⁠⁠⁠⁠Apple podcast               ⁠⁠⁠⁠Google podcast               ⁠⁠⁠⁠Anchor               ⁠⁠⁠⁠Youtube 

Hogyan hat a GMO az egészségre? Szükség van-e GMO-ra a fenntartható növénytermesztéshez? Hol és hogyan engedélyezett? Amennyiben ezek a kérdések érdekelnek, tarts velünk! Vendégeink: Dr. Solti Ádám, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék docense Dr. Éva Csaba, az ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa Műsorvezető: Németh Júlia biológia Bsc hallgató

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: ⁠Spotify               ⁠⁠Apple podcast               ⁠⁠Google podcast               ⁠⁠Anchor               ⁠⁠Youtube 

Mi a különbség a geoparkok és a nemzeti parkok között? Milyen nehézségeket okoz a helyieknek a nemzeti parkok létesítése? Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy nemzeti park létesítése és milyen árnyoldalakkal kell szembenéznie a helyi közösségnek? Vendégeink: Telbisz Tamás és Mari László, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék docensei Műsorvezető: Tuza Benedek geográfus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: ⁠Spotify               ⁠⁠Apple podcast               ⁠⁠Google podcast               ⁠⁠Anchor               ⁠⁠Youtube 

Az elmúlt 500 évben Európában nem volt ilyen mértékű szárazság, amelynek az eloszlása is szélsőséges volt 2022-ben. Szakértőink az aszály okairól és hátteréről beszélnek, valamint arról is szó esik, mi várható 2023. nyarán. 

Vendégeink: Dr. Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók Program vezetője. Műsorvezető: Dr. Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője.  

Részletek: https://ttk.elte.hu/content/egesz-europaban-hosszu-tavon-csokken-a-talajnedvesseg.t.5927

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hogyan hatnak a sarki szelek a globális tengerszint emelkedésre? 

Az ELTE kutatóinak megfigyelése szerint a sarki magaslégköri szelek alapvető szerepet játszanak a grönlandi jégolvadás utóbbi két évtizedben tapasztalt felgyorsulásában. Pieczka Ildikó, a Meteorológiai Tanszék kutatója és Topál Dániel, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola doktorjelöltje új kutatási eredményeit a rangos Nature Communications folyóiratban közölte.  

Vendégünk: Topál Dániel, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola doktorjelöltje 

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Tudj meg még többet a kutatásról: https://ttk.elte.hu/content/a-sarki-szelek-hatasa-a-globalis-tengerszint-emelkedesre.t.6163

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Törökországban, Romániában és Horvátországban is történt földrengés 2023. februárjában. Szakértőink arról beszélnek, mi válthatja ki a földrengéseket, mi is tulajdonképpen a földrengés, lehet-e előre jelezni a földrengéseket és mennyire veszélyeztetett a Kárpát-medence ebből a szempontból. 

Vendégeink: Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE Földrajz-és Földtudományi Intézet igazgatója és Dr. Timár Gábor, az ELTE Földrajz-és Földtudományi Intézet igazgatóhelyettese 

Műsorvezető: Pál Márton térképész-geoinformatikus doktorandusz 

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Az ELTE kémikusai a krio-elektronmikroszkópia módszereit sikerrel használják a szervezet működéséért felelős makromolekulák, a fehérjék térszerkezetének és kölcsönhatásuknak feltérképezésére. Legújabb kutatásukban egy penicillinszerű antibiotikum hatását vizsgálták és felfedezték, hogy egy hasznosnak tűnő antibiotikum is képes az emberi szervezetben létfontosságú fehérjéket blokkolni. 

Vendégeink: Karancsiné Menyhárd Dóra és Kiss-Szemán Anna, az ELTE Szerves Kémia Tanszék munkatársai. 

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz 

Részletek: https://ttk.elte.hu/content/a-feherjek-jegbe-fagyott-titka.t.6386

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

🍃 Komplex természetszemlélet áll a középpontban az ELTE TTK újragondolt természettudományos tanárszakán, ahol a hallgatók a természettudományok komplexitását az alapoktól kezdve sajátítják el. A 2023. szeptemberében immár másodjára induló 5 éves mesterképzés újszerűségéről, egyediségéről beszélnek a szak alapítói. 

Vendégeink: a Z-szak alapítója, Dr. Weiszburg Tamás, geológus és az ELTE Környezettudományi Centrum igazgatója, Dr. Csanád Máté, fizikus. 

Műsorvezető: Dr. Angyal Zsuzsanna, a Környezettudományi Centrum adjunktusa.  

Részlektek: https://ttk.elte.hu/zeszak

A Z-szak Országos Konzorcium honlapja: http://zeeszak.hu/

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Mészáros Botond, az ELTE matematika mesterszakos hallgatója egyedüli magyar résztvevőként előadást tart Stockholmban, a Nobel-díj átadóünnepségek keretében rendezett Stockholm International Youth Science Seminar rendezvényen. 

Botond jelenleg azt vizsgálja, hogy egy összetett rendszert nagyszámú paraméterrel leíró modell hogyan redukálható kisebb elemszámúra, csökkentve ezzel az időtényezőt és számítógépes adattárolást. 

Műsorvezető: Papp Eszter 

Bővebben Mészáros Botond tevékenységéről: https://ttk.elte.hu/content/matematikus-hallgatonk-eloadasa-stockholmban-a-nobel-heten.t.6217

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Mi a közös a COVID-járványban, a bulinegyed romkocsmáiban és a településmarketingben? Ugyanaz, ami az imázsvizsgálatokban, a kulturális gazdaságban és a diffúziókutatásban. Ezeket egytől egyig lehet társadalomföldrajzos nézőpontból vizsgálni, amellyel egy eddig nem látott szemüvegen keresztül nézheted a valóságot! Kíváncsi vagy? Hallgasd meg! 

