Hangosító

A Színházi Kritikusok Céhében, mint bármely szakmai és érdekképviseleti szervezetben, mindig voltak új belépők és lemorzsolódó tagok, és ez ma is így van. Azt azonban nem nehéz észrevenni, hogy az elmúlt bő évtizedben a kritikusi tevékenység vonzereje alaposan megcsappant, és ennek logikus következményeként a kritikusdíj életben tartása is egyre hősiesebb feladat. Az 53. Hangosító vendégei olyan színikritikusok, akik időlegesen vagy véglegesen felfüggesztették a hivatásszerű foglalkozást a színházzal: Hajnal Mártonnal, Kovács Natáliával, Sztrókay Andrással és Varga Anikóval Gócza Anita beszélgetett.

Hajnal Márton: „Elbizonytalanodtam a klasszikus kritikaírás hasznosságában.”

Kovács Natália: „Talán azért is felszabadító, hogy ezt letettem, mert én családi vonalon hozom a munkafüggőséget.”

Sztrókay András: „Nagyon kevesen nem égnek ki attól, hogy minden este színházba mennek.”

Varga Anikó: „Mi vagyunk az a generáció, akinek a szocializációjához még hozzátartozott az, hogy ‘életpálya’ a kritikus léttel összefüggésben.”

Az 52. Hangosító témája az idei Wiener Festwochen, mely az egyik legnagyobb európai színházi fesztivál. A 2024-es programsorozatot kiemelt figyelem övezte, már csak azért is, mert idén mutatkozott be a fesztivál új művészeti vezetője, Milo Rau, aki már nevében is radikális változásokat ígért. És valóban, megjelent néhány teljesen új programelem, a Wiener Festwochent átnevezték szabad bécsi köztársaságnak, ahogy meglepően hangzott az esemény szlogenje is: „Tartozunk a világnak egy forradalommal”.

A mai adásban elsősorban az új formátumokról lesz szó, valamint azt próbáljuk meg körbejárni, hogy tényleg gyökeresen más volt-e az idei fesztivál, és milyen lehet a folytatás.

A vendégek: Erdődi Katalin független kurátor, dramaturg és Kricsfalusi Beatrix irodalom- és színháztörténész. A moderátor Gócza Anita. Erdődi Katalin: „Ennek a politikai performansznak a mediatizálása nagyon erősen sikerült.”

Kricsfalusi Beatrix: „Itt mégiscsak arról van szó, hogy valaki 13,6 millió adófizetői euróból csinál forradalmat 2024-ben.”

Az 51. Hangosító ötletét az ELTE BTK színháztudományi képzésének őszi konferenciája adta, mely a Színház és archívum címet viselte. Ezen a konferencián hangzott el Boros Kinga előadása A megbízhatatlan és a megbízható színháztörténeti dokumentumokról. A színházi kutatások nehézségeiről, kihívásairól beszélgettünk Boros Kinga teatrológus dramaturggal, Fuchs Lívia tánc- és Szabó István színháztörténésszel. A moderátor: Gócza Anita.

Boros Kinga: „Nem vagyok érdekelt a morális ítélkezésben.”

Fuchs Lívia: „Ki gondoskodik arról, hogy az előadásokról készült felvételek kutathatók legyenek?”

Szabó István: „A történetet mindig újra kell írni.”

Az 50. Hangosító vendégei színházi tolmácsok: Kozma András, Pászt Patrícia, Török Tamara és Veress Anna arról beszélgetnek, miért tekinthető külön szakmának a színházi tolmácsolás, milyen tulajdonságok és tudások szükségesek ahhoz, hogy jól végezzék a munkájukat. A moderátor Gócza Anita.

Kozma András: „A fordító egy hullámhosszra tudja hozni a rendezőt és a színészeket.”

Pászt Patrícia: „...úgy tudjak jelen lenni, hogy jelen se legyek, ne is vegyék észre, hogy ott vagyok.”

Török Tamara: „Rákapcsolódom a rendezői gondolkodásra, szinte már tudom, hogy mi lesz a következő mondata.”

Veress Anna: „Ez egy folyamatos libikókázás a két kulturális terület között.”

