Privát rocktörténet

Bocskor Bíborka. Nem vele fogjuk megfejteni a tehetségkutatók talányait. Azért ment el a Megasztárba, mert a barátai azt mondták, hogy próbálja ki. Mivel nem volt tévéje, nem pontosan tudta, hogy hova érkezik. Aztán kiválasztották, nyomot hagyott és ment. Azóta a Magashegyi Underground énekesnője. Azóta is nyomot hagy. Érdemes végighallgatni a vele való beszélgetést, ugyanis egyszerűek, de fontosak a gondolatai.

Czutor Zoltán. A Nyers és a Belmondo frontembere. Már 13 évesen zenélt, ezért mire tehetségkutatókban indulhatott volna, már tehetség volt. Soha nem akarta kitalálni magát. Azt mondja, hogy akkor hiteles az ember, ha nem kell kitalálni. Ha a színpadon megmutatja magát, és az a közönségnek elég. Zoli 2011 óta az Artisjus vezetőségi tagja, négy évig pedig a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnöki tisztét is betöltötte. Így a tehetségkutatók világát és zenészeit elég közelről megismerhette. 

Gájer Bálint. Átgondoltan, pontos célokkal indult el a Voice című televíziós vetélkedőműsorban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett, igazából képzettebb zenész volt, mint a mentorok többsége. Mégis volt számára tétje a megmérettetésnek. Méghozzá az, hogy igazi maximalista, aki csak a legjobbat fogadja el magától és az élő adások közötti rövid felkészülési idők mindig sok-sok rizikóval jártak. Hiányzott az általa megszokott szakmai- és szövegbiztonság. És veszteni sem szeret. 19-re húzott lapot és úgy tűnik, nyert.

Szigeti Ferenc kiváló zenész. A Karthago zenekarnak 45 éve a vezetője. Emellett dalszerző és szövegíró, zenei producer, lemezkiadók művészeti és kiadói igazgatója. Zenei rendező és szerkesztő. Az első televíziós tehetségkutatónál, amely Kifutó névre hallgatott még zsűritagságot is vállalt. Fontos tehát a véleménye a tehetségkutatók világáról, a résztvevők lehetőségeiről. Véleménye szerint a nevet szerzett előadók többsége a lemezkiadás kapujában vérzett el. A beszélgetést a Karthago együttes negyvenötödik születésnapjával kezdtük.

Tudatosan készült a X-faktor győzelemre. Fiatalon elment a Megasztárba, és csaknem bejutott az élő show-ba. Aztán jött a Csillag Születik. Ott már csak egy ugrás választotta el attól, hogy döntőbe kerüljön. 30 évesen bevállalta az X-Faktort. Múltja és sztorija is volt. Az volt a története, hogy ez az utolsó dobása. Vagy most nyer, vagy soha. Az eredményt tudjuk. „Szükségem is volt rá, apám mindig azzal húzott, hogy mi van a névjegyeden? Tehetség?”

Horányi Juli úgy került az X-Faktorba, hogy már sikeres ember volt. Sikeres díszlet- és jelmeztervező. Dolgozott Juronics Tamással és a Szegedi Balettel, a Maladypével és Balázs Zoltánnal, Duda Évával. Ő készítette a István a irály szegedi szabadtéri bemutatójának jelmezeit. Köztük a saját magáét is, hiszen szerepel a darabban. Az X-Faktor előtt volt egy Mius nevű zenekara, amellyel egyre ismertebbek és sikeresebbek lettek. Mégis belevágott a kalandba. Egy újabb emberi sors következik sikerekkel és buktatókkal, amelyekkel a női előadók többségének - Juli szerint - meg kell küzdeniük.

Nagyon hamar rájöttem arra, hogy ez nem egy tehetségkutató, hanem szereplőválogatás – mondja Kontor Tamás, zenész és hangmérnök a tehetségkutatók világáról. Ő az az ember, aki a Megasztár előtt is zenész volt, ott is egyből látszott, hogy képzett muzsikus és a műsor óta sem változtatott. Zenél. Csak egyre jobban. Persze közben sok minden történt. Ismertség és rengeteg ismeretség, sikerek és mélybe zuhanások. Útkeresés és talpraállás. Lent és fent. A következő 1 órában Kontor Tamás története következik.