Vendégeink: Gera Anna és Igari András, az ELTE Regionális Tudományi Tanszék doktoranduszai. 

Műsorvezető: Tuza Benedek, doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Mesterséges objektumok képesek csapdába ejteni rovarokat.  Bár kérészekkel is foglalkoznak, munkakapcsolatuk nem nevezhető kérészéletűnek: Horváth Gábor, az ELTE Fizikai Intézet egyetemi tanára és Kriska György, a Biológiai Intézet docense negyedszázada dolgozik együtt különféle környezetoptikai projekteken. Közös munkáikról, az elért eredményekről idén nyáron közel egyórás filmet forgattak, és a júniusi tiszavirágrajzás alkalmából újabb részletet sikerült rögzíteniük.  

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Az ELTE TTK biotechnológia mesterszakos hallgatóinak fejéből pattant ki egy új rákgyógyszer ötlete, amely arany minősítést kapott az amerikai MIT versenyén! A világ legrangosabb biotechnológiai versenyén arany minősítést kapott az ELTE TTK hallgatóinak csapata, akik egy saját fejlesztésű szuperbaktériummal a rákos szövegeket egyszerre képesek azonosítani és elpusztítani. A NanoBlade nevet viselő készítmény már a befektetők figyelmét is felkeltette, így minden esély megvan arra, hogy a biotechnológia mesterszakos hallgatók ötletéből később gyógyszer születhet. A világversenyen való kiváló szereplésükkel nemcsak a világ élvonalába helyezték a magyar biotechnológus képzést, de megoldásukkal jelentősen lecsökkenthető a rákos diagnózis és terápia közti időablak.  

Vendégeink: Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja, a biotechnológia mesterképzés alapítója és Csorba Zsóka, a projekt vezetője. 

Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Ahhoz, hogy 1 kWh áramot elhasználj otthon, 2,5 kWh villamosenergiát kellett megtermelni. A mintegy 40 százaléknyi veszteség a szállítási, előállítási és transzformálási folyamatok miatt keletkezik. De akkor mégis mivel fűtsünk? Földgázzal inkább vagy árammal, geotermikus energiával, és melyik a hatékonyabb? Hogyan tudunk otthon hőenergiát spórolni? Milyen házaknál legalacsonyabb a transzmissziós hőveszteség? Mennyire éri meg a szigetüzemű energiaellátás? Miért szigeteld le a padlásod? Hogyan lehet növelni a családi házak energiahatékonyságát? Mit kezdjünk a hőhidakkal? Válaszolnak a fizikusok....

Vendégeink: Horváth Ákos, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója, valamint Talamon Attila, az Óbudai Egyetem docense  Műsorvezető:Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszék docense

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Mi a biorégészet? Milyen technológiákkal nyerik ki a DNS-t az ősi csontmintákból a kutatók? Hogyan elemzik a DNS szekvenciákat? Miként használják új generációs szekvenálási módszereket hazánkban? 

Vendégeink Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus és Hajdu Tamás, az ELTE Embertani Tanszék vezetője. 

Riporter: Papp Eszter  

Olvass a kutatásról bővebben!

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hogyan lehet bevetni a peptideket a rákgyógyításban? Hogyan reagálnak a rákos sejtek a peptides kezelésre? Hogyan csökkenthetők a kezelések mellékhatásai a rákos betegeknél? 

Az Peptidkémiai Kutatócsoport 30 éve foglalkozik rákkutatással. Céljuk az, hogy olyan célzómolekulákat találjanak, amelyek irányítottan a tumorsejtekbe viszik a hatóanyagokat. A kutatócsoport sikeresen szabadalmaztatott egy technológiát, amely közelebb viheti a gyógyuláshoz a betegeket.  

Vendégeink: Mező Gáborés Bősze Szilvia, az ELTE Szerves Kémiai Tanszék kutatói 

Műsorvezető: Papp Eszter

A kutatásról bővebben: https://ttk.elte.hu/content/hatekony-tumorterapiai-megoldasok-fokuszban-a-liposzomak.t.5661 

A Peptidkémiai Kutatócsoport honlapja: https://peptid.chem.elte.hu/

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldalés K. Barry Sharpless kapta 2022-ben a kémiai Nobel-díjat a molekulaépítéssel kapcsolatos munkájukért! A kutatók a klikk-kémia és a bioortogonális kémia terén elért úttörő kutatásaikkal érdemelték ki a legrangosabb tudományos elismerést, eredményeik új gyógyszerfejlesztési módszerekhez vezettek! Novák Zoltán ésMező Gábor, az ELTE Szerves Kémia Tanszék kutatói elmagyarázzák a kutatás lényegét! 

Műsorvezető: Papp Eszter

Az idei Fizikai Nobel-díjat Alain Aspect francia fizikus, John F. Clauseramerikai fizikus és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapta az összefonódott fotonokkal végzett kísérleteikért, amikkel a kvantumtechnológia úttörőivé váltak. Merülj el velünk a kvantummechanika érdekes világában és tudj meg többet a Nobel-díjat érő eredményekről és azok hátteréről! 

Vendégeink: Kis-Tóth Ágnes és Solymos Adrián fizikusok 

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

Idén az élettani és orvosi területen Svante Pääbo svéd genetikus Nobel-díjat kapott az evolúciós genetika területén elért eredményeiért! A Science Podcast különkiadásában Varga Máté, a ELTE TTK Biológiai Intézet Genetikai Tanszék kutatójával beszélget Papp Eszter a  "Nobel-magyarázóban"! 

