ÖKK Fehérvár

A Hetedhét Játékmúzeumban mindig történik valami: a legfrissebb hírek között szerepel, hogy az őszi szünetben a gyerekek számos akadályt legyőzve visszaszerezték a gonosz Morózus királytól „Réberária” színeit, és az is, hogy állandó fehérvári lakos lett Frici, Zsuzska, Fruska, Ivánka, Olivér. A dr. Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet Európa-szerte elismert, polgári játékgyűjteménye ugyanis Székesfehérvár tulajdonába került. A páratlan értékű gyűjteményt 110 millió forintért vásárolta meg a város Éva néni három unokájától. Az 1998 óta Fehérváron látható játékkiállítás történetéről, a hozzá kapcsolódó tudományos életről, a jelen és a jövő múzeumszerető közösségéről, valamint a Moskovszky-gyűjtemény több mint 300 babájáról szóló, első tematikus katalógus születéséről is hallhatnak az ÖKK Podcast legfrissebb adásában. A beszélgetőtárs dr. Nagy Veronika, a Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetője.

Október 26-án 19 órakor mutatják be a Haza!című, „megjátékosított” dokumentumfilmet, amelyben a székesfehérvári Lantai (Májer) József szibériai hadifogolynaplója elevenedik meg Kovács Szilvia producer és Matuz János forgatókönyvíró-rendező alkotásában. Az ÖKK Podcast legfrissebb adásának vendége a film producere és forgatókönyvírója, akik a „megjátékosított” dokumentumfilm születéséről mesélnek. A beszélgetésből kiderül, milyen összmunka, mennyi „apró”, szervezés, tárgy szükséges ahhoz, hogy az elképzelt jelenetek filmvászonra kerüljenek. A tehetséges filmkészítők alkotta csapatnak a kort idéző kellékek (dohánylevél, lovaskocsi) és helyszínek (asztalosműhely, lövészárok) hol kéznél voltak, hol többszáz kilométert kellett megtenniük ahhoz, hogy ráleljenek. Mekkora szerencse kell ahhoz, hogy az erdélyi havasokban pont abban az időben essen annyi hó (se előtte, se utána nem volt – a szerk.), amelyre a szibériai jelenetek forgatásához szükség van? Az alkotóktól azt is megtudhatják, megfelelő fenyőerdőt találni nem is olyan egyszerű dolog, mégis, mindig mindenre született megoldás. Az eredménynek szemtanúi is lehetünk az október 26-i vetítésen, ahol végleg „haza” ér a fiatal fehérvári honvéd több mint százéves története.

Politikai pályafutása 35 éve indult, jogászként szerzett diplomát, vállalati jogászként dolgozott, majd 2006-tól 2014-ig képviselte Székesfehérvár ügyeit a Parlamentben. Dr. Cser-Palkovics András 2010 óta Székesfehérvár polgármestere, és immár negyedik ciklusát kezdte meg városvezetőként. Az ÖKK Podcast friss adásában a polgármesteri szerepkör változásáról, a megújulásról, az október 4-én megalakult közgyűlés új képviselő-testületére váró feladatokról, Székesfehérvár jövőjéről beszélgettünk. A műsorban kérdések és válaszok hangoznak el, de nem a megszokott formában. A stúdióban az asztalon ugyanis egy kis kosárban néhány olyan tárgy lapult, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a városhoz, a polgármesteri munkához, vagy személyes élményekhez, amelyeket megoszt a hallgatókkal dr. Cser-Palkovics András.

Mindenhez és mindenkihez kapcsolódunk: a környezetünkhöz, a családunkhoz, a társunkhoz, a szüleinkhez, a kollégáinkhoz, de a térhez, az időhöz, a természethez is – és legfőképpen, remélhetőleg, önmagunkhoz. Ezek a kapcsolódások azonban nem mindig zökkenőmentesek, sokszor elakadások, mélyen gyökerező traumák nehezítik. Az oldásban, az önismeret elmélyítésében segít a pszichodinamikus mozgás- és táncpszichoterápia módszer. Az ezen alapokon működő önismereti mozgás- és táncterápiás csoportmostantól Székesfehérváron is elérhető. Erről Rosta Helga és Pataki Teréz mozgás- és táncterápiás szakemberjelölteket kérdeztük az ÖKK Podcast adásában.

Októbertől a sárbogárdi lakásotthonokban nevelkedő gyermekek látogatása teszi színesebbé az Országos Papi Otthonban élő idősek mindennapjait. A közös foglakozásokon együtt rajzolnak, alkotnak, a legfiatalabb és a legidősebb generáció képviselői. Az együtt töltött idő lehetőséget ad a beszélgetésekre, amelyek során a család nélkül felnövekvő gyerekek megismerik az időseket, az otthon ellátottjai megosztják tudásukat, emlékeiket, sakkoznak, kártyáznak vagy az udvaron a madarakat, mókusokat etethetik, mesélni az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában Barna Tímea. A Katolikus Szeretetszolgálat Országos Papi Otthonának intézményvezetőjével az Alzheimer világnap kapcsán rendezett városi esemény összegfoglalását követően arról is kérdeztük, hogyan zajlaknak a mindennapok az otthonban, tudatosabbá váltunk-e annak tekintetében, hogyan képzeljük el időskori létünket, és hallhatnak arról is, hogy milyen mentális segítséget nyújtanak a hozzátartozóknak a különböző betegségek, élethelyzetek kapcsán az intézmény szakemberei. Az adásból megtudhatjuk azt is, mit jelent az idős ellátottaknak egy séta az adventi forgatagban, a pannonhalmi kirándulás, az Egyházmegyei Múzeumban tett látogatás, az otthonban rendezett mozidélelőtt, vagy  egy madarakról szóló kiállítás.

72 óra alatt 1800 haldokló fecskét hoztak be a Sóstó Vadvédelmi Központba, ahol az orvosi egészségügyi csapat a központ gondozóival és az önkéntesekkel közösen mentette a hirtelen jött hideg időjárás miatt bajba jutott madarakat. A hazánkba északról, jobbára Lengyel- és Csehországból vonuló füsti, molnár és parti fecskéket egyesével vizsgálták meg, majd a megfelelő ellátást követően az első száz kedden délben megerősödve folytathatta útját Afrika felé. A fecskék mentésében résztvevő szervezetek egyszeri, összesen ötmillió forintos támogatást kapnak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványtól – jelentette be Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos azon a székesfehérvári sajtótájékoztatón, amelyet a Sóstó Vadvédelmi Központban tartottak Mészáros Attila alpolgármesterrel, Csete Gáborral, a központ vezetőjével és dr. Flesch Márton vezető állatorvossal.  

Kiválóan szerepelt a legutóbbi Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) történelemből a fehérvári Paraidi Bence.A Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola hatévfolyamos gimnáziumi képzését a 2023/2024-es tanévben befejező diák két alkalommal, 11. és 12. osztályban is sikeresen szerepelt az országos megmérettetésen. Míg korábban a döntőben a 12. helyen végzett, a legutóbbi versenyen második helyezett lett. Az elért szép eredményekhez gratulált Székesfehérvár polgármestere, aki pénteken a Városházán fogadta az egykori telekis diákot és felkészítő tanárát, Kovács Attilát. A találkozón készült fotók letölthetőek aGalériából, az ott készült interjú az ÖKK Podcast friss epizódjában hallható, amelyből többek között kiderül, milyen felkészülést igényel az OKTV-n való indulás, könnyű-e hozzájutni a kutatási forrásokhoz, de arra is választ kapunk, miért versenyez két hetedikes diák történelemórán, és hogy elindul-e a nagy utazó nyomában Bence.

Bár a rossz időjárás miatt elhalasztják a Magyar Famászó Bajnokságot a szervezők, a Nagy Gáborral készült beszélgetésből kiderül, hogyan válik valakiből famászó, faápoló. A székesfehérvári születésű fiatalember öt évvel ezelőtt döntött úgy, hogy csatlakozik az arboristákhoz és szakmájának a fák gondozását választja. A faápolók munkája mindennap tartogat új kihívásokat, így amellett, hogy a növényekről teljeskörű, naprakész szaktudást igényel, emellett ügyes, talpraesett alpinistának is kell lennie a csapat tagjának. A feladatok teljesítése egyben felkészülést jelent a hazai és külföldi famászó bajnokságokra. Gábor versenyzőként több helyszínen is megmérettette magát, idén nyáron a horvátországi Európa-bajnokságon pedig önkéntesként vett részt. Felkészültségét, segítőkészségét, a társakra való odafigyelését „Spirit of the Volunters”, a legjobb önkéntesnek járó elismeréssel jutalmazták. A hazai bajnokság előtt egyik kedvenc fehérvári fája, a Szent István téri nagy platán alatt mesél arról az ÖKK Podcast hallgatóinak, milyen izgalmakkal, felkészüléssel jár egy-egy verseny, milyen teljesítményt várnak el a gyors mászás, szabad mászás, munka mászás, dobás és mentés kategóriákban, és mit takar a 44mp/18 m?

Van egy hely Székesfehérváron, ahova, ha az ember belép, olyan érzése támad, hogy hazatért. A maroshegyi családi ház kertjében megáll az idő, a hűs árnyat adó fák lombjai alatt hajóhinta, kerekeskút, színes virágok, a legjobb búvóhelynek, vagy nyári laknak számító hatalmas bokrok és csend. Pontosabban vidéki csend, hiszen Kormos jelzi az érkezőket, és ugatására már érkezik is Ezredes és udvartartása, hogy szemügyre vegye a vendégeket. Balambér és Fránya futva járőröznek a kertben, míg Magdi, Olgi és Kálmán elnyúlva pihegnek az ólban. Margó és Guszti némán figyel, a korelnök, Bözsi csipkelődve szemlélődik. Minden négy és kétlábú jószág jelez a gazdáknak, hogy újabb látogatók érkeztek a családi kisgazdaságba, amelyet éppen egy évvel ezelőtt, 2023 augusztusában indított el Futterer Juci és Ördög Krisztián azzal a céllal, hogy mások is megismerhessék a városi, önfenntartó gazdálkodást. Az ÖKK Podcast adásában a Tündökben sétálunk és megismerjük lakóit, majd az árnyas kertben felvett beszélgetésből kiderül, hogyan ment és teremt közösen értéket a közművelődési szakember és a szaxofonművész.

A Magyar Csipkekészítő Egyesület egyik alapítóját, a székesfehérvári csipkeverő szakkör egykori vezetőjét, a légiesen könnyű csipkéket alkotó Jakab Andrásnét köszöntötték 90. születésnapja alkalmából. Miután nyugdíjba ment, a csipkeveréssel az egykori Megyei Művelődési Központban, a Mátray Márta által tartott tanfolyamon ismerkedett meg. Margit néni az ország egyik legaktívabb, rengeteg elismeréssel, díjazott és zsűrizett alkotással rendelkező csipkeverőjévé vált, aki a Magyar Csipkekészítő Egyesület egyik alapítója és a városi csipkekészítő szakkör vezetője lett. Városunkban első alkalommal éppen 30 éve, 1994-ben szervezték meg a Fehérvári Csipkehetet, amelynek több évtizedes története során jól ismert szakemberektől sajátították el a technikákat a résztvevők.

Szombaton kezdődik, és keddig tart a középkori időutazás Fehérvár belvárosában: a Lovagok Napja és a Koronázási Ünnepi Játékok lovagi küzdelmeket, történelmi játékokat hoz a koronázóvárosba. A hosszú hétvégén hagyományőrző csapatok keltik életre a múltat, régizenészek járják az utcákat, boszik és jósok jövendölnek, mesterségbemutatókon lehet ismerkedni mára akár elfeledett kézműves szakmákkal, a középkori piacon kofák és korhelyek hangoskodnak.  A programok mellé csatolt „hangos” meghívóban a szombati nap bátor ceremóniamestere, a varázseszköztől (mikrofon) meg nem riadó Zsigmond úr mesél a II. Szent István Torna hős lovagjaira váró feladatokról.  Az ÖKK Podcast friss adásában szó lesz a Koronázási Ünnepi Játékok színes kavalkádjáról és az augusztus 20-i ünnepnap eseményeiről is.  

Színdobogás, amely összekapcsolja Székesfehérvár múltját a jelennel, családbarát kamarakoncert, érzékenyítő, verses-zenés tanórák, évszázadok történeteit őrző épületek, a Szent Sebestyén-templom bádogozását megéneklő népdal feldolgozása, a ciszterci gimnázium és jogelődei egykori és jelenlegi költő-tanárainak és diákjainak lírai műveiből születő antológia, a helyi iparoscsaládok története… Csak néhány téma abból a 16 pályázatból, amely az idei évben elnyerte a Lánczos -Szekfű Közalapítvány támogatását. Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában, a keddi ünnepélyes díjátadás kapcsán készült összeállításban megismerhetik az idén új elnökkel és tagokkal újjáalakult kuratórium munkáját, és beszélgetést hallhatnak az idei díjazottak terveiről, akik lokálpatriótaként nagy szeretettel, odafigyeléssel kutatnak, alkotnak, hogy minél több új információt tárjanak fel Székesfehérvár múltjából, őrizzék és bemutassák a ma értékeit, szélesítsék ismereteinket, vagy éppen készülő művükkel tovább vigyék a város jóhírét a világban.

Augusztusban ismét életre kel a történelem Székesfehérváron. Az ünnepélyes megnyitóval augusztus 11-én, vasárnap kezdődnek és augusztus 20-ig tartanak a Székesfehérvári Királyi Napok. Az országos hírű programsorozat idén is izgalmas, gazdag kínálattal várja a polgárokat: lesz többek között nemzetközi néptáncfesztivál, fúvós örömzene, katonazenekarok fellépése, kertmozi, több könnyűzenei koncert, Koronázási Ünnepi Játékok és újdonságként jön a Lovagok Napja is. Sőt, az augusztus 10-11-i hétvégén Székesfehérváron indul el az 1100 év Európában, 20 év az Unióban országos, kulturális programsorozat. Az ÖKK Podcast legfrisebb epizódjában a programok szervezői mesélnek az előttünk álló tíz napról.