Podlovics Péter 1985 óta szervez koncerteket, menedzsel előadókat. Dolgozott az Európa Kiadóval, a Palermo Boogie Ganggel, a Quimbyvel, az Ivan & the Parazollal. Ő szervezte a Kispál és a borz első budapesti koncertjét. Promóterként több száz külföldi produkciót hozott Magyarországra George Bensontól a Morcheebáig, Joe Bonamassától a Buena Vista Social Clubig. A 2000-es évek elején ő szervezte az Alcatraz zenei programjait, itt voltak az induló Megasztár első bulijai. A kilencvenes években létrehozta a Mafioso Records nevű kiadót, amely 2016 óta XLNT Records néven működik tovább. Fontos tehát a véleménye: mit tett a magyar zenei élettel a tehetségkutatók megjelenése és eluralkodása. Gondolkodott-e azon, hogy képviseli valamelyik tehetségkutatón feltűnt énekest vagy zenekart.

A Privát Rocktörténet új évadának első vendége Bella Levente. A pozitív életszemléletű, jó humorú, csupaszív zalaegerszegi srác 2004-ben, a TV2 tehetségkutatójának, a Megasztárnak második évadában bizonyította először zenei tehetségét az országnak. Eredetileg angoltanárként diplomázott, de hamar rájött, hogy másra vágyik. A Megasztár előtt és után is zenélt, a mai napig legfontosabb hobbija a zenekara, de ahogy mondja,  érdeklődési területei olyannyira szerteágazóak, hogy a zenész szakmának sem tudná maradéktalanul életét áldozni. Műsorvezető, marketinges szakember, kommunikációval és az angollal is foglalkozik, mindemellett két gyerekes családapa, úgy tűnik, olyan ember, akit egyszerre és ugyanannyira vonz a művész- és a civil világ. 

Nem szólóénekesként kezdte zenei pályafutását, hanem zenekari tagként a Névtelen nulla együttesben, amely a Jeremy vagy a Diadal (ismertebb nevén a Csíkos napernyő) című dalaival egy kis gyulai zenekarból hamar országos ismertségű, sűrűn koncertező zenekarrá vált. Első lemezüket elkapkodták, de második lemezüket nem fogadta be a lemezkiadó, így Tamás nem csak a zenekart, hanem az országot is elhagyta hosszú időre, hogy máshol próbáljon szerencsét. Filozófiája a sodródás, vagyis nyitottan fogadja a sors hozta lehetőségeket, amiből kijutott neki bőven. A műsorban bejárjuk vele Gyulát, Szentest, Budapestet, Nyugat-Európát és Ausztráliát is.

Soltész Rezső egy különleges módon a családjába került amerikai gitárnak köszönhetően kezdett el zenével foglalkozni. Édesapja filmforgalmazási szakember, nagyapja, filmes producer és gyártásvezető volt, és Rezsőnek is hasonló pályát szánt a család, őt mégis a másik oldal, a színpad érdekelte. Zenekarban képzelte el az életét, ám a Rangers, a Corvina és az Oxigén után mégis szólókarrierbe kezdett. Az 1981-es Táncdalfesztivál eldöntött mindent: a Szóljon hangosan az ének óriási siker lett, és már csak egy kis dauer hiányzott, hogy Soltész Rezső ikonikus figurája megszülessen.

Máris sorolja mindenki: AD Stúdió, Álmaimban Amerika, Páratlan Páros, Nyári eső. Slágerek sora. Pedig mennyi minden mást is érdemes tudni róla. . Dalokat írt a Laar pour lart társulatnak, benne volt az első estekben, sőt egy közös filmben is. Szerzőként sok feltörekvő sztár karrierjét segítette dalaival. Ő írta Cserháti Zsuzsa utolsó lemezét. És nemrég jött haza Liverpoolból, ahol zenésztársaival a Beatles kedvenc klubjaiban muzsikált.

Dalszerző, énekes, gitáros, nagycsaládos apuka. Sokoldalú művész. Annak idején a Láma együttessel futott be és latin-amerikai zenét játszott. Európa turnén zenélt az LGT-vel. Dalokat írt Koncz Zsuzsának, Zoránnak, a Pa-dö-dő együttesnek. De írt szövegeket az Alapi István Band-nek is, tehát a kemény rockzene sem áll tőle távol. Mivel jazz tanszakon végzett, standardokat is szívesen énekel. Írt musicaleket, verslemezeket. És persze zenekarban is zenél, ugyanis már létezik a családi zenekar, amely csupa vérprofi zenészből áll.

Fiatalon a tánc volt a szenvedélye, Szűcs Judith turnéjának egyik háttértáncosaként hívta fel magára a figyelmet, de mindig többet akart, a színpad elejére képzelte magát. Aztán amikor első slágerét, a Szerelemre születtem című dalt megírta Pásztor László, Erika elsírta magát, annyira nem tetszett neki a dal. Aztán megbékélt azzal, hogy habár más zenei stílust kedvel, alt hangja van és négy oktávot is kiénekel, mégis magas hangú diszkókirálynőt faragnak belőle. Hogyan boldogult egy szólóénekesnő a rendszerváltás előtt, amikor felülről mondták meg, kinek lehet műsora és lemeze, hogyan és a ’90-es években, amikor a kazettahamisítások és a playback megölte a koncertezést? És mit gondol a jelenlegi lehetőségeiről? Zoltán Erika következik.

Poór Péter Máté Péter-díjas énekes, az Utánam a vízözön, a Piros tulipán, a Fekete vonat és más slágerek előadója, most gyerekkoráról, színész diplomájáról, Szécsi Pálról és kiegyensúlyozottságának titkáról is mesélt.

Delhusa Gjon. Rengeteg lemezt adott el. Magyarországon, Németországban. Keleten is, nyugaton is. Van egy karácsonyi lemeze. 25 éve készült, kétszeres platinalemez lett, de a mai napig minden szezonban elad belőle hanghordozókat. Szegény, polgári családban növekedett, 1971-ben berobbant a táncdalfesztiválon, 17 évesen hivatásos előadóművész lett, megtalálta a pénz, a siker. Együtt haknizott Rodolfóval, Latabár Kálmánnal, Hofi Gézával. Nyugat-Németországban olyan népszerű lett, hogy lemezszerződést kapott. Érdemes végighallgatni az életútját

Zalatnay Sarolta

Varga Zoltán 14 évesen került a CPG-be. Délelőtt iskolába járt, délután próbára, néha esténként koncertekre. Igazi punk srác volt, akit, ahelyett, hogy megpróbáltak volna megérteni, inkább fényes nappal hurcolták kihallgatásra az egyenruhás rendőrök. Ez az epizód nem is annyira a zenéről szól. Inkább a társadalom állapotáról a 80-as években.

Farkas Zoltán, a Kontroll Csoport tagja volt. Ez a zenekar a magyar alternatív éra egyik legfontosabb csapata volt. Csak két és fél évig létezett, mégis irányadó volt a munkásságuk. Igazából attól oszlottak fel olyan hamar, amitől nagyok voltak. Három frontember volt a zenekarban, Kistamás László, Bárdos-Deák Ági és Müller Péter. Értékteremtő, de nem megtartható volt a közös munkájuk. Nem véletlen, hogy a Kontroll feloszlása után több ismert zenekar is alakult a tagokból: a Kampec Dolores, a Sziámi, a Balkán-tourist vagy az Ági és a Fiúk. Farkas Zoltán történetét halljátok.