A díjazottról: https://www.nobelprize.org/

A fehérjék az élet mindenesei. A fehérjéknek nevezett óriásmolekulák az élő szervezet építőköveiként messze a legfontosabb molekulák a szervezetünkben és nélkülük nincs élet.  Biokémikusaink évtizedek óta egy bizonyos fehérje, az S100 fehérjecsalád működését tanulmányozzák abból a célból, hogy feltérképezzék, milyen típusú betegségek kezelése esetén nyújthat segítséget. 

Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatója és munkatársai évek óta az S100 nevű különleges fehérjék viselkedését tanulmányozzák. Legújabb kutatásukban a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatát térképezték fel minden eddiginél pontosabban. Eredményeik hozzájárulnak a tumorok, neurodegeneratív és gyulladásos betegségek kezelésében hatékony és a legkevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerek előállításában.  Szereplők: Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék professzora és Simon Márton, a Semmelweis Egyetem doktorandusza.  

Műsorvezető: Papp Eszter 

Olvass a kutatásról bővebben.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Karátson Dávid vulkanológus és kutatócsoportja nemzetközi együttműködésben rekonstruálta a 17,2 millió éve kitört ipolytarnóci vulkán kitörés részleteit a terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok, valamint radiometrikus kormeghatározás segítségével. A terepi munkáról és a felfedezés jelentőségéről Karátson Dávid, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék vezetőjével és kutatótársával, Bíró Tamással Papp Eszter fizikus doktorandusz beszélgetett.

A kutatásról bővebben itt olvashatsz.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és a talajnedvesség pótlására. A klímaváltozás egyik hatása, hogy a gabona terméshozamok egyre érzékenyebben reagálnak a talajnedvesség ingadozására. Magyarország és az Észak-Balkán országai szintén a legszárazabb talajú országok között említendők. 

Szakértőink: Pinke Zsolt(ELTE TTK) és Jámbor Attila (Corvinus Egyetem) kifejtik, mi vár ránk Magyarországon az az idei rendkívüli aszály után.  

Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz  

Részletek: https://ttk.elte.hu/content/egesz-europaban-hosszu-tavon-csokken-a-talajnedvesseg.t.5927

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Az elmúlt két évben felgyorsult a Föld forgási sebessége, bár az emberek mindebből semmit nem érzékelnek, de az informatikai rendszerek és atomórák megszenvedhetik, mert azok nem tudják nyomon követni az „elveszett” időt. 

Bár az alapvetés úgy szól, hogy egy nap 24 óráig tart, ez nem teljesen igaz. Ezt az atomórák mérései is igazolják, az oka pedig az, hogy a Földnek napjainkban már kevesebb időre van szüksége ahhoz, hogy egy teljes fordulatot tegyen a tengelye körül.  A jelenség nem teljesen következmények nélküli, mivel az #atomórák – amiket például a GPS-szel felszerelt műholdakban is használnak – nem veszik figyelembe a Föld változó forgását. A helyzet miatt a számítógépek és kommunikációs rendszerek is megzavarodhatnak.  

Vendégeink: Dr. Timár Gábor, az ELTE Űrtudományi- és Geofizikai Tanszék vezetője és doktorandusza, Fodor Csilla. 

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Gondolnátok, hogy akár ebben a pillanatban is egy felszínalatti vízfolyam fölött állhattok? Tudod, hogy miben különbözik egy pohár csapviz egy pohár ásványvíztől?   

Érdekel, hogy mivel foglalkozik egy hidrogeológus, mit kutathatunk vizeinkkel kapcsolatban? 

Hallottátok már azt a kifejezést, hogy "Magyarország a vizek országa"? Ez azt jelenti, hogy minket nem fenyeget vízhiány? 

Ezekről, és még sok másról fogunk beszélgetni legújabb Podcast adásunkban!  

Vendégeink az ELTE TTK Általános- és Alkalmazott Földtani Tanszékéről:
Mádlné Dr. Szőnyi Judit habilitált docens, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológiai Professzúra vezetője,
valamint Dr. Erőss Anita tudományos munkatárs.

Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Sokan azt gondoljuk, a napraforgók követik a Nap mozgását. Ám egy idő után feltűnhet, hogy nem minden esetben a Nap irányába néznek a kifejlett növények. Vajon milyen logika szerint mozognak a napraforgók? És mi köze ennek a szabályszerűségnek a napelemek teljesítményének optimalizálásához? Mai podcast adásunkból kiderül! 

Vendégeink: Dr. Sliz-Balogh Judit mérnök, matematikus, csillagász és Dr. Horváth Gábor biofizikus az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumából. Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Kriska György negyed százada kutatja a kérészek életét és viselkedését. A törékeny, rövid életű rovarok egyik különleges fajának, a dunavirágnak a tömegrajzásai 2012-ben jelentek meg sok év után újra a Dunán, ám egyedei pusztultak is el tömegesen a rajzást követően a tahitótfalui hídnál. A tragédiát látva, a kutatók a kérészek nyomába eredtek, abban bízva, hogy segíteni tudnak rajtuk, ha megismerik az életüket. 

A legnagyobb hazai természetfilm fesztiválon, a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon idén május 28-án díjazott lett Kriska György és Kriska Ferenc díjnyertes munkája, amelyben a kérészek kirepülésének titkát fejtette meg. Filmjük csaknem 1400 filmmel versenyzett: https://ttk.elte.hu/content/elso-lett-godollon-a-dunavirag-rejtely.t.5689

Vendégeink:  Kriska György, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársa és Egri Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. 

Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

A csillagászati megfigyeléseket egészen az 1930-as évekig csak a látható fény tartományában végezték. De napjainkra idáig jutott a tudomány, hogy elkészült a kép a Tejútrendszer közepén lévő szupernehéz fekete lyukról. Mégis hogyan vizsgálják a rádiócsillagászok az aktív galaxismagokat? Hogyan és mikor keletkezett a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk? Mit vizsgál az Eseményhorizont Teleszkóp?   

Vendégeink: Frey Sándor, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa és Gabányi Krisztina, az ELTE Csillagászati Tanszék munkatársa, akik mindketten asztrofizikusok. 

Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hogyan kapnak nevet a csillagok és a bolygók? Mi okozza a csillagok pulzációját? Mit jelent a gravitációs sötétedés? 

Vendégeink: Szabó M. Gyula professzor, a ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója és doktorandusza, Kálmán Szilárd. 

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz 

Olvass a kutatásról bővebben.

Az emberiség keletkezésének komplex tudományában a régészet és a természettudomány kéz a kézben járnak, mivel a műtárgyakon, régészeti leleteken, és lelőhelyeken végzett természettudományos izotópvizsgálatok segítségével lehet például pontos kormeghatározást végezni. 

Hogyan vélekedett az ókori ember a #csillagokról, az #időről és az #Univerzum működéséról? Hogyan ábrázolták az időt az ókorban? Mivel foglalkozik az #archeozoológia és az #archeobotanika? 

A természettudományok és a régészet elválaszthatatlan kapcsolatáról beszélgetünk Borhy László rektorral és Bartus Dáviddal, az ELTE BTK dékánjával.  Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Hogyan befolyásolja a közösségi média a gyerekekben kialakult képet a szexualitásról, a testalkatról és egészséges életmódról? 

Az MTA-ELTE Egészségtudatos Gyermekekért Kutatócsoport az egészségmagatartás fejlesztéshez kapcsolódó játékos tananyagokat fejleszt főként a szexuális felvilágosítás, a táplálkozás, a szerhasználat, a higiénia, az online aktivitás és a környezettudatosság témaköreiben.  

Vendégeink: Zsákai Annamária, az ELTE Embertani Tanszék docense és Koronczai Beatrix, az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék adjunktusa 

Riporter: Papp Eszter  

A kutatócsoport kérdőívei: https://egyk.elte.hu/

Az ELTE Biológiai és Paleontológiai Gyűjteménye és az Ásványtár 20 éve költözött a Trefort-kertből Lágymányosra, ekkor jött létre az ELTE Természetrajzi Múzeum. Az alapításról és a legérdekesebb, ritka múzeumi példányokról beszél az Üvegpiramisként is emlegetett ELTE Természetrajzi Múzeum igazgatója, Dr. Harman-Tóth Erzsébet és Medvegy Anna biológus hallgatónk. 

Riporter: Papp Eszter 

20 éves a múzeum.

Ritkaságaink:  

Pallasit meteorit: https://ttk.elte.hu/content/a-honap-mutargya-pallasit-meteorit.t.5390

Telepes korall: https://ttk.elte.hu/content/a-het-mutargya-telepes-korall.t.5429

Hogyan indult az ELTE Fizikai Intézetének legendás tudományos előadássorozata? Ki találta ki az Atomcsill nevet?

Vendégünk az Atomcsillkét alapítója: Cserti József és Dávid Gyula fizikusok.

Riporter:Papp Eszter fizikus doktorandusz

Az Atomcsill YouTube csatornája.

Az Atomcsillhonlapja.

Hogyan kell védeni az atomerőműveket a sérülésektől és mi történhet külső behatás esetén? Hogyan zajlik le a maghasadás? Mi a különbség Fukusima és Csernobil között?  Hogyan tudjuk magunkat védeni a sugárzás ellen? Mikor kell jód tablettát bevenni? Mennyi sugárzás ér minket a mindennapi életünkben? Tudtad, hogy daganatos betegségek diagnosztizálásában is alkalmaznak nukleáris módszereket?  

Szakértőink: Dr. Horváth Ákos, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója és Dr. Homonnay Zoltán magkémikus (ELTE TTK) 

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát, a kvark-gluon plazmát tanulmányozó RHIC részecskegyorsító az ELTE fizikusainak közreműködésével 2022-ben végre személyes részvétellel indíthatta el adatfelvételi időszakát. A STAR kísérletben több új detektor beüzemelésével most polarizált protonok ütközéseit vizsgálják a kutatók, amelynek célja az atommagok alapvető építőköveinek belső struktúrájának jobb megértése. 

Vendégeink a magyar csapat tagjai: Nagy Márton és Kincses Dániel fizikusok 

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz  

Olvass a kísérletről bővebben: https://ttk.elte.hu/content/amerika-legnagyobb-reszecskegyorsitojaban-dolgoznak-az-elte-fizikusai.t.5308

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Mire való egy kvantumszámítógép? Mennyibe kerül egy ilyen csúcstechnológiás gép? 

Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője és Kozsik Tamás, az ELTE IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék kutatója elmondják, milyen típusú számításokat fognak végezni és milyen kutatásokhoz fogják felhasználni Magyarország egyetlen kvantumszámítógépét. 

Riporter: Papp Eszter  

Olvass erről bővebben és nézd meg a kvantuminformatikáról szóló előadásunkat.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Az ’okos’-ság nem a városok kiváltsága; a fenntartható jólét vidéken is elérhető a legújabb technológiák alkalmazásával. A szakemberek a legújabb technológiák terjesztésével kívánják vonzóbbá tenni a fenntartható vidéki életet és javítani a vidéki települések szolgáltatásait. Erről szól a Smart Communities 2.0 projekt, amelynek fő célja a vidéki települések okossá válásának támogatása konkrét határon-átnyúló szolgáltatások fejlesztésén keresztül, bemutatva, hogy a falvak milyen eszközökkel és tevékenységekkel lehetnek ’okos’-ak lépésről lépésre.   