A Hangosító 48. adásának vendégei a „vidékiség” kapcsán beszélnek tabukról, dilemmákról: Háda Fruzsina színésznő (Budapest-Záhony), Kelemen Kristóf rendező (Niké, szabadságunk szobra), Kricsfalusi Beatrix irodalom -és színháztörténész és Nagy Zsolt színész.

Háda Fruzsina: „A mi nagyszüleinkkel eltűnik az a paraszti kultúra, ami nekem még meghatározó volt…”

Kelemen Kristóf: „Milyen abnormális, hogy az ember akkor tud jobban kapcsolódni a szülővárosához, amikor egy projektet csinál róla.”

Kricsfalusi Beatrix: „A vidék mint homogén massza kizárólag Budapestről nézve létezik.”

Nagy Zsolt: „Mindent meghatároz bennem az, ahol én születtem és felnőttem.”

Az elmúlt időszakban széles sajtónyilvánosságot kapott az Átrium megszűnése, de arról kevesebb szó esett, hogy néhány társulat szintén bejelentette: megszűnik vagy „csendes üzemmódba” vált. A 46. Hangosító vendégei ilyen csapatokat képviselnek. És alcímet is adtunk a beszélgetésnek: A független színházi lét bizonytalansága 2023 Magyarországán.

Kovács D. Dániel: „Jó lenne azt gondolni, hogy a független színház nem csak a fiatalkori lázadás terepe lesz a következő időszakban.”

Sarlós Flóra Eszter: „Kimondod azt, hogy valami nagyon hasonlóban hisztek...”

Tárnoki Márk: „Nem tudjuk, hogy mi van a halál után.”

A 45. Hangosító vendégei – Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda alapító-tulajdonosa, dr. Rihay-Kovács Zita ügyvéd, a Független Előadó-művészeti Szövetség, a FESZ jogásza és Veres Gábor mecénás, civilben bőrgyógyász – arról beszélgetnek, milyen lehetőségei vannak a független színházaknak, van-e élet az állami támogatáson túl. A moderátor Gócza Anita.

Orlai Tibor: „Ezen a  jelenlegi helyzeten csak összefogással, együtt gondolkodva tudunk túljutni.“ dr. Rihay-Kovács Zita: „Sokkal nagyobb munka elvinni vidékre egy olyan független társulatot, ahol nincsen híres ember, vagy nem a Harry Pottert játsszák.“ Veres Gábor: „Ha marketing-piaci szempontból nézem, ez egy nagyon pici piac.“

A Színház folyóirat podcastjében az idei Kritikusdíj és a szeptember 19-i ünnepélyes díjátadó részben csak apropó, hogy szó essen a díj közelmúltjáról, és még inkább megreformált jelenéről, amit a szervezeten belül hosszas előkészítő munka előzött meg. Ránki Júlia mikrofonja előtt a Színházi Kritikusok Céhe társelnökei, Kovács Bálint és Puskás Panni.

A 43. Hangosítóban – az előző részt folytatva – még mindig a színházi látvánnyal foglalkozunk. Az adás vendégei Ágh Márton látványtervező, Dömötör András rendező és Jászay Tamás kritikus. A moderátor Gócza Anita.

„Szerintem az az érvényes látvány, aminek egyszerre van profán és nem evilági olvasata.” – Ágh Márton

„Másféle színházi felkészültséget meg technikát jelent ilyen terekben mozogni.” – Dömötör András

„Mi, kritikusok nagyon nem tudunk beszélni a látványról.” – Jászay Tamás

A 42. Hangosítóban a magyarországi színházi előadások látványvilágával foglalkozunk, illetve azzal, hogy miben és miért más a német színházi vizualitás (már persze a költségvetésen túl). A vendégek: Bányai Tamás világítástervező, Geréb Zsófia és Kovalik Balázs rendezők. A moderátor Gócza Anita.