Egy közösséghez tartozni jó dolog. Hát, még ha ez egy olyan, állandóan mozgásban lévő csapat, amelynek tagjai hétről hétre bejárhatják a világot az óceánoktól a sűrű erdőkön át a legmagasabb hegycsúcsokig, találkozhatnak medvékkel, farkasokkal, legyőzhetik a sárkányokat, és egy-két ecsetvonással olyan varázslatokra is képesek, hogy a család minden tagja, köztük a messze élők, vagy éppen a hűséges magyar vizsla is, egyszerre részesüljön ezen élményekben. A közösség tagjai, az Árpád úti Óvoda Vízivárosi Tagóvodájának óvodásai, egy héten egyszer „aranyecsetes” varázslókká válnak Heni néni vezetésével. Az ARANYECSET vizuális-térbeli tehetség kibontakoztató műhelyben nagycsoportos és a tehetségüket korán megcsillogtató középső csoportos óvodások változatos és minőségi eszközökkel, technikákkal és programokkal ismerkednek meg a heti foglalkozásokon. Az élményekben, kirándulásokban, kiállításokban és díjakban is bővelkedő nevelési év végén a program megálmodójával, Magony Henriett óvodapedagógussal, a Vízivárosi Tagóvoda vezetőjével beszélgetünk az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában.

Szárnyait bontogatni kezdő, tehetséges művészpalánta, határozott gazdasági elemző, elhivatott méhanyanevelő agrárszakember és a mikrovilágot kutató, felfedező biokémikus a legfiatalabb hajtások a Kovács-család biztos gyökerekkel bíró családfáján. A friss ágak táplálója a testvérek, Gabriella és Árpád alapította családok egy-egy ága, amelyek az erős tartással bíró törzsből fakadnak. Néhány hónappal ezelőtt, egy ünnepi alkalommal találkoztunk először Kovács Józseffel és feleségével, Mártával, akik családi körben köszöntötték az édesapát 90. születésnapja alkalmából. Az egykori katonatiszt és a gazdasági területen dolgozó párja 65 éve házasok, és Abáról indulva hosszú utat jártak be, mire hazaértek Székesfehérvárra. Az ÖKK Podcast adásában egy fotelben ülve lapozunk bele a családi fotóalbumba, amelyből megismerhetjük szép történetüket és azt az életutat, amely a család erős, összetartó közösségének szeretetével, odafigyelésével halad közel egy évszázada. A múlt erősen tart, de a jövő ad célokat: ezért is készül és már kétszáz oldal felett jár az a családtörténeti könyv, amelyet Józsi bácsi ír számítógépen. Szívesen emlékeznek felmenőikre, boldog mosollyal beszélnek arról, hogyan öröklődött a családban a természet szeretete, a kutatás, a barkácsolás és az alkotói tehetség és büszkén mesélnek gyermekeik, unokáik sikereiről.

„Bajba jutott” unokára hivatkozó hívás, bankszámlát telefonon egyeztető „ügyintéző”, meg nem rendelt csomagról postai értesítő, a „strandtrezor”, azaz a törülközőre bízott értékek biztonsága és a gyermekekre leselkedő veszélyek is szóba kerültek a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által szervezett programon. A Városház téren hangulatos beszélgető teret kialakítva biztatták az érkezőket, hogy „Üljünk le egy szó(hoz)ra!” a színes asztalok mellé. Míg a legkisebbek alkottak és játszottak, a felnőttek a gyermek- és ifjúságvédelem, áldozta-, vagyon, kiber- és állatvédelem témakörök kapcsán tehették fel kérdéseiket, osztották meg tapasztalataikat, véleményüket. Az ÖKK Podcast legújabb epizódjának vendége dr. Vörös Ferencné a Bűnmegelőzési Osztály vezetője, akivel az újonnan indult programsorozat tapasztalatai mellett beszélgetünk a különböző korosztályokra leselkedő veszélyekről, az áldozattá válás elkerüléséről is. Az adásból az is kiderül, mennyi mindenre jó egy kutyasétáltatás?

A Vörösmarty Kör és a Vörösmarty Társaság egykori tagjainak emlékét immár tábla őrzi a belvárosban. Az irodalmárok és képzőművészek alkotta kör Kossuth Lajos utca 14. szám alatti székházának falán, a Kossuth Udvarban avatták fel Kocsis Balázs szobrászművész alkotását. Az emléktábla születéséről, a Vörösmarty Társaság elnökeként végzett 14 éves munkáról, valamint két újonnan megjelent, a Társaság alkotásait tartalmazó Számadás és a költő összegző kötetéről, az Avarcíműről az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában hallhatnak. Bobory Zoltánnal készült interjúban szóba kerül a Látókör, az alkotói lét rögös útja és az a szeretetteljes családi háttér, amely újra és újra erőt ad.

Egy igaz történet a szoftver-szállítási igazgató, a helyi járatos autóbusz-vezető és a gipszkarton szerelő megvalósult álmáról. Egy álom, amelyet terveztek, amelyért futni kellett egészen Amerikáig. Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjának vendégei a székesfehérvári Heim Attila, Dombóvári Csaba és Kotsis Tibor május elején teljesítette az Orange County Maratont Kaliforniában.

A székesfehérvári MusiColore Énekegyüttes (Radics Éva, Bódi Réka Ágnes, Wágnerné Ughy Tünde, Földesi Zalán, Mihály György, Pintér Péter) az egyik szerencsés kiválasztott az ország rengeteg pályázó kórusa közül, amely részt vehet június 7-én, pénteken a The King's Singers világhírű együttes exkluzív mesterkurzusán. A Magyar Zene Házában a fehérvári csapat mellett a fóti Pax et Bonum Kamarakórus és a budapesti Városminor Kamarakórus kapott meghívást e páratlan lehetőségre. A programhoz kapcsolódó flashmob részese lesz a szintén fehérvári Vox Mirabilis Kamarakórus is. A 19.30 órakor kezdődő eseményt a nagyközönség is figyelemmel kísérheti és a végén kérdéseket tehet fel. „Létezhet ilyen, hogy ez a hatalmas hírű csapat eljön, és adódhat egy ilyen lehetőség, hogy velünk fognak foglalkozni? – tettük fel a kérdést magunknak, és azonnal jelentkeztünk!” – meséli az idén 10 éves születésnapját ünneplő MusiColore három tagja. Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában a művészeti vezetővel, Radics Évával, a bariton szólamot vivő Mihály Györggyel és a basszust adó Pintér Péterrel nemcsak a mesterekkel való találkozásról, a nyári koncertekről, hanem a születésnap kapcsán a mögöttük álló egy évtizedről is beszélgettünk. Az adásból kiderül, hogy a tudás, az elhivatottság, a kreativitás biztos alapjára miként épül fel egy jó, baráti közösség, amely különböző zenei stílusokban próbálta ki magát, a középkori gregoriántól a kortárs remekművekig. Az adásban nemcsak a művészeti korokban utazunk, elkísérjük őket Kínába, Japánba és azt is megtudjuk, milyen veszélyekkel jár dalt énekelni a földrengésről.

Mozgalmas eseménnyel, a Sóstói Stadionban tett túrával és a Sóstó Természetvédelmi Területen rendezett játékos-mesés foglalkozással zárták a tanév közös programsorozatát a Hétvezér Általános Iskola és az Arany EGYMI autista csoportjának diákjai. A több éve indult, évi négy közös eseményből álló sorozat pedagógiai célja az érzékenyítés, hogy a gyerekek közvetlen tapasztalatok megélésével váljanak nyitottabbá a befogadásra, az elfogadásra. Nem meglepő látvány, ahogy egy júniusi délelőtt gyerekek hintáznak, mászókáznak, kergetőznek a Sóstó Természetvédelmi Területen található játszótéren. Kisebbek-nagyobbak egymás mellett ülve beszélgetnek, gyümölcsöt majszolva figyelik a madarakat. Egy osztály, akiket elhoztak a tanító nénik ebben a szép időben, gondolhatnák azok, akik messziről látják őket. A gyerekek azonban két iskolából érkeztek és barátságuk ebben a tanévben született egy, a Hétvezér Általános Iskola fejlesztőpedagógusa és az Arany János EGYMI gyógypedagógusa által alkotott érzékenyítő programnak köszönhetően.

Máthé-Tóth Magdolna és Rába Judit Helga közösségépítő, integráló, a befogadást és elfogadást segítő munkája évekkel ezelőtt indult el annak érdekében, hogy közelebb hozza, megismertesse a különböző fogyatékkal élő gyermekek mindennapjait a normál fejlődésmenetű gyermekekkel.

Egy virágcserépben hagyott pár milliméteres víz is elég ahhoz, hogy többszáz szúnyog keljen éltre közvetlen környezetünkben. Bár Székesfehérváron a közterületeken folyamatosan monitorozzák a vizes élőhelyeket, hogy mindig időben történjen meg a biológiai szúnyoggyérítés, a lakosság nagyon sokat tehet annak érdekében, hogy elkerüljük a rendkívüli szúnyoginváziót. Ha figyelünk erre otthonunkban, házunk környékén, akkor visszaszoríthatjuk a szaporulatot. Erről is beszél az ÖKK Podcast legfrissebb adásában Kőszegi Dániel. A Magyar Szúnyogírtók Országos Szövetségének elnökétől azt is megtudhatjuk, mióta működik életben maradási stratégiájuk ezen apró élőlényeknek, majd választ kapunk arra, mit tehetünk lakókörnyezetünkben, a legtöbbször minden vegyszert nélkülözve a szúnyogszaporulat csökkentése érdekében.

Az ÖKK Podcast vendége Magony Tamás

Idén 30 éve, hogy Székesfehérvár csatlakozott a Kihívás Napja programsorozathoz. Május utolsó szerdáján idén is nulla órakor, az éjszaka fényeiben úszó Bregyó közi Sportcentrumban egy átmozgató, bemelegítő tornával, majd napkezdőként számos mozgásformával indulnak a sportos programok. A délelőtt során az oktatási, nevelési intézmények és a munkahelyek szervezésében mozdulnak meg a fehérváriak, hogy legalább 15 perces, pulzusemelő gyakorlatot végezve tegyenek egészségükért. Délután a város fittnesztermeiben folytatódik a program, majd 17 órától mindenki részese lehet a Kihívás Napjának, aki részt vesz a Nyitott tornatermek bármelyik foglalkozásán. Az este a Bregyóban és az uszodában zárul 21 órakor.

Mint minden évben, idén is lesznek olyanok, akik újoncként csatlakoznak; a mozgást rendszeres tevékenységként folytatók egy új helyszínen, vagy éppen extrém időpontban tesznek eleget napi kihívásuknak; de lesz olyan is, aki már évtizedekben mérheti a részvételt és akad VALAKI, aki – mint ahogy 30 éve mindig – szinte valamennyi helyszínen ott lesz, szervez, irányít, regisztrál, biztat, dicsér. A városi diák- és lakossági sportélet szervezője, Magony Tamás 40 éve vette át testnevelőtanári diplomáját, 1994 óta szervezi a városi, vármegyei és országos szintű szabadidősport eseményeket. A Székesfehérvári Polgármesteri Hivatal Szervezési Irodájának munkatársa, a székesfehérvári Nyitott Tornatermek program motorja, a tollaslabda és a nordic walking lelkes híve a Magyar Sport Napja alkalmából vehette át az Esterházy Miksa-díjat. Az ÖKK Podcast legfrissebb adásában nagy szeretettel és lelkesedéssel mesél az elmúlt évtizedekről, a szabadidősportról, a szervezői munkáról és a diáksportról, a mindennapi kihívásokról, valamint a lakossági sportról – hiszen ezek határozzák meg mindennapjait.

A 110 éves zeneiskola Népzenei tanszaka e héten ünnepli 40+ születésnapját. A múltidézés mellett a legifjabb tehetségek is bemutatkoznak a vonós kamarazene találkozón, míg a májust a Fejér vármegyei Alapfokú Művészeti Iskolák Vándortalálkozója zárja nyolc intézmény részvételével, térzenével, színházi gálával. Az ÖKK Podcast vendége Király István, a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI főigazgatója, aki mesél az intézmény történetéről, a múlt őrzésérről, a hagyományok ápolásáról és azokról az új utakról, amelyek lehetőséget teremtenek a találkozásra, a szakmai beszélgetésekre. A hallgatók megtudhatják azt is, hogyan „foglalja el” Székesfehérvárt május 24-én több mint 500 zenészpalánta.

Őrültnek tartották, félelemmel vegyes csodálattal bámulták, és szerencsére voltak olyanok is, akik hittek benne. A XIX-XX. század fordulóján élt Nikola Teslát a korszak Leondardo Da Vinci-jének nevezték. A szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. Az álma, hogy az elektromosság mindenki számára elérhető legyen, megvalósult. Mesébe illő, fordulatokban gazdag életét mutatja be aNicola Tesla – Végtelen Energialátványos musicalshow, amely május 24-én, pénteken 19.30 órakor látható majd Székesfehérváron, az Alba Arénában. Az egyedi látvány- és hangzásvilág megálmodója, az előadás kreatív ötletgazdája az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában mesél a darab születéséről.

A hulladékkezelésről egyre több szó esik napjainkban. Néhány évtizeddel ezelőtt a lakosságnak „csak” egy feladata volt, a háztartásban összegyűlt szemetet kivinni, az építési törmeléket elkülöníteni, és a lomtalanításnál is csak az évi időpontokat figyelni. A fogyasztói szokások változása, a környezetvédelem, a fenntarthatóság, az utánunk jövő generációk egészséges élettereinek megteremtése egészen más szemléletet hozott a hulladékgazdálkodás területén mind az emberek, mind az ezzel foglalkozó cégek életében. Az ÖKK Podcast vendégeivel, a Depónia Nonprofit Kft. PR vezetőjével, Budai Dórával és a Hulladékkezelő telepvezetővel, Erdős Attilával arról beszélgetünk, hogyan változott az elmúlt években a hulladékgazdálkodás, milyen új kihívásokat jelent ez a csalai telepen, miért fontos, hogy naprakészek legyünk a szelektív hulladékgyűjtés témakörében. Ezen a téren is van mit fejlődni, hiszen – mint az az adásból is kiderül – még ma is a gyűjtőbe dobott tíz hulladékból négy nem oda való. Szó lesz arról is, milyen összefüggés lehet egy tízemeletes ház és a hamarosan új életet kezdő szemétdomb között.

A Székesfehérvári Balett Színház naptára az idei évben is bővelkedik eseményekkel, legye szó a tánc világnapi fellépésről, budapesti és nemzetközi szereplésről, vagy éppen több generációt is megszólító programról. A hatéves fehérvári társulat Carmencímű előadásával folytatódik április 22-én az Ars Regia bérlet, majd április 29-én, az idei évadban született Balett bérlet a Pillangó-esttel várja a nézőket a Vörösmarty Színházban. Májusban a Holokauszt 80. évfordulójára készülnek a Kövekcímű táncdráma bemutatójára készülnek. A próbák mellett nyílt napokkal várják az érdeklődőket székházukban, míg az óvodásoktól a fiatalokon át az idősebb korosztályig „házhoz viszik” a TáncTerápiás foglalkozást. Ezekről és a táncosok mindennapjairól is mesél Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója az ÖKK Podcast legfrissebb adásában.

A székesfehérvári születésű képzőművész, Nemes Márton összművészeti alkotásai töltik be a Magyar Pavilon tereit az április 20-án nyíló, 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén. Lézervágott acél, autófesték, vetítés, hangszórók, ventilátorok értelmezik újra a festészeti palettát az alkotó Techno Zen projketjében. A tereket egy olyan multimédiás, több érzékre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotást láthatnak majd a világ minden tájáról érkezők november végéig, amely az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épül. A New Yorkban és Budapesten élő művész a Velencei Biennáléra fővárosi műtermében készítette el alkotásait. Az ÖKK Podcast stábját is itt fogadta és vezette körbe e színpompás világban, miközben egy kis betekintést adott az alkotói létbe. A beszélgetésből kiderül, mennyi idő alatt tud egy gyermek egy A/4-es lapot ceruzával teljesen telerajzolni, hogyan egészíti ki egymást a műszaki tudás és a művészet, és, ha jól figyelnek a hallgatók, azt is megtudhatják, hogy Székesfehérváron melyik épület falait díszítik több mint két évtized óta a mai napig alkotásai.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc neves és hétköznapi szereplői, női és férfisorsok, a mindennapok elevenednek meg a háttérben futó sorsfordító események előtt március 15-én Székesfehérváron. Egy történelmi lányregény a színpadon és egy élőkép, amelyben megelevenedik Munkácsy Mihály Tépéscsinálók festménye. Az ÖKK Podcast friss epizódjában a nők forradalmi szerepéről született előadásokról a Kodolányi János Gimnázium Színpadka színjátszó csoportjának vezetőjével, Bobory-Michna Boglárkával és a Szabad Színház: Halk szavú hősök előadásának rendezőjével, Nagy Judittal hallhatnak beszélgetést. Váczi Márk történésszel, a Szent István Király Múzeum munkatárásával három, városunkhoz kötődő fiatalember nyomába eredünk: egy jogász-újságíró, aki Székesfehérvárra hozza a forradalom híreit, egy fehérvári születésű bencés tanár, aki kalandos utat jár be – tábori pap, Kossuth Lajos és Ferenc József gyermekeinek nevelője – és egy vármegyei arisztokrata, aki a nemzetőrség szervezésében vállal szerepet. Boross Mihály, Rónay Jácint és gróf Batthyány István történetét ismerhetik meg a hallgatók. A műsorban kiderül, hogy az egykori Sas, ma Ady Endre utcában áll Rónay szülőháza, a Hiemer-házban Boross Mihály, a Basa utcában pedig a 12 pontot kiadó egykori nyomda emlékét idézik a táblák, és fény derül további olyan tárgyi emlékekre is, amelyek Székesfehérváron őrzik a reformkor történeteit.

Bölcs arcok és az életre kíváncsi, gyermeki tekintetek között sétálva hozza közelebb hozzánk Schram András fotográfus az észak-amerikai indiánok kultúráját. A Szent Korona Galériában látható, a fotográfia hőskorát, az 1800-as évek végét idéző portrékon számos törzs képviselője jelenik meg. A 25 éve Kanadában és 9 éve immár Székesfehérváron is élő képalkotó régóta dédelgetett álma vált valóra, amikor 2023-ban részt vehetett Brag Creek-ben az egyik legnagyobb törzsi POW WOW rendezvényen. Az akkor készült 1400 képből válogatva született meg az első indiánportrék kiállítás, amelyet először városunkban mutat be az alkotó, aki az ÖKK Podcast adásában hallható beszélgetésben elmeséli, hogy gyerekkora óta csodálta az indiánok világát és mindig is imádta a vadnyugati filmeket. 20 év munkája, türelme, felkészülése és szervezése ez a mostani „indiános” fotóanyag. Mint mondja, közelebb kerülni az indiánokhoz, hogy megismerjenek és megbízzanak benned – nem egyszerű dolog. Az, hogy le is fotózd őket pedig nagyon-nagyon nehéz mind bizalmi, mind spirituális szempontból. A beszélgetésből az is kiderül, elfér-e a törzsfőnöki fejdísz egy bőröndben, és hogy az egyik kép szereplőjét hamarosan a kiállításban is köszönthetjük majd.

A következő öt évben ismét Prof. Dr. Kovács Levente irányítja az Óbudai Egyetemet. Miután a felsőoktatási intézmény Szenátusa február végi ülésén – titkos szavazáson – egyhangúlag támogatta Prof. Dr. Kovács Levente rektori pályázatát, a fenntartói jogokat gyakorló Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriuma a szenátusi döntést egyhangúlag hagyta jóvá. A frissen megválasztott rektor az ÖKK Podcast új epizódjában mesél arról, milyen változások történtek az elmúlt öt év alatt az egyetem életében. Milyen hatással van a két és fél éve végbement modellváltás a fehérvári campusra és hogyan szolgálja mindez a tudásalapú társadalom felépítését? Prof. Dr. Kovács Levente mesél azokról a közös célokról, amelyek mentén megszületett az együttműködés az Óbudai Egytem, Székesfehérvár és a város cégei között. A beszélgetésből a legfrisseb hírek között az is kiderül, hogyan kapcsolódhatnak az innovációhoz és az egyetem fejlődéséhez a fehérvári középiskolások.

Szóbeszéddel, filmvetítéssel és jó hangulatú kocsmakvízzel folytatódik február 24-én az ARTE75. Az Alba Regia Táncegyüttes, amely idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját, a jubileumi évben a hagyományos táncházi programjai mellett rendhagyó eseményekkel is várja az egykori és mai táncosokat, valamint a közönséget. Így a soron következő, sok vidám történetet tartogató talkshow vendégei – Csaba Krisztina, Ritter Andrea, Gálber Attila (Glazu), Hahn-Kakas István (Öcsi), Kulcsár Imre (Jimmy) és Majoros Andor, a Bandi – a nyolcvanas-kilencvenes éveket idézik fel a két műsorvezetővel, Juhász Zsófiával és Majoros Róberttel. Ezt megelőzően lesz Tánc a filmvásznon, amelynek keretében Dénes Zoltán rendező-operatőr filmjét vetítik, aki egykor zenészként maga is a székesfehérvári táncegyüttes tagja volt, és ha mindenki jól figyelt, a szombat estét záró Kocsmakvíz kérdéseire gyorsan születnek a jó válaszok.

Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában Juhász Zsófia, az Alba Regia Táncegyesület elnöke, Majoros Róbert, a táncegyüttes művészeti vezetője és Majoros Andor, a táncegyüttes művészeti menedzsere mesél a jubileumi évet indító eseményekről, a tánc világnapi ünnepi műsorról, a Kricsár Kamill színművésszel frissen készülő, gyermekektől gyermekeknek szóló mesés táncelőadásról és az idén ismét nemzetközivé váló néptáncfesztiválról. Az adásból kiderül, hogy az ünnepi készülődés kapcsán hogyan szépült meg az Alba-család otthona, át lehet-e sétálni a táncosok feje felett és az is, meddig elég az Egyenlítő hosszúságú hosszabbító?

Óvatos optimizmussal született meg Székesfehérvár 2024-es költségvetésének tervezete, melyet február 15-én fogadott el a Közgyűlés. A város a válságkezelő esztendőket követően visszatérhet a normál működésre, a költségvetést átfogó jelleggel a stabilitás jellemzi. Az ÖKK Podcast legújabb epizódjában dr. Cser-Palkovics Andrást kérdeztük a folytatódó fejlesztésekről, az önkormányzati intézményi dolgozók juttatásainak emeléséről, a közösségi közlekedés hálózatának korszerű átalakításáról és számos egyéb, a fehérváriak mindennapjait meghatározó témáról.

Még egy bő hétig, február 18-ig látható a Munkácsy-kiállítás Székesfehérváron. A 180 éve született festőművész alkotásait gyűjtő Pákh Imre 18 évvel ezelőtt azzal a céllal indította útnak a vándorkiállítást, hogy az „ismeretlen” Munkácsyt a magyar közönség megismerje, és visszakerüljön a festőművész a művészettörténetben is az őt megillető helyre. Székesfehérvárnak különleges szerep adódott e tárlat történetében, hiszen itt köszönthették 2008-ban az egymilliomodik, idén januárban pedig már az ötmilliomodik látogatóját. Ez az ünnepi alkalom arra is lehetőséget adott, hogy a műgyűjtő ismét megnézze képeit. A kérdésre, vajon van-e kedvenc alkotása a tárlatban, a választ meghallgatják az ÖKK Podcast friss epizódjában. A beszélgetést követően Domány Adél művészettörténésszel felkeressük a látogatók által legkedveltebb és legkülönlegesebbnek tartott festményeket, és fény derül arra is, hogyan kapcsolódik Ybl Ervin, Munkácsy Mihály egyik műve és a Szent István Király Múzeum Rendház épületében álló karosszék egymáshoz.

Február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez a Ramsari Egyezmény aláírása óta van így, amelyre 1971-ben került sor. Az aláíró 18 ország első körben arról döntött, hogy a víz környékén élő madarak védelme a cél, ez azonban mára kiterjedt a víz tisztaságának megőrzésére és a halak védelmére is. Magyarország 1979-ben csatlakozott a paktumhoz. A vizes élőhelyek napján egy sóstói sétára hívjuk az ÖKK Podcast hallgatóit. Nyári ludak, nádisármány, ökörszem, vörösbegy, függőcinege figyelhető meg ebben az időszakban a Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Területen. Ők egy nagyon jó kis életközösség tagjai a nagyváros belterületén található zöld oázisban, ahol közel 100 madárfaj él. Csete Gábor vezetésével megismerhetik azt a városi mikrokörnyezetet, amely sokszor az utolsó menedéket jelenti egy-egy fajnak. A természetvédelmi terület 2018-ban befejeződött rehabilitációja a természeti értékek megmentését és újraélesztését szolgálta, és – mint azt az azóta eltelt évek bizonyítják – sikerrel. Székesfehérvár Városgondnoksága természetvédelmi szakmai vezetője a séta során többek között azt is elmeséli, mi az a két nagy rekord, amelyet elértek. A hallgatók megtudhatják azt is, miként vélekednek lakhatási körülményeikről a területen élők, és az is kiderül, miként lett a Sóstó lakója a jégmadár.

Egy rejtélyes cipő az asztal közepén, egy gyalogátkelőhelyen látott közlekedési baleset, egy vonalkód-leolvasó és egy, mindig a megoldást kereső, gondolkodó ember. Ez a négy dolog az alapja annak a fehérvári innovációnak, amelynek köszönhetően biztonságosabbá válhatnak a gyalogátkelőhelyek. Székesfehérváron tíz helyszínen hívják fel napközben villogó sárga fények az úton közlekedők figyelmét a gyalogátkelőhelyekhez érkezőkre, míg éjszaka e jelzés a gyalogos cipőjét megvilágító lézerfénnyel egészül ki. A láthatóság növelése, egy balesetmentes világ megteremtése a célja Nagy Lászlónak, aki majd tíz évvel ezelőtt az informatikus pályáról a fejlesztés és közlekedésbiztonság irányába indult el. Így született meg a SafeXOne gyalogosvédelmi rendszer, amely ma már Székesfehérvár mellett az ország és Európa számos pontján megtalálható, és hamarosan a tengerentúli kontinens országaiban is szolgálja a közlekedők biztonságát. Az ÖKK Podcast friss epizódjában Nagy László mesél az indulásról, a fejlesztésről, arról, hogy az ötletbe és az alkotótársakba vetett hit milyen nehézségeken segítette át és milyen változásokat hozott ez az új út számára. Természetesen a hallgatók választ kapnak a rejtélyes cipő kérdésére is.

A Vitál Klubban 2024-ben is folytatódnak a közösségi programok, amelynek keretében a városban élő vagy Székesfehérvárról elszármazott, a sportban, művészetben, kultúrában, egyszóval az élet bármely területén sikeres életutakat ismerhet meg a hallgatóság. Az évet indító első eseményen két fiatal kapott főszerepet: a Két Fanni. Egyikük hosszú évekig sportolt, de szíve a pszichológia felé húzta, és a mozgókép, a kreatív alkotás utáni vágya a televízióba vezette. Másikuk szociális érzékenysége, a színpad iránti fogékonysága miatt a pedagógusi pálya irányába indult volna, ám már középiskolásként szövetséget kötött a rádiózással. Az ÖKK Podcast friss epizódjában Csüri Fanni Noa és Fidel Fanni történetét ismerhetik meg a hallgatók.

Tóváros, Palotaváros és Szedreskert társasházi övezeteiben február 1-jétől elindul a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtése. A DEPÓNIA Nonprofit Kft. munkatársai 10 ezer háztartásba juttatják el január 22-től azokat a feliratozott, jól záródó 5 literes konyhai edényeket, amelyekbe a programhoz önkéntesen csatlakozók gyűjthetik a konyhában keletkező biohulladékot.

„Szeretném élvezni a födi létet: inspirálni a diákokat, hogy a gyermekeink megtalálják a maguk útját, ezen őket szertettel kísérni és sokat alkotni.” Ezeket a célokat fogalmazta meg Schrenk Rita Anna művésztanár, festőFélútoncímű kiállítása kapcsán. A Pelikán Fészek Padlás Galériában májusig látható tárlaton több mint húsz alkotás ad betekintést a művészi pálya elmúlt két évtizedébe. Az ÖKK Podcast friss epizódjában az emberábrázolások, irodalmi idézetekkel kísért festmények születéséről, a művészetek szoros kapcsolatáról, a család és az életutat gondosan egyengető pedagógusok szerepéről is mesél Schrenk Rita Anna. A műsorból az is kiderül, hogy a fehérvári születésű művész a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium első művészeti osztályában végzett, majd Szombathelyen és Pécsen szerzett szakirányú diplomát. A költészet, a színjátszás, a képzőművészet gyermekkorától kiemelt szerepet játszott és jelen van ma is, hiszen a rajztanítás mellett a Kondor Kör egyik vezetője, és az iskolai színjátszókörök szervezésében is tevékenyen részt vesz. Vallja, a tanítás során az a cél, hogy a diákokat a művészeti alkotások megérintsék, mintegy tükröt tartva eléjük, megtalálják benne önmagukat.

Hamarosan útra kel az a fehérvári forgatócsoport Erdélybe, amely Lantai Májer József szibériai hadifogoly naplója alapján készíti a Haza! című filmet. A székesfehérvári születésű asztalos az I. világháborús harcokat és a hadifogoly lét mindennapjait örökített meg naplójában, amely különleges úton jutott Kovács Szilvia televíziós szerkesztőhöz, aki Matuz János dramaturggal, rendezővel közösen viszi vászonra a történetet. A forgatások különböző helyszínen és időben zajlottak a múlt évben, hiszen egy többéves eseménysorozat megörökítését vállalták az alkotók. A   17-es honvéd gyalogezredben szolgáló magyar honvéd és társainak életéről készülő film harctéri jeleneteinek egy részét a pákozdi Katonai Emlékpark lövészárkaiban forgatták 2023 végén. Az ÖKK Podcast hallgatói a „csatazajban” nemcsak a forgatás kulisszatitkaiba pillanthatnak be, hanem megtudhatják azt is, milyen érzéseket vált ki egy újságíróból egy postán érkezett levél. Hogyan készülnek fel a szereplők, hogy hitelesen idézzék meg a múlt eseményeit? Milyen kihívást jelent a dramaturg számára a történelmi időszakot érthetővé, az egyéni sorstragédiákat átélhetővé tenni egy naplótöredék alapján? Arra is választ kapunk, hogyan szerez asztalosműhelyt, lőcsös kocsit és valódi dohánylevelet az ország másik feléből a rendezőasszisztens?

Gazdasági fejlesztések, intézményi felújítások, kulturális összefogás új, már átadott és hamarosan megújuló közösségi terek, egyre növekvő zöldfelület, számos kihívás, megoldandó kérdések, búcsúzások és születő új kapcsolatok nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Ha csak címszavakban tekintjük át Székesfehérvár 2023-as évét, akkor összességében egy igencsak lendületes, tartalmas évet hagy maga mögött a város. Az ÖKK Podcast idei évet záró adásának vendége, dr. Cser-Palkovics András egy kicsit rendhagyó módon, a szerencse vezérelte kérdéssorra adott válaszokban villantja fel az idei év eseményeit, történéseit, legyenek azok pozitívak vagy éppen kevésbé azok. Székesfehérvár polgármestere többek között elárulja, mi okozta a legnagyobb fejtörést.  Mit szeretne leginkább elfelejteni? Mi volt a legnagyobb öröm és a legmeglepőbb hír a 2023-as esztendőben?

12 fa és hozzá 12 bibliai idézet kíséri végig az új esztendő hónapjait abban a különleges naptárban, amely Szűcsné Novák Mária tűzzománc képeiből született. A 25 éve Székesfehérváron élő alkotó főiskolásként találkozott és köteleződött el életre szólóan e művészeti ággal, amelynek technikáját az alkotói folyamat alatt sajátította el, fejlesztette. A magyar népmese világa, majd később bibliai nőalakok és fák jelentek meg az egyedi színvilágú, mindig „mosolygó”, nyugalmat és békességet árasztó képein. Az elmúlt három évtizedben közel harminc egyéni és húsz csoportos tárlaton szerepelt. Az ÖKK Podcast vendégeként Marika elmondja, milyen lelki gazdagságban, mesékkel szőtt úton indult élete a Mátra aljáról, s mint az élet írta mese hőse, hogyan találta meg a saját útját. A szentírással való találkozásnak a bibliai nőalakok megjelenését és egy elfeledett gyermekkori álom beteljesedését is köszönheti. Nemcsak alkotásai, a vele való beszélgetés is lélekemelő. Legyenek fültanúi!

„Torockói és Homoród-menti motívumokkal díszített, apró házak, daloló családoknak kiadó Maroshegyen.” „Jöjjön, és éljen egy valódi Madárkertben, ahol apró kezecskék biztosítják a napi betevőt télen, tavasztól gyöngyvirág illatban szárnyalhat!” „A Madárbarát város, Székesfehérvár, télen-nyáron vár!”

Ezen apróhirdetéseket a madárvilág tagjai a Csicsergő csőrök újságban olvashatnák, a hatodik oldalon, ha létezne ilyen kiadvány. Bár a lap csak a képzelet szüleménye, a hirdetések tartalma teljesen valós. Székesfehérvár Madárbarát város programját erősítik azok a kezdeményezések, sikeres pályázatok, amelyekről az ősz folyamán az ÖKK is beszámolhatott. Az ősszel családi nap keretében madárodúk készültek Maroshegyen lakossági kezdeményezésre, míg a Gyöngyvirág Óvoda sikeresen pályázott egy Madárkert létrehozására. Közben a várost átfogó Madárbarát program keretében folyamatosan zajlik a fecskefészkek, denevér- és madárodúk kihelyezése. Az ÖKK Podcast epizódjában hallgatóinkkal szárnyra kelünk, és bejárjuk a várost. 

Ismerős karácsonyi dallamok foszlányai szűrődnek ki a Szent Kristóf Ház egyik termének ajtaja mögül. A csengő-bongó hangszerek hangjai olykor hangos kacagássá válnak, máskor meg a zenei abc hallható.   A csengettyűvel, boomwhackers-szel, ütőfával és triangulummal a kézben, a kottára koncentrálva, Mini vezetésével próbál Zsófi, Zita, Niki, Lalu, István, János, Peti és Attila. A Szent Kristóf Ház zenekarának tagjai idén több városi rendezvényen is felléptek, és a pápalátogatás alkalmával egy különleges imát játszottak el Budapesten a Rózsák tere templomban. A zenekar tagjai hetente próbálnak. Ottjártunkkor már a karácsonyi koncertre készültek. Ebbe a próbába hallgatunk bele az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában, és megismerjük Papp Zoltánné Mártát, vagy ahogy a városban sokan ismerik, Minit, aki széles mosollyal, bátorító szavakkal, határtalan jókedvvel és szeretettel fordul a különleges képességű fiatalok felé.

1991-ben egy húszéves fiatalember, aki a legfrissebb informatikai tudással bír, belép a Városi Uszoda kapuján, hogy műszakvezetőként kezdje meg pályafutását. Az üzemeltetési területeket, működési folyamatokat megismerve, folyamatos tanulás mellett jut egyre feljebb a ranglétrán. Két szakdolgozat születik az uszoda falai között, munka mellett.  A gépészmérnöki az intézmény gépészeti rendszerének fejlesztéséről, míg a közgazdasági egy intézmény gazdasági társasággá való átszervezésének folyamatáról szólt. Ezt 2008-tól megvalósíthatta, miután Székesfehérvár Közgyűlése egyhangúlag megválasztotta a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. ügyvezetőjének. Bozai István 15 éve vezeti a ma már több mint 500 főt foglalkoztató gazdagsági társaságot, amely 22 szakfeladatot lát el. A városgondnok nemcsak számokat, statisztikákat, kimutatások és pályázatokat olvas és lát el kézjegyével, hanem ahányszor csak teheti, terepen van. Részt vesz a bejárásokon, ismeri a kertészek, az útkarbantartók, a játszóterek fenntartói, a kegyeleti feladatokat ellátó kollégák munkáját. Fontosnak tartja, hogy legalább évente kétszer önkéntesként csatlakozzon a szakterületeken mindennapi feladatukat végző kollégáihoz. Az ÖKK Podcast vendége, Bozai István mesél a mindennapok kihívásairól, a múltról és jövőről.

25 évvel ezelőtt fogalmazódott meg 24 tettre kész fehérváriban a gondolat, hogy kezüket kinyújtva személyes törődést, szeretetet vigyenek az állami gondoskodásban élő gyermekek mindennapjaiba. A terveket tett követte, így 1999 nyarán megalakult a Vigyázó Kéz Gyermekvédelmi Egyesület, amelynek elnöke az ÖKK Podcast legfrissebb adásának vendége. Janó Andorné – ahogy a gyerekek szólítják, Ildikó néni – mesél arról, hogy a csecsemőotthonban tett véletlen látogatás nyomán hogyan született meg az egyesület ötlete. Mesél táborozó óvodásokról, színekbe öltöző hófehér intézményi falakról, a gyerekekkel együtt tanuló önkéntesekről és támogatókról. A műsorból az is kiderül, mi köti össze a mesés Diótörő balettelőadást a testvértalálkozókkal, hogyan kell és lehet okosan, szeretettel gondoskodni és segítséget nyújtani.

Az idei, 81. OMÉK-on második alkalommal szervezte meg az Agrármarketing Centrummal közösen a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület a Lukács István Emlékversenyt. Összesen 9 hazai szakképző iskola diákjai jutottak a döntőbe. Ez a verseny nem csak a technikai ismeretek meglétét mérte fel. A résztvevő csapatoknak környezetkutatás keretein belül legalább öt, lakóhelyéhez közeli termelőt kellett röviden bemutatnia, ezen felül idén egy mókásabb feladatra is felkérték a jelentkezőket: egy mesét kellett írniuk, aminek egyik főszereplője mindenképpen egy mangalica.

A verseny abszolút győztese a Székesfehérvári SZC Deák Ferenc Technikum és Szakképző Iskola háromfős csapata lett. Nagy Johanna, Egyedi Anett, Szilágyszegi-Szabó Gergő Ákos és felkészítő oktatóik, Adamek Balázs és Őrsi Gyula, valamint az iskola szakmai oktatásért felelős igazgatóhelyettese, Horváth Adrienn az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjának vendége.

Egy több mint ezer darabból álló hangszergyűjteménybe ad betekintést a velencei Meszleny-Wenckheim Kastélyban november közepéig látható tárlat. A Velencei Helytörténeti Egyesület kiállítótermében mintegy 80 népi hangszert ismerhetünk meg a tárogatóktól a cserépsípokon át a citerákig. A hangkeltő eszközök közül a pengő sarkantyút, a kereplőt és a kolompot több mint száz évvel ezelőtt még a fehérvári és környékbeli gazdálkodók, juhászok használták – meséli az ÖKK Podcast friss epizódjában a gyűjtemény tulajdonosa. A kiállításban tett séta során arra is fény derül, hogy a székesfehérvári Mihály György negyed évszázada elkötelezetten keresi és gyűjti a régi hangszereket. Már a gyűjtés korai szakaszában érdeklődése a magyar készítésű, történelmi hangszerek felé fordult. Az ének-zene tanárként és karvezetőként diplomát szerzett pedagógus, aki jelenleg a Hermann László Zeneiskola tanára, fontosnak érzi, hogy mások számára is továbbadja a tudást. Gyűjteménye a világhálón, egy virtuális hangszermúzeum keretében is látható, de a gyerekeknek tartott hangszerbemutatókon meg is szólaltatja őket. 

Egy több mint ezer darabos gyűjteményből nyílt különleges tárlat a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár első emeleti kiállítóterében. A plüssjátékokból álló kiállítás nemcsak Holbik Péter gyűjtőszenvedélyéről szól, hanem képet ad az elmúlt közel öt évtized plüsskínálatáról is.

Nagyszabású műsorral ünnepelte alapításának 45. évfordulóját a Köfém Nyugdíjas Klub. A csütörtökön délelőtt a Köfém Művelődési Házban rendezett eseményen színpadra lépett a Klub idén 25 éves Férfikórusa is. A meghívott vendégek, a baracsi, a hantosi, a sárosdi, a móri nyugdíjas klubok dalkörei, valamint a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubjának Nőszirom énekkara egy-egy dalcsokorral köszöntötték az ünnepelteket.Az egykori Köfém dolgozói 1978-ban alapították meg a nyugdíjas klubot. Eleinte a gyár területén található „kormosban” jöttek össze. A szakszervezet helyiségében kéthetente egyszer találkoztak az egykori kollégák. A beszélgetős délutánok egy idő után heti rendszerességűvé váltak, és egyre több programot szerveztek a tagok maguknak. Így tánc- és énekkart is alapítottak. A férfikórust a Kor-Társ Nyugdíjas Ki-mit-tud?-nak köszönhetően hívta életre a tagság. Első vezetőjük Kneifel Ferenc karnagy volt, majd a Fricsay-díjas Horányi Ottilia vezette a kórust. Az elmúlt 23 évben Mihály György karnagy, énektanár vezetésével évről-évre szép sikereket értek el a nyugdíjas ki-mit-tud? versenyeken, többször lettek kategória győztesek. A népdalkörök „Országos Minősítő versenyen” 2002-ben arany fokozatot, 2003-ban ezüst fokozatot ért el. 2006-ban Aranypáva nagydíjjal értékelték művészeti tevékenységük színvonalát a Kóta 13. Országos Népzenei Gála minősítésén. A városi fellépéseken túl országosan és határon túl is viszik a klub és Székesfehérvár jó hírnevét.

Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjának vendégei, Beke Károly, a klub elnöke, Arany János, az énekkar egyik alapítója és Mihály György karnagy mesélnek a sikerekről, a közösség megtartó erejéről, és arról, miért jó, ha minél többen együtt énekelnek.

Az anyai ölelést, a gondozók szeretetét, a nevelőcsalád felelős szocializációját, majd a kiképző határozott tanítását követve lép munkába a segítő kutya. Olyan társsá válik, aki végtelenül engedelmes, mindig lesi a gazdája óhajait, de közben önálló, saját gondolatokkal rendelkezik, és elég magabiztos ahhoz, hogy váratlan, szokatlan helyzetekben gondolkodjon és megoldja azt, meséli Rózsa Kata. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Vakvezetőkutya-Kiképző Központ kiképzője Vision nevű, vizsga előtt álló „diákjával” érkezett az ÖKK Podcast stúdiójába, és mesélt a vakvezetőkutyák képzéséről, arról, hogyan találja egymásra látássérült és a négylábú társ. A beszélgetésből kiderül, vajon tényleg szomorú-e munka közben a kutya, illetve azt is megtudhatjuk, miért a legnehezebb terep közlekedés szempontjából a belváros, és milyen kihívást jelent számára egy szobor?

Több mint három évtizede alakult meg a Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar, amelyet a székesfehérvári Hermann László Zeneiskola trombitatanára, Bíró Zoltán alapított a Zeneiskola növendékeiből 1988-ban. Belföldi és külföldi szereplések, nemzetközi és hazai fúvószenekari fesztiválok állandó résztvevőjeként rengeteg helyre eljutottak Európában, és hagyományt teremtettek a fehérváriak által nagyon szeretett Fehérvári Fúvós Fesztivállal. Az idén 35 éves együttes koncertekkel ünnepli születésnapját: október 1-jén, a zene világnapján az Alba Regia Sportcsarnokban, október 15-én gyerekeknek szóló mesekoncerttel, majd november 19-én, az Őszi koncerten mindazokat várják a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házba, akik az elmúlt három évtizedben tagjai voltak az együttesnek. Az ÖKK Podcast vendége Hámori János karnagy, aki az alapítás óta tagja a zenekarnak, arról is mesél majd, miért változtatta meg nevét az idei évtől az örökifjú zenekar.

Ötven, hetven, nyolcvan – milyen könnyen mondjuk ki e számokat, amelyek, ha éveket mérnek, egy házasság és egy-egy életút tartalmas éveit rejtik. Az ÖKK Podcast vendégei, Nádasi Zsuzsanna és Elekes Péter Pál egy hónappal ezelőtt nagy családi körben, hálaadó és áldást kérő istentisztelet keretében erősítették meg szövetségüket házasságkötésük 50 éves évfordulója alkalmából.Zsuzsa és Péter közös története 1973-ban indul Székesfehérváron. A fiatalok, akik mindketten nagycsaládból érkeznek, rajonganak a zene és a tánc iránt. Ismeretséget a Videoton énekkarában kötnek, és – mint mesélik – a vállalati rendezvényeken „beletáncolnak” a házasságba. A közösségben való lét mindkettőjük számára fontos, így nem is kérdés, hogy nagycsaládban képzelik el a jövőt. Négy gyermeküket nagy szeretetben nevelik fel, és közben fontos szerepet vállalnak a város közösségi életében...A történet innen folytatódik.

Idén tíz éve annak, hogy Tóth László, a székesfehérvári közművelődés meghatározó személyisége, A Szabadművelődés Háza egykori igazgatója elhunyt. Ezen alkalomból tisztelői, barátai, munkatársai, tanítványai szervezőcsapatot hoztak létre, amely arra hivatott, hogy emlékét méltó módon felidézze. Szeptember 16-án, szombaton képzőművészeti kiállítással, amatőr színházi előadással egybekötött emlékünnepséget tartanak a Vörösmarty Színházban. Erre az alkalomra készült el aZáróra – Tóth László emlékkönyv, amelybe versei, az általa rendezett képzőművészeti kiállítások alkotóinak művei, illetve pályatársak, barátok, kollégák visszaemlékezései kaptak helyet. Az ÖKK Podcast friss epizódjában a kötet szerkesztőjével, az egykori kollégával, baráttal, Magyarits Andrással idézzük fel „TóthLaci” alakját.

Még egy hétig, szeptember 8-ig várja a látogatókat az a tárlat, amely a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár folyosógalériáján kapott helyett. Hegedűs Hanna Léna „Egyszer volt, hol nem volt…” című kiállítása a mesék világából merítkezik. Akvarellel, tussal és filctollal készült képein keresztül részesei lehetünk a fehérvári alkotó útkeresésének. Az ÖKK Podcast friss adásában Hanna Léna nemcsak a tárlatban, hanem alkotói világában, útkeresésében is vezeti a hallgatókat. A beszélgetésből kiderül, milyen szerepet játszik – a mai napig is – ebben a mesevilágban és a népművészetben felfedezett rend, és azt is megtudhatjuk, mire használja idejét a művész ebédszünetben.

A nyakkendő kicsit olyan, mint a csokoládéfajták, amelyeket Gombóc Artúr szeret. Van belőle egyszerű, csíkos, geometrikus, pöttyös, törökmintás, skótkockás, egyedileg festett, és van kicsi, nagy, rövid, hosszú, széles és keskeny. Hogy a férfiak öltözékkiegészítőjének kimeríthetetlen a tárháza, arról tanúskodik az a nyakkendőgyűjtemény, amelyet a Homonnán élő Anna Šimkuličova nyugalmazott újságíró, képzőművész alapított egy Apák-napi rendezvényre készülve. A több mint 2000 darabos kollekció egy szeletét láthatják augusztus 30-ig az érdeklődők Székesfehérváron. A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban a különleges kiállítási darabok között sétálva a gyűjtő érdekes történeteket mesélt az ÖKK Podcast kérésére. Ha fülelnek, megismerhetik számos magyar és küldföldi közismert személy gondolatát is arról, milyen viszony fűzi az általa a gyűjteménynek felajánlott nyakkendőhöz. Kiderül, mit rejthet egy bútorszállításra alkalmas doboz, és arra is választ kapunk, milyen szerepük van a hölgyeknek abban, hogy a „férfiak éke”, a kravátli ne vesszen ki a divatból.

Egy szép hagyományokkal rendelkező fesztiválból, a Szent Istvánhoz kapcsolódó szakrális programokból és a város ünnepi eseményeiből született meg 10 éve a Székesfehérvári Királyi Napok. Az összművészeti fesztivál egy hetében a fehérváriak az ideérkező vendégekkel együtt készülnek augusztus 20-ra. Az ÖKK Podcast legfrissebb adásában dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel az ünnepi rendezvénysorozat tíz évvel ezelőtti indulásáról és az idei év programjairól is beszélgetünk. A múltidézés mellett a város jelenéről, a fejlesztésekről, a kihívásokat jelentő kérdések megoldásáról is hallhatnak. Többek között szó lesz az egészségügyi alapellátásban felmerülő humánerőforrás hiányának megoldásáról, az iskolaépületek felújításáról, a közvilágítás korszerűsítéséről, valamint a várhatóan ősszel folytatódó lakossági LED-csere programról is. 

Négy nap múlva ismét mindenki Szent István városára figyel, ahol a több mint ezeréves város történelme életre kel. A Székesfehérvári Királyi Napok 2023 mozgalmas, színes programjai mindenki számára kínálnak tartalmas és szórakoztató eseményeket egyaránt. A Királyi Folkfesztivál, a Fricsay katonazenekari találkozó, a könnyűzenei koncertek, most megnyíló és a történelmi korokat idéző kiállítások, a középkori vásári forgatag, az Árpád-házi királyokról szóló darabok, a szakrális megemlékezések nyolc napon át, augusztus 13-tól augusztus 20-ig várják az érdeklődőket. Az ÖKK Podcast ’hangos’ meghívóját hallják.

Katonazenészi és zeneszerzői tevékenysége elismeréseként Egressy Béni-díjat vehetett át a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar karmestere a Honvédelem Napja alkalmából. Ruff Tamás őrnagy 13 éve vezeti a Fricsay-díjas Helyőrségi Zenekart, ám emellett számos kisebb-nagyobb zenei formáció alapítója. Láthattuk musicalegyüttesek és könnyűzenei kisegyüttes élén a városban, néhány éve pedig az Alba Regia Szimfonikus Zenekar vezetője. Munkásságát a város közgyűlése 2014-ben Sipos Gyula-díjjal ismerte el, míg idén átvehette a Honvédelmi Minisztérium által alapított Egressy-díjat, amely a katonazenész szakmán belül a legmagasabb elismerések egyike. Az ÖKK Podcast vendégeként mesél az egykori 43-as ezred, az Összhaderőnemi Parancsnokság, a Katonai Emlékpark és a többnemzeti hadosztály indulóinak születéséről. Az adásból kiderül, a műfajok sokszínű világában tett kirándulásra minden zenész szívesen vállalkozik, a közönség legnagyobb örömére. És azt is megtudhatjuk, lehet-e úgy hangszerelni egy dalt, hogy az nyolc zenész által nagyzenekari hangzást adjon.

Még egy hétig, augusztus 4-ig látható a Reprodukciók Lendvai Antal munkáiból című kiállítás a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár folyosói vitrinjeiben. A székesfehérvári születésű és itt alkotó művész rövid életpályája alatt maradandó alkotások születtek. Több generáció fogta kézbe a grafikus és a történész, Fülöp Gyula könyvét, amelyben az avarok életét ismerhetjük meg. A nyilazó lovas, a tábori életképek, a csatajelentek, az egykori használati tárgyak ábrázolásokkal szinte e világ részévé válik az olvasó. De Lendvai Antalnak köszönhetően kelt életre a magyar olvasók számára a norvég mesevilág mindenféle méretű trolljai és tündéri lényei A szív nélküli óriás című könyvben. A mostani kiállításon ezek reprodukció mellett láthatóak azok az képek, ahol nemcsak az ábrázolásnak, hanem a képkeretnek és az üvegnek is szerepet adott a művész, aki sokféle eszközzel kísérletezett és mindig valami újat keresett. Erről is mesél az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában felesége, Lendvainé Rózsadombi Ágnes és fia, Lendvai Márton, akik a hagyaték gondozásával szeretnék elérni, hogy Lendvai Antal művészete mindenki számára elérhető, érthető és szerethető legyen.

Népes csapattal vettek részt a Fejér Megyei Szabadidősport Szövetség tagszervezetei a Magyar Szabadidősport Szövetség által szervezett Szépkorúak Sportfesztiválján Budapesten. A 80 év feletti férfi kategória 1. és 2. helyezettje is székesfehérvári lett, Somogyfoki György és Somogyfoki László, a Vörösmarty LSE tagja.  Az ÖKK Podcast sportos vendégei mesélnek arról, hogyan lettek az úszás szerelmesei. Visszaemlékezéseikből kiderül, pontosan hol is volt az a Gaja-patak által táplált, nagy, szabadtéri medence, ahol a legjobb úszókat válogatták, és kik voltak a városi strand tutajosai. Megtudhatjuk, milyen hasznát vette az idősebb testvér, László a katonai kiképzés során annak, hogy hosszú évekig háromtusázott, és kiderül, milyen kihívásokkal jár egy teknős hátán egyensúlyozni.

„Ha van egy otthonülő nagymamád/nagypapád, akkor feltétlenül bíztasd arra hogy a korosztálya körében mozgassa át magát, cseréljen receptet, érezze jól magát és mozduljon ki otthonról!” – így adta hírül a JóPont Alapítvány, hogy az általuk életrehívott, immár Székesfehérváron is megtalálható JóPont Adománybolt bevételéből ingyenes gerinctornát biztosítanak júliusban és augusztusban a fehérvári senioroknak, akiket a Köfém Művelődési Házban várnak hétfőnként. A Szépréti Krisztina és Jócsák Éva által létrehozott alapítvány célja, hogy a megunt, már nem használt játékok, ruhák, konyhai kellékek, azaz minden, ami egy háztartásban van, az adományboltokon keresztül találjon új gazdára. Az Agárdon és most már városunkban is található apró kis üzletbe betérő adományozók és vásárlók jó ügyeket támogatnak, legye szó természeti kincseinek megőrzéséről, a komposztálás népszerűsítéséről, iskolai könyvtárak bővítéséről vagy családsegítésről. Az ÖKK Podcast legfrisseb adása a Sarló utca 11/D szám alól jelentkezik.

„Az elbeszélt történelem arra keresi a választ, honnan jövünk? Hová tartunk? Mik vagyunk? E kérdések megválaszolásában a kollektív bölcsesség a legjobb.” E mondatokkal kezdődik Táborosi Zsuzsa Retro Fehér a ’60-as, ’70-es évek emlékezete című új kötete.  A nyugdíjas történelemtanár közel 300 oldalas kézirata a tanácsi jegyzőkönyvekből, a Fejér Megyei Hírlap tudósításaiból, valamint hatvan, e korszakra visszaemlékező fehérvárival készült interjúból született. Az ötletet egy középiskolai alkotóhét adta, ahol a diákok családtagjaikat kérték meg ifjúságuk felidézésére. Az összegyűlt anyagot rendszerezve, még további kutatásokkal kiegészítve jöttek létre a hármas tagolásból álló fejezetek, amelyek külön-külön mutatják be Székesfehérvár ekkori gazdaságát, társadalmát, kulturális életét. Az ÖKK Podcast legfrissebb adásából kiderül, melyik volt az első, egységesen tervezett és kialakított lakótelepe a városnak, miért nem lehetett a zárt szám miatt valaki Fehérváron ügyvéd, mitől különleges és egyedi a csillagvizsgáló alumínium kupolája, vagy éppen milyen fogadtatása volt a 60 évvel ezelőtti Csontváry-kiállításnak.

Villanyszerelés, fodrászat, kozmetika, szabás-varrás, rendvédelmi szervek bemutatója, azaz minden szakma, amely megtanulható a Székesfehérvári SZC Árpád Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium kínálatban, szerepel az iskola által szervezett Szak-Ma Tábor programjában. A negyedik alkalommal meghirdetett egyhetes eseményen naponta 45 általános iskolás ismerkedik az oktatott szakmákkal. A nyári programra idén is nagy volt az érdeklődés.

Egy titkos ajtó tárul fel a könyvszerető közönség előtt június 24-én, szombaton. A Vörösmarty Mihály Könyvtár Oskola utcai épületében, két oldalt könyvekkel a plafonig rakott polcok között kanyarogva egy különleges világba léphetnek be.  Egy műhelybe, ahol a kézzel tekerős vágógép, a könyvprés, a fűzőállvány és a betűszedő a könyvkészítés hőskorát idézi. Míg a múlt század magyar iparának terméke a vágógép, a fűrészből és vasalóból ügyes kezű mester által készített aranyozógép és a szintén nélkülözhetetlen rezsó a mai napig munkába áll, ha megérkeznek a – szó szerint rongyosra olvasott – könyvek, a lefűzésre váró napi- és hetilapok, folyóiratok, vagy éppen egy szakdolgozat borítója készül. A kötészeten, ahol Krupa Veronika és Tompainé Siba Renáta dolgoznak nap mint nap, és kezeik között nemcsak a régi könyvek újulnak meg. A könyvkötők kreativitásának, lelkes hozzáállásának köszönhetően az újrahasznosítás jegyében dobozok és irattartók, születésnapra készülő kiadványok, személyre szóló naplók készülnek. A fehérvári iskolások közül már több százan ismerik a könyvkészítés titkát, és most a felnőtteknek is lehetőségük nyílik erre a június 24-én, szombaton 10 órakor kezdődő workshop keretében. Az ÖKK podcast legfrissebb adásából kiderül, miért kell fűrészelni, cérnát tűbe fűzni, buborékot simogatni, dürückézni, ha valaki szeretne egy könyvet – amelynek feje, lába, gerince, eleje és háta is van – kézzel elkészíteni.

Az ÖKK Podcast következő epizódjában folytatódik Székely Levente nagykövet, a diplomata prímás és felesége, a néptáncos, dokumentumfilmrendező, Sztanó Hédi története. Betekintést kapunk a diplomata házaspár New York-i életébe, ahol a négytagú család élete egy újabb mérföldkőhöz ér. A kiküldetés után visszatérnek néhány évre Európába, majd életük egyik legmeghatározóbb korszaka következik Tajvanon. Az országok közötti gazdasági együttműködések mellett szoros barátságok köttetnek, a magyar kultúra gyökeret ereszt: a tajvaniak megismerik népzenénket, táncainkat, ételeinket. A beszélgetésből az is kiderül, hogyan vezetett az út Székesfehérvárra, ahová tulajdonképpen hazatértek.

Éppen ezen a napon, 1973. június 15-én lépett be a Széphő Zrt. jogelődjéhez, az Ingatlankezelő Vállalathoz Nyúl József. A hétgyermekes családból érkező, akkor éppen 14 esztendős fiatalember a ranglétra alsó fokáról indulva, segédmunkásként kezdte pályafutását. Szeneskönyvet, leveleket, iratokat hordott a fűtőházak között, majd egy kis idő elteltével segédfűtőként gondoskodott arról, hogy az őszi-téli időszakban a Lövölde és József Attila utca panelházaiban megfelelő legyen a hőmérséklet. Ehhez a 16 éves fiú harmadmagával napi 120 mázsa szenet pakolt a csillébe, és tolták be a garatra. A katonaságot követően gépkocsivezetőként állt újra munkába, így megismerve a vállalat építőipari részét is. A teherautókkal árut fuvarozott, majd a vállalat kisbuszára átülve jutott el többek között Gyulafehérvárra 1990-ben a városi delegációt szállítva, és több száz gyermeket vitt az ország különböző pontjaira táboroztatni. Tizenkét éve anyagbeszerzőként dolgozik, pályafutása 10 hónap múlva, nyugdíjba vonulásával zárul majd le. Az anyagbeszerző kitartását, hűségét és a város közösségéért végzett munkáját Polgármesteri Elismerő Emlékéremmel köszönte meg a jeles évfordulón dr. Cser-Palkovics András polgármester.

Alig egy évvel ezelőtt egy különleges életutat bejárt házaspár választotta otthonául Székesfehérvárt. Történetük, akár egy népmese, több szálon indult. Szereplője a komolyzenét tanuló erdélyi legény, aki Kallós Zoltán hívására a népzene mellett kötelezte el magát, így lett az erdélyi táncházmozgalom elindítója és a budapesti lány, aki a Balett Intézetben a hetvenes években indult Tímár Sándor vezette első hivatásos néptánc osztály hallgatójaként Erdély szerelmese. Találkozásuk helyszíne egy visai bál volt, ahol a táncolók által felvert porfelhőn át pillantották meg egymást. Számos akadályt kellett legyőzni, mire közös életük Budapesten elkezdődött. Székely Levente és Sztanó Hédi zenélt, táncolt, oktatott, gyermeket nevelt, építkezett, élték a mindennapokat, amikor is az 1980-as évek végén nagy fordulat következett. Nemcsak a történelemben, hanem az ő életükben is. Levente diplomata pályára lépett, és első megbízása Bukarestbe szólt, majd következett New York, Genf, Taiwan. Történelmi pillanatok részesei voltak: a román diktatúra összeomlása, a két ország közötti alapszerződés születése, a szeptember 11-i terrortámadás. Az ÖKK Podcast következő két adásában feltárul egy szelet az elmúlt három évtized külpolitikai életéből. Miközben bejárjuk velük a világot, megismerünk sokféle szokást és kultúrát, megosztják velünk tapasztalataikat, annak is fültanúi lehetünk, hogy a magyar hagyományok adta erős gyökerek, a népzenei és -tánc kultúra éltetése micsoda biztonságot nyújt és erőt ad a legnehezebb helyzetekben is. Kapcsolatot teremt és minden kaput kinyit! – erősíti meg a prímás diplomata és néptáncos, dokumentumfilmrendező felesége az ÖKK Podcast legfrissebb adásában, akik – mint egy szép szőttes – egymás gondolataiba fűzve a mondatokat mesélnek életről, hagyományról, magyarságról, szeretetről, családról.

Közérzeti dalok szólalnak meg az elmúlt évtizedekből és a mából a Lohonyai-Nagy duó június 1-jei koncertjén. A duó Lohonyai Zoltán saját dalait játssza, aki négy évtizede adja elő szerzeményeit hol szólóban, hol pedig zenekarban. Nagy Ferenccel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nagybőgőművészével már több mint két évtizedes a zenei kapcsolat, amelyből annak idején CD is született, Tekintet nélkül címmel. Lohonyai Zoltán alapítója a fehérvári Arany János iskola színjátszócsoportjának, amely minden évben nagy sikerrel szerepelt az Atlantisz programban. Az ÖKK Podcast vendégeként a diákszínjátszás kapcsán ültünk le beszélgetni, majd a színpadról csak egy ugrás volt a tanári katedra, ahová annak idején a mezőgazdasági üzemmérnök élete vezetett. Mindeközben végig útitársa maradt a gitárja, a rímek és a dallamok, amelyeket hol az általa alapított Enyhítő körülmény, a Szponzort keresünk, a Perseidák zenekar tagjaival közösen, vagy éppen – ha az élet úgy hozta – szólóban, és most már jó ideje duóban, Nagy Ferenccel közösen adnak elő. Holnap, azaz június 1-jén az érdeklődők Székesfehérváron is meghallgatják a közérzeti dalokat, amelyek e kerek világ témáit dolgozzák fel. A koncert csütörtökön 19 órakor kezdődik a Palotai út 123-ban, a 123-as Rock Klubban.

Két székesfehérvári pedagógus, Kálmán Angéla és Tóth István vehette át idén a "Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjat Kiváló tehetségfejlesztő kategóriában. A díj 2013 tavasza óta ad lehetőséget a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző magyarországi és határon túli magyar, illetve magyarországi nemzetiségi pedagógusok és más tehetségsegítő szakemberek elismerésére. A május 16-i eseményen 57 szakember és 6 önkormányzat részesült elismerésben a különböző kategóriákban. Napjainkra 1020 Bonis Bona-díjas pedagógus, szakember és szervezet dolgozik a tehetségügyi területen. A díj elnevezése a „Bonis bona discere”, vagyis „Jótól jót tanulni” latin közmondásból származik. Az ÖKK Podcast új epizódjában megismerhetik a Kossuth Lajos Általános Iskola tehetséggondozó tanító nénijét, aki gyermekkorában öttusázott, majd a ruhaipari mérnöki szak helyett választotta a pedagógusi pályát. Ma is azt mondja: helyesen tette. A gyerekek sikere, öröme – legyen szó az írás-olvasás tanulásáról vagy egy matematikaversenyen való jól szereplésről – boldogságot ad neki. A Vasvári Pál Általános Iskola fizika, technika és informatika szakos tanára mindig a technika szerelmese volt, a mai napig szereti a kihívásokat, és egyenes út vezette a tanári pályára. Kilenc évvel ezelőtt megálmodott komplex megyei vetélkedője, a Kalandozások a Természettudomány Birodalmában közkedvelt a gyerekek körében.

Székesfehérvár ikonikus nőalakjait ismerhetik meg a Belvárosi séták sorozat résztvevői, míg a gyermekeket mesetúrával várják a Sóstó Látogatóközpontban május 20-án, szombaton. A Tourinform Iroda idén is színes programokkal, garantált vezetésekkel várja a városba érkező vendégeket és a fehérváriakat egyaránt. A Belváros szívében, a Hiemer-ház gyönyörű épületében egy lelkes csapat többnyelvű információszolgáltatással, ingyenes tájékoztató nyomtatványokkal és programajánlatokkal fogadja mindazokat, akik elmerülnének e csodaszép város történelmében, megismernék látványosságait, szívesen vennének részt tartalmas, szórakoztató kulturális eseményeken. Az ÖKK Podcast új epizódjában F. Szegő Krisztinával, a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjével és Gombaszögi Nórával, a Tourinform Iroda frissen kinevezett vezetőjével beszélgetünk a város turisztikai életéről, annak változásairól, fejlődéséről. A beszélgetésből kiderül, hogyan épült fel 15 év alatt Székesfehérvár turisztikai brandje, milyen különleges kérések hangzottak már el a Tourinform Irodába betérő vendégek részéről, illetve, hogyan alakult át a szektor élete az elmúlt években.

A Nádor utcából Kurucz Gyuri bácsi csemegeüzletéig, a Vörösmarty térre egykor hosszú út vezetett. A belváros üzleteinek kirakata, a kapualjban a fotográfus képei, az ablakokból kihallatszó muzsika mind vonzotta a gyermek figyelmét, így előfordult, hogy a zirci templommal szemben lakó Marika hiába indult el élesztőért délután, bizony aznap már nem készült el a kelttészta édesanyja konyhájában. Nagy idők kis tanújaként a XX. század elején apácáktól tanulja a betűvetést és az olvasást, zászlót lengetett iskolatársaival az 1938-as ünnepségeken, majd a II. világháborúban húgával lövészárkot ás a Móri úton, házimunkát végez a Rác utcában elszállásolt tiszteknél, élelmet szerez családjának. Találkozik Kodállyal, Bory Jenővel. A háborút követően családot alapít, férjével két leányt nevelnek fel, majd az unokák körül is segédkeznek. Ma, 95 évesen is szeretetteljes légkörben él családjában. Mindenkiről naprakészek az értesülései, ki, hol dolgozik, kinek mi éppen a kötelező olvasmánya az iskolában. Mint mondja, a rejtvényfejtéssel tartja karban elméjét. Mindemellett a hosszú élet nélkülözhetetlen kellékének a humort és a levegővételt tartja. Gabrovics Józsefné Marika néni az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában egy múlt századi fehérvári sétára invitálja a hallgatókat.  

Mindennap jól indul a napja, mosolyogva lép be a munkahelyére, és így is marad, hiszen az apró gyermekek arcán és lelkében minden visszatükröződik. Jókedv, mosoly, tettrekészség. E szavakkal jellemzik a szülők és kollégák Bettit, azaz Lukács Erzsébet kisgyermeknevelőt, aki elsőként kapta meg a város frissen alapított elismerését, a „Bölcsődei Gondozásért” díjat a bölcsődék napján tartott ünnepségen. A díjazott az ÖKK Podcast vendégeként mesélt arról, hogy már óvodásként tudta, óvónő szeretne lenni. Alig múlt 16 éves, amikor a szakmai gyakorlat első kórházi napján önállóan kellett ellátnia egy, a hajnali órán érkező babát, majd később az egykori Fejér Megyei Csecsemőotthonban, az újszülött csoportban gondoskodott a rábízott kicsikről. Egy rövid időre másfelé szólította az élet, majd 2016-ban tért vissza a gyermekek közé. A Napraforgó Bölcsődében először dajkaként, 2018 óta pedig csoportban dolgozik. Mosolyával, szeretetével, optimista szemléletével kisgyermeknevelő kollégáival közösen vallják: a legfőbb cél, hogy a rájuk bízott Kincsek napja nyugodtan teljen, érezzék magukat jól.

Mit csinál a termeléstervező? Mi a feladata az ajánlatadó mérnöknek? Végez-e töréstesztet és keménységmérést a laboráns? Ezekre a kérdésekre is választ kaptak azok a fehérvári általános és középiskolás diákok, leendő logisztikus, szobafestő-mázoló, tapétázó, informatikus és reál osztályba járó gimnazista, akik részt vettek a Hydro és az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara Lányok Napja eseményén.

Hogyan pótolhatók a bezáró postahivatalok? Könnyebbé tenné az ügyintézést, ha a közüzemi szolgálatók egy helyszínen, akár a Budai úti egykori posta épületében várnák a fehérváriakat? Mikortól használhatják a fehérváriak a déli elkerülőt? A város lakóinak ötlete alapján milyen szerepet kaphat a kiürült Sörház tér? Hol valósulhat meg egyszer az alkotóművészek nyitott műterme, és mire fordítja megtakarításait a város? A megvalósításra váró feladatok, a jelenleg futó nagyszabású fejlesztések és a jövőbeni Székesfehérvárt szolgáló ötletek sokasága jól megfér egymás mellett az asztalon. Az ÖKK Podcast vendégével, dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel tallózunk ezek között.

Verselő kirakat, a Fő utcán lebegő kedvenc költemények, kötetbemutatók, író-olvasó találkozók, szavalók a ligetben, rímes posztok a világhálók és táncoló verslábak a színpadon… Csak néhány azokból a kezdeményezésekből, amelyekkel eddig találkozhattunk Székesfehérváron április 11-én. József Attila születésnapja 1964 óta a magyar költészet napja hazánkban. E naphoz szorosan kötődik a Tarsoly Ifjúságért Egyesület Költőnk és kora című vetélkedője, amely idén József Attila-i korba lépett. A műveltségi vetélkedő mellett a jubileumi évfordulók kapcsán Radnóti Miklós és Ady Endre munkássága is előtérbe került, úgy, mint az idei évben a 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándoré. Az ÖKK Podcast új epizódjában Sipos András, az Egyesület elnöke többek között mesél a költészet napjához, az irodalomhoz kapcsolódó programjaikról. Beszél arról, miként emlékeznek meg a tíz évvel ezelőtt elhunyt Tóth Lászlóról, a Költőnk és kora vetélkedő létrehozójáról,  aki művelődésszervezőként, amatőr színjátszóként és költőként is tevékenyen részt vett a fehérvári kulturális életben. 

Az „elsüllyedt korcsoport nyomában” alcímet kapta indulásakor az Atlantisz program. Tíz évvel ezelőtt azzal a szándékkal indították el Székesfehérváron is e művészeti jellegű nevelési projekt, hogy közelebb hozza a színházat a gyerekekhez. A Vörösmarty Színház és az általános, valamint középiskolák együttműködésének köszönhetően épült fel a sorozat. Volt olyan intézmény, ahol ennek hatására alakult meg a színjátszókör. A programban megszólított 12-19 évesek évről-évre kiemelkedő produkciókat hoztak létre, és nagy sikerrel mutatják be az irodalom gyöngyszemeit. A János vitéz, a Csongor és Tünde, a Lúdas Matyi, a Toldi és Homérosz Oüsszeiája után idén Arany János balladáit dolgozta fel a résztvevő 14 csapat. Az ÖKK Podcast új epizódjában betekintünk a kulisszák mögé. Megismerjük az Arany János énekkar alakulásának történetét. Megtudjuk, hogyan lesz egy-egy előadás részese szinte az egész iskola? Kiderül, miért előnyös, ha egy diák zongorázik, fuvolázik és esetleg még tangóharmonikázni is tud, és választ kapunk arra is, hogyan születik meg a színpadon a varázslat?

Az ÖKK Podcast stúdiójában Lőrincz Zsuzsa, az Atlantisz program mentora, az Arany János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI színjátszócsapatának felkészítő pedagógusa, Lohonyai Zoltán,  a Comenius Angol-Magyar Két Tanítás Nyelvű Gimnázium színjátszóinak felkészítői: Kapócs Balázs, Szigeti Anna és Tóth Gergely Miklós, valamint a Vasvári Pál Gimnázium előadásának mentora, Nagy Judit és diákrendezője, Majoros Levente vezeti be a hallgatókat Atlantisz világába, amely  a sok száz tehetséges diáknak, a pedagógusoknak és a mentoroknak köszönhetően még jó idei nem süllyed el.

„Az egyházban, mint egy nagy család, adott egy olyan tér, amelyet, ha az ember elfogad, nagyon sok mindent kap. S ahol, ha vállaljuk helyünket és szerepünket, igazgyönggyé válik a közösség.” – vallja az az ÖKK Podcast friss epizódjának vendége. A kilencvenedik évében járó ciszterci szerzetes igen fiatalon kapott meghívást a szolgálatra, és bár a történelem viharai nem kímélték, őrizte hitét, és mindvégig hűséges maradt. Szolgált Tatabányán, majd spirituális vezetőként a győri szemináriumban, aztán a Budai Rendház főnöke volt, 2011-től a Székesfehérvári Ciszterci Nagyboldogasszony-templom plébánosa és a Ciszterci Szent István Gimnázium spirituális vezetője. Brückner Ákos Előd derűvel és elfogadással mesél hat évtizedes papi hivatásáról. Mint megtudtuk, a tanári pályán többek között azért választotta a mat-fiz, azaz matematika-fizika szakot, mert ez egy nagyon tárgyilagos dolog, és nem kellett ideológiai megalkuvásokba kerülnie.

Ezen a héten folytatódik a Székesfehérvári Művészek Társaságának Tavasz a műtermekben/szükségből erény programja. Az idén januárban Pro Cultura-díjjal kitüntetett Társaság a Pelikán Galéria nyitásáig különleges és exkluzív programsorozatot indított. A társaság művészei közül néhányan (azok közül, akiknek van saját műhelyük vagy műtermük, és abba a művész és kellékei mellé még pár ember is befér) megnyitották ajtajukat a közönségnek. Egy-egy alkalommal öt-hat vendég érkezhet, akik egy rövid bevezető, irányított beszélgetés után maguk is kérdezhetnek; akár kézbe vehetnek szerszámokat, anyagokat. Március 23-án, csütörtökön, valamint március 25-én, szombaton 17 és 19 óra között Mosberger Róbert képzőművész Mórra várja a művészkedvelőket.

Erről a friss kezdeményezésről, az elmúlt időszak nehézségeiről, a múltról, jelenről és jövőről is hallhatnak az ÖKK podcast legfrissebb epizódjában. A Székesfehérvári Művészek Társaságának két prominens művészével, Végvári Beatrix-szel és Ecsedi Máriával – akik egyben az alapító csapat tagjai is voltak – felidézzük az 1992-es alakulás előtti időszakot. Ekkor a fehérvári művészek, irodalmárok, költők és alkotók a Vörösmarty téren találkoztak. Smohay kalapos egykori műtermében, az úgynevezett Közös műteremben, amelyet az amatőr festő halála után a város közösségére hagyott, minden hétfőn összejöttek a kulturális élet szereplői. Történetünk innen indul, és érkezik majd el a mába. A képzőművészet mellett szó lesz a tevékeny programszervezésről, az alkotói folyamatokról, mesterekről és tanítványokról, valamint arról, hogyan vált a Társaság a város egyik jelentős kulturális műhelyévé.

Az ország 54. rotary klubjaként alakult meg 2018. március 10-én a Rotary Club Székesfehérvár. A jószolgálati tevékenységet végző baráti kör tagjai tehetségükhöz és lehetőségeikhez mérten nyújtanak segítséget hátrányos, vagy nehéz helyzetben élő fiataloknak, esélyt adnak a nyelvtanulásra, ösztöndíjprogramjaikkal támogatják a diákokat. Lokálpatrióta szemlélettel alkalmat keresnek és teremtenek arra, hogy a támogatók és a tehetségek egymásra találjanak. Mint a fogaskerekek, összekapaszkodva erősítik a város közösségét és egymást a célok megvalósításában. Az ÖKK Podcast legújabb epizódjában megismerhetik a fehérvári klub alakulásának körülményeit, és szó lesz az elmúlt öt év tapasztalatairól is. Szabóné Dr. Smid Mária ezévi elnök, Takács-Strasszer Krisztina alkormányzó, és Dr. Juhász Balázs alelnök arról is mesél, miként működik az egy évre szóló elnöki megbízatás, hogyan lesz egy baráti asztaltársaságból tevékeny civil szervezet, és az is kiderül, milyen célt szolgál a közös kacsaúsztatás, a sárkányhajóverseny vagy éppen a faültetés fakanállal a rotary család életében.

A biztonságos és stabil működést garantáló költségvetés elfogadását követően olyan nagyszabású fejlesztések kezdődnek Székesfehérváron, amelyeknek köszönhetően több közép- és általános iskola épülete újul meg. Nehéz és bizonytalan körülmények között született meg a város 2023-as költségvetés-tervezete, amelyet februárban fogadott el a közgyűlés. Az ÖKK Podcast friss epizódjában dr. Cser-Palkovics András polgármester értékeli Fehérvár gazdasági helyzetét, szól a várható fejlesztésekről, de a bizonytalanságot okozó tényezőkről is. Az adásból kiderül, bár sok a nyitott kérdés, az üzemeltetési és működési költségek garantáltak, és elég jelentős fejlesztések indulhatnak, illetve a több éven át folyó munkálatok aktuális részét is finanszírozni tudja a város.

Március 7-én mutatják be Székesfehérváron Klotz Miklós fotográfus legújabb fotóalbumát. ATorockó és viseletecímű fotóalbum születéséről az alkotóval Lauschmann Ildikó beszélget a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban a kedden 17:30 órakor kezdődő eseményen. Klotz Miklós, a Pázmándon élő fotográfus igényes kivitelű könyve 16 év gyűjtőmunkájának eredménye. Az ÖKK Podcast hallgatói megismerhetik a fotográfust, aki gyermekként Balatonbogláron vette kezébe először a gépet, hogy megörökítse a számára fontos pillanatokat. Székesfehérvári diákévei alatt olyan biztatást, támogatást kapott e téren, hogy egyértelművé vált az útja. Fotográfus tanoncként „a Tóth Pista”, azaz Őri Tóth István mellett tanulta meg a szakma fortélyait, és indult el a művészi fotózás felé. Bejárta a világot, majd két évtizede Torockóba érkezett. Megérkezett. Erről tanúskodik aTorockó és viseletealbum minden képe. Mint ahogy a beszélgetésben is elhangzik, az alkotó szerint ebben a könyvben:„Egy igazán egyedi, különleges múltú világról kerül le a lepel, aminek hatására egy tartós szerelem csírái bontakozhatnak ki. Akit vonz egy ilyen felfedező utazás, merüljön el e könyv lapjai között, és ne lepődjön meg, ha közben hallani véli a szirének énekét.”

Egy évvel ezelőtt indult Csodalámpás címmel biblioterápiás foglalkozás az Aranybulla Könyvtárban. Csiszárné Mahler Mónika, a foglalkozás vezetője az eheti ÖKK Podcast vendége. A beszélgetésből kiderül, hogyan segít és fejleszt egy-egy szépirodalmi történet egyént és csoportot egyaránt. Vajon 12 idegenből egy év alatt hogyan születik valódi baráti közösség a könyveknek és a beszélgetéseknek köszönhetően? Választ kapunk arra is, szükség van-e a könyvek könyvére, ha egy biblioterápiás foglalkozáson szeretnénk részt venni?

Az ÖKK podcast legújabb epizódjában felfedezzük, milyen út vezet a grafikus szakiránytól az újságíráson át a költészetig. Hogyan keres, azaz fedez fel magának új utakat – ahogy egyik versében fogalmaz: a “B” oldalt indító nő. Bokros Judit költő, újságíró, akinek most jelent meg első verseskötete Felfedezés címmel, arról is mesélt, mennyire határozza meg az ember életét az irodalomhoz, költészethez erősen kötődő családi háttér.

A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel február 17-én ismét látható lesz a Ciszterci Szent István Gimnázium színpadán ShakespeareSok hűhó semmiértcímű komédiája az iskola színjátszókörének előadásában. Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában a több mint 15 éve működő Fejér Holló Diákszínpad tagjai mesélnek az idei előadás születéséről, a felkészülési időszakról, de leginkább a színpadi létről. Segít legyőzni a félelmet, bátorságot, élményt és életre szóló barátságokat ad, miközben játszva ismernek meg korokat, költőket, teszi könnyebben tanulhatóvá az irodalmat és a történelmet – állítják a Fejér Holló Diákszínpad tagjai. Ferenczy Noémi, a diákszínpadot vezető pedagógus, a darab dramaturgja és rendezője, valamint Kerülő Sebestyén (Benedetto), Galovics Luca (Leonata), Varga Szabolcs (Boracchio), Bagaméri Balázs (Claudio), Juhász-Duró Vince (Don Juan), Magasi Csenge (Margareta), Herpy Miklós (Lasponya) és Elbert Máté (Don Pedro) szól arról, hogyan találkozott a végzős diák a hősszerelmessel, milyen úton találja meg karakterét egy anyaszerepet játszó 16 éves diáklány, hogyan lehet két hét alatt Ferenc atyából Claudio, és miért is súlyos, szó szerint súlyos feladat Messina nyugalmának őrzése. A február 17-i előadás is ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Bencze Viktória majd’ egy évtizeddel ezelőtt két bőrönddel és két gyermekkel indult útnak, hogy álmait megvalósítsa. A cél Olaszország, Toszkána volt. Napfény, tenger, hegyek, kultúra és kulinária minden egy helyen – mondja az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjának vendége, aki nyitottságának és érdeklődésének köszönhetően külkereskedőből rövid idő alatt kiváló vendéglátóvá vált, aki nemcsak a gyönyörű tájban ismerteti meg az érdeklődőkkel az olasz gasztronómia egyszerű, de nagyszerű fogásait, hanem mostantól Székesfehérvárra is elhozza ezeket. A Vikitália születéséről, arról, hogyan lehet új életet kezdeni és felépíteni külföldön, majd hazatérve Székesfehérvárra új utakat keresni, erről is szó lesz.

Slampoetry, Ady-vers és a Mezaliansz akusztik saját szerzeményei hangzottak el azon az Igézőben rendezett koncerten, amelyen a szervezők, a Fejér Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház, a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány és az EsélyKör az irodalmat és a zenét hívták segítségül egy különleges estéhez.  A „Ne csak a szemeddel láss” programra jelentkezők és az előadók, Kemény Zsófi író, költő, slammer és Agócs Márton, az Aurevoir. frontembere a teljes sötétségben töltöttek el egy órát, hogy megtapasztalják, látás nélkül milyen élményt nyújt egy kulturális est. Érzéseiket, benyomásaikat a koncertet követő beszélgetésen osztották meg egymással. A nézőtér soraiban helyet foglaló nemlátók, akik az Esélykör tagjai, saját tapasztalataikat elmesélve segítettek az élmények feldolgozásában. Az épek érzékenyítését célzó eseményről szól az ÖKK Podcast legújabb epizódja. Az adásból kiderül, hogyan élesedik és válik sokkal érzékenyebbé az ember hallása, ha elveszti szeme világát, hogyan próbál szemkontaktust teremteni egy születésétől fogva sötétségben élő, és a koncert végére arra is választ kapunk, vajon jobban figyelünk-e a másikra, annak mondandójára, ha nem látjuk, csak halljuk őt?

Itt a farsang, áll a bál! – Panci baba a Hetedhét Játékmúzeumba vár minden  óvodást és iskolást, hogy közösen készüljenek a vidám bálok, lakomák, mulatságok  időszakára. Aki azonban kíváncsi az egykori nagypolgári szalonok világára, vagy  éppen a babavilág apró tárgyaira, szeretne segíteni Fruskának születésnapi zsúrt  szervezni, vagy megtudni, milyen varázslat történik a teliholdas éjszakán a  vitrinekben, annak érdemes részt vennie a múltidéző, izgalmas múzeumpedagógiai  foglalkozások valamelyikén. Az ÖKK Podcast friss epizódjában Varga Dóra  múzeumpedagógus kalauzolja e mesés világban a hallgatókat.

A 2022-es költségvetés elfogadásakor kihívásokkal teli évvel számolt Székesfehérvár. Miközben az év első negyedében még a koronavírus járvány miatt életben voltak a korlátozások, és bár enyhülést várt mindenki, a februárban háborúvá nőtt orosz-ukrán konfliktus miatt kialakult energiaválság lassú, de erőteljes hatást gyakorolt életünkre. A mögöttünk álló esztendő értékelésére kértük Székesfehérvár polgármesterét. Dr. Cser-Palkovics András az ÖKK Podcast évzáró epizódjában szól a nehézségek ellenére megvalósult fejlesztésekről, az előttünk álló kihívásokról. Tervezés, újratervezés, átalakítás, újabb és újabb stratégiák a problémák áthidalására, sikerek és még erősebbé váló közösség - többek között erről is szó lesz. No, meg arról, hogyan kerül a 12 dühös ember a Városháza Dísztermébe.

3-2-1, a visszaszámlálás megkezdődött, hiszen alig pár nap van vissza a 2022-es esztendőből. Az ünnepi készülődés mellett ilyenkor mindig lehet, vagy talán kell is időt szakítanunk arra, hogy egy kicsit lassítva a tempón visszatekintsünk és összegezzünk. Az ÖKK Podcast karácsony előtti adásába Székesfehérvár három alpolgármesterét hívtuk vendégül, hogy ki-ki a saját feladatköre kapcsán adjon képet arról, mi minden történt a városban. Kíváncsiak voltunk arra, hogy élte meg Róth Péter, Mészáros Attila és Lehrner Zsolt a mindennapokat a koronavírus-járvány, majd az energiaválság okozta kihívásokkal teli időszakban. Mi jelentette számukra a legnagyobb kihívást, milyen tapasztalatokat szereztek, hogyan tudják mindezt kamatoztatni a város életében a jövőben? Miként látják fehérváriként a mindennapokat?

3-2-1, a visszaszámlálás megkezdődött, hiszen alig pár nap van vissza a 2022-es esztendőből. Az ünnepi készülődés mellett ilyenkor mindig lehet, vagy talán kell is időt szakítanunk arra, hogy egy kicsit lassítva a tempón visszatekintsünk és összegezzünk. Az ÖKK Podcast karácsony előtti adásába Székesfehérvár három alpolgármesterét hívtuk vendégül, hogy ki-ki a saját feladatköre kapcsán adjon képet arról, mi minden történt a városban. Kíváncsiak voltunk arra, hogy élte meg Róth Péter, Mészáros Attila és Lehrner Zsolt a mindennapokat a koronavírus-járvány, majd az energiaválság okozta kihívásokkal teli időszakban. Mi jelentette számukra a legnagyobb kihívást, milyen tapasztalatokat szereztek, hogyan tudják mindezt kamatoztatni a város életében a jövőben? Miként látják fehérváriként a mindennapokat?

Idén ünnepli alapításának 130. évfordulóját az Alba Regia Vegyeskar. 1892-ben a MÁV Déli Vasúti Műhelyének Dalegylete néven alakult meg a kórus, majd 1971-ben vette fel Székesfehérvár nevét. A jelenleg 40 főt számláló kórus énekeseit, akik az élet számtalan területén dolgoznak, tanulnak, a zene szeretete köti össze. Van közöttünk olyan, aki már 55 éve itt énekel. Időt, energiát fordítanak arra, hogy hetente kétszer, fellépések előtt akár többször is,  részt vegyenek a próbákon annak érdekében, hogy a közönségnek és – nem titkoltan – önmaguknak is örömet szerezzenek egy-egy tartalmas, szép koncerten. A közösségért nemcsak a kóruson belül tesznek, Székesfehérvár kulturális életének fontos résztvevői, események szervezői is. Munkájukat számos díjjal, minősítéssel ismerték el, de minden elismerés között a közönség tapsa a legnagyobb. Kneifel Imre karnagy 2022. október elseje óta immár „Fricsay Richárd” díjas Alba Regia Vegyeskart vezényli. Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában a kórusélet szépségeiről, az együtt éneklésről, a közösség és a zene erejéről beszélgetünk Kneifel Imrével.

A középkor világa elevenedik meg mindazok előtt, akik Branczeiz Zsuzsa vezetésével az általa készített rekonstrukciós rajzokban bővelkedő kötetét fellapozzák. Tizenegy évvel a székesfehérvári Királyi Bazilikáról készített könyvét követően jelent meg a Középkori Székesfehérvár című kiadvány, amelyben a külvárosból indulva a Palotai és Budai kapun át belépve történelmi sétát tehetünk az egykori királyi koronázóvárosban. Megelevenedik a francia metszet, amelyen nemcsak hadi jelenetek, de a mindennapi élet is jól megfigyelhető: a vízhez kutyájával baktató horgász, a kútról éppen vizet húzók, az ebédet üstben főző fehérváriak. A képek és rajzok segítenek abban, hogy betekintsünk olyan fehérvári otthonokban, ahol egy-egy ajtó, falszakasz, vagy egy eddig funkció nélkülinek hitt ablak bújik meg, és őrzi az egykorvoltak keze nyomát. „Az elmúlt századok emlékeinek alapos megértésében, átélésében szerettem volna segíteni mindazokat, akik szeretnék tudni, miért van például egyetlen ház beljebb a Rózsa utcában, mint a többi, s, hogy a törökfürdő az egyetlen olyan szárazfürdő hazánkban, amely ilyen formában megmaradt.” – mondta az ÖKK Podcast vendége. Branczeiz Zsuzsa olyan munkát tervez, amely a legújabb tudományos eredményekre építve, rajzok és fotók segítségével közel hozza a sokszor csak töredékeiben látható egykori Székesfehérvár építészeti emlékeit, és szinte kézzelfoghatóvá teszi a város múltját.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy testvérpár, akik királyi szüleikkel és Nagyimamával éltek egy csodás, mesebeli, hegyormokkal és erdősávokkal övezett királyság legszebb palotájában. Dániel úrfi és Júlia kisasszony csepp gyermekkoruk ellenére kivételes tehetséggel és briliáns elmével voltak megáldva, az apró, de teljesen szokványos viták ellenére, jó testvérek voltak. A királyfinak és a királylánynak egyetlen közös vágya volt: egy kis állat, méghozzá egy őzgida. Az ÖKK Podcast friss adásában az Alba Regia Szimfonikus Zenekar „Az otthon dallama” című meséjéről lesz szó. A történet Csajkovszkij és Bartók Béla örökérvényű dallamaival mondja el, hogyan válik a gyerekek vágya kívánságból valósággá. A stúdióvendégek Dobszay Péter karmester és Torma Kinga Regina, a mesélő „Az otthon dallama” születéséről, a mese és a zene találkozásáról, a közös munkáról szólva ajánlják a kedves történetet, amelyet december 9-én három időpontban láthatnak és hallhatnak az ARSO székházában.

Ha kimondjuk ezt a szót, veszteség, talán sokunknak elsőre az elmúlás jut eszébe. A társ, egy családtag, közeli vagy távoli rokon, egy ismerős halála. Ám, ha kicsit tovább gondolkodunk, akkor bizony be kell látni, hogy veszteségeink száma ennél jóval több lehet: munkahely- vagy lakóhelyváltozás, egy rossz szokás elhagyása, válás, egy-egy életszakasz lezárása. A szakember szerint egy felnőtt ember akár 40 fajta veszteséggel is találkozhat élete során. Az ÖKK Podcast adásában a veszteségfeldolgozás lesz a fő téma. Leitmann Andrásné Ili, a RÉV Ambulancia terápiás munkatársa többek között beszél arról, mi minden lehet veszteség, hogyan lehet megbirkózni az érzésekkel, mikor érdemes szakember segítségét kérni. Hogy a veszteségfeldolgozó csoportokban a megértés mellett támogatást kapnak a résztvevők, és megtapasztalják a közösség segítő erejét.

Egy különleges este részesei lehettek mindazok, akik részt vettek a szerdai „100 hegedűs” koncerten. Mese, népdal, filmzene és klasszikusok egymást követve csendültek fel az Alba Regia Szimfonikus Zenekar székházában rendezett esten, amelyen a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola vonós tanszakának diákjai játszottak közösen.

A koncertet követően Bergerné Szőnyi Annát és Király Istvánt az ÖKK Podcast stúdiójában kérdeztük a „100 hegedűs” koncert kapcsán. A beszélgetésből kiderül, hogy a hangszertanulás, ha igazán szereti valaki, könnyű lesz a lelkének, hogy a közös zenélés lényege a megtartó erő, és hogy egy gyors statisztika szerint a felkészülés során mintegy ezerötszázszor hangzik fel a teljes műsor. A legfrissebb adásban a koncertből is elhangzik néhány részlet.

A Törteli Stabilizáló Mozgás Program egy hiánypótló fejlesztési forma. Segítségével olyan, a test középső harmadában lévő izmok fejleszthetőek, amelyeket rendre elhanyagolnak. A mozgásprogram kidolgozása nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem hosszú sportszakmai múlt előzte meg. A módszer elemei mellett a következetesség, a rendszeresség, a gyermektől elvárható munka elvégzésének követelménye hozza meg az igazi eredményeket, vallja az ÖKK Podcast vendége. Törteli Zoltán a judot először sportolóként űzte, majd edzőként a gyermekekkel szerettette meg. Hosszú ideje foglalkozik fogyatékossággal élő gyermekekkel, felnőttekkel, akiknek az életében a sport nemcsak az egészséget, a fejlesztést szolgálja, hanem megerősíti őket lelkileg is, hogy elhiggyék, ők is sok mindenre alkalmasak és képesek. A beszélgetésből kiderül, hogy a fizikai és lelki (meg)erősítésre mindenkinek szüksége van. Szó lesz arról is, hogy a stabilizáló mozgásprogram nemcsak a gyermekeknek, hanem nőknek és férfiaknak, fiataloknak és időseknek egyaránt hasznos, és arra is fény derül, miben segíti a szakemberek munkáját a másfél literes műanyagpalack, az átlátszó plexi tábla és a homok.

Akció, jótállás, hatósági áras termékek, rezsiköltségek változása – ezek azok a témák, amelyekről napi szinten beszélgetnek egymással az ismerősök, szomszédok, családtagok. A vásárlóknak, azaz a fogyasztóknak sok mindennel kell tisztában lenniük. Például, hogy az „ársapkás” termékek köre milyen széles, milyen mennyiségnek kell egy-egy üzletben rendelkezésre állni, és mire kell figyelni a napokban érkező gáz- és villanyszámlák kapcsán. Az ÖKK Podcast adásának vendége Ulcz Miklós fogyasztóvédelmi szakember, aki a jótállásra és szavatossági időre vonatkozó jogszabályok változásáról is beszámol az adásban.

Az országban ötödik helyszínként 1955-ben kezdődött az emelt szintű ének-zenei oktatás Székesfehérváron. Az Ady Endre utcai tanítóképzőben egy osztálynyi hatéves, csillogó szemű gyermek kezdte el tehetségét bontogatni az iskola alapítói, Mihályi Gyuláné Eszti néni és Pakodi Ferencné Klári néni elhivatott pedagógusok szerető, gondoskodó vezetésével. Munkájuk gyümölcse, hogy diákjaik – akik közül többen a zenei, pedagógusi pályát választották – egytől egyig zeneszerető és -értő felnőttekké váltak. Az ÖKK Podcast vendége Hartyányi Judit karnagy, művésztanár 1963-ban végzett az első ének-zenei osztályban. Már hatodik osztályos korában szervezett és vezényelt kórust, furulyázott, fuvolázott, kamarazenélt és Eszti néni több kórusának is tagja volt. Bár a középiskolában nagyon szerette a kémiát, mégis egyenes út vezetett a Zeneakadémiára, ahol karvezetés szakon végzett. Az azóta eltelt fél évszázadban tanított, kórusokat vezetett, szerte a világban vitte hírül és adta át Kodály módszerét. Magas színvonalú szakmai munkájáért augusztus 20-a alkalmából Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át. Mint mondja, Székesfehérvárról elkerült, de a mai napig elkíséri mindaz, amit itt tanult, amit itt kapott. „Megmelengeti az ember szívét még most is, ha 60 év távlatából visszagondolok az ének-zeneiben eltöltött évekre, mert olyan értékeket adott, ami egy életen át erőt ad, elkísér.” 

Horgolt és kötött takarók, apró kis buksikra való sapkák, többezer színes korapolipok – számokkal így (is) mérhető a Furfangos Kezek elmúlt öt éve. A kötés-horgolás, a kézimunka, mint érték megőrzése céllal 2018-ban alakult klub tagjai nemcsak saját örömükre, hanem az arra rászorulóknak segítséget nyújtva forgatják kötő- vagy horgolótűiket. Október 22-én, szombaton bárki csatlakozhat nagyszabású adománygyűjtő napjukhoz, amelyet a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartanak 9 és 15 óra között. Az ügyeskezűek elsajátíthatják az apró polipok, játékok készítését, amelyet a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban fekvő beteg gyerekeknek, koraszülötteknek juttatnak el, vagy adományaikkal erősíthetik a 6 éves, fehérvári Kovács Lóri fejlődését. Többek között erről is mesél a Furfangos Kezek Klub alapítója, Botosné Kárász Brigitta az ÖKK Podcast legfrissebb adásában.