Könyves Magazin

A Dűne filmváltozatának első két része óriásit szólt (itt írtunk róla), amit nemcsak az egymilliárd dollár fölötti bevétel bizonyít, hanem az is, hogy felpörgette a mémfolyamot, majd tüntetéseken skandálták a próféta, Lisan al-Gaib nevét. Frank Herbert regénye 1965-ben jelent meg, majd további könyvek követték, de haláláig nem tudta befejezni az univerzumépítést, így a fia, az apa jegyzetei alapján továbbírta a történetet. Bár több adaptáció is készült, 2021-ben Denis Villeneuve rendező újragondolta a Dűnét, a főszerepeket Timothée Chalamet-nak és Zendayának adta, fantasztikus látványvilágot hozott létre, majd 2024-ben sikeresen építette tovább történetét. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Lente Gábor a nyolcvanas években olvasta először a Dűnét, azóta meghatározó számára. Tudomány a Dűne univerzumában címmel megírta ismeretterjesztő könyvét, hogy jobban értsük, ez a sci-fi izgalmas társadalmi és tudományos kérdéseket feszeget. Fűszerről, homokféregről, de még a mesterséges intelligenciáról is kérdeztük a Könyves Magazin podcastjában Dr. Lente Gábort. A beszélgetés témái: Mitől hatott a 80-as években a Dűne? A félelem és tudomány kapcsolata A homok, a bolygó: vesztünkbe szaladunk? A Csillagok háborújára hatott a Dűne? Harc a fűszerekért: de mi az a fűszer, ami nélkül nincs kommunikáció? Prófétavárás és vallás Az élet vize: gyűjtsük csak a nedvességeinket! A homokférek mérge brutális trip Kis állathatározó: homokféreg A 60-as évek techoptimizmusától a mai pesszimizmusig Hogyan hatott Lente tudóssá válására a Dűne?

Idén már második alkalommal adták át az Erste támogatásának köszönhetően a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat. A legjobb tízből az Erste választotta ki azt, akinek története leginkább megtestesíti a #higgymagadban faktort. A különdíj idei győztesei Kovács Dominik és Kovács Viktor, akik Lesz majd minden című regényükért kapták meg az elismerést.  A beszélgetésben elmesélik többek között: hogyan alakult ki a Kovács Ikrek brand; milyen volt többgenerációs családban felnőni; mit jelentett nekik gyerekkorukban a történetmesélés, a múlt felidézése iránti szenvedély; milyen olvasmányok és kulturális élmények voltak számukra meghatározóak; hogyan indult a színházi karrierjük; miképpen jutottak el a novella- majd a drámaírástól a regény műfajáig; milyen gondolatok és kérdésfeltevések vezették őket a Lesz majd minden írása során; mit adott nekik a Margó x Erste #higgymagadban különdíj. A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned.

Az Apám üzent író főhősét nem ereszti a saját családtörténete: hogyan tehet rendet valaki az életében, amíg nem érti meg, miért úgy alakult a múlt, ahogy? Grecsó Krisztián új regényében nem az igazságkeresés a fontos a többgeneráción átívelő nyomozásban, hanem a történetek megértése. Egy fiatal férfi harcai az apjával, majd önmagával az indulatai miatt. Tíz-tizenöt éve dolgozik a témával a szerző, az Apám üzent ennek a folyamatnak a végeredménye: családregény, amely mesél íróvá válásról, fontos apákról, azok vágyairól és kudarcairól, sok-sok nőről, akiknek a férjeik mellett kevesebb lehetőség adatott. Grecsó Krisztiánnal a következőkről beszélgettünk: Az apa lila haja: Nagyon fáj Családfakutatás Miért akarja Grecsó ennyire megérteni a családtörténetét? Fikció vs. önéletrajz: valódi nevek és az autofikció problémája Katonák és Ignácok: férfiképek a 20. században A kistestvér vonult be a nagy helyett katonának: mi lett ennek a következménye? Mi lesz a nőkkel, ha a férfiaknak vannak vágyaik? Kitörési lehetőségek a Viharsarokban Mit kezdünk a bűnökkel és az áldozatokkal? Miért volt szükség Erikre, a főszereplőre? MIt kezd az ember a lehetőségeivel?

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   Regényében sokat mesél magáról, összerakhatjuk belőle a bennünk élő saját képünket róla. Legtöbben harcosként, túlélőként gondolunk rá, betegségéről és testéről gondolkozunk és beszélünk sokat. De a történetek mélyén kirajzolódó örökölt családi mintázatok is jelen vannak, amik igencsak formálták a világhoz és önmagához fűződő viszonyát. Engem most ez érdekel, meg az, hogy milyen kamaszlányként egy apával felnőni. Hozzá lehet szokni a veszteségekhez? Mennyire fontos nőiségünk megélésében a testünk, a testünk egészsége és szolgálata? Na és persze, hogy hogy van azzal, hogy nem lehet saját gyereke? Az Ezt senki nem mondta következő vendége, Szentesi Éva, író.   Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.Zene: WataArculat: Bárdy Anna

Tavaly jelent meg Jánossy Lajos nagyregénye, az Örök hely és mindenhol idő a Jelenkor Kiadónál, ami egy felnövéstörténeten keresztül beszél a Kádár-korról, a ritkás levegőről, a szabadság kis tereiről, egy keresztény polgári családról. A Katona József Színház igazgatója, Máté Gábor egy interjúban figyelt fel a történetre, elolvasta és megrendezte. A Katona társulata nem karikírozza a nyolcvanas évek nyomasztó, de mégis reményt keltő időszakát. A Könyves Magazin podcastjának vendége Máté Gábor és Jánossy Lajos. Témáink: Az Örök hely és mindenhol idő (itt írtunk róla) Máté Gábort és Jánossy Lajost is a szimbolikus wc-re ültetjük Könyvtárak és identitások a nyolcvanas években Mit lát a Katona József Színház? Kritika és kultúra Máté Gábort mi szólította meg a regényben? Kocsis Gergely és Ónodi Eszter kinéznek a színpadról Az adaptáció mint kísérlet és szabadság Az önéletrajzi cucc: mi a baj fikcióval? A Kádár-rendszer örök hely, az idő is megállt: nem változik semmi Az ún. baloldal és az ún. jobboldal problémái Szükséges volt a rendszerváltás? Evidens volt, hogy utáljuk a szovjeteket

Diófa történetek premier a Margón!   Az üzlet és az irodalom találkozójára került sor, ahol 6 szerző 6 új Diófa történetét mutatta be a Bridge Budapest, mellyel az üzleti szereplők szemléletét szeretnék tovább formálni. Ebben partnerük Durica Katarina, Grecsó Krisztián, Gurubi Ágnes, Marton Krisztián, Szűcs Péter és Vámos Miklós. Az Egyesület célja változatlan, irodalmi köntösbe foglalt történetekkel szeretnék inspirálni az üzleti döntéshozókat, hogy tudatos, hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki arra, mit hagynak hátra maguk után.   A diófáról, mint szimbólumról, a szerzők világát meghatározó hagyatékokról, saját irodalmi hagyatékukról beszélgetett a szerzőkkel Valuska László.   Mind a 17 Diófa történet elérhető a Bridge Spotify csatornáján: https://shorturl.at/ZpeUS

Radnóti Miklóst tarkón lőtték a németek, vagy: a nácik, a nyilasok? Miért fontos ma, kik ölték meg a munkaszolgálatos költőt? A Nem tudhatod című könyv ezekre is keresi a választ.  A 444 újságírója, Ács Dániel megint oknyomozásba kezdett, de most az irodalomtörténetben: valaki 15 évvel Radnóti halála után nyomozni kezdett a gyilkosok után, majd egy vonaton eltűnt a táskája, vele az addigi munka eredményével, majd pár nappal később meghalt. Az újságíró a táska nyomába eredt, közben az emlékezetpolitika szempontjából is fontos hazugsággal találkozott, meg Radnóti szegedi barátaival, a kommunista államhatalom fontossá váló embereivel, akik nemcsak a Radnóti-kultusz építésében vettek részt, hanem hosszú titkosszolgálati nyomozást is indíottak, hogy kibogozzák a rejtélyt.  A következő témákat érintjük: Hogyan adta el a szerkesztőségben a témát? Oknyomozás az irodalomtörténetben Hogyan és mikor jött létre a Radnóti-kultusz? A szegedi barátból, Ortutay Gyulából a korszak Rogán Antala lesz A hatalom a saját képére formálta Radnóti halálát A teljesen eltörölt Dienes András, a nyomozó Az irodalmár, akinek hatalma lesz Miért fontos, hogy rendbe tegyük a múltat?

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   A bűntudatról és a szégyenről írt könyve, amiben külön fejezetet szentel az anyai bűntudatnak a szülésem utáni hónapokban erős mankóm volt. Sokat gondolkoztam rajta, vizsgáltam a saját bűntudatom és beszélgettem a témáról másokkal. Végre alkalmam volt megkérdezni, az ő életében milyen szerepe van a bűntudatnak és mit lehet vele kezdeni személyes, a család és a társadalom szintjén. Réz Anna filozófus, a Mardos című könyv szerzője az Ezt senki nem mondta következő vendége.    Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

A Margó és a Bridge Budapest Üzleti Könyvreggelije.    A találkozó apropóját a Bridge Vezetői Ajánlások adták, melynek témája a vezetők mentális jóllétének megőrzése, a jobb üzleti döntések érdekében. A könyvreggeli házigazdái Pistyur Veronika (Bridge Budapest) és Valuska László (Margó) Faludi Viktória pszichológussal és Szilágyi Gáborral, a Remind magazin alapítójával beszélgettek a 10 pontos listáról, saját személyes történeteikről, valamint pszichológiai szemmel is körbejárták azt, mi az, amit ma egy vezető tehet a saját mentális jólléte érdekében.   Azonnal hasznosítható tippek és tanácsok a podcastban!

Negyven év, 1976-2016 között írt verseit gyűjtötte össze Háy János egy nagy, 1000 oldalas kötetbe, ami izgalmas felnövéstörténet is, hiszen 16 éves korából is kerültek be versek. Az impozáns könyvbe nemcsak a korábbi verseskötetek kerültek be, hanem eddig meg nem jelent szövegek is. Papírzsebkendőre írt és elégetett versekről, avantgárdról, Tandori Dezső Talált tárgy című köteténenk hatásáról is beszéltünk, illetve arról, milyen szembenézni a negyven évnyi életművével.  Háy Jánost az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon kérdeztük. Háy Jánossal a következő témák mentén haladtunk: Hogy rakott rendet 40 évnyi szöveglabirintusban? Papírzsebkendőre csak taknyot lehet írni? Mit tud a vers, amit a próza nem? Szembenézés az Életművel! Avantgárd: csinálj olyat, amit senki más nem csinált még Jó ötletnek tűnt: Háyt végighúzzák a földön Fejlődés vs. változás: milyennek látja a költő Háy szövegeit az idővonalon? Tudd, ki beszél a világról!  Tudás, határsértés, szabadság a költészetben Emelkedettség: hol vannak az emberek?

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!  A sorozatban újra és újra téma, hogy milyen nehéz megtalálni az egyensúlyt a szenvedéllyel szeretett hivatás és a családi kapcsolatok között. Van egy pár, aki az elmúlt évtizedekben a világot járta, munkájuk sokszor izgalmon túl még veszélyes is, és miután szülővé váltak sem mondtak le erről. A hétköznapokból elképedve figyelhetjük, ahogy a világ bármely részén otthonra tudnak találni. Az Ezt senki nem mondta legfrissebb epizódjában Cseke Eszter és S. Takács András, az On the spot alapítói mesélnek. Erről lesz szó: Cseke Eszter hogyan gondol vissza a friss anyaként érzett kudarcára; semmilyen tájékozottság és karakánság nem készít fel a szülészeti erőszakra; ki volt az, akinek a könyvei teljesen megváltoztatták, amit a szülésről gondoltak; miért tartják fontosnak a jó szülésélményt társadalmi szempontból; mitől volt akkora trip S. Takács Andrásnak apává válni; miért gondolják, hogy egy gyerek érkezése teljesen újraírja a legjobb kapcsolatot is; és milyen volt megtapasztalni, hogy az anyákat a szülés után mennyire máshogy kezeli a világ. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Harmadik adásunkkal a végére érünk A hatalom gyűrűi második évadát kibeszélő sorozatunknak. A podcastban ismét a Magyar Tolkien Társaság Tolkien-szakértőivel, Barna Bálinttal és Füzessy Tamással beszélgetünk. Ebben a podcastben eljutunk a hobbitokhoz és a törpökhöz – utóbbiaknál kitérünk a Hét gyűrűre is. Lesz szó a hatalmak és erők különböző használatáról és ábrázolásáról, Celebrimborról, a tündék hűségéről, valamint a világ hanyatlásáról és az aranykorról is.

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!  „Magamévá tettem a mantrát, hogy ha hülye vagy, gyereket szülsz” – Gryllus Dorka és Kőváry Katalin az anyaságról. Az Ezt senki sem mondta! podcast második évadának vendége ezúttal Gryllus Dorka színész és édesanyja, a Jászai Mari-díjas rendező, forgatókönyvíró és dramaturg, Kőváry Katalin volt. Ott Anna kérdezte őket a gyerekvállalásról, az anyaság és a szakmai élet összeegyeztetéséről, családi mintákról és az apák szerepéről. Erről lesz szó: milyen kihívásai voltak annak, hogy anyaként is megmaradjanak a szakmában; Gryllus Dorka hogyan élte meg az első éveket a gyerek mellett, és az azzal járó egyedüllétet; hogyan hatott Gryllus Dorkára, hogy művészemberek gyerekeként nőtt fel; megbékélt-e Kőváry Katalin édesanyja azzal, hogy az anyaságot választotta a színésznőség helyett; hogyan élte meg Gryllus Dorka, hogy édesapjára, Gryllus Dánielre egy ország tekint „pótapukaként”; mi változtatta meg Kőváry Katalin véleményét a gyerekvállalásról; mit gondolnak arról, hogy mindketten idősebbek a férjeiknél; és mennyit változott a színházi és filmes közeg a tekintetben, hogy milyen lehetőségeket biztosít a szakma az anyáknak. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Janecskó Kata bűnügyi oknyomozó újságíró új könyvében a romantikus csalásokkal foglalkozik: olyan ügyekkel, amikor az elkövetők kifejezetten a romantikus kapcsolatok építésével vernek át másokat. A Nők a hálóban című kötetben megszólaltat áldozatokat és elkövetőek, kriminológus és pszichológus szakértőket, valamint nyomozót is. Bemutat konkrét eseteket és a nemzetközi kutatási eredményekkel is összeveti a magyar helyzetet.

Három kötet, 1700 oldal hosszú Darvasi László új regénye, A neandervölgyiek, ami a 20. század történetét meséli e, eddig 1908 és 1957 között egy átlagos tiszai kisvárosról kiindulva. Grófi kastély, marxizmus, első és második világháború a legközelebbi nézőpontokból elmesélve egy sodró erejű, sok szereplőt mozgató történetben. A hét könyve írásunkban feltettük a kérdést, mi lett a neandervölgyiekkel Magyarországon? Az íróval, Darvasi Lászlóval keressük rá a választ. A hosszú éveken át írt nagyregényének első három kötete megjelent, de a történetnek nincs vége. A Könyves Podcast vendége: Darvasi László.  Darvasi Lászlóval a következőkről beszélgetünk: Már nagyregény, de még nagyobb lesz, mi az?  Nem lehet naivan belekezdeni  1908-ban indulunk, de mi történt utána? Mit kell tudni Törökszentmiklósról, a regény központi helyszínéről? Történelmi vagy nem történelmi regény? Az író figyel, de mit? Nyelv változása hozza a történet változását: elszomorodó 20. század  Holdraszállás, Woodstock, Kárdás-rendszer - mi vár ránk a következő kötetekben? Az elbeszélés igazsága A neandervölgyi, aki beszélni nem, de sírni tudott

A Mély levegő című, 2021-ben a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat elnyert regényt elolvasta Pálos Hanna, és többet nem eresztette el. A Katona József Színház színésze előbb hangoskönyvet készített a könyvből, majd nem állt meg az előadásig. De mit akart tőle a regény? Soha nem csinált még ilyet, nem is írta ki magát rendezőnek, mert csapatot szervezett maga köré. Meghúzta a szöveget, vagy újraírta? Halász Rita író megosztotta eddigi legfontosabb karakterét, Verát valaki mással, tanult a szövegről, a közös munkáról és a bizalomról is sokat közben.   Pálos Hanna és Halász Rita a Könyves Magazin podcastjának vendégei anyaságról és alkotásról, az egymástól tanulásról és az őket összekötő Veráról beszélgettek. A beszélgetés csomópontjai:  24: Jack Bauer színházi bemutatóra készül Feladatok, stresszek, tudatállapotok Egy percben össze lehet foglalni a Mély levegőt? Megpróbálják! Szöveghúzásról és istenkeresésről Hogyan változott Vera? Anyaság, munka, kreativitás Miért nehéz kimondani: Rendezte Pálos Hanna Hogyan és miért talált egymásra Pálos Hanna és a Mély levegő? Csapatmunka vs szabadság: mit tanultak a közös munkából?

Folytatódik A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi második évadát kibeszélő podcastunk a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel közösen. Vigyázz, spoileres! A beszélgetésben szó esett Bombadil Tomáról, a buckamanókról és az ősi kardokról, az entekről és az entasszonyokról, Tolkien és a sorozat szörnyeiről, a sasokról, a númenori kultuszokról, a politikai helyzetről meg egy kicsit a palantírokról is. Írjatok nekünk! Ahogy korábban, most is várjuk kérdéseiteket a szerk@konyvesmagazin.hu címre – a tárgyba írjátok be, légyszi, hogy A hatalom gyűrűi-kibeszélő. A második évadhoz három adás készül, a másodikat a hatodik epizód után vesszük fel, a harmadikat pedig a finálé után. Figyeljétek a Könyves Magazin Facebookját, ahol tájékoztatunk az érkező podcastokról.

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!  Erről lesz szó:     miért írná a sírjára: Ezt senki nem mondta!;    mi motiválta a gyermekvédelmi pályára;    hogyan hatottak a transzgenerációs traumák a karrierjére;    saját anyaságának története;    miért nincs az erőszaknak nincs mértékegysége;    alapvető gyermekjogokról;    a kegyelmi ügy hatásáról;    túlvállalásró, túlmunkáról és ezek áráról;    érzelmi elérhetőségről és bűntudatról Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: WataArculat: Bárdy Anna

Hideg pizza címmel jelent meg Simon Márton új verseskötete, amiben kiderül, mi köze Jézusnak a dinoszauruszokhoz vagy a tetrisznek a boldogsághoz. Elhagyta korábbi kiadóját, sajátot alapított Okapi néven. Pofátlanságról, alanyiságról, a hétköznapok költőiségéről, önismétlés veszélyéről is beszél a Könyves podcast vendége, Simon Márton. Ja, és arról, hogy miért hűtőszekrény az ember! A Könyves podcast vendége: Simon Márton és a Hideg pizza Témáink:  Hűtőszekrény Pofátlanság és elmozdulás Korlátok és irodalmi hagyomány Michael Jordan, A költő!  A SM-vers Stratégiai Működése A clickbait címek és a versolvasás Mi van a fake-en túl? Bevezetés a szituációs lírába A Titanic és az alanyi líra Not Like Us Megérkezés vagy öregedés?

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!  Rengeteg szerelmes levelet, számtalan eltitkolt kaland történetét köszönhetjük neki, saját életéhez mégis ritkán enged igazán közel. Gimnáziumi szerelemből lett családja, felesége halála után egyedül maradt két kamasz lányával. Hogyan alakul ki az apa, ahol hiányzik az apakép? Mit lehet kezdeni az apákra nehezedő egzisztenciális nyomással? Hogyan kovácsol össze egy családot a közös gyász? Fel lehet készülni egy anya elvesztésére? Az Ezt senki nem mondta! második évadának első vendége Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója. Erről lesz szó: apa nélkül felnőve honnan merített szülői mintákat; mi volt az a pillanat, amiről először érezte az apaság felelősségét; minek hatására ismerte fel, hogy a feleségének mennyi láthatatlan munkával jár a háztartás vezetése; hogyan tudott írni, miközben körülötte ugrált két gyerek; érez-e bűntudatot apaként; hogyan alkalmazkodtak a lányaival az édesanyjuk nélküli élethez; és miért a kirepüléssel a legnehezebb megküzdeni. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Rögtön mélyvízbe ugrottunk A hatalom gyűrűi-kibeszélő első adásában vendégeinkkel, Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hiszen a Sauron újjászületésével induló évad kapcsán belebonyolódtunk a tolkieni koncepcióba testről és lélekről, valamint a teremtési képességről. Aztán alaposan megvitattuk azt is, hogyan és hogyan nem működik a mágia Középföldén – és miben kapcsolódik mindez a keresztény hagyományhoz. Beszéltünk arról a bizonyos koronáról, amivel Adar végzett Sauron korábbi alakjával. Tisztáztuk, létezhetnek-e orkbabák és aggódó ork apukák, valamint, hogy mennyi alapja lehet Tolkiennál egy ork szabadságharcnak. Szóba került még Círdan és a tündék szakálla, a gyűrűk készítésének körülményei és sorrendje, valamint, hogy ezek megváltoztatásának milyen következményei lehetnek. Annatar feltűnése kapcsán pedig visszatértünk Sauronhoz, és a sorozat által eddig kiaknázatlan erejéhez.Ahogy korábban, a kérdéseiteket várjuk a szerk@konyvesmagazin.hu címre – a tárgyba írjátok be, légyszi, hogy A hatalom gyűrűi-kibeszélő.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Két évad között a sorozat EXTRA epizódokkal jelentkezik. Az Ezt senki sem mondta! EXTRA  harmadik vendége Szél Dávid, akivel Ott Anna az önismeret szükségességéről, a GYES problémáiról és a szabad döntéshozás fontosságáról beszél. Erről lesz szó: minden szülő hibázni fog; a gyereknevelésről szóló könyvek lényege nem az, hogy letudjuk a problémát, hanem hogy tudatosabbá váljunk; fontos, hogy megosszuk partnerünkkel a gyerekneveléssel kapcsolatos félelmeinket; mi a probléma a GYES rendszerével; és mi az a láthatatlan munka, illetve érzelmi házimunka. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Két évad között a sorozat EXTRA epizódokkal jelentkezik. A sorozat első évadában felmerült kihívásokról és a tőletek, hallgatóktól kapott visszajelzésekről is beszélgetünk Bojti Andreával, a gyermekpszichológus blog és a Magabiztos szülő című könyv szerzőjével, az Ezt senki nem mondta! második Extra epizódjában.  Erről lesz szó: minták információ dömping, forrásválasztás szülői magány a pszichológus anya anyai identiás párkapcsolat szülőként elvárások és realitás példák és bűntudat Az epizódban említett beszélgetések:  Tompa Andrea: https://open.spotify.com/episode/2Jpid7fuKYXRth977gq0UmNádasdy Ádám: https://open.spotify.com/episode/7FbkckXhYOEJeCpYW0bWyTKiss Noémi: https://open.spotify.com/episode/6KlPylj9qjM4A1WtXVhRGC Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. A nyolcadik epizódban Zilahi Annával beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna. Zilahi Annának eddig verseit olvashattuk, most az első regénytervével pályázott és nyert a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjon. A Fogak egyik szereplője egy középosztálybeli nő, aki nem szeretne anyává válni, a másik pedig egy szegénységből kiemelkedett roma ápolónő, aki nagyon vágyik egy gyerekre, mégsem tud anyává válni. Kettejük párbeszéde járja körbe azt a kérdést, hogy van-e valóban szabad döntése egy nőnek abban, hogy vállal-e gyermeket vagy sem. Anna az írás szakaszában van, így betekintést enged nekünk a folyamatban, amiben a szereplői megszületnek, hátteret, múltat és saját hangot kapnak, de beszél inspirációról és az alkotáshoz fontos olvasmányokról is.

A kiegyezést követő években példátlan népességbumm következett be a fővárosban, amely mágnesként vonzotta a boldogulni vágyókat. Köztük rengeteg fiatal, jellemzően alsóosztálybeli nőt, akiknek munkája elengedhetetlen volt a város zavartalan működéséhez, a polgári szem mégis legtöbbször átsiklott felettük. Bár testben jelen voltak, valójában mégis láthatatlanul tevékenykedtek.   A Budapesti nők podcastsorozat utolsó adásában Ruff Orsolya és Szeder Kata Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológussal, Fónagy Zoltán történésszel, Szabó Dominika egyetemi oktatóval, kommunikációs szakemberrel, és Szécsi Noémi íróval a nagyvárosban nagyon is jelenlévő, annak szövetébe ugyanakkor gyakran már-már láthatatlanul belesimuló lányokról, asszonyokról. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

„Nem. Nyilvánosak. Az. Ügynök. Akták. Nem nyilvánosak az ügynökakták!” – ezek Takács Tibor Ügynökök, informátorok, jelentések című, a Kádár-korszak állambiztonsági besúgóhálózatának történeteit tartalmazó, májusban megjelent kötetének első mondatai. A könyvből hamar kiderül: dehogynem, az „ügynökakták” nagyon is nyilvánosak. A jó stílusban megírt, remek dramaturgia szerint felépített kötet azonban nem csak az titkos munkatársak, titkos megbízottak és ügynökök jelentéseiről beszél. Takács Tibor világos és pontos definíciókat használ és tanulmányról tanulmányra építkezik, így az Ügynökök, informátorok, jelentések azok számára is érthető és követhető, akik csak ismerkednek a Kádár-korszak alternatív nyilvánosságaival, de a sűrűsége miatt haszonnal forgathatják azok is, akik hallottak már ezt-azt az 1956 és 1989 közötti időszak ügyes-bajos dolgairól. A szerzővel egy politikai rendszer fenntartásának ritusairól, a múlttal és a jelennel való szembenézésről, a felelősök megnevezéséről és a továbbélő hálózatról is beszélgettünk.

A lányok számára - még ha módos polgárcsaládban vagy épp arisztokrata famíliában születtek is - még a századfordulót megelőzően is csak kevés önmegvalósítási lehetőség adódott. Akadtak ugyanakkor számosan, akik nem kívántak végigmenni azon a szűk mezsgyén, amelyet a társadalom kijelölt számukra. Belőlük lettek aztán az első orvosnők, ügyvédnők, vagy épp azok, akik később saját életük kockáztatásával embereket mentettek.Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Simonovics Ildikó művészettörténész-muzeológus, Svégel Fanni etnográfus és Szécsi Noémi író mesélnek a női lázadás mibenlétéről, lehetőségeiről, a bátor egyéni döntésekről.Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

A századforduló környékén Európában és a tengerentúlon is egy új nőtípus felbukkanása borzolta a kedélyeket, vagy adott éppen bátorítást fiatal lányok tömegeinek. Ő volt a New Woman, azaz az új nő, aki már nem elégedett meg azzal a térrel, amit a férfiak által húzott korlátok hagytak és engedélyeztek neki. Tanulni akart, képezni magát, boldogulni. Ezzel együtt pedig egyre több jogot is követelt magának – például ahhoz, hogy munkába álljon és pénzt keressen, akár olyan szakmákban is, ahol addig kizárólag férfiak tevékenykedtek. Fónagy Zoltán történész, Svégel Fanni etnográfus és Szécsi Noémi író mesélnek a munkát vállalni kívánó nők karrierlehetőségeiről, és a korabeli társadalom reakcióiról.Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Az úrinő a maga idejében igazi fogalom volt. De kitől vagy mitől lett valaki úrinő? Milyen szabályoknak kellett eleget tennie, és milyen életpálya várt rá? Mit engedhetett meg magának, és mi volt az, amire még csak álmában sem gondolhatott? Egyáltalán: a múlt században az egyesített főváros utcáit járva, honnan lehetett tudni, hogy a szembejövő – úrinő?   Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész, Simonovics Ildikó művészettörténész-muzeológus és Szécsi Noémi író mesélnek az úrinőlét előnyeiről, kihívásairól és kötelezettségeiről. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Feleségnek és anyának lenni hosszú évszázadokon át a nők legfőbb kötelessége és - éppen ezért - célja is volt. Születésüktől fogva a feleség szerepre készítették fel őket: gyerekként erről szólt neveltetésük, hajadonként ez volt minden társasági esemény lényege, asszonyként az egész életük. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész és Szécsi Noémi író mesélnek arról, milyenek voltak a hajdani jó feleségek az épp csak megszülető, majd nagyvárosi hétköznapokat diktáló Budapesten. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el.  A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Lampion Könyvek együttműködésében jelent meg májusban az első magyar nyelvű kötet, a Minden gyerek kicsi kincs, ami a bugyiszabályokra tanítja a kicsiket és a felnőtteket. Hogy mik azok a bugyiszabályok és miért annyira fontosak, erről is beszélgettünk Gyurkó Szilviával és Palya Beával. Disclaimer: technikai hiba miatt a 6-12. perc között az egyik mikrofon sajnos rosszul szólt, ezt nem tudtuk kijavítani – ezért elnézést kérünk. De hallgassátok, mert jó beszélgetés és fontos a téma!

Budapest a 19. század végén, a 20. század elején igazi világvárossá vált, és életét, arculatát, mindennapjait nagyban meghatározták női lakói – ami még akkor is igaz, ha egészen mostanáig híres közterületeit főként férfiakról nevezték el. De kik voltak azok a nők, akik az elmúlt 150 évben rajta hagyták kéznyomukat a magyar fővároson? Mit engedhetett meg magának például egy úrilány a századfordulón, kik voltak azok a nők, akik művészi pályára léphettek, és milyen pesti nyilvános tereken fordulhattak meg az igazi Édes Annák? A májusi Margó Irodalmi Fesztiválon élő közönség előtt beszélt a podcast két házigazdája, Ruff Orsolya és Szeder Kata. A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Két évad között a sorozat EXTRA epizódokkal jelentkezik. Az első Extrában Kiss Noémivel élőben a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon készült beszélgetés. Erről lesz szó: az Ikeranya fogadtatása a hit és a szülés kapcsolata a női írás egyik alapszimbóluma Kiss látogatása Pannonhalmára a segítség, amit a kórházban kapott ikerszülőség nehezített teherbeesés valamint a női írók támogató kapcsolata Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

A kor egyik legfontosabb influenszere, Jókai Mór vette a bátorságot, hogy újságcikkben listázza a Nemzeti eledeleinket. Mondjuk bátorságáról árulkodik, hogy 1862-ben mindezt Kakas Márton álnéven tette meg. A Telex gasztroújságírója, Ács Bori pár éve rátalált erre az étellistára, és szisztematikusan elkészítette ezeket, ebből állt össze az Elfeledett magyar konyha - A legfontosabb magyar ételek Jókai Mór szerint című kultúr- és gasztrotörténeti szakácskönyv. A nemzeti szuverenitás minden bizonnyal a legfontosabb kérdés az elmúlt években, ezért a szerző rögtön a gyomorban akar rendet rakni: mi magyar és hogy nem az? A Jókai-listán szerepel egy csomó ismerős étel, persze más néven, de a Kolozsvári töltött káposzta, a halászlé és a nyögvenyelő is megtalálható benne, vagyis minden olyan étel, ami miatt az elmúlt harminc év az árokásosról szól. Ács Bori árokbetemetéspárti újságíró, megadja az igazságát a sózott citromnak és a lucskos káposztának is.

A Margó és a Bridge Budapest első Üzleti Könyvreggelije.  Emberi történetekből épít hidat a Bridge Budapest és a Margó Irodalmi Fesztivál, melynek alappilléreit a történetek adják. A könyvek hozzák az emberi történeteket, amelyek aztán hatnak a vezetői történetekre, döntésekre is az olvasás révén. Az első könyvreggelin két elsőkötetes üzleti szereplő: Iglódi Csaba (Only CEO Klub - alapító) és Gazsi Zoltán (Eisberg - ügyvezető) beszélgettek Pistyur Veronikával (Bridge Budapest) és Valuska Lászlóval (Margó) az olvasás és a vezetői szerep kapcsolódásáról Margaret Fuller idézete mentén: "Today's readers, tomorrow's leaders" ("A ma olvasói, a holnap vezetői"), valamint sorsfordító könyvekről, az írás szépségéről és nehézségeiről, sok-sok könyvajánlóval és személyes könyves élményeikkel. Folytatjuk!

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek. Sokat tudunk a természetről, ami épp arra elég, hogy megállapítsuk, milyen kevés ez. Korábban a természetről szerzett tudásunk része volt a mindennapjainknak: ismertük az állatok és a növények nevét, hogy utóbbiak mire jók, mijük ízletes. Mára kívül rekedtünk egy rendszeren, aminek pedig nagyon is részesei vagyunk. Jordán Ferenc Az ember vége, a természet esélye című könyvében azt feszegeti, mennyire kerültünk távol a természettől, és ez mennyiben érinti a saját esélyeinket. Mennyiben jó, ha a természet érdekében vagy ellenében beavatkozunk egy rendszerbe, aminek összefüggéseit is csak nagy vonalakban értjük? A beavatkozások tovagyűrűző hatásait pedig gyakran még utólag is nehezen fogjuk fel.   A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

A népszerű televíziós riporter és műsorvezető első könyve Engedd el! címmel jelent meg. Péterfi Judit a Tavaszi Margó vendége lesz, előtte podcastben beszélgettünk a kötetről, megküzdésektől és önismeretről.   Péterfi Judit Engedd el! – Szabadulás a lelki terhek fogságából című könyvében az életútját veszi végig szakmai és magánéleti szempontból, miután kemény földbe állásokat követően emberek sora tanácsolta neki: „Engedd el!”. A tanács nem vált be, azt ugyanis senki sem tudta, mégis hogyan kéne ezt csinálni: „Akarva, de nem görcsösen? Meditálva, fehér gyertya füstjében? Az El Caminót járva hátrafelé?”   Miközben a válasz után nyomozott, Péterfi hét interjút is készített, amiket az önreflektív szakaszokhoz tematikusan kapcsolódva szintén megtalálunk a kötetben. Akikkel a szerző beszélgetett elengedésről, tanulásról és az önfejlesztés kultúrájáról: Feldmár András, Dudits Dénes, Soma Mamagésa, Iványi Gábor, Máté Gábor, Csernus Imre, Daubner Béla.

Máriás Béla Újvidéken született, a háború elől 1991-ben költözött Magyarországra, pályáját meghatározza a játékos lázadás, amivel zenében, képzőművészetben és irodalomban is egyedi hangot talált. DrMáriás Tanmesék a világ legfejlettebb demokráciájáról című könyv pár hónapja jelent meg, ebben az utóbbi évek festményeit, illetve az azokhoz készült szövegeket rendezte albumba. Nézzük és olvassuk a műveket, amelyek ironikusan dokumentálják a magyar közéletet vagy a világpolitikát. Politikus szereplőivel sajátos művészeti panoptikumot hozott létre, stílusokat, szerzőket és irányzatokat hoz játékba, és bár nem ő kereste a politikát, az megtalálta őt. A Könyves Magazin podcastjának vendége drMáriás, akivel beszélgetünk művészeti hagyományról, a zenélésről és a Tudósokról, a közösségi média és alkotás viszonyáról, illetve a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről, ami nélkül ez az egyedi alkotói világ sem születhetett volna meg.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az hetedik epizódban Kerber Balázzsal beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna.   Kerber Balázs Számtan a holdas estékre című verses prózája néhány hete, a költészet napjára jelent meg. Ennek a kötetnek a tervével pályázott a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjra, a mostani beszélgetésünket a megjelenés előtt vettük fel, így még tudtunk beszélgetni az utolsó simitásokról. Mesélt arról, mennyire tud az írás közösségi tevékenység lenni, van-e olyan alkotótársa, akinek az észrevételei különösen fontosak számára és hogy vajon hogyan lehet tudni, hogy egy mű elkészült.

Stephen King 1974-ben kidobta a kukába debütáló regényének, a Carrie-nek az első pár oldalát. A felesége kiszedte, és emiatt 50 évvel később is beszélünk róla (sőt újraolvastam). A több száz millió példányban megjelent, több adaptációt is megélt történet egy kamasz lányról szól, akit az osztálytársai megaláznak és tampont vágnak hozzá, amikor kiderül, hogy menstruál. King horrorregénye nem is igazán horror, bár nyomasztó, félelmetes és iszonyatos, amilyen egy középiskola tud lenni. Vallási fanatizmusról, erőszakábrázolásról, szörnyekről, áldozatiságról és Stephen Kingről beszélgetünk a Könyves Magazin podcastjában Csetényi Korinnával, a Szegedi Tudományegyetem angol tanszékének tanárával.

Mit mérünk 2024-ben a magyarérettségin? Ahogy növekszik a képernyő előtt töltött idő, úgy olvasunk egyre kevesebbet. Miért lett újra fontos a magolás a szövegértés és írás helyett? A Nemzeti Alaptanterv változásával együtt a magyarérettségi is megváltozott, új szempontok és új szerzők is bekerültek. Ha már bekerült Herczeg Ferenc, akkor nemcsak egy cikkel és beleolvasóval segítünk. Mire kell felkészülnie a vizsgázónak? Hogyan tudnak segíteni a szülők? A Könyves Magazin podcastjában Diószegi Endrével, az Ady Endre Gimnázium tanárával beszélgetünk kötelezőkről és elvárásokról. A magyarérettségi fontos kérdései: Mit kell tudni az új feladatokról? Miért nem kell félni az érettségitől? Visszalépés, hogy memoriterekből és adatokból kell írásban vizsgázni? Herczeg Ferenc az új szereplő, miért érdekes? Hogyan készüljenek a diákok? Hogyan javíthatják egyszerűen a helyesírásukat? Miért fontos átolvasni a feladatokat először?

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az hatodik epizódban Kerber Balázzsal beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna.   Kerber Balázs, az olvasó mesél most arról, hogy az olvasás hogyan tud inspirálóan hatni az írásra, vagy épp hogyan lehet gátja annak. Elmeséli, van-e különbség aközött, amit aktív alkotói időszakában olvas és aközött, amit csak úgy, az olvasás öröme miatt. Vajon ki tudja-e még kapcsolni az írói, szerkesztői működését, ha egy szöveggel tölt időt? Beszél arról, szerinte miért olvasnak kevesebb verset az emberek és arról, hogy nekik melyik kötetek lettek az elmúlt években nagy kedvencei, de József Attila és Kerouac is szóba kerül majd.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Az évadzáró epizód vendége: Péterfy-Novák Éva, az Egyasszony szerzője.  Erről lesz szó: Anyai veszteségek, gyász Szülészeti körülmények Gyermekvállalás és felelősség akkor és most Fájdalmak távoltartása Társválasztás Traumaírás Az Egyasszony írásának története és újra kiadásának tanulságai Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről.    Mindannyian tervezzük az életünket, de hogyan lehet és miért kell ezt tudományos szinten művelni? És lehet-e optimistán csinálni? Egyáltalán, mikor kezdődik a jövő? Ezeket a kérdéseket is érintették a podcastben Rab Árpáddal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársával, egyetemi docenssel. Rab szerint a jövőkutatásban a legnagyobb ellenségünket, az időt tesszük szövetségesünkké. A beszélgetés során szóba került, milyen hatásai vannak annak, hogy ennyire felgyorsult az, milyen ütemben kerülnek a technológiai vívmányok a társadalom elé. Vagy hogyan építünk kvázi emlékeket magunk számára azzal, ha elképzelünk jövőbeli forgatókönyveket – ezek az emlékek ugyanis még pszichológiailag segítenek kezelni az új helyzetek okozta pánikot vagy kellemetlen meglepetéseket. Szóba kerül, hogyan kapcsolódnak popkulturális jelenségek (például egy zombijárvány) nagyon is valós problémákhoz és ahhoz, hogyan lehet rájuk felkészülni. És megvitatták, mi történik a stand uppal, ha már lesznek valós idejű fordítóprogramok.

A háromtest-probléma című sci-fit nézi az elmúlt hetekben a netflixezők nagy része: egy kínai programozóból lett író, Cixin Liu regényfolyamának első kötetét, amiben a tudományos kérdések, az idegen lények és az emberek közötti konfliktusok alakítják a cselekményt. MIben más a könyv? Hogyan dolgozták fel a sorozatban? Istenhitről, technológiai diktatúráról, figyelemkontrollról és a jövőnket meghatározó szorongásokról is kérdezzük Rácz I. Pétert, az Európa Könyvkiadó szerkesztőjét.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. A hetedik rész vendége: Halász Rita.  A felvételt 2023. őszén rögzítettük.  Erről lesz szó: Önismeret fontossága: értékrend, célok, prioritások és ezek szerepe a belső egyensúlyban A megfelelő társ jelentősége Harmadik gyerek vs. első gyerek megélése Alkotásra szántIdő teremtése, szervezése Mikor és miért gondol Halász Rita Tompa Andreára? Perinatális gyász Halász Rita új regénye Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

A podcastben Rusvai Mónika Zsoldos Péter-díjas íróval, irodalmárral beszélgetünk Robert Holdstock Mitágó-erdő című regényéről. Szóba kerülnek az ősidőkben gyökerező erdők, újjászülető harcos hercegnők, apák és fiúk, az elme történetteremtő képessége, Freud és Jung, Tolkien, növényhorror és növényvakság, valamint az ember és a nem emberi világ szoros kapcsolata is.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Most emeli a tétet, egy írópár a hatodik részben Szabó T. Anna és Dragomán György.  Erről lesz szó: Egyszerre válni íróvá, szülővé Várakozás a szülőségre Nem “játszós” szülő  Mit ad és mit vesz el az írósapka  Képernyőidő Olvasás, meseolvasás, kultúra a családban Apa- anya szerepek korlátok és lehetőségek A türelmetlen szerelem 35 év titok A szerzők megjelenési tervei Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Kit érdekel egy 30 éves nő önéletrajzi regénye? Az irodalom vagy az élet a fontosabb? Milyen nehézségeket okoz, hogy azonosíthatóak a szereplők? Hogyan néz szembe kamasz verseskötetével? Kemény Lili megírta első prózakötét Nem címmel (kritikánk itt olvasható), ami nemcsak egy nő felnőtté válását követi végig a családi hatások feldolgozásán, a Végtelen tréfa fordításá és a bonyolult párkapcsolati mátrixain keresztül egészen addig, amikor a hatalom megváltoztatja a 150 éves egyetemének történetét. A Könyves Magazin podcastjában Kemény Lili először beszél az alkotói folyamatról, a szereplők álnevesítéséről és arról, hogy miért nem írt sokáig.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az ötödik epizódban Zilahi Annával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Ott Anna.   Mindig nagyon érdekes, amikor az írókat olvasóként kérdezzük. Fontos és terjedelmes olvasmánylistát lehet összeállítani számunkra kedves írók számukra kedves könyveiből. Most Zilahi Annát kértük arra, hogy mondja el, mik azok a könyvek és miért, amik fontosak voltak neki íróként és magánemberként egyaránt. Mieko Kawakami Breast and eggs, Hegedüs Vera Ostoba és Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című könyvekről beszélgettünk.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.Az ötödik rész vendége Dr. Benkovics Júlia. Erről lesz szó: Mi köze egy labdának az orvosi pályához? Nagycsaládban felnőni = nagycsaládra vágyni? Hogyan tervez családot egy nőgyógyász házaspár? Kell e túlbiztosítani a szülést? Mi a közös az orvosokban és az anyákban ? Medikalizált szülés versus megérkezés az anyaságba Anyává válás és a hormonok Saját idő, töltekezés, hivatás Logisztika, stop gomb és áldozatok Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: WataArculat: Bárdy Anna

Legalább tizenhat országban jelenik meg a következő években Orvos-Tóth Noémi sikerkönyve, a transzgenerációs kérdésekkel foglalkozó Örökölt sors. Az itthon 300 ezer példányban eladott pszichológia könyv brit, német, olasz, spanyol vagy horvát nyelven is megjelenik. A Könyves Magazin podcastjában a szerzővel, Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, és a külföldi nyitást megtervező és építő Sárközy Bencével, a Libri Kiadói csoport kiadàsi igazgatójával, a Sárközy és társa irodalmi ügynökség alapítójával beszélgetünk a stratégiai építkezésről, a brit licitversenyről és arról, hogyan Ázsiában még nem robbant be a pszichológia a könyvkiadásban.  A nyitó képet ​​Máté Péter/Jelenkor Kiadó készítette.    A beszélgetésen szóba kerül: Mi a közös Szoboszlai Dominikban és Orvos-Tóth Noémiban? Hogyan kell elkezdeni egy ilyen építkezést? Hogyan fogadták a külföldi kiadók? Mennyire megtervezett a következő évek programja Orvos-Tóth Noémi számára? Hol tart Magyarországon a pszichológiai könyvek kiadása?

Ha bemegyünk egy könyvesboltba, akkor a borítók segítenek eligazodni, kiemelni az érdekes műveket. Óriási a zaj, a könyvek versenyeznek egymással, hogy feltűnjenek, miközben eligazodást is kell nyújtaniuk, hogy mit várhatunk a könyvtől. A marketing találkozik az alkotóművészettel, a funkció az olvasói kapcsolódással. A borító és a betűtípus is a szöveg része, vagyis a regény akkor kezdődik, amikor ránézünk a vizualitására. Mitől működik egy borító? Az esztétikai vagy a marketingszempont a fontosabb? Hogyan segíti a könyvtervezés az olvasmányélményt? Hogyan változtak a borítók az elmúlt 30 évben? Polgárdi Ákos, tervező grafikus, a Magyar Könyvtervezés díj alapítója a Könyves Magazin podcastjának vendége.

Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről és a hulladékmentes élet előnyeiről, valamint kihívásairól beszélget Szebenyi Péterrel, a Klímapolitikai Intézet munkatársával, környezetvédelmi influenszerrel Litkai Gergely. Az adásban többek között szóba kerül, hogyan tudjuk kikerülni a felesleges hulladékot, és mennyiben befolyásolja a lehetőségeinket a környezetünk? Mit kell végiggondolni például élelmiszerbiztonsági szempontból? Miért és hogyan célszerű vigyázni a használt dolgainkra? Mit jelent a tervezett elavulás? Mire figyeljünk a komposztálásnál? És mit kéne átgondolunk az ajándékozási szokásainkról?   A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. A negyedik rész vendége Oltai Kata. Erről lesz szó: A falka hasonlat Családtervezés Nők közötti empátia Kórházi tapasztalatok Párkapcsolat szülőként Gyerekbarát munka A meztelen test kérdése Az anyai test változása Császármetszés Dolgozó anyaság Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Mi lesz, ha egy nő agyát kicserélik és nem kell foglalkoznia a társadalmi elvárásokkal? Mi történik a nővel a felnőtté válásban? Mi köze van Mary Shelley családjának vagy a Frankensteinnek az év legizgalmasabb filmjéhez? A Szegény párák a 11 jelölésével az idei Oscar-szezon egyik leglátványosabb és legizgalmasabb filmje volt, amiről korábbi podcastunkban  is beszéltünk az Oppenheimer, a Barbie vagy az Érdekvédelmi terület mellett. Látszólag Jorgosz Lánthimosz rendező egy újabb Frankenstein-adaptációt készített a fantasztikus Emma Stone főszereplésével, miközben egy valódi családtörténetet is feldolgozott: Mary Shelley szüleinek sztoriját. A 19. századi író nemcsak egy új mítoszt teremtett meg, hanem egy olyan kulturális mémet hozott létre, ami láthatóan a mai napig működik, most például egy kifejezetten feminista nézőpontot mesélt el (kritikánk a filmről itt olvasható).  Shelley édesanyja az első feminista filozófus, Mary Wollstonecraft és apja, William Goldwin voltak. Amíg az apa sok tekintetben emlékeztethet minket a filmbeli tudós, William Defoe karakterére, addig az anyja hasonló utat járt be, mint a Bella Bexter nevű karakter.  A Könyves Magazin podcastjába a téma hazai szakértőjét hívtuk el: Péter Ágnes irodalomtörténész, A függetlenség ára című, szuperérdekes monográfia szerzője.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.A harmadik rész vendége Nádasdy Ádám. Erről lesz szó: Női és férfi hagyományos szerepek Családi minták Maradni, maradni című vers, mint az anyaság allegóriája Apává válás fiatalon Versírás a wc-n és a konyhapulton Válásáról, szexuális irányultságának felvállalásáról és az arra kapott reakciókról Nagyapaságról Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: WataArculat: Bárdy Anna

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.A második rész vendége Tóth Krisztina. Erről lesz szó: Szülés, születés Gyermekágy és eső hónapok nehézségei Információhiány vs. túl sok információ a szülőknek Erőforrások, segítők az anyaságban Egyedüllét, vagyis leginkább annak hiánya Bűntudatkeltő mondatok és lelkiismeret-furdalás A test változása és az erre adott/kapott reakciók Család VAGY karrier Diszfunkcionális családi minta Biológiai szülőség és örökbefogadás Az a bizonyos saját szoba Otthoni iskola a covid idején Malac és Liba, mint családi projekt Következő könyv tervei Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: WataArculat: Bárdy Anna

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.Az első rész vendége Tompa Andrea. Erről lesz szó: Gyermekkor egy csonka családban a román diktatúrában Családtervezés a korábbi minták átírásával Gyermekvárás, a sikertelen próbálkozások gyásza Örökbefogadás és kreatív anyaság Anyává válás, az anyai szeretet minősége Szerelem és a “spanyol ösztöndíj” Munkatervezés és a váratlan események Az Omerta és a Sokszor nem halunk meg megírásának körülményei Határhelyzetek, bizalom, feltétel nélküli szeretet Élet és minőségi idő egy kamasszal Titkok és bizalom a családban Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel,  írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: WataArculat: Bárdy Anna

Az Amerikai Filmakadémia március 11-én 96. alkalommal, 23 kategóriában osztja ki az Oscar-díjat. Megnéztük és megvitattuk a legjobb adaptált forgatókönyv díjára jelölt filmeket, melyek idén: American Fiction, Barbie, Oppenheimer, Érdekvédelmi terület, Szegény párák. Több filmben felfedeztük a Frankenstein és a Prométheusz-mítosz nyomait, a férfiak által kitalált kereteket átlépő női karaktereket, sőt egy idővonalon is összekötöttük a látszólag nagyon különböző filmeket. A podcastban Kiss Imola, Valuska László és Vass Norbert beszélget férfi- és nőtörténetekről, jól és kevésbé jól sikerült feldolgozásokról, majd egy nagyon szubjektív listát is felállítanak.

Litkai Gergely podcastsorozatának legújabb témája a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. A negyedikepizódban Kerber Balázzsal és Nemes Z. Márióval beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Ott Anna.   2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.  Kattints a részletekért!   Kerber Balázs költészetére Nemes Z. Márió költő, esztéta nagy hatással volt, így vele kiegészülve beszélgettünk arról, hogyan alakíthatja egy fiatal író pályáját egy-egy irodalmi tábor, közeg és hogyan tudnak generációk egymásra hatni. Az irodalom magányos műfaj, vagy alkalmas a közös alkotásra? Mennyire fontos egy alkotói folyamatból néha kitekinteni és megnyílni mások felé, vagy engedni, hogy más művészeti ágak hassanak az alkotóra a munka folyamán?

Ha érezted már azt, hogy a szakmai életedben a sikereid lehetnének láthatóbbak, akkor ez a beszélgetés az énmárkáról neked szól. A siker nehezen mérhető, de a személyes márka nem, mert a lényege, hogy az embert a szakmai-társadalmi környezetében elismerjék. Dr. László Móni szociológus, personal branding-szakértő szerint a magyar társadalomnak fura, gyanakvó a viszonya a sikerhez, de meg lehet tanulni kommunikálni a szakmai eredményeinket. A Titkos hírnév című könyvének középpontjában az introvertáltság áll, ami a hiedelmek szerint nem segíti a karrierépítést és a sikereket, mégis ha felismerjük, előnyünkre tudjuk fordítani. A könyv látszólag az üzleti világra fordítható le a legkönnyebben, de valójában minden szakmában hasznosítható. Figyelem, az énmárka nem az influenszerkedést jelöli!

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. A harmadik epizódban Zilahi Annával és Hegedüs Verával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Ott Anna.   2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.  Kattints a részletekért!   Zilahi Anna megtalálta Hegedüs Vera Ostoba című prózájában azt, amit évek óta keresett és amiről azt érezte, hogy rokon a saját lírikus gondolkozásával. Két női alkotó talált egymásra és voltak hatással egymás alkotói folyamatára. Tabukat téptek fel a női léttel, a nők saját testüköz való viszonyával, az anyáváválással vagy épp anyáváválni nem akarással kapcsolatban. Zilahi Annát és Hegedüs Verát kérdeztük ezekről a tabukról és az alkotói munka magányáról.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Másodikként Kerber Balázs mutatkozik be. Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna   2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.  Kattints a részletekért!   Kerber Balázs már általános iskolában kalandregényt írt egy barátjával, de hamar kiderült, hogy igazán a versek állnak közel hozzá. De írás nincs olvasás nélkül, az első nagy hatást a Nyugatos generáció szerzőinek versei és a klasszikus kínai költők voltak hatással rá, Ady Endre nélkül talán soha nem kezdett volna versírásba. Az olvasás mellett beszippantották a számítógépes stratégiai játékok is, de vajon milyen összefüggés van a játékok és a kreatív alkotói folyamat között? Erről mesél Kerber Balázs a Mastercard Alkotótárs podcast mai részében.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Elsőként Zilahi Anna mutatkozik be. Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna   2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.  Kattints a részletekért!   Zilahi Anna a Bécsi Iparművészeti Egyetemen diplomázott, első verseskötete pedig 2017-ben jelent meg, így beszélgettünk a képzőművészet és az irodalom átjárhatóságáról, arról, hogy mitől függ, hogy egy témát, milyen módon dolgoz fel. Szóba került Sárvár és Kemény István jelentősége a pályája alakulásában és a "kötetdüh" fájdalma, amit az első kötete megjelenése előtt ő és sok más pályatársa is érzett. Elárulta, hogy az új munkája, hogyan követelte ki magának a regény műfaját és mik a legalapvetőbb kérdések, amik ezzel kapcsolatban foglalkoztatják.

Megírta a magyar irodalom egyik legjobb regényét, megnyerte az egyik legmenőbb angolszász irodalmi díjat, társalkotója volt a filmtörténet egyik legradikálisabb rendezőjének. Krasznahorkai László 70 éves, kihasználtuk az évfordulót, hogy átbeszéljük az életművet. Ki hogyan találkozott először Krasznahorkai szövegeivel? Hogyan hatott rá Pilinszky, Kafka, Melville vagy Mészöly? Miért meghatározó az író regényeiben Gyula? Szóba kerül transzcendencia, univerzum, a művészet és egyén viszonya, a Krasznahorkai-mondat, a különleges karakterek. A beszélgetés során a Sátántangótól az új, Zsömle odavan című regényig sok-sok könyvet tárgyalunk.

Szerelem, gyilkosság, bosszú, veszteség, vágybeteljesítő igazságszolgáltatás is ott lüktet A hollóban, ami az 1994-es filmfeldolgozással lett világhírű, és egyben generációs élmény. James O’Barr eredeti képregénye több mint 30 éves késéssel, az idei Könyvfesztiválra jelent meg magyarul a Gabo Kiadónál. Ez a 2011-es bővített kiadás alapján készült, a szerző előszavával, új jelenettel és 30 oldalnyi plusz képanyaggal. A hollóról a kötet fordítójával, Juhász Viktorral beszélgettünk. A hollót elemien meghatározza a képregény és az 1994-es film készülését megelőző/kísérő tragédiák sora, amiket a mai napig óhatatlanul rájuk olvasunk. A holló ráadásul szorosan kapcsolódik a kilencvenes évek goth rock szubkultúrájához, így a kamaszkorunkhoz, és kérdés, hogy vajon hogyan öregedett, és működik-e, ha 2023-ban lapozzuk fel. A beszélgetés során szóba került, hogyan építette bele O’Barr a saját gyászát és dühét a képregénybe, ami egyben az alkotói fejlődésének a mementója is. Megvizsgáltuk, milyen irodalmi, zenei, filmes hatások fedezhetőek fel rajta, és milyen képregényes közegbe érkezett. Felidéztük az 1994-es filmet, és egy kicsit tanakodtunk a további folytatásokról, például a 2024-ben érkező adaptációról is.

Britney Spears tinédzserként robbant be a zenei életbe 1998 végén, és attól kezdve több mint egy évtizeden át a világ egyik legmeghatározóbb popsztárja volt. Élete és karrierje akkor vett nagy fordulatot, amikor 2008-ban egy súlyos magánéleti válság közepette az apja, Jamie Spears a saját gondnoksága alá helyeztette, arra hivatkozva, hogy nem beszámítható. Az énekesnő ettől kezdve 13 éven keresztül élete legapróbb kérdéseiben sem dönthetett szabadon, sem az ideje, sem a vagyona, sem a munkái fölött nem rendelkezhetett. A gondnokságot végül 2021-ben szüntették meg. A podcastban beszélünk arról, hogy hogyan vált a számára menekülést jelentő zenéből csapda, hogy ki, hogyan és mit tálalt eddig Britney Spears viselt dolgairól, és ehhez képest mit mesél ő a könyvében élete legszomorúbb eseményeiről. Szóba került az is, hogy miért van ennek a kötetnek a zenein túl nagyon fontos kulturális és társadalmi üzenete, nemcsak a média, hanem a csapdahelyzetek áldozatai felé is.

A Könyves Magazin szerkesztőiként 2012 óta listázzuk az adott évben megjelent szépirodalmi könyveket, azokat az olvasmányokat, melyeket a legizgalmasabbnak, legemlékezetesebbnek tartunk. Nem volt ez másként idén sem, az ötvenes lista összeállítása után pedig rögtön stúdióba vonultunk, hogy kitárgyaljuk a könyveket. Podcast. Novemberben húztunk egy képzeletbeli határt, és elkezdtük számba venni a 2023-ban megjelent szépirodalmi műveket. Az ötvenes lista összeállítása egyszerre szép és kihívásokkal teli feladat, amikor heteken át vitázunk a könyvekről. Egy lista mindig szubjektív ‒ és emiatt persze igazságtalan ‒, de ezúttal is csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, megmozgattak, elgondolkodtattak, megleptek minket. De milyen témák voltak dominánsak idén, és melyik verseskötet maradt a legemlékezetesebb? Vajon másképp olvasunk egy regényt, ha tudjuk, hogy az az utolsó, és milyen láthatatlan idegpályák alakulnak ki az egymástól látszólag távol álló kötetek között? Ezekről is beszéltünk, meg persze személyes kedvenceinkről, saját mélypontjainkról, a régiek iránti elkötelezettségeinkről és új felfedezésekről is. ITT A TELJES 50-ES LISTA!!

Idén először adták át az Erste támogatásának köszönhetően a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat. A legjobb tízből az Erste választotta ki azt a szerzőt, akinek története leginkább megtestesíti a #higgymagadban faktort. A különdíj történetének első győztese Szűcs Ádám, aki A játék neve: Budapest című regényéért kapta meg az elismerést. A szerző Valuska Lászlónak mesélt többek között a fővároshoz kapcsolódó rendhagyó élményeiről, a pályakezdés tapasztalatairól, de szó esik az ifjúsági regény sajátos műfajról, a folytatás lehetőségeiről is. A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

2022 tavaszán Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen (Sz. Bíró Zoltánt és Vonnák Diánát is kérdeztük a témában korábban), emiatt Joe Biden és Emanuel Macron a háborúról tárgyalnak Frei Tamás új akcióthrillerében. A főszereplő André Calvi, aki visszatért, hogy a világpolitikában is rendet teremtsen.  A szerző Moszkvában találkozott először a világ meghatározó politikusaival, Amerikában a rendőrséget kellett megelőzniük a bűnügyi helyszínelések előtt. Frei Tamással beszéltünk arról, hogyan alakították át a műfajt a filmes és tévésorozatos praktikák, de elmondta azt is, miért fontos, hogy a valóságban se történjenek máshogy az események, mint a regényében. A felszín alatt zajló eseményekkel szemben fél év előnye van, ezért kell gyorsan írni, sőt még gyorsabban fordítani, mert tervezik a külföldi megjelenéseket. Első világháborús patthelyzetről, Vlagyimir Putyin hidegháborús múltjáról és egy új világrend működéséről beszélt Frei Tamás, akinek november 6-án jelent meg új akcióthrillere, a Puccs Moszkvában - Putyin végnapjai - André Calvi visszatér. Fotó: Schumy Csaba/Libri Kiadó

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

A Covid alatt írt blogjából az egyik legnépszerűbb korlenyomat lett (Rumbarumbamm), második, Állva maszturbálok című könyve provokatívan vicces kemény témákat rejtett.  Három éve robbant be Benedek Ágota, felkerült már mindenféle listákra, de az Élet és Irodalom is írt a könyvéről. Bár még nem tudja, mi lesz a névjegykártyájára írva az új kiadóban, a Leányvállalatnál, de művészeti vezetőként, “irodalmi striciként” és szerzőként is részt vállal egy független kis kiadó elindításában. Beszélgetés Benedek Ágotával fogselymezésről, sorozatfejlesztésről, a felboncolt testéről, a köldöknézegetésről és arról a 3 évről, ami 3 könyvet hozott. A legutolsó októberben jelenik meg Akkor inkább már most megdöglök címmel, amiben a teremtéstörténetben is megjelenik a menstruáció, a hormonok szétvernek mindent, de még űrkaják is szerepelnek benne.

Ki volt Robert Capa - valós személy vagy egy jól kitalált brand? A piaci logika vagy az elhivatottság alakította életét, karrierjét? Ügy volt neki a háború leleplezése vagy pénzkereseti lehetőség? Mi volt a jelentősége és miért fontos még ma is? Szeder Kata és Valuska László beszélgetett beszélgetett róla podcastunkban.

Elindult a Visszapillantó, amelyben a 2013-as év végi toplistánk köteteit vettük elő újra, hogy megnézzük, mi történt ezekkel a könyvekkel és szerzőikkel azóta. Tíz éve jelent meg Simon Márton Polaroidok című kötete, melyet olvasva villanásnyi utazásokat tehettünk életekbe, világokba, filmekbe vagy érzésekbe. A rövid szövegeket tartalmazó könyv hatalmas siker lett, volt olyan is, aki magára tetováltatta néhány sorát. A szerzővel a kötetben kézzelfogható radikális váltásról, a nehezen feldolgozható sikerről és arról is beszélgettünk, mit mondott a nagymamája, amikor elolvasta a verseket. Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

Elindult a Visszapillantó, amelyben a 2013-as év végi toplistánk köteteit vettük elő újra, hogy megnézzük, mi történt ezekkel a könyvekkel és szerzőikkel azóta. Tíz éve jelent meg Erdős Virág ezt is el című verseskötete, ami hamar virálissá vált: sokan magukénak érezték a verseket, énekelték, idézték, rengetegen kapcsolódtak hozzájuk. De hogyan élte meg a költő a sikert, és miért tartja ma már némileg károsnak a kötet körüli felhajtást? Erdős Virággal beszélgettünk.

A költő, aki a Magvető Kiadó főszerkesztője, éjjel-nappal irodalmi szövegekkel dolgozik, az írás kitüntetett szerepet tölt be az életében. Megjelent Turi Tímea új verseskötete, Egyszerre egy beszéljen címmel a Prae Kiadónál. Hatalomról, elnyomásról, rendről is mesél a verseskötet, amelyben a sok zajból végeredményben egy hangot lenne jó hallani. Szerepversek, imaszerű szövegek váltogatják egymást a kötetben: olyan helyzeteket mutat meg, amelyekről egyébként nem könnyű beszélni. A versek különböző női tapasztalatokat mutatnak meg, érzékeny távolságtartással közelítenek a személyeshez. A mitológiai szereplők a hétköznapokban találják magukat, Turit frusztrálja a kommunikációs zaj, az egyre nehezebb tájékozódás a világban. Irodalomról, az írás konfliktusosságáról, szövegekről, női szerepekről, láthatatlan munkáról és a megszólalás nehézségeiről beszélgettünk Turi Tímeával.

Az Akik már nem leszünk sosem című regényét követően megjelent a Levelek nélkül, amelyben egy vidéki kisváros középiskolai tanára kezd nyomozásba, ha már nagy tömegben pusztulnak el a libák. Középiskolások küzdenek a jövőjüket felszámoló felnőttek ellen, valaki külföldre költözik, más meg a kisvárosban marad. Koroknai János főszereplőnek sok harca van, amelyek mindent meghatároznak: milyen a jövőkép egy kisvárosban, hogyan határoz meg minket a családtörténetünk és mihez kezdhetünk a buborékvilágunkban. Krusovszky Dénessel globális krízisról, az első regény sikereiről és tapasztalatairól, vidékről és rejtélyekről beszélgettünk.

A vidék szovjetizálása címmel jelent meg Csikós Gábor, Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián történészek kötete, ami tételesen bemutatja a kollektivizálás és az erőszakos téeszesítés folyamatát a földelkobzástól és a földosztástól a 70-es évek végéig. Nemcsak azt látjuk, hogyan sorvasztották el a magyar falut, de azt is, hogy ennek mennyire tettenérhető hatásai vannak napjaink társadalmában is. "A szovjetizálás társadalmi és környezeti ára külföldi összehasonlításban különösen szembetűnő", olvasható a kötet fülszövegében, mi pedig ennek az állításnak jártunk utána, vendégünk Ö. Kovács József történész, levéltáros, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára és a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója.

A Kalligram kiadó vezetője bedobta az ötletet, hogy Kácsor Zsolt írjon a bipoláris depressziójáról: egyikük se gondolta, hogy ilyen nehéz úton kell végigmennie a szerzőnek. A Pokoljárás Bipoláriában olyan regény, amiben kifejezetten nagy szerepe vagy tétje van annak, hogy nem egy szerző, hanem Kácsor Zsolt személy írja. Aki nem mellesleg két személy, mert van benne egy halott ember is. A regény cselekményéről mint fikcióról beszélve: az elbeszélő ágya mellett egy kötél és egy kés van, a megsemmitsítés vagy felszámolás eszközei. Sztori rengeteg van: a családjától egy amerikai nő miatt lelépő apa, mindennapi harcok az önbizalomhiánnyal, idegenségélmény és egy szellemileg sérült testvér. De ez nem sztori, sok ponton a valóságot írta meg Kácsor, aki saját bevallása szerint elment a falig ezzel a könyvével, mindent kiírt magából, kiürült. A számok szerepéről, a családi szembenézés nehézségeiről is mesélt Kácsor Zsolt podcastunkban.

Anne Sverdrup-Thygeson norvég biológus, rovarkutató, egyetemi oktató és lelkes természetjáró Az élet szövete című könyvében magával ragadó módon mutatja be, hogyan járul hozzá az emberi faj túléléséhez és jóllétéhez a természet a maga nyüzsgő sokféleségével. Litkai Gergely a kötet kapcsán Dr. Báldi Andrással, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás kutatócsoport vezetőjével beszélgetett. A podcastban szóba kerül, hogy mire vonatkozik az ökoszisztéma-szolgáltatás, és mi köze van ahhoz, hogy évtizedek óta tudunk már arról, hogy fokozatosan és biztosan csökken a fajok száma a Földön. Hogyan segíthet az ökoszisztémák működése például a napi ivóvíz-ellátottság megoldásában, akár olyan nagyvárosokban is, mint New York? És milyen hasonló magyar példák vannak arra, amikor a környezetvédelem és a gazdaság szereplői együttműködnek? Egyáltalán, baj-e, ha a gazdasági-társadalmi hasznosság felől közelítjük a környezetvédelmi kérdéseket?   A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Kleinheincz Csilla író, fordító, a Gabo kiadó szerkesztője, lassan húsz éve a hazai spekulatív irodalmi élet egyik kiemelkedő alakja. Írt urban fantasy regényt, a novellái megjelentek angol nyelven, majd a legismertebbek eddig az Ólomerdő-regényei lettek, amik a magyar folklór és népmesék elemeiből inspirálódtak. Új könyvében, az Alvilági szövedékben visszanyúlt az agrármérnöki tanulmányaihoz, és két közösség eltérő életmódját ütköztetve reflektál napjaink problémáira.

A Szabó Magda-titok záró részének vendége volt Gilbert Edit irodalmár, akivel az életpálya disszonanciáiról, elzárkózásról és népszerűségről, a hivatalos irodalomkritika hozzáállásáról és a kritikusokra szórt átkokról is beszélgettünk - és természetesen rákérdeztünk arra is, hogy akkor mégis miben áll a Szabó Magda-titok.

Litkai Gergely podcastsorozata új részében Király Leventével, a Corvina kiadó vezetőjével beszélgetett többek között arról, hogyan történhetett meg, hogy a rádiumlányok halála után még évtizedekig használtak sugárzó anyagot karórákon; hogyan került több tonna sugárszennyezett hal az élelmiszerláncba; és hogy mit kezd a calabriai maffia a sugárzó hulladékkal? A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Negyedik verseskötete jelenik meg Závada Péternek A muréna mozgása címmel, amely azt érezteti, milyen kevés a beleszólás lehetősége a társadalmi folyamatokba. A személyesség annyira túlpörgetett, hogy mindenkiről mindent tudni lehet, a társadalmat is a figyelemért folyó küzdelem határozza meg. Minden az énről szól, amit a kapitalizmus gyarmatosít, de azt nem tudni, hogy az még a valódi én-e - ilyenek is foglalkoztatják Závadát. Egy tengeri állatról is szól a beszélgetés, meg a költői szerepről, csillapíthatatlan kíváncsiságról, versolvasásról, figyelemgazdaságról, színházról és megfigyelésről.

Az utolsó disznóvágástól Eminemig, a néptánctól a költői szerepig mindenről kérdeztük Pál Sándor Attilát, akinek Daloskönyv című verseskötete pár hete jelent meg a Magvetőnél. Milyen volt a kilencvenes évek falun, amikor a néphagyomány és a rapkultúra is meghatározó volt? Hogyan lehet elviselni az örökös “megkésettség”-érzést? A politika hogyan és hogyan nem jelent meg a családi életben? Pál Sándor Attilával beszélgettünk.

Lassan egy éve nyerte meg Vonnák Diána és Vajna Ádám a Marstercard Alkotótárs Ösztöndíjat. Ezt az egy évet végig dokumentáltuk ebben a podcast sorozatban. Az utolsó részek egyikének kérdései nagyon hasonlóak az első beszélgetés kérdéseihez. Nyomás vagy mankó az ösztöndíj? Most épp a munkafolyamat melyik részénél tartanak és merre folyik tovább az alkotás? Vajon mennyit változott a szöveg ahhoz képest, amivel az ösztöndíjra pályáztak? Vonnák Diána és Vajna Ádám válaszolnak.

Rigó Máté a modern kori Kelet-Közép- és Nyugat-Európa globális történetének kutatója, jelenleg a bostoni Brandeis Egyetem oktatója. Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című könyve eredetileg angolul jelent meg, majd ennek fordítása már magyarul is elérhető. A kötet azzal foglalkozik, hogyan boldogulhatott a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ennyire jól azokban az utódállamokban, ahol a kormányzati propaganda szintjén nemkívánatosak voltak. Rigó Máté ehhez az elzász-lotaringiai régió vállalkozó polgárságának sorsát hasonlította össze az erdélyi mágnásokkal, mindezt úgy, hogy konkrét személyek, családok, vállalkozások történetét mesélte el példaként. Miért voltak tartósak a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar monarchia idején kialakult gazdasági kapcsolatok és hálózatok? És hogyan lehetett, hogy az erdélyi magyar vállalkozók egy része még profitálhatott is Trianonból? És miért volt sokkal jobb soruk, mint elzászi társaiké? Ezekről is beszélgettünk.

A titok, az árulás és az emberi méltóság megőrzésének is a regénye Az ajtó, Szabó Magda egyik legnépszerűbb könyve, amely egy tragikus történet szálainak felfejtésén keresztül mutatja be egy bonyolult érzelmi háló legapróbb részleteit. Negyedik részéhez ért A Szabó Magda-titok.

2003-ban jelent meg angolul A Da Vinci-kód, a kötet sikerére pedig jellemző, hogy abban az évben az eladásokat tekintve csak egy másik giga-bestseller, a Harry Potter és a Főnix Rendje tudta túlszárnyalni. De mit tudott és mit tud a regény most? Podcastben kibeszéltük. Húsz éve jelent meg angolul Dan Brown sikerkönyve, A Da Vinci-kód, amely hamar letarolta könyvpiacot, majd Tom Hanks főszereplésével film készült belőle. Ám Dan Brownnak sem adták könnyen a sikert, hiszen A Da Vinci-kód már a negyedik könyve volt, amellyel végül berobbant, és a második olyan regény, amelyben feltűnik a jelképeket tökéletesen olvasó és értelmező Robert Langdon figurája. Mitől profi könyvtermék A Da Vinci-kód, mi a sikere titka, mitől lett jelenség, és mi az igazán frusztráló Robert Langdon karakterében? Valuska László és Ruff Orsolya újranézte és újraolvasta a művet.

Amikor megkérdeztük Vonnák Diánát, hogy ki az az alkotó, akinek a pályája inspirálja, ő Enyedi Ildikó nevét mondta. Így meghívtuk kettőjüket, hogy beszélgessenek. Érintették a nyelv és a nézőpont fontosságát, megvitatták, milyen a viszonyuk az irodalomhoz és mit kezdenek a velük szembe állított elvárásokkal. Volt szó antropológiáról, de arról is, hogyan változik az alkotói lét, ha az ember közben épp anyává válik.

Láttam a jövőt meghalni címmel jelent meg iamyank új albuma, amin, nem kis meglepetésre, magyar dalszöveg is hallható. Gyerekként nem tudott angolul, csak elképzelte, miről szólhat a dal, a hiphopon nőtt fel, Eminem-rajongó volt, hosszú volt az útja a dalszövegig. A személyes témától a nyilvánosság elé állásig sok-sok téma merült fel, például az is, hogyan született ez a sötét címadó dal, a Láttam a jövőt meghalni. Fejlődési útról, kockázatvállalásról és technikai fejlődésről is mesélt. Az a.dal.szöveg című podcastsorozat vendége: Herold János.

A művészet a nüanszok terepe. Mi a baj A teljesség felé című slágerrel? Mit lehet kezdeni a generációs érzetekkel? A nyolcvanas évek dalszövegei hogyan hatottak az új, Minket ne szeress című új albumra? Novellaként gondol a dalszövegre Szabó Benedek, aki Galaxisok nevű zenekarával most jelentette meg Minket ne szeress című új albumát. A podcastból az is kiderül, hogy annyira személyesnek érezték a hallgatók a dalszövegeit, hogy például édesapja is jelezte, a bátyja nem Győrbe járt egyetemre. A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

A Last of Us nyomán könyvek segítségével beszélgettünk Sepsi Lászlóval gombákról, irodalomról, pszichedéliáról, hálózatokról, poszthumán metaforákról és gyerekekről. Elővettük Mike Carey Kiéhezettek (2014) és Sepsi László Termőtestek (2021) című regényeit, valamint a gombakutató Merlin Sheldrake Az élet szövedéke (2022) című ismeretterjesztő munkáját. És persze nem maradt ki a David Attenborough-narrálta, zseniális részlet a BBC-s Bolygónk, a Föld-sorozatból, ami megismertette a nagyközönséggel a Cordyceps gombát és több fikciós mű (köztük a fenti regények és a Last of Us-játék) egyik fontos ihletője is lett. És amiről például szó esett: - Mi köze van a gombáknak a tündérekhez és a boszorkányokhoz Európában? - Miben cáfolta meg azóta a tudomány a a BBC-s hangyás videót? És melyik az a tévedés, ami makacsul beenni látszik magát a popkulturális tudatba? - Hogyan kapcsolja össze a gomba a pszichedelikus víziókat az autonóm akarat elvesztésének rémképével? - Miért torzítja el a testet, és miért kiváló metafora a rendszertani besorolási nehézségeket okozó gomba a poszthumán világ ábrázolásában? - Mi a szerepük a gyerekeknek a gombás horrorokban?

Maja Lunde regénye, A méhek története három síkon fut, három főszereplővel: az első a modern méhkaptár kifejlesztésének, a második az elnéptelenedés szindróma felbukkanásának idején játszódik, a harmadik pedig a jövő disztópikusnak látszó Kínájába kalauzol, az Összeomlás utáni évtizedekbe. Beporzásról, kaptárokról, vándorméhészetről, jövőbeli pesszimista forgatókönyvekről beszélget Litkai Gergely vendégével, Bihaly Áron ökológussal, aki segít megérteni a méhek szerepét az életünkben. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. #0: MULTIDOLGOZÓKÉNT MINDEN BŰNT ELKÖVETTEM / Litkai Gergely #1: HOGYAN OLVADUNK EL 2050-IG? / A Jövő minisztériuma #2: NEM AZ ÉLVEZETKERESÉST KELL KIMAXOLNI / Fenntartható hedonizmus #3: Bill Gates se mentené meg a Földet: a jövő egy techbilliárdos szemével / Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?

A mesterséges intelligencia térnyerése évtizedek óta izgatja az írók fantáziáját, egyre inkább úgy tűnik viszont, hogy az MI rohamléptekkel válik a kiadói és könyvpiac valóságává. Megjelentek a chatbotok, amelyek egyelőre szöveggenerátoroknak tűnnek, de a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően valószínűleg idővel egyre kifinomultabbá válnak. De van-e félnivalójuk az íróknak, milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának az írás folyamatában, és eláraszthatják-e a piacot a chatbotok által írt könyvek? (A beszélgetés meghallgatása előtt vagy után érdemes elolvasni Moskát Anita remek írását a Panodyssey-n.) A Könyves Magazin legújabb podcastjében a mesterséges intelligencia és a könyvpiac kapcsolódási pontjait kutatjuk, a beszélgetés legviccesebb részei viszont kétségtelenül azok, amikor megismerhetjük a ChatGPT válaszait arról, melyik a legfontosabb magyar regény vagy a legnépszerűbb magyar vers, kiderül, hogy Kertész Imre Nobel-díjas regénye a Kövesd a madárt, és választ kaptunk arra is, hogy Nádas Péternek vajon mennyi esélye van a Nobel-díjra.

„Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle." Folytatódik A Szabó Magda-titok.