Vendégeink: Szabó Pálés Szalkai Gábor, az ELTE Regionális Tudományi Tanszék egyetemi docensei. 

Riporter:Papp Eszter doktorandusz  

Még több infó az Interreg Projektről:  

➡️ https://ttk.elte.hu/content/interreg-palyazatot-nyertek-az-elte-ttk-kutatoi.t.4145

➡️ https://ttk.elte.hu/content/mit-tehetunk-a-hazai-videki-tersegek-digitalis-felzarkoztatasanak-elinditasert.t.4358 

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Az ELTE kutatóinak új térképe a felszínmozgásokhoz kapcsolódó dokumentált káresetek és a jövőben lejtős tömegmozgásokra hajlamos területek jelölésével hívja fel a figyelmet földtani eredetű veszélyekre a Gerecse területén. 

A komplex térinformatikai modellezéssel és többéves terepi munkával elkészült, modellértékű „többveszélyes" térkép helyi tervezéseknél is felhasználható.  

Vendégeink:  

🎙Albert Gáspár, az Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense 

🎙Gerzsenyi Dávid, a Természettudományi Kar doktorandusza 

🎙Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hallottál már a neutrínókról? Tudod, hogy hogyan sikerült magyar kutatóknak is megerősíteniük a létezésüket? Mi az az ízrezgés? Vajon hány neutrínó halad át rajtunk percenként? Mik azok a steril neutrínók? Tarts velünk és ismerd meg még jobban ezeket az izgalmas, könnyű elemi részecskéket Horváth Ákos és Trócsányi Zoltán magfizikusok segítségével! Riporter: Papp Eszter

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Lehet levelezőn tanulni? Hogyan számítják a pontokat? Mi az a rövidciklusú tanárképzés? Hogyan tudsz bekerülni kollégiumba? Mennyi lesz az ösztöndíjad? Mi a mentorrendszer? Van-e felvételi kritériumdolgozat és létezik-e átjárás a szakok között?  Dr. Müller Viktor, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese és Végh Tamás, a Felvételi Iroda vezetője számol be a legfontosabb felvételi tudnivalókról.

2022-ben induló szakjaink.

Online nyílt nap 2022. február 3-5. között.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Az ELTE kutatóinak szenzációs felfedezése bejárta a világsajtót: először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számontartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait.

Vendégeink: Andics Attila neuroetológus (ELTE TTK) és Deme Andrea beszédtudós (ELTE BTK). Riporter: Papp Eszter

Kunkun video: https://youtu.be/lnciBThWH7Q

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Milyen feladatokat végeznek az ELTE-s kutatók és hallgatók a CERN-ben? Milyen fejlesztésekben és kísérletekben vehetnek részt az érdeklődő fizikus hallgatók a CMS kísérletekben? Mi történik a proton-proton ütközések során? Milyen fantasztikus felfedezések születtek ELTE-s kutatók részvételével? 

Veres Gáborral, az ELTE fiatal fizikus professzorával Papp Eszterrel doktorandusz beszélget a CERN-ben végzett munkájáról.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

A világ telis-tele van kórokozókkal és élősködőkkel. Nemcsak a körülöttünk élő állatokat és növényeket népesítik be főként mikroszkopikus, olykor nagyobbacska paraziták, hanem bennünket, embereket is. A kórokozóktól rettegni vagy undorodni teljesen felesleges. Érdemes viszont megismerni őket, megérteni az életmódjukat, a terjedésüket, és persze a legfontosabb: ezek alapján kitalálni, hogyan védekezhetünk ellenük az egyén, illetve az emberiség szintjén.  

A #SciencePodcast vendégei: 

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hogyan találták meg a paleontológusok a magyar dinókat? Hogyan válogatják ki az iszapból az értékes leletanyagokat? Ősi Attila paleontológus, a Hungarosaurus felfedezője, az ELTE Őslénytani Tanszék vezetője és doktorandusza, Segesdi Martin beszél az izgalmas ásatási kalandokról.  

Riporter: Papp Eszter  

Ha érdekelnek a magyar dinoszauruszok: https://magyardinoszaurusz.hu/

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Az ezerarcú fehérjék tanulmányozásának szentelte a kutatási pályáját Perczel András szerkezeti kémikus és Nyitray László biokémikus, akik mindketten az ELTE Természettudományi Kar vezető professzorai. Abban mindketten egyetértenek, hogy a fehérjék működtetik az életet, de hogyan közelíti meg egy biológus vagy egy kémikus a fehérjéket? Hogyan él tovább a fehérjéket kutató, Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége az ELTE Biokémia Tanszéken? Egy biológus és egy kémikus nagyszerű szakmai szinergiájából és személyes barátságágából épült évtizedek alatt a fehérjetudomány hazai fellegvára az ELTE-n. Hallgassátok meg ezt a nagyszerű beszélgetést a biokémia nagyjaival!  Műsorvezető: Bőhm Sárabiológus.  