„Ez az egész látványtervezés egy hatalmas verseny a 20. század második felétől fogva” – Bányai Tamás
„A hagyományosan dramatikus szövegek sokszor egészen más képi világot húznak be” – Geréb Zsófia
„A vetítés és élő-kamerázás pillanatnyilag azért a szegénység kőlevese" – Kovalik Balázs

„A döntésnek a meghozatala években mérhető... Nagyon sokat dolgoztunk azon az elmúlt években, hogy a belső és külső okokat hogyan tudjuk szétválasztani” – mondja Szabó Réka a Hangosítókülönkiadásában, melynek apropója a Tünet Együttes művészeti vezetőjének a társulat megszűnését bejelentő búcsúlevele. A kérdező Gócza Anita.

A 38. után a 39. Hangosítóban is az autobiografikus színházról lesz szó. Mai vendégeink a Freeszfe első színház és performansz osztályának végzősei: Kozma Zsófia Rebeka (Present Imperfect), Szántusz Noémi Noya (A nagy kacsashow) és Tózsa Mikolt (Isten, haza, konyha – avagy ma már keresztbe álltam a Bajcsyn). A moderátor Gócza Anita.

„Minél személyesebb valami, annál univerzálisabb, és annál könnyebb hozzá kapcsolódni.” – Kozma Zsófia Rebeka

„Nem arról van szó, hogy mi vagyunk az ufók.” – Szántusz Noémi Noya

„Engem a »valóságos« érdekel a színházban” – Tózsa Mikolt

A soron következő 38. és 39. Hangosító összetartozik, mindkét adásnak az autobiografikus színházi előadások jelentik a kiindulópontját.

A 38. epizód vendégei Göndör László (Nagymamával álmodtam), Márfi Márk (Telik – egy óra az életedből), Messaoudi Emina (Gyakran ismételt kérdések) és Vilmányi Benett (1V1/ zenés stand-up). A moderátor Gócza Anita.

„Elfogadott a szakma legitim alkotóként.” – Göndör László

„Volt egy-két olyan mondat, amiket civilként nem tudnék nekik elmondani.” – Márfi Márk

„Tényleges kommunikációt lehet kezdeményezni a szakmánk helyzetéről.” – Messaoudi Emina

„Valójában bármi belefér, és ezt nagyon élvezem.” – Vilmányi Benett

A Hangosító 37. adásának témája a felnőtteknek szóló bábszínház. A vendégek: Hoffer Károly, a Budapest Bábszínház rendező-tervezője, Kiss Ágnes, a szegedi Kövér Béla Bábszínház igazgatója, Kocsis Eszter, a Budapest Bábszínház bábkészítője és Kovács Domokos bábos. A moderátor Gócza Anita.

„A báb összesűríti azt, ami elmondhatatlan.” – Kiss Ágnes
„Engem az érdekel, hogy az élő test hogyan tud kapcsolatba lépni egy élettelen tárggyal.” – Kovács Domokos
„Sok esetben azt látom, hogy a szöveg, a történet uralkodik a bábszínházban. Mi inkább az absztraktabb formák irányába szeretnénk elmenni.” – Kocsis Eszter
„A színház nagyon sok érzékszervemre együtt hat.” – Hoffer Károly

A Hangosító 36. adása a Jurányi Házban rendezett Anyacsak1 fesztivál (2022. április 29. – május 8.) kapcsán született, amely az első hazai tematikus színházi fesztivál a szülővé válásról. A Hangosító vendégei olyan alkotók, akiknek előadása szerepelt a fesztiválon: Csábi Anna, Dányi Viktória, O. Horváth Sári és Réti Iringó.

„Nincs teljes egyenrangúság és egyenjogúság férfi és női témák között.” – Csábi Anna

„Nem a női főhősnél, hanem az anyaság témájánál jöhet be egy sztereotípia, ami le tud választani embereket erről a témáról.” – Dányi Viktória

„Most értünk oda, hogy ezek a női témák jó hívószavak lettek.” – O. Horváth Sári

„Ugyanúgy fontos, mint egy nagy férfihős-dráma.” – Réti Iringó

A 34. Hangosítóban olyan színházi alkotókkal beszélgetünk, akik Magyarországon élnek, de külföldön is rendszeresen dolgoznak. A podcast vendégei: Gáspár Ildikó, az Örkény Színház rendezője, Hód Adrienn koreográfus, a Hodworks társulat alapítója, Polgár Csaba, az Örkény Színház színész-rendezője, valamint Székely Kriszta, a Katona József Színház tagja. A moderátor Gócza Anita.

„Svédországból hoznám haza a legtöbb dolgot.” – Gáspár Ildikó

„Amikor külföldön dolgozom, az olyan, mintha otthagynám azt a gyereket.” – Hód Adrienn

„Külföldön érzek egyfajta szorítást, ami miatt hamarabb válok biztonsági játékossá.” – Polgár Csaba

„Én folyton attól rettegek, hogy »odamondó«, Keleti blokk című előadást várnak tőlem, akármilyen anyagról is van szó.” – Székely Kriszta

A 33. Hangosítóban olyan projektekről lesz szó, amelyek – nagyon eltérő módon – egy-egy adott város különböző pontjára „készültek”. A vendégek: Adorjáni Panna, Ardai Petra, Gardenö Klaudia és Tasnádi István. A moderátor Gócza Anita.

„...és akkor megpróbáljuk elképzelni, hogy egy nő ül Kolozsvár főterén.” – Adorjáni Panna

„Én úgy élem meg a világot, hogy van bennem egy történetmesélő gép, és ha felnyitom a szemem, körülöttem is van egy.” – Ardai Petra

„A mauzóleum-szerű, furcsa állapotból lett egy bizarr módon pezsgő hely.” – Gardenö Klaudia

„A saját fejünkben zajlik le az előadás a hozott kulisszában.” – Tasnádi István

A 32. Hangosító a mecenatúra/szponzoráció témáját járja körbe a független társulatok szemszögéből. A beszélgetés résztvevői: Balogh Máté András, Gáspár Anna, Orlai Tibor és Polgár András. A moderátor Gócza Anita.

„A kultúrát nem a vállalati szegmens fogja eltartani.” – Balogh Máté András

„Olyan pici számokat tudunk mutatni arról, hogy ez a marketing-költés hány emberhez jutna el, hogy az nem éri el egy cég ingerküszöbét.” – Gáspár Anna

„Ma Magyarországon a mecenatúrának nincs társadalmi rangja és értéke.” – Orlai Tibor

„A független művészet fogalmilag kezd kizáródni a rendszerből. – Polgár András

A 31. Hangosító témája a politika performativitása. A vendégek: Antal Bálint rendező a Freeszfe képviseletében, Mélyi József művészettörténész és a Trash of Köztér Instagram-oldalt működtető művészettörténész-kollektíva nevében az anonimitását továbbra is őrző „közteres kolléga". A moderátor Gócza Anita.

Antal: „Ha megéreztük, hogy valami erős, akkor elkezdtük azt tudatosan használni."

Mélyi: „Már csak a nagyon harsány, óriásplakátszerű kommunikáció működik."

„Közteres kolléga": „A láthatóság az, amitől hatásos lesz valami."

A 30. Hangosítóban azt próbáljuk meg körbejárni, milyen szempontok alapján mutatnak be kortárs külföldi darabokat magyar társulatok, és hogyan lehetne elősegíteni, hogy minél több ilyen bemutató szülessen.

A  vendégek:

Halasi Zoltán költő, író, Elfriede Jelinek legtöbb darabjának fordítója

Pászt Patrícia, a lengyel kultúra magyarországi nagykövete, számos kortárs lengyel darab fordítója

Török Tamara a Katona József Színház dramaturgja

és Urbanovits Krisztina színésznő, a KV Társulat egyik alapítója

A moderátor Gócza Anita

Idézetek:

Halasi: „Én azt tapasztaltam, hogy a színész, dramaturg egyetemi hallgatók még nagyon nyitottak a kortárs szövegekre. Hogy aztán mi történik, azt nem tudom.”

Pászt: „Miért archiváljuk a művészetet?”

Török: „Most hirtelen másképp kerültek fókuszba a kortárs szövegek.”

Urbanovits: „Hiányolom az erőfeszítést a kortárs szövegekkel kapcsolatban a magyar színházban.”

A 29. Hangosítóban a különböző művészeti területek összeolvadásáról lesz szó. Az adás vendégei: Erőss Nikolett, az OFF-Biennále kurátori csapatának tagja, Nánay Fanni, a PlLACCC-fesztivál főszervezője és Kovács Andrea, a Let it Be! art agency alapítója. A moderátor Gócza Anita.

„A műfaji kérdések helyett egyre inkább az ügyek lesznek fontosak.” – Erőss Nikolett

„Egyre többen és egyre inkább válunk elkötelezetté befogadóként.” – Nánay Fanni

„Ez nálam egy ilyen önképző folyamat, ami kinyitja számomra is a világot.” – Kovács Andrea

A 28. Hangosító azt a kérdést járja körül, hogy szükség van-e Magyarországon reprezentatív országos színházi találkozóra. A vendégek: Gáspár Máté kultúraszervező, a Budapest Brand programigazgatója, Jászay Tamás kritikus, a Revizor főszerkesztője és Madák Zsuzsanna színházi alkotó, a debreceni Csokonai Színház tagja. Gócza Anita kérdezte őket.

A 27. Hangosító vendégei „megszállott nézők”. Bár egyikőjük szakmája sem kötődik a színházhoz, mégis ott töltik szinte az összes szabadidejüket. Gócza Anita ezúttal Gantner Józseffel, Widder Lászlóval és a Kétlámpás blog szerzőivel, Molnár Zoltánnal és Ritter Mártával beszélgetett.

Ez egy drog, amiről nagyon nehéz lenne lejönni.” - Ritter Márta, Kétlámpás blog

„Természettudományos értelmiségiként része vagyok a humán kultúrának is.” - Molnár Zoltán, Kétlámpás blog

„Nálam program a balettet nem übereli.”- Gantner József

„Nem voltak elvonási tüneteim.” - Widder László

A 26. Hangosító a koronavírusjárvány gazdasági következményeivel foglalkozik. Az adás vendégei: Erős Balázs a MU Színház művészeti vezetője, Komáromi György, aki tavaly decemberig a Radnóti Színház gazdasági igazgatója volt, és Rihay-Kovács Zita, a Független Előadó-művészeti Szövetség, a FESZ ügyvezetője. A moderátor Gócza Anita.

„A független előadások jelentős része az online térben szakmailag megoldatlan.” – Erős Balázs

„Az elkövetkező időszakban várhatóan nagy mértékben csökkenni fog a közönség érdeklődése.” – Komáromi György

„Ha valaki meghívhat ingyen egy produkciót, nem biztos, hogy azt fogja választani, amiért fizetni kell.” – Rihay-Kovács Zita

A 25. Hangosítóban a színházi streamről beszélgetnek a vendégek: Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója és Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház vezetője. Gócza Anita kérdezte őket.

A 24. Hangosító témája a tabu a kritikában. Volt miről beszélni a három kritikus vendégnek: Balog Gyulának, Boros Kingának és Papp Tímeának. Gócza Anita kérdezte őket.

A 23. Hangosítóban a digitális világ és a gyerekszínházi alkotók lehetséges kapcsolódási pontjairól és a digitális technikát használó előadások hiányának okairól is beszélgetnek a vendégek: Borbély Dóra pszichológus, Ivanyos Ambrus dramaturg, videójáték-író és Végvári Viktória színházpedagógus. A moderátor Gócza Anita.

A 22. Hangosítóban a Magyar Táncművészeti Egyetem egykori növendékeit ért fizikai és mentális bántalmazások, abúzusok kapcsán beszélünk ezen jelenségek okairól, a szükséges változtatásokról, a táncképzés átalakulásáról. A vendégek: Bálint Orsolya kritikus, Krusch Richárd balettáncos és Simon-Hatala Boglárka előadóművészekre specializálódott egészségvédelmi szakember. A beszélgetést Gócza Anita moderálta.

A 21. Hangosító apropója az augusztus végén átadott 15. Lábán Rudolf-díj és a 2. Halász Péter-díj, a hívószó pedig a kísérletezés. Három nominált mű alkotói a vendégek: A CHNGNG létrehozója: Dömötör Judit, A Hodworks Délibáb című előadásának koreográfusa: Hód Adrienn és az IITTHHOONN alkotói: Somló Dávid és Vass Imre. A beszélgetést Gócza Anita moderálta. 

A 20. Hangosítóban Molnár Gál Péter Coming out című könyvéről lesz szó, és általa egy kicsit a kritikusról is úgy általában. A vendégek: Herczog Noémi és Kovács Bálint kritikusok, valamint Szabó István színháztörténész. A moderátor Gócza Anita.

Ezek a mai fiatalok... – vagy legalábbis négy közülük. Már nem teljesen kezdők, de még a pálya elején. „Kicsit olyan, mintha tényleg egy drog lenne ez az egész” – mondja Mentes Júlia, és ezzel a többiek is egyetértenek: Nagy Péter István, Varga Ádám és Walters Lili, akikkel Gócza Anita beszélgetett. 

“Az online oktatás tele van szép pillanatokkal, és ebben benne van az a furcsa, másfajta személyesség, amit megéltünk együtt” – mondja Novák Eszter a Hangosítóban, amelynek legújabb adása az online művészeti felsőoktatás elmúlt hónapjainak tapasztalatairól szól. A másik két vendég Bocsárdi László és Lőrinc Katalin, akikkel Gócza Anita beszélgett.

“Lehet, hogy dudva, ami itt kinő, de az élet jeleit mutatja” – mondja Láng Annamária a karantén-Hangosítóban, amely arról szól, hogy ki mit és miért csinál vagy nem csinál a karantén alatt. A másik két vendég Ladányi Andrea Barcelonából és Ördög Tamás Budapestről, akikkel Gócza Anita beszélgetett.

Döntések és választások – beszélgetés Térey János utolsó drámájáról, amelyet Lót – Szodomában kövérebb a fű címmel mutattak be az Örkény Színházban. A vendégek: Ari-Nagy Barbara, az előadás dramaturgja, Kovalik Balázs rendező és Laborczi Dóra teológus-újságíró. A beszélgetést Gócza Anita moderálta.

A Hangosító márciusi adása Kónya Klára Ráolvasás című darabja kapcsán az iskolai abúzusról szól elsősorban a szemtanúk, a közeg nézőpontjából.
“Teljesen érthető, hogy miért egyszerűbb nem “beleállni” ezekbe az iskolai abúzus-ügyekbe, de mégsem lehet nem beleállni, mert különben azt tanítjuk meg a gyerekeinknek, hogy nincs igazság” – mondja Nagy Zoltán, a Szép csendben című film rendezője. Rajta kívül a beszélgetés résztvevői Kónya Klára, Hardy Júlia pszichiáter és Wirth Judit a NANE Egyesület munkatársa. Moderált Gócza Anita.

“Az egésznek van egy ilyen mákonyos jellege” – mondja Kárpáti Péter a demokratikus alkotói folyamatról, amely a Hangosító 14. adásának témája. A kiindulópont a 2019-ben Halász Péter-díjjal elismert 99,6 % című kolozsvári előadás, amelynek egyik alkotója, Adorjáni Panna a Hangosító másik vendége, a harmadik résztvevő pedig Herczog Noémi kritikus. A moderátor Gócza Anita.

“Nincs rágódás, hogy biztos jó lesz ez így, csak a “csinálás ereje”. A felnőttek szívesen nézik ezt az erőt, ami a gyerekekben lakozik” – mondja Vadas Zsófia Tamara táncos, koreográfus, a podcast egyik vendége. Vele és Kucserka Fanni pszichológussal beszélgetünk Milo Rau Five easy pieces című előadásából inspirálódva. A moderátor Gócza Anita.

Az ember teljesen fel tud oldódni abban, amit csinál” – mondja Gáspár Ildikó rendező a Hangosító 12. adásában, amely a sikerről szól. A műsor vendégei még Tasnádi Bence: “Ugyanazok nézik, ugyanazok játszanak… kis pezsgésre volt szükségem” és Gyabronka József: “Azt mondtam magamnak, hogy ezt sürgősen abba kell hagyni.” A résztvevőkkel Gócz Anita beszélgetett.

„A színházi intézményrendszer identitáspolitikai krízist konstruál saját maga számára abból, ha valaki másmilyen színházat csinál” – mondja Cserne Klára a Hangosító 11. adásában, amelynek még három vendége van: Szabó Veronika, valamint a Pneuma Szöv. művészeti közösség képviseletében Berecz Zsuzsa és Sarah Günther, akik mindannyian a színház határterületein működő alkotók.

„Én tudom, hogy annak a gyereknek egy életre megváltozott a szemlélete ettől” – mondja Feuer Yvette a Hangosító 10. adásában, amelyben a színházról mint társadalmi beavatkozásról beszélgetnek a vendégek. A Láthatáron Csoport alapítóján kívül Boross Martint, a Stereo Akt alkotócsoport művészeti vezetőjét és Proics Lilla színikritikust hallhatják a podcastban. A beszélgetést Gócza Anita vezeti.

A Hangosító második évada nehéz témával indul: a halálról, a vele kapcsolatos tabukról beszélgetnek a podcast vendégei: Garai Judit dramaturg, Hajdu Szabolcs színész-rendező és Markó-Valentyik Anna bábszínész. A vendégeket Gócza Anita kérdezte.

Függőségek a színpadon: elrettentés vagy kedvcsinálás, addikció és kreativitás összefüggései, hogyan viszonyul a társadalom a függőkhöz – ezekről a témákról Gócza Anita kérdezi a 8. podcast vendégeit, Gyulay Eszter dramaturgot és Závada Péter költőt.

Melegtematika a magyarországi színpadokon – társadalmi felelősségvállalás, könnyű ziccer vagy valami más? És mi a helyzet a szterotípiáinkkal? Ezekről a kérdésekről beszélgetnek a 7. podcast vendégei: Kelemen Kristóf, a Megfigyelők író-rendezője, Rába Roland színész és Schuller Gabriella színháztörténész.

A 6. podcast mindhárom vendége színikritikus: Csáki Judit, Nánay István és Tompa Andrea. Az adásban a függetlenek elmúlt 25 éve kapcsán szó esett a társulatok ellehetetlenüléséről, a mainstream és a kísérletező színház egymásra hatásáról és a nemzedékváltások elmaradásáról.

Az 5. podcast vendégei Scherer Péter színész, rendező, Szarka Eszter magyartanár és Takács Gábor, a Káva Kulturális Műhely művészeti vezetője. Az osztályterem-színház kapcsán szó esik arról, tudnak-e ezek az előadások változást elérni, segíthetik-e az önálló véleményalkotást, a kritikus gondolkodást. Egyáltalán hova jutottunk az elmúlt 20 évben?

A 4. podcast vendégei Horváth Kata, kulturális antropológus, a Sajátszínház Projekt kutatásvezetője (ennek a projektnek a keretében jött létre az Éljen soká Regina! című előadás), Lengyel Anna dramaturg, a Panodráma alapítója és Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója. A körülöttünk lévő valóságot, az “itt és most”-ot feldolgozó előadások kapcsán a beszélgetésben szó esett a színház felelősségéről és a mai magyar színpadokról hiányzó témákról.

A 3. podcast vendégei Rihay-Kovács Zita, a Független Előadóművészeti Szövetség (FESZ) ügyvezető-titkára és Kricsfalusi Beatrix színháztörténész. A #metoo kapcsán arról kérdezte őket Gócza Anita, mi kell ahhoz, hogy változzon a társadalmi közbeszéd ebben a témában, meg lehet-e fogalmazni számon kérhető módon, mi az, ami belefér, és mi az, ami már nem, hogy hol a határ. A beszélgetésben sok szó esett az intézmények felelősségéről is.

Gócza Anita a múltfeldogozásról beszélgetett Bagossy Lászlóval, Pass Andreával és Závada Pállal.

Gócza Anita az improvizációról beszélgetett Bíró Krisztával, László Zsolttal és a k2-s Benkó Bencével és Fábián Péterrel.