Kiss Zoltán Zéro komoly célokkal vágott neki a zenei pályának. Ő akart lenni az ország legjobb basszerosa, és a legjobb magyar zenekarban szeretett volna alapot adni a dübörgő rockdaloknak. Állítása szerint a célokból az egyik sikerült. Számára mindenképpen a Karthago az ország egyik legjobbja. De hogy kezdődött, mikor volt vajon először hangszer Zero kezében, ezzel kezdődik a beszélgetés.

Azok közé a basszusgitárosok közé tartozik, akikre nem rátukmálták ezt a hangszert, őt tényleg a négyhúros gitár érdekelte. Már a konziban is erre a szakra akart menni, de nem volt, így bőgő szakon végzett. Majd felvette a basszusgitárt és azóta sem tette le. A Korálba régi barátja, Dorozsmai Péter hívta el, ő pedig ment. Próbáltak kettőt és ő lett a legendás együttes basszerosa.

1964-ben az első zenekarában, a Vadócban még szólógitárosként nyomta, majd miután basszusgitáros kellett, átvette a posztot. Azt mondja, a basszusgitárt egyfajta mellékszerepnek szánta, hiszen alapvetően zeneszerző. És tényleg, a Generáltól a Hungárián át a Dolly Rollig, az összes zenekarban, ahol megfordult, habár basszgitárral a nyakában láttuk mindenhol, a slágerek csak úgy potyogtak ki a fejéből: a Zenegép, a Hotel Mentol vagy a Multimilliomos jazzdobos vagy a Limbó-hintó mind Novai szerzemény, hogy csak párat említsünk a több tucat zenéből, amit ő írt.

A híres Gundel család leszármazottja, de nem a vendéglátós utat választotta, hanem művésznek állt. Öt évesen szeretett bele a zenébe, hamar ki is derült, hogy abszolút hallása van. Először zongorázott, majd klarinéton és szaxofonon tanult meg játszani, végül nyakába akasztotta a basszusgitárt. Zenélt a beatkorszak szentháromságában, mint Metró-tag, részt vett az LGT létrehozásában, és az együttes basszerosa volt két évig. 1973-ban aztán megalapította a Skorpiót, amely a mai napig kisebb-nagyobb megszakításokkal aktív.

Környei Attila minden olyan sztereotípiát hoz, amellyel vádolják a basszusgitárosokat. Úgy lépett be a Ferm együttesbe, hogy előtte csak hegedülni tudott. De azt mondták neki a többiek, zenész vagy, megoldod, tanuld meg a számokat. Másnapra tudta. Profi zenész lett, aki bármit bárkivel eljátszott. A legjobb vendéglátós bandákban lett volna helye, ha akarta volna. De akkor összebarátkozott Szikora Robival, és ez a barátság meghatározta a zenei életét és a karrierjét.

A Quimby és Mikuli Feri basszeros  2006-ban ült a kameránk elé. A zenekar túlélte a kétéves szünetet, amelyre Kiss Tibi problémái miatt kényszerültek. Új lemezt készítettek, amellyel elnyerték „az év hazai modern rock albuma” díjat. Tehát éppen minden rendben volt. Mikuli Feri egy igazi csapatember, őszinte, egyszerű mondatokkal operáló realista. Jó asztalos lett volna belőle és még jobb aranyműves. Ő azonban mindig is ütemekben, tempókban gondolkodott. Egy nagyon nyugodt, de érzelmes háromnegyedóra következik Mikuli Ferivel.

Somló Tamás nem is volt basszusgitáros. Sokkal inkább fúvós, de leginkább énekes. Csodálatos hangú énekes. Mégis basszusgitárosként jelezték a lemezeken. Artistaként bejárta a világot, mint az 5 Luxor egyike. Aztán hazajött és zenélni kezdett. Somló Tamás már nincs közöttünk, pedig nagy szükségünk lenne nyugalmára, sallangmentes bölcsességére.

Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Barile Pasquale

Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Szentmihályi Gábor

Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Kocsándi Miklós

Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Nagy Zoltán

Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Gerdesits Ferenc

Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Ganxsta Zolee

Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Solti János

Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Dorozsmai Péter