Tudj meg még többet a fehérjékről: szintplusz.hu

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Az utcák feketék, a károk óriásiak, de mikor lesz már vége a La Palma-i vulkánkitörésnek? Több mint 50 napja tart a spanyol Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetének az elmúlt évszázadokat tekintve legnagyobb vulkánkitörése, ami sokak életét megnehezíti, a repülőteret is többször le kellett zárni. Az Európai Unió Kopernikusz elnevezésű Föld-megfigyelési programjának legfrissebb műholdas mérései szerint a még mindig aktív vulkánból feltörő láva már több mint 994 hektárnyi földterületet borított el és mintegy 2700 épületet rombolt le. Elővigyázatosságból hétezer embert telepítettek ki. Harangi Szabolcs vulkanológus testközelből vizsgálta a vulkánkitörést, élményeiről Papp Eszter kérdezte a Science Podcast 2. évad 9. részében.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hogyan tanul egy gép? Mi a deep learning vagy a neurális hálózat? Csabai István, az ELTE fizikus professzora és az MTA levelező tagja arról beszél, miként lehet hasznosítani a mesterséges intelligenciát az űrfizika, a molekuláris genetika, a csillagászat, a mellrák elleni küzdelem vagy a járványtan területén. Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hogyan monitorozza az ELTE vezetése az egyetemi polgárok beoltottságát? Miért döntött az ELTE a kötelező maszkviselés mellett? Mikortól lesz kötelező a dolgozók számára a koronavírus elleni oltás? A hallgatók számára is kötelező lesz az oltás? Vendégünk Dr. Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, akit a JOKT működéséről és hatásköréről, valamint az aktuális szabályozásokról kérdeztünk. 

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

2022 szeptemberétől indul az új, ötéves, elsődlegesen a Z-generációt kiszolgáló egyetemi természettudomány-környezettan szak, vagyis Z-szak az ELTE Természettudományi Karán. A szakot elvégző tanárok a #természettudomány tantárgy mellett az általános iskolák felső tagozatán a #biológiát, #fizikát és #kémiát is taníthatják.  Kiknek való a Z-szak? Milyen érettségi szükséges a felvételihez? Mit és milyen mélységben fognak tanulni a hallgatók? Vendégeink Weiszburg Tamás és Angyal Zsuzsanna, az ELTE Környezettudományi Centrum képviselői, akik a Z-szak ötletgazdái.  Riporter: Szabó Noémi  

Tudj meg még többet a Z-szakról.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hogyan változnak az ősz színei a felmelegedéssel? Milyen lesz a vénasszonyok nyara a jövőben? Hogyan befolyásolja a kávé- és teatermesztést az éghajlatváltozás? Mit mondanak a klímamodellek a Kárpát-medence következő évtizedeinek éghajlatára? Milyen lesz az ősz és a tél 30 év múlva? Hol számíthatunk villámárvizekre? Lesz-e fehér karácsony a jövőben? Gondoltad volna, hogy a sportra és a turizmusra is rendkívüli kihatással lesz a klímaváltozás a jövőben? 

120 év távlatában vizsgálja a meteorológiai adatokat és von le következtetéseket a jövő klímájára Dr. Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatója. Beszélgetőtársa Papp Eszter fizikus doktorandusz.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

A FameLab tudománykommunikációs verseny idei győztese Radványi Ádám evolúcióbiológus és a tavalyi győztes Vékony Kata etológus beszélnek arról, hogyan készültek fel a versenyre.   

A FameLab verseny hazai döntőjében immár harmadik alkalommal állt a legjobbnak járó első helyen az ELTE Természettudományi Kar egyik doktorandusza. A FameLab első magyarországi versenyét Kis-Tóth Ágnes, az ELTE fizikus doktorandusza nyerte. A fiatal kutatóknak 3 percük volt arra, hogy meggyőzzék a zsűrit és a közönséget előadásukkal, amiben a tartalom, a közérthetőség és a személyes karizma is számított.   Hogyan választottak témát és hogyan készültek fel az válogatókra? A kutatási témájukból hogyan választják ki azt a 3 percet, amelyet előadnak? Hogyan segített a mesterkurzus a felkészülésben? A Science Podcast 2. évadának 5. részében az idei és a tavalyi győztessel, Radványi Ádámmal és Vékony Katával beszélget Papp Eszter fizikus doktorandusz.

Részletek a versenyről:  

https://ttk.elte.hu/content/radvanyi-adam-biologus-nyerte-a-famelab-hazai-dontojet.t.4911 

https://ttk.elte.hu/content/vekony-kata-nyerte-a-famelab-tudomanykommunikacios-versenyt.t.3730

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Tudtad, hogy 50 évre titkosítva van a Nobel-díjra jelöltek listája? Hogyan zajlik a Nobel-díjra jelölés folyamata? Kik terjesztik fel a kutatókat? Mely tudományos díjakat tekintik a Nobel-díj előszobájának? Hétfő óta feszült figyelemmel követjük a Nobel Bizottság bejelentéseit arról, ki kapja idén az orvosi, a fizikai vagy a kémiai Nobel-díjat. Idén Karikó Katalin kutatócsoportjának felfedezése nem kapott Nobel-díjat, de világraszóló felfedezésük és az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatása napjaink egyik legnagyobb tudományos eredménye. Varga Máté, az ELTE Genetikai Tanszék docensével Bőhm Sára biológus beszélget a Nobel-díjra esélyesnek tartott mRNS technológiáról és azok széleskörű felhasználásáról.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Mivel foglalkozik az asztrofizika? Mik az égtérképek? Mikortól mérjük a galaxisok nagyságát? Milyen gyorsan tágul az univerzum? Mikor fogják magyar űrszondák kémlelni a galaxisokat?  Amikor a fizikusok elkezdték felismerni a #magfizika és a #fúziós energiatermelés lényegét, valamint megérteni a csillagok születésének folyamatát, a #szupernóvák működését, a kettős csillagok keletkezését, onnantól beszélhetünk asztrofizikáról. Ahogy fejlődött a technika egyre részletesebben lehetett vizsgálni a galaxisokat az egyre nagyobb fénygyűjtő képességű lencsékkel, ma már pedig akár 10 méteres tükrös távcsövekkel. Ahogy a kutatók elkezdték feltárni egy-egy bolygó születésének történetét, a légkör, a talaj összetételét és a bolygószerkezetet, előkerülnek asztrokémiai és asztrobiológiai kérdések is, mindezek összefogására jött létre az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centruma. Papp Eszter fizikus doktorandusz Frei Zsolt Széchenyi- és Prima-díjas fizikussal, az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centrum igazgatójával beszélget.  Részletek: https://ttk.elte.hu/content/urcentrumot-alapitott-az-elte.t.4895

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Mekkora esélye van az emberiségnek a túlélésre? Mennyi egy civilizáció átlagos élettartama? Meddig tartható fent az emberiség jelenlegi életformája? Szathmáry Eörs professzor az evolúcióbiológia meghatározó egyénisége,  aki az evolúció általános logikájának adott új kerettörténetet és még asztrobiológiával is foglalkozott. Szó esik az emberiséget érintő régi és új fertőző betegségek és a világgazdaság kapcsolatáról, valamint az oltások fontosságáról is.  A professzor beszélgetőtársa Müller Viktor, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hogyan mesél a felszín alatti jég letűnt korok éghajlatáról? Hogyan nézett ki egykor a földrajzi környezet az Atacama-sivatagban, az Andokban vagy az Antarktiszon? Miért jelentősek a magyar kutatók mérései Chilében? Hogyan folyik egy terepi mérés és mi a feladata egy mintaállomásnak? Melyek a legfontosabb kutatási segédeszközök, amelyek az expedíciók legfontosabb kellékei? Hogyan lehet mentálisan felkészülni egy hosszú és kimerítő expedícióra? Terepi kutatásaikról és a környezeti monitoringról mesélnek geográfusaink, Nagy Balázs, A Földgömb Magazin főszerkesztője és Bíró Tamás.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hallottàl már a fényszennyezésről? Na és a polàros fényszennyezésről? Tudod, hogy a rovarok miként talàljàk meg a vízfelszínt? Netán érdekel, hogy milyen trükkel védekeznek a zebràk a vérszívó rovarokkal szemben? Ezekre mind választ kaphatsz a mai podcast beszélgetésünkön Dr. Horváth Gábor és Dr. Száz Dénes biofizikusokkal.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Pontosan mivel foglalkozik egy részecskefizikus? Milyen fizikai kísérletekre végeznek a Relativisztikus Nehézion Ütköztetőben (RHIK: Relativistic Heavy Ion Collider)? Milyen kutatások folynak a Nagy Hardonütköztetőben (LHC: Large Hadron Collider) magyarok részvételével? A részecskefizika legelemibb törvényeit és az anyag különleges állapotait kutatják az ELTE Atomfizikai Tanszék kutatói: Pásztor Gabriella, Csanád Mátéés Kincses Dániel. 

Hogyan tervezik meg a fizikusok a bonyolult kísérleteket a CERN-ben? Mi történik az ólom atommagok és arany atommagok ütköztetése során? Pontosan milyen feladatokat végeznek a fizikusok a részecskegyorsítóknál és detektoroknál? Mi köze van a matematikának, a programozásnak, az elektronikának és a mérnöki tudományoknak a fizikához? Mikorra várható a szuperszimmetrikus részecskék felfedezése? Helyzetjelentés a kísérleti részecskefizika legfrissebb eredményeiről fizikusainkkal.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Lenkei Rita és Bognár Zsófia, az ELTE Etológia Tanszék doktoranduszai valamint Papp Eszter az ELTE-n folyó kutyás kutatásokról beszélgetnek.  

Ha szeretnéd, hogy a Te kedvenced is részt vegyen az ELTE viselkedéssel kapcsolatos kutatásaiban jelentkezz! 

Az ELTE etológusai sorra nyerik a nagy hazai és külföldi kutatási pályázatokat, hallgatóik számos tudománykommunikációs díjat és tudományos elismerést besepertek a közelmúltban. Mi a sikerük titka? 🎧 Hallgasd meg a podcast-ben!  A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja, az ELTE Etológia Tanszéke tizenöt éve tartja a vezető pozícióját az etológia tudományterületén.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

De még mennyire!!!! A Science podcast 21. részében Molnár-Sáska Gábor, a Morgan Stanley munkatársa és Backhausz Ágnes, az ELTE Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék adjunktusa beszélget középiskolás lányokkal a matematika szépségeiről. Mezei Dorka és Kercsó-Molnár Anita, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói elmondják mi vonzotta őket a matematikában.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

☁️ Mi köze van az óceánok vagy trópusi légtömegek hőmérsékletének ahhoz, hogy Magyarországon milyen időjárás várható? Miért sürgető csökkenteni a szénkibocsátást globális szinten? Miért mondhatjuk, hogy Kárpát-medence különösen ki van téve a természeti veszélyeknek? ☂️ Miért volt az 1987-es év időjárás szempontjából egyedülálló év? Van-e gyors megoldás az éghajlatváltozásra és a kibocsátás mérséklésére? Milyen láncreakciókat indít el az éghajlat tekintetében az emberi beavatkozás? Mi az egyéni tudatos vásárlás vagy a csomagolásmentes termékek szerepe a felmelegedés csökkentésében? A vállalati szintű környezetkímélő beruházásoknak milyen szerepe lesz a jövőben?  

Dr. Pieczka Ildikó és Dr. Breuer Hajnalka  (ELTE Meteorológiai Tanszék), valamint Szabó Amanda Imola, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola doktorandusza a Science Podcast 20. részében arról beszélnek milyen ökológiai hatásai vannak az éghajlatváltozásnak Magyarországon.  A Másfélfok portál állandó szerzőiként Dr. Pieczka Ildikó és Szabó Amanda Imola már korábban is foglalkoztak tudománynépszerűsítéssel, cikkeiket itt olvashatod el.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Milyen folyamaton kell keresztülmenni egy gyógyszerjelölt molekulának? Hogyan zajlanak a modern gyógyszerkísérletek? Meddig tart a hatóságok szerepe a gyógyszerengedélyeztetésben? Milyen klinikai vizsgálatok szükségesek egy gyógyszer forgalomba helyezéséhez? Schlett Katalin, az Élettani és Neurobiológiai Tanszék vezetője, Varga Máté, a Genetikai Tanszék adjunktusa és Málnási-Csizmadia András, a Biokémia Tanszék egyetemi tanára beszélgetnek a gyógyszerfejlesztés folyamatáról.  

A podcast 19. részében szó lesz a Málnási Csizmadia András vezette konzorcium legújabb gyógyszerfejlesztéséről: sikerült olyan molekulát alkotniuk, amely anélkül kezeli a stroke utáni görcsös állapotot, hogy befolyásolná a keringést vagy az idegrendszer működését és közvetlenül az izomösszehúzódásért felelős fehérjére hat.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Pedagógusnap alkalmából tanárszakos hallgatóink beszélnek a tanári szakma szépségeiről, kihívásairól és a motivációjukról. Ki alkalmas tanárnak? Könnyebb-e a férfitanárok pályája? Hogyan zajlanak a tanári gyakorlatok vagy a módszertani képzés? Milyen a természettudományos tanári életpálya presztízse a pályakezdők körében? Milyen fizetésre számíthat egy természettudományos tanár? Felkészültté tesz-e az egyetemi diploma a tanárságra? 

Halmi Réka biológia-kémia szakos tanár, Szauer Marcell matek-fizika tanár és Lőrincz Péterfizika-angol szakos tanár beszél a tanítással kapcsolatos élményeikről és az online oktatás előnyeiről és hátrányairól.  A beszélgetés az ELTE Tanárképző Központ támogatásával valósult meg.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Mi számít az egyetemi rangsorokban? Mit mér a ShanghaiRanking?  Melyek a világ legjobb fizikus képzései? Mennyit számítanak a publikációs teljesítmény és a kutatási eredmények az egyetemi rangsorokban? Mi a fizika szakterület TOP folyóirata? Hogy szerepel az ELTE nemzetközi rangsorokban? 

Dr. Katz Sándor,az ELTE Fizikai Intézet igazgatója, Papp Gergőnemzetközi adatelemző és Papp Eszter fizikus doktorandusz, akik a TOP 150 fizika képzéséről beszélgetnek.   

A ShanghaiRanking-ről.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Mit érdemes tudni a kenyérsütéshez használt gabonafélék viselkedéséről? Milyen növényeket, zöldségeket használjunk grillezéshez? Mi dobja fel a BBQ kerti partit? Mit érdemes tudni a kenyérsütéshez használt gabonafélékről? Milyen lisztből süthető kenyér, és hogyan készíthetünk házilag jó kovászt?  

A SCIENCE podcast 16. részében mindezekre válaszol Dr. Hahn István, Takács DánielésPüski Bianka.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

"Egy rossz kérdés is elvezethet egy jó ötlethez. A fantázia a siker kulcsa. Éppen ezért megtisztelő dolog témavezetőnek lenni" - mondta Szalai István a diákkutatásokról.  

A mai adásban a 35. OTDK Kémia és Vegyipari Szekció szervezői beszélnek a konferencia hátteréről, a legjobb előadásokról, a hallgatók felkészültségéről és a kémia legfontosabb kihívásairól.   

Résztvevők: Dr. Szalai István, az ELTE Kémiai Intézet igazgatója, Dr. Szabados Ágnes, az ELTE Kémiai Intézet docense, Papp Eszter doktorandusz.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              Apple podcast              Google podcast              Anchor              Youtube 

Hogyan találtak rá az ELTE kutatói a baktériumok legkorábbi közös ősére? 

A Szöllősi Gergely biofizikus vezette ERC GENECLOCKS és MTA-ELTE “Lendület” Evolúciós Genomika kutatócsoportok a Bristoli és Queenslandi  Egyetemmel együttműködve betekintést nyertek a több, mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktérium felépítésébe, működésébe és életmódjába egy nemzetközi kollaboráció keretében.  

Eredményeik alapján kiderült, hogy a legelső baktérium egy komplex életforma volt és fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is. 

Résztvevők: Szöllősi Gergely biofizikus, Szánthó Lénárd és Papp Eszter fizikus doktoranduszok.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify              
Apple podcast              
Google podcast              
Anchor              
Youtube 

Mi a késleltetett dinamika és melyek az ezzel járó ökológiai és virológiai hatások? Megjósolható volt a vírus újabb változatainak megjelenése? Miért “késleltetéssel” jelentek meg a magasabb terjedőképességű mutánsok? Mi a tudomány és a tudósok felelőssége mind ökológiai, mind a járványhelyzet tekintetében?

De szó esik még a gyors és radikális változások fontosságáról az ökológiai fenntarthatóság terén.  

Résztvevők: Müller Viktorbiológus, Takács-Sánta András ökológus és Vásárhelyi Gábor biofizikus, mindannyian az ELTE kutatói.  

A beszélgetés megvalósulását azELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program segítette.

A koronavírussal és gyógyszerfejlesztéssel kapcsolatos híreink